Társasház- vagy sorházépítésnél egyéni szerződés az építtetőkkel

Kérdés: Az Investment Kft. (építési telkekre társas- vagy sorházakat épít) egyéni szerződéseket köt a jelentkező építtetőkkel. Az építtetők egyénileg szerződnek hitelért bankjukkal. A kivitelezést végző Investment Kft. építi a házakat, számlázza a tulajdonosoknak a kettőjük között kötött szerződés alapján. Ez a szerződés azon alapul, amit a bank meghatározott, és az ügyfél, építtető elfogadott, azzal azonos feltételű. A bankok meghatározzák, hogy milyen készültségi foknál mennek ki a műszaki ellenőreik a készültséget igazolni. Ez bankonként eltérő. A beruházó cég azt követően számlázhat, amikor azt a bank ellenőre igazolta, és ez a meghatározott határ, 60%-os készültségi fok vagy 80% stb. Ha az építkezés meghaladja a banki ellenőr kiérkezésének határát, pl. 60%, az ellenőr ezt igazolja (60%), és a beruházó ennyit számlázhat. Így jelentős összegű eltérés mutatkozik a tényleges teljesítés és az igazolt között. A cég ezt év végén időbeli elhatárolással könyvelte és számolta el. Mi a helyzet, ha 2021-ben elmulasztotta a teljesítéseket figyelembe venni? A számviteli politika szerint a mérlegkészítés időpontja január 31. 2022-re időbeli elhatárolással önellenőrzésként figyelembe lehet venni? Jelentős összegű a hiba, 3 soros mérleg készítendő?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtak arról tanúskodnak, hogy sajnálatos módon összekeverik a társas- vagy sorházak építésének, illetve ezen belüli lakások, irodák értékesítésének a szabályait. Úgy tűnik, hogy a szerződés elszámolási egysége szabályait alkalmazzák az időbeli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 9.

Ruhatervezés költségeinek a figyelembevétele

Kérdés: "A" vállalkozás "B" vállalkozással ruhát terveztet. A tervek alapján "C" vállalkozás elkészíti a ruhát, "A" vállalkozásnak számlázza, "A" továbbértékesít. Vásárolt készletről vagy saját termelésű készletről van szó?
Részlet a válaszából: […] A ruhatervezés költségei (bekerülési értéke) része a ruha bekerülési értékének. Ez kétféle elszámolási mód szerint történhet. Az egyik szerint az "A" vállalkozás a ruhaterv "B" vállalkozás szerinti számláját továbbszámlázza a "C" vállalkozásnak, a "C" vállalat pedig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 7.

Zenei lemez előállításának költségei

Kérdés: Az egyik ügyfelem zenész, és jelenleg egy lemezen dolgozik. Ehhez felkér külföldi zenészeket, akik számláznak most neki. Ebben az évben nem fog elkészülni a lemez, csak jövőre, amivel utána szeretne fellépni is. Ilyen esetben hogyan járok el helyesen? Ha szellemi termékként aktiválom a költségeket, ha kész lesz a lemez, vagy ha a költséget elhatárolom? Ha beruházásként kezelem, akkor szükséges megállapítani, hogy milyen hosszú távon tudja a lemezt eladni, meddig tud a lemezzel fellépni? Ha pedig az elhatárolás mellett döntünk, akkor milyen mértékben kell az elhatárolást feloldani? Ha nem lesz kelendő a lemez, akkor mi lesz az elhatárolással?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kezdjük, hogy a probléma megoldása kapcsán elszakadt a valós gazdasági eseménytől, helytelen megoldásokra jutott. Valójában miről is van szó?A zenész lemezen dolgozik, az ehhez szükséges anyagot gyűjti, maga a lemez előállítása csak jövőre lesz. Nyilvánvaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 7.

