Bérelt ingatlanon végzett felújítás kivezetése

Kérdés: A bérlő a társaság tulajdonosától határozatlan idejű bérleti szerződés alapján bérelt ingatlanon felújítást végzett, amely ingatlant a tulajdonos ázsiós tőkeemelés (apport) formájában át kíván adni leányvállalatának. A társaság tárgyi eszközei közül ki kell, hogy vezesse a felújítási költségeket terven felüli értékcsökkenésként, mivel a bérleti szerződés lejárt, és a szerződésben nincs mód átterhelni a felújítási költségeket. Ez esetben felmerülhet-e térítés nélküli eszközátadás és annak áfavonzata, vagy kivezethető terven felüli értékcsökkenésként? (Az apport értéke várhatóan a piaci ár tekintetében a tulajdonos könyveiben szereplő könyv szerinti és a volt bérlő könyveiben szerepelt bérelt ingatlanon végzett felújítás értékének fog megfelelni.)
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, amikor a bérlő a bérelt ingatlanon a felújítást kezdeményezi, akkor az erre vonatkozó megállapodásban (de legalább a bérleti szerződésben) a bérbeadónak a felújításhoz való hozzájárulásán túlmenően azt is rögzíteni kell, hogy a bérleti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 26.

Támogatásból ázsiós tőkeemelés külföldi cégben

Kérdés: Könyvelt cégünk magyarországi székhelyű kft., amelyet egy külföldi házaspár tulajdonol. Ugyanennek a házaspárnak a saját hazájában is van egy kft. formátumú vállalkozása. A magyar cég 2021-ben CED 20C pályázaton indult, amelynek keretében el is nyert vissza nem térítendő támogatást részben a saját, részben a külföldi cég eszközeire. A saját eszköz beszerzésének könyvelésével nincs problémánk, ott a kapott támogatást elhatároltuk, és a beszerzett eszközök értékcsökkenésének meghatározott része feloldásával rendezzük. A külföldi céggel van probléma. A pályázat kiírása szerint az ottani eszközbeszerzés úgy is támogatható, hogy a magyarországi cég ázsiós tőkeemelést hajt végre a külföldi cégben. Ez megtörtént, megkaptuk a taggyűlési határozatot és az ottani cégbírósági bejegyzést. Az ázsiós tőkeemelési részre jutó támogatás összegével mit kell kezdenünk? Ez marad egyéb bevételként, és adózik, vagy itt is figyelembe vehetünk bizonyos bevételcsökkentő vagy költségnövelő tételeket?
Részlet a válaszából: […] ...válasz abból adódik, hogy a magyar cég a külföldi cégben ázsiós tőkeemelést hajtott végre, azaz tulajdoni hányadot, részesedést szerzett. Ezt a részesedésszerzést mint "eszközbeszerzést" az 1. számlaosztályban, az ázsiós tőkeemelés összegében az átadott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 10.

Tőketartalékot hogyan lehet megszüntetni?

Kérdés: Az X cégben 2006. évtől tőketartalékként van nyilvántartva egy nagyobb összeg, amelyet akkor a tulajdonosok mint befektetést fizettek be a jegyzett tőkén felül. A befizetett összeg nem került felhasználásra, és az X cég jelenlegi magánszemély tulajdonosai szeretnék megszüntetni a tőketartalékot. A jegyzett tőke leszállításán és a leszállítás arányában történő tőketartalék-csökkentésen kívül van-e más lehetőség a tőketartalék csökkentésére, illetve teljes megszüntetésére? Van-e adóvonzata a tőketartalék csökkentésének?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésből nem derül ki, hogy 2006-ban milyen jogcímen került az összeg a tőketartalékba? 2006-ban alakult a cég? És a jegyzett tőkét ázsióval, jegyzett tőkén felüli tőke átadásával határozták meg? A kérdésben leírt jogcím, azaz "befektetés" a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 13.

