Gépkocsi hitelátvállalással történő értékesítése

Kérdés: Egymillió forint hiteltartozással rendelkező gépkocsit hitelátvállalással értékesítünk 1,8 millió forintért. Hogyan könyveljük a hitel átvállalását az eladó, illetve a vevő társaságnál? A bank a hitelátvállaláshoz hozzájárult.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírt esetben ellenérték ellenében történő tartozásátvállalásról van szó. Ez esetben a gépkocsit – a bank hozzájárulásával – eladó a gépkocsi értékesítését az értékesítés általános szabályai szerint számolja el. Aszámlázott érték könyvelése:...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 16.

Térítés ellenében átvállalt hitel

Kérdés: A zrt. térítés ellenében átvállalja a kft. banki hitelét. A megállapodás értelmében a kft. egy-két év múlva fogja a kötelezettségét a zrt.-nek megfizetni. Helyesen járunk-e el, ha a kft.-nél a bankkal szembeni kötelezettséget csökkentjük, a zrt.-vel szembeni kötelezettséget pedig növeljük? Nem kell egyéb bevételként elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtak pontosítása: a zrt. – a megállapodásnak megfelelően – nem átvállalta a hitelt, hanem csak azt, hogy a banknak megfizeti, valójában a kft.-nek megelőlegezi azt. A zrt. által átvállalt banki hitel valójában azt jelenti, hogy a kft.-nek a hitelt nem a bank...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 26.

Lakásvásárlásra felvett hitel átvállalása

Kérdés: A munkáltató átvállalhatja-e a munkavállalótól a lakásvásárlásra felvett hitelét (korábbi devizahitelét)? Ez a magánszemély részére adómentes vagy adóköteles? A cégnél az átvállalt kötelezettség növeli az adóalapot?
Részlet a válaszából: […] A kérdések megválaszolásához a kiindulópont az Szja-tv.Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 2.7. pontja alapján a lakáshoz kapcsolódóan adómentes a munkáltató által lakáscélú felhasználásra a munkavállalónak hitelintézet vagy a kincstár útján, annak igazolása alapján, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 27.

Támogatás ellenőrzött külföldi társaságnak

Kérdés: "A" cég Magyarországon bejegyzett zrt. "B" cég 100 százalékban tulajdonosa a zrt.-nek, amely külföldön bejegyzett offshore cég. 2010. évben "A" cég átvállalta "B" anyacég magyarországi 10 éves lejáratú bankhitelét, ellenszolgáltatás nélkül. A hitel nem beruházási hitel volt, eszközbeszerzés nem kapcsolódott hozzá. A magyarországi bank "A" céggel megkötötte az átvállalt tartozásra az új hitelszerződést. "A" cég a hitelt a rendkívüli ráfordítások között könyvelte, majd elhatárolta a számviteli törvény 33. §-a alapján. A hiteltörlesztések összegét a pénzügyi teljesítéssel egyidejűleg könyveli ráfordításként, ezzel csökkentve az elhatárolás összegét. A tárgyévben könyvelt hiteltörlesztéssel megegyező költséget adóalap-növelő tételként számolja el. "A" cég elszámolhatja-e az átvállalt hitelhez tartozó kamatköltséget pénzügyi költségként az adózott eredmény terhére, vagy szintén adóalap-növelő tételként kell kezelnie?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv 3. számú melléklete A) fejezetének 9. pontja szerint, nem minősül a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek az ellenőrzött külföldi társaság részére juttatott ellenérték következtében felmerült költség, ráfordítás, kivéve ha az adózó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 31.

Lízingátvállalás

Kérdés: "A" társaságnak nincs szüksége 3 db – nem zárt végű pénzügyi lízing keretében – lízingelt járműre. Ezért a járműveket a hitel átvállalása fejében átadná "B" társaságnak, további fizetési kötelezettség nélkül, azaz 0 forintért. Hogyan kell ezeket az eszközöket az "A" kft. könyveiből kivezetni és a "B" társaságnál állományba venni? A járművek bruttó értéke 19 M Ft, az elszámolt értékcsökkenés 5 M Ft, a nettó érték 14 M Ft, a még fennálló hitel összege: 9 M Ft.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtak szerint a tervezett ügyletet jogszerűenlebonyolítani nem lehet.A járművek nem zárt végű pénzügyi lízing keretében kerültek"A" társasághoz. Ezen eszközök tulajdonosa a lízingbe adó akkor is, ha aforgalmi engedélybe a lízingbe vevőt tulajdonosként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 21.

Kiválás vagy valami más?

Kérdés: A zrt.-ből kiválik egy kft. az alábbi paraméterekkel: a zrt. jegyzett tőkéje 68 000 E Ft-tal csökken (a kiváló magánszemély részvényes részvényeinek az értéke), a zrt. által a részvények fejében átadandó eszközök nettó értéke 24 000 E Ft, az átvállalt hitel értéke 18 000 E Ft, amelyeket a kft. részvényei fejében elfogad. A kft. 500 E Ft jegyzett tőkével jön létre. Mi a helyes elszámolás a folyamatosan tovább működő zrt.-nél? [A kérdező kétféle variációt is bemutat, amellyel – mint a számviteli előírásokkal, a Gt.-vel összeegyeztethetetlennel – csak a válaszban foglalkozunk!]
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy a kérdésben leírt esetbennem kiválásról van szó, csupán arról, hogy az egyik magánszemély részvényes"kilép" a zrt.-ből, és a zrt.-től kapott eszközökkel és átvállalt hitellel egykft.-t alapít. (Kiválás esetén, amennyivel csökken a zrt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 7.