Vadkár, jégkár miatt elszámolt kárérték

Kérdés: Vadkár, jégkár miatt a szántóföldi növényekben elszámolt kárértéket az eredménykimutatásban az egyéb ráfordításokon belül, az "ebből értékvesztés" soron kell kimutatni?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy igen, feltételezve, hogy a vadkár, a jégkár miatt a szántóföldi növények eredeti rendeltetésüknek nem felelnek meg, ha megrongálódtak, ha azok felhasználhatósága, értékesíthetősége csökkent, kétségessé vált. A szántóföldi növények...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 22.

Saját termelésű készletek önköltségének egyszerűsített megállapítása

Kérdés: Az Szt. 98. §-a b) pontjának előírása alapján az egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozásoknak lehetőségük van arra, hogy a saját termelésű készletek (termék, szolgáltatás) bekerülési értékét (közvetlen önköltségét) a még várhatóan felmerülő költségekkel és a kalkulált haszonnal csökkentett eladási áron értékeljék, állapítsák meg a mérleg értékét. Ezzel kapcsolatosan kérem gyakorlati iránymutatásukat, illetve azt, hogy az alábbiakban leírtak a helyes értelmezést tükrözik-e?
Részlet a válaszából: […] Az ismétlések elkerülése érdekében a kérdésben leírt értelmezéssel kezdjük az egyes értelmezésekre adott válaszunkat.1. Annak ellenére, hogy a valóságban több terméket gyártanak, egy haszonkulcsot számolunk, amelyet minden termékre használunk majd.A kalkulált haszon az áfa...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 23.

Bérmunka díjának elszámolása

Kérdés: Társaságunk fő tevékenysége különböző termékek előállítása. Előfordul azonban az az eset is, amikor a termék-előállítás folyamatába tartozó munkaműveletet más társasággal, bérmunka keretében végeztetünk el. Jellemzően a termelési folyamat megkezdése után kerül erre sor a befejezetlen termelésnek, illetve félkész terméknek az átadásával, esetenként a munkaművelethez szükséges vásárolt anyagokat is a bérmunkát végző rendelkezésére bocsátjuk. Más alkalommal a bérmunkát végzővel végeztetjük el a rendelkezésére bocsátott vásárolt anyagok megmunkálását, valójában a terméknek a befejezetlen termelésbe való vagy félkész termék állapotba történő hozását, majd a befejező munkákat már társaságunk végzi el. Hogyan kell ezeket nyilvántartani, elszámolni? Mi minősül az új termék előállítása érdekében végzett munkaműveletnek?
Részlet a válaszából: […] A bérmunka ellenértéke jellemzően kétféle módon számolható el a bérmunkába adónál, annak függvényében, hogy a termelési folyamat mely szakaszához kapcsolódik:a) A bérmunkába adó – a bérmunkába adás előtt – a bérmunkába adott anyagon már végzett munkaműveletet,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 23.

Projektelszámolás egyoldalú szerződésfelmondás után

Kérdés: Az építőipari társaság az év végén folyamatban lévő munkák számviteli elszámolására a projektelszámolás szabályait alkalmazza. Tárgyévben az egyik projekt megrendelője egyoldalúan felmondta a szerződést, és keresetet nyújtott be a bíróságon jelentős követelésre vonatkozó igényről, illetve a teljes szerződéses összegre vonatkozó teljesítési biztosítékot – bankgaranciát – lehívta. A megrendelővel kötött szerződés alapján havonta történik elszámolás és számlázás az elvégzett munkáról. A megrendelő a társaság tárgyév januári és februári teljesítését már nem is igazolta. Év végén a teljesítési fok 78% volt, a ténylegesen felmerült költségek és a szerződés teljes becsült költségének aránya alapján meghatározva. A társaság nem ismeri el a szerződés felmondásának a jogalapját, illetve a megrendelő követeléseit is vitatja. A társaság jogi képviselője szerint a megrendelő követelése nem megalapozott, folyamatban van egy viszontkereset kidolgozása is a társaság követeléseiről (elvégzett, de nem igazolt teljesítés, nem megalapozott bankgarancia-lehívás, egyéb felmerült költségek és kár). Ebben az esetben – a megrendelő egyoldalú szerződésfelmondása – a projektelszámolás szabályai alkalmazhatók-e? Ha igen, akkor a felmerült költségek alapján számított teljesítési foknak megfelelő, nyereséggel növelt árbevétel határolandó el, vagy nyereség nélkül, csak a költségeknek megfelelő árbevétel? Ha a projektelszámolás szabályai nem alkalmazhatók, mert a megrendelő felmondta a szerződést, akkor a teljesített, de meg nem térült szolgáltatás költségeit befejezetlen szolgáltatásként készletre kell venni a per lezártáig?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 11. pontja alapján a szerződés elszámolási egysége jogilag a megrendelővel kötött, a megrendelő által meghatározott jellemzőkkel rendelkező termék vagy szolgáltatás létrehozására és értékesítésére vonatkozó szerződés egésze.Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 9.