Ázsiós tőkeemelésnél a tőketartalékba helyezés

Kérdés:

Társaságunk (anyavállalat) egyik leányvállalatában ázsiós tőkeemelést hajtott végre. A jegyzett-tőke-részt forintban, az ázsiós részt euróban teljesítettük, egy anyavállalat által jóváhagyott, euróban leszerződött beruházás fedezetére. Elszámolás az anyavállalatnál, a könyvekben nyilvántartott euró bekerülési értéken: a pénzeszközökkel szemben nő a tartós részesedés a leányvállalatban. Az ázsiós rész elszámolása a leányvállalatnál: a tőketartalék növekményeként a jóváírás napján érvényes MNB-középárfolyamon (mind az anyavállalat, mind a leányvállalat számviteli politikájának megfelelően). A számviteli politikában rögzített, a fentiekben leírt elszámolást követően a leányvállalat milliós nagyságrendben több tőkejuttatáshoz jutott forintra átszámítva, mint ami az alapítói határozatban szerepel. A tulajdonos nem írta elő a leányvállalat számára az árfolyam-különbözetből adódó "többlettőke-juttatás" visszafizetését. A "többlettőke-juttatást" az anyavállalatnál véglegesen kapott, a leányvállalatnál véglegesen adott pénzeszközként számoljuk el. (A társaságiadó-vonzatot kezeljük, aszerint hogy az anyavállalat adózás előtti eredménye meghaladja-e a kapott pénzeszközökből adódó eredményt, vagy sem.) Helyes ez az elszámolás? Illetékvonzata van az ügyletnek?

Részlet a válaszából: […] ...adott pénz­eszközt az anyavállalatnál, illetve a leányvállalatnál. Ha a leányvállalat visszafizeti a többletjuttatást, akkor viszont az ázsióként kapott, illetve adott euróösszeget kell euróban (a többletjuttatás forintösszegéből a visszafizetéskori, az MNB...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 13.

Beolvadáshoz kapcsolódó kérdések

Kérdés:

"A" kft. beolvad "B" kft.-be. A "B" kft. – mint átvevő – jogutód. Az ismétlések elkerülése érdekében az alkérdésekre a konkrét kérdés után válaszolunk.
1. A "B" kft. mint jogutód átvevő társaság vagyonmérleg-tervezetében (az "A" kft.-vel együtt) a saját tőke 105, amelyből a jegyzett tőke +18, a lekötött tartalék +120, az eredménytartalék –33. Átalakulással létrejövő jogutód vagyonmérleg-tervezetében negatív előjelű eredménytartalék esetében annak összegét meg kell szüntetni a tőketartalék és/vagy a jegyzett tőke egyidejű csökkentésével. A fenti esetben nincs tőketartalék, és a jegyzett tőke sem elég, az eredménytartalék pedig -33. Mi ilyenkor a teendő? Hogyan lehet a mínusz eredménytartalékot megszüntetni? Melyik oszlopba tesszük a vagyonmérleg-tervezetben?

Részlet a válaszából: […] ...oszlopában kell szerepeltetni, ezáltal módosítja a jog­utód gazdasági társaság vagyonát is a harmadik oszlopban.Ha nincs lehetőség az ázsióval történő tőkeemelésre, vagy van tőkeemelés, de az nem szünteti meg az eredménytartalék mínuszát, akkor az "A"...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 15.

Ázsióval történt tőkeemelés könyvelése

Kérdés: A kft. tulajdonosa ázsiós tőkeemelésről határozott 2022. 12. 19-én. 100 E Ft-tal emelte meg a jegyzett tőkét, amit még decemberben be is fizetett, és mellé 175 M Ft követelést apportált tőketartalékként. A cégbíróság a jegyzett tőke növekedését 2023. 01. 02-án jegyezte be, a változás időpontjaként 2022. 12. 19-ét jelölte meg a tőkeemelési taggyűlési határozat dátumával összhangban. Követelés tőketartalékba helyezése (apportja) esetében milyen dokumentummal lehet igazolni az eszköz átvételét, annak időpontját? Melyik évre kell könyvelni a jegyzett tőke és a tőketartalék változását?
Részlet a válaszából: […] ...ázsióval történő tőkeemelés számviteli követelményeinek nem felel meg az a mód, ahogyan azt a kérdésben leírták, a jegyzett tőke emelését és a tőketartalékba helyezést nem lehet egymástól elválasztani.Az Szt. 36. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint:...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 23.

