Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

A találat a megadott baromfi tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdést időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

A találat: Tenyészbaromfi értékcsökkenése

Kérdés: Egy társaság (bt.) évek óta tyúktojás előállításával és értékesítésével foglalkozik. Az Szt. 26. §-a alapján a vásárolt jércéket (ha az állomány termelési kapacitása megfelelő), amelyeket tojó tyúkká nevelnek, néhány hónappal tovább tartanak, mint egy év. A jércék bekerülési értéke 820 Ft/db. A tyúkokat 10-18 hónapos tartás után értékesítik. A 10 hónapos tojatás alatt az elhullás 8-10 százalék, 18 hónapos tartás esetén újabb 10-15 százalék. Kérdés, az értékcsökkenést darabonként egy összegben azonnal el lehet-e számolni, vagy csoportos beszerzésként 10-18 hónapra kell elosztani azt úgy, hogy megfeleljen az Szt. és a Tao-tv. előírásainak is?
Részlet a válaszból: […]eszközök között a mérlegben (...) a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett anyagi eszközöket (...) kell kimutatni", ami azt jelenti, hogy a vásárolt jérce még növendékállat, és akkor kell átsorolni a tenyészállatok közé, amikor először leválasztható terméket (tojást) ad. A leírtakból következően a vásárolt jércéket nem a tárgyi eszközök között kell nyilvántartásba venni, hanem a vásárolt anyagok között. A jércék vételi árát anyagköltségként kell a növendékállatok - mint saját termelésű készletek - bekerülési értékeként elszámolni. A tenyésztésbe állítás előtti időszak felmerült költségei a növendékállatok bekerülési értékét növeli. Amikor a jércék rendeltetésszerűen leválasztható terméket (tojást) termelnek, akkor kell a tenyészállatok közé átsorolni azon az értéken, amely értéken (önköltségen) - mint növendékállatok - a könyvekben a saját termelésű készletek között szerepelnek (ez bizonyára lényegesen több, mint a 820 Ft/db). Az Szt. alapelvei között az egyedi nyilvántartás elvét - a költség-haszon összevetésének elvét figyelembe véve - fogalmazza meg. E két alapelv alapján a vállalkozás döntése, hogy a tojóbaromfit egyedileg vagy csoportosan tartja-e nyilván. Egyedi nyilvántartás esetén - az 50 ezer forint alatti bekerülési értékre tekintettel - élhet a használatbavétel-kori egyösszegű értékcsökkenés elszámolásával, de ez nem kötelező. Egyösszegű elszámolás esetén terven felüli értékcsökkenés-elszámolási kötelezettség csak akkor merülhet fel, ha a vállalkozás maradványértéket határozott meg. Indokolt maradványértéket meghatározni, mivel a tojatási időszak végével a tyúkok jelentős hányada értékesítésre kerül, maradványértékként a várható eladási árral számolva. Az összemérés számviteli alapelvnek megfelelőbb (és egyszerűbb is kisállatok esetében) a használati idő alatti arányos értékcsökkenés elszámolása, amelyet megalapozhat a csoportos nyilvántartás, s ehhez is kapcsolódhat maradványérték. Ebben az esetben viszont az elhullások miatt terven felüli értékcsökkenést is el kell számolni, amely a társaságiadó-alap csökkentéseként is figyelembe vehető, ha annak oka elháríthatatlan külső ok miatti megrongálódás [Tao-tv. 1. számú mellékletének 10/d) pontja]. A normál (a szakmailag elfogadott) elhullás ilyennek minősül.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2002. április 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 672
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
Kapcsolódó összes tárgyszó: , ,