Elhunyt munkavállalónk hiteltartozása

Kérdés: A gyermekét egyedül nevelő munkavállalónk elhunyt. Árván maradt gyermekének a szülő által hátrahagyott hiteltartozása kifizetéséhez a temetési segélyen túl további támogatás került kifizetésre. Kérdéseink: E kifizetés is elszámolható lett volna adómentes temetési segélyként, hiszen a jogszabály nem határoz meg e segélyre vonatkozó felső határt? Ha a segélyezett közeli hozzátartozó nem az özvegy, és nem kiskorú közeli hozzátartozó, akkor a segély a társasági adó szempontjából nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költség? A Tao-tv. szerinti minősítéstől függetlenül a személyi jellegű egyéb kifizetések között kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kezdjük, a segély általános jellemzője az,hogy a bevétellel nem fedezett, általában rendkívüli eseményhez, körülményhezkapcsolódóan felmerült tényleges – jellemzően jogszabályban nevesített -költségekre nyújtson pénzügyi fedezetet. Ilyen a temetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 21.

Magánszemélytől átvállalt hitel

Kérdés: A kft. átvállalta a magánszemély személygépkocsi-hitelét. A lízingcég szerződése szerint az átvállalt tartozás nem lízing, hanem hitel. Az átvállalt összeg a fennmaradó hitel összege: 1960 E Ft. A kft. és a magánszemély megállapodtak adásvételi szerződésben, hogy az autóért a kft. még fizet a hitelátvállaláson kívül 4000 E Ft-ot. A lízingcégnek a hitel átvállalása esetén kell-e módosító számlát kiállítania a magánszemély, illetve a kft. részére? A kft. az átvállalt tartozást hogyan tudja elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtak bizonyos mértékig ellentmondanak egymásnak,illetve hiányosak az információk. A válaszban igyekszünk a hiányosságokatpótolni, az ellentmondásokat feloldani, a választ ennek megfelelően alakítani.Az adott esetben a kft. a magánszemélynek a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 7.

Térítés ellenében átvállalt hitel

Kérdés: A zrt. térítés ellenében átvállalja a kft. banki hitelét. (A banknál a hitelátírás hivatalosan megtörtént.) A megállapodás értelmében a kft. egy-két év múlva fogja a kötelezettségét a zrt.-nek megfizetni. Helyesen járunk-e el, ha a kft.-nél a bankkal szembeni kötelezettséget csökkentjük, ugyanakkor a zrt.-vel szembeni kötelezettséget növeljük? Nem kell egyéb bevételként elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A zrt. által átvállalt banki hitel valójában azt jelenti,hogy a kft.-nek a hitelt nem a banknak kell megfizetnie, hanem a zrt.-nek. Azrt. – a megállapodásnak megfelelően – nem átvállalta a hitelt, hanem csakmegelőlegezte azt. Így nem beszélhetünk térítés ellenében történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 7.

Részesedés átvállalt hitelből

Kérdés: Az "A" cég 2005. évben 100 egység hitelt vett fel "B" társaságban való többségi részesedésének megszerzéséhez. 2006. évben a hitel törlesztését "B" társaság átvállalta, de a kamat és egyéb terhek nem kerültek átvállalásra. A tartozásátvállalást mindkét cég az Szt. előírásai szerint könyvelte. Az "A" cég az átvállalt hitel összegét halasztott bevételként, "B" cég halasztott ráfordításként időbelileg elhatárolta. (A részesedések a banknál vannak letétben, azokhoz a hitel teljes összegének megfizetésekor lehet hozzájutni, szerződés szerint 2014. december 31-ig.) A "B" cég 20 egységet törlesztett 2007-ben, 2008-ban is 20 egységet, 2009-ben 10 egységet. A törlesztett összeggel csökkentette az elhatárolt összeget, azt rendkívüli ráfordításként számolta el, és növelte a társaságiadó-alapot. Az "A" cég nem tudta az adózás előtti eredményét csökkenteni, mivel a részesedések a könyveiből részben sem kerültek kivezetésre. "B" cégnél 2010-2014 között évenként 10-10 egység elhatárolt rendkívüli ráfordítás kerül kivezetésre, amelyek összegével – a Tao-tv. 2010. január 1-jétől hatályos elő­írásai szerint – nem kell növelnie az adózás előtti eredményét a társasági adó alapjának a megállapítása során. "A" társaságnál viszont csak akkor nem lehet az adózás előtti eredményt csökkenteni, ha az elhatárolás 2012 után következik be. Felmerül a kérdés, 2006-ban az elhatároláskor valóban el kellett határolni az átvállalt hiteltartozást? Ha igen, akkor 2012 után – az adózási szabályok változása miatt – a feloldáskor adófizetési kötelezettség lép be? Így, ha a részesedés "A" cég könyveiből 2012 után kerül ki, akkor "A" cég rosszul jár, "B" cég viszont nem (nála nem kell növelni az adóalapot). Milyen módon mentesülhet "A" cég az adófizetési kötelezettség alól? Ha "B" cég 2012. december 31. előtt törleszt, és így "A" cég hozzájut a részesedésekhez, és azokat a könyveiből kivezetheti, akkor az elhatárolás feloldható és csökkentheti "A" cég az adó alapját? Van jó megoldás?
Részlet a válaszából: […] A hosszabban idézett kérdés valójában a választ istartalmazza, azt kell visszaigazolni, illetve kiegészíteni néhány olyannal, amia kérdező figyelmét elkerülte. A válasz elejére kívánkozik egy megjegyzés: nemkellően megalapozott döntésnek (a hitelből történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 15.
1
2