Ázsiós tőkeemelés könyvelése

Kérdés: Társaságunk – zrt. – tulajdonosa ázsiós tőkeemelésről határozott, amelyet 05. 30-i alapító határozatban aláírtak, és ezen időpontban módosították az alapszabályt is. 06. 10-én a tőkeemelés megérkezett a társaság bankszámlájára, de a cégbírósági bejegyzés 07. 01-én történt meg 05. 30-i hatállyal. Hogyan kell könyvelni (jegyzett tőke, tőketartalék, egyéb követelés stb.), és mely időpontokban ezt a gazdasági eseményt? (100 M Ft tőkeemelés névértéke 30 M Ft, kibocsátási érték 70 M Ft.)
Részlet a válaszából: […] ...válasz előtt pontosítsunk: részvénytársaságról van szó, a részvény kibocsátási értéke: 100 millió forint (a kibocsátási érték az ázsiót is magában foglalja), névértéke: 30 millió forint.Az Szt. 35. §-ának (4) bekezdése szerint az alaptőke felemelése miatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 14.

Támogatásból tőkeemelés?

Kérdés: Egy magyarországi vállalat (pályázó) állami támogatást nyert eszközbeszerzésre. A tényleges beszerzést teljes egészében a magyarországi vállalat külföldi leányvállalata (partnervállalkozás) valósította meg, ott vannak az új munkahelyek is. A pályázó a támogatás összegét tőkeemeléssel, vagy tőkeemeléssel és ázsiós tőkeemeléssel köteles kihelyezni a partnervállalkozáshoz. A támogatás révén a pályázó magyarországi vállalatnak Magyarországon árbevétele keletkezik, a költségek viszont a külföldi partnervállalkozásnál merülnek fel. Hogyan és mikor kell elszámolni számvitelileg a támogatás összegét, illetve a tőkeemelést, ázsiós tőkeemelést a pályázó magyarországi társaságnál? Projektzáráskor, a fenntartási időszakban arányosan, vagy a fenntartási időszak végén? A fentiekben megvalósult projekt esetében a támogatás összege teljes egészében bevételnek és társaságiadó-köteles bevételnek minősül a magyar pályázónál, mely után társaságiadó-fizetési kötelezettség keletkezik (a külföldi partnervállalkozás pedig mínuszos lesz)? Van-e lehetőség a támogatás összegének elhatárolására? Ha igen, mikor és milyen eseményhez köthetően kell megszüntetni az elhatárolást? Vele szemben milyen költség számolható el, ha elszámolható? Van-e legális lehetőség arra, hogy ott könyveljünk és számoljuk el a bevételt, ahol a költségek és az amortizáció felmerültek?
Részlet a válaszából: […] ...a külföldi leányvállalatnak bérbe adhatja!)Az eszközbeszerzésre adott pénzeszközzel nem lehet a leányvállalatnál tőkét emelni, ázsióval sem. Csak olyan támogatással történhet a leányvállalatnál tőkeemelés, lényegében csak jegyzett tőke formájában, amikor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 25.

Veszteségrendezés, üzletrészvétel, beolvadás problémái

Kérdés: Az "A" kft. jegyzett tőkéje: 20.000 E Ft, tőketartaléka 6.000.000 E Ft, eredménytartaléka: – 1.800.000 E Ft, adózott eredménye: -200.000 E Ft. A tőketartalék eredete: ázsióval történt jegyzett-tőke-emelés, valamint jegyzett tőke leszállítása veszteség miatt. Az "A" kft.-ben az ingatlan értéke a mérlegfőösszeg 87%-a. A "B" kft. jegyzett tőkéje: 10.000 E Ft, eredménytartalék: 3.000.000 E Ft. A "B" kft. 90%-os magánszemély tulajdonosa megveszi az "A" kft. üzletrészét 100%-ban. Ezt követően a "B" kft. beolvad az "A" kft.-be, majd beolvadás után jegyzett-tőke-leszállítást hajt végre vagyonkivonás mellett.
Kérdések: Az üzletrész megvásárlásakor keletkezik-e illetékfizetési kötelezettség? A beolvadás kedvezményezett-e átalakulásnak minősül-e a Tao-tv. 4. § 23/a. pontja szerint? (A leányvállalat olvad be az anyavállalatba, és nem szerez pénzeszközt.) Szerintünk igen, és így nem merül fel illetékfizetési kötelezettség. Jól gondoljuk? Beolvadáskor az "A" kft.-ben az eredménytartalék negatív összegét meg kell-e szüntetni a tőketartalékkal szemben, avagy a tőkeelemeket teljesen szabadon lehet-e rendezni? A beolvadást követően a vagyonkivonásnál a jegyzett tőke csökkenésének arányában kell-e a többi tőkeelemet kivonni, vagy meg lehet-e tenni azt, hogy a jegyzett tőkét a felére csökkentjük, a tőketartalékot pedig 100%-ban kivonjuk? Kivonás előtt a jegyzett tőke: 30.000 E Ft, a tőketartalék: 4.000.000 E Ft (6.000.000-1.800.000-200.000 E Ft), az eredménytartalék 3.000.000 E Ft (ha az "A" kft. negatív eredménytartalékát meg kell szüntetni a tőketartalékkal szemben), és 3000 E Ft-ra szeretnénk leszállítani a jegyzett tőkét. Így kivonásra kerül 27.000 E Ft jegyzett tőke, 3.600.000 E Ft tőketartalék és 2.700.000 E Ft eredménytartalék. A tőkekivonás esetében hogyan kell számítani a magánszemélyt terhelő szja-t (szocho nem merül fel a minimálbér 24-szeresét meghaladó bér miatt), különösen a kivont tőketartalékra és annak keletkezése eredetére?
Részlet a válaszából: […] Túlzottan hosszúra nyúlt a kérdés, amely néhány számviteli, adózási ismeret hiányára is utal.Veszteségrendezés esetén a veszteség miatti negatív eredménytartalékot kell ellentételezni. Ha a veszteség rendezésére a jegyzett tőke leszállítását választják, akkor a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 11.

Tagi kölcsön megszüntetése

Kérdés: Van egy bt., amely 850 E Ft tagi kölcsönnel rendelkezik. A bt. évek óta nem működik, az ezt megelőző években megállapított tartozás kifizetése miatt keletkezett ez a kölcsön. A bt. meg akarja szüntetni a vállalkozást végelszámolással. Ha a tag lemond a tagi kölcsönről, akkor illeték- és adófizetési kötelezettség keletkezik. Alkalmazhat-e olyan megoldást, hogy a tag ázsiós tőkeemelést hajt végre befizetéssel, és abból fizeti vissza a tagi kölcsönt? Véleményem szerint a NAV nem vélelmezi ezt ajándékozásnak. A tőkeemelés természetesen a cégnyilvántartásba is bejegyzésre kerül.
Részlet a válaszából: […] ...indok. Elfogadható módon a tőkeemelést a vállalkozási tevékenység bővítésével lehet indokolni.Az előbbiek figyelembevétele mellett az ázsióval történő tőkeemelésnek nincs akadálya. A társasági szerződés módosítása, a 850 E Ft befizetése, a módosított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 14.
1
2
3
4