Fúrt kúttal történő ivóvízellátás minősítése

Kérdés: Külön jogszabályban meghatározott, jogi személynek minősülő egyéb szervezet rendelkezik 2 db fúrt kúttal és a hozzákapcsolódó vízjogi üzemeltetési engedéllyel, amelynek következtében az ivóvízellátás saját termelés során történik. A készleteknél folyamatos készletnyilvántartást alkalmazunk. A költségek elsődlegesen az 5. számlaosztályban kerülnek elszámolásra, másodlagos költségelszámolást nem alkalmazunk. Jól gondoljuk, hogy a kitermelt ivóvizet saját termelésű készletként (késztermékként) kell nyilvántartanunk, felhasználáskor vagy értékesítéskor pedig ki kell vezetnünk? Mikor kell kimutatni saját termelésként? Az ivóvíz egy része rezsiköltségként is számlázásra kerül, egyrészt a bérleti díjjal együtt, másrészt csak rezsiköltségként. Számviteli elszámolás szempontjából van-e különbség a két eset között?
Részlet a válaszából: […] Nem igazán érthető a kérdés! Jól gondolják, a problémát esetleg az okozza, hogy a saját termelésű készletek nyilvántartását nem jól értelmezik. Ezért a helyes folyamatot tételesen bemutatjuk:– a fúrt kutakkal kitermelt ivóvizet saját előállítású termékként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 12.

Létrehozott gép – elmaradt aktiválás

Kérdés: Egy társaság pályázat keretében létrehozott egy gépet. A megvalósítás során az elmúlt 4 év közvetlen költségeit elszámolta a költségek között. Dönthet-e úgy utólag, hogy mégis aktiválja ezeket a költségeket, és a 4. év végén beruházásként mutatja ki azokat?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy a gép előállítási költségeit az előállítás (létrehozás) befejezése időpontjával beruházásként kellett volna elszámolni, a pályázat keretében elnyert támogatást pedig csak az aktivált gép terv szerinti értékcsökkenési leírásával arányosan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 10.

Mezei leltár számlázása

Kérdés: Az "A" kft.-nek magánszemély tulajdonosai vannak, akiknek osztalékot fizettek 2022-ben. Osztalékként a kft. földjeit fizették ki 2022. 12. 31-én. Az őszi hónapokban több műveletet végeztek az átadott területen (talajmunka, őszi búza vetése, vegyszerezés stb.). Ugyanezen tulajdonosoknak van egy bt.-jük, amelyik 2023-tól bérli a tulajdonosoktól az osztalékként kifizetett földeket. Hogyan kell az "A" kft.-nél 2022. 12. 31-én elszámolni a mezei leltár értékét? Számlát kell kiállítani az elvégzett szolgáltatásokról az áfa felszámításával, és azt kiszámlázni a földek átadásával egyidejűleg? Esetleg lehet számlázni a "B" kft.-nek is? Melyik eljárás a helyes? [A bérlő bt. vagy "B" kft.? Számlázásnál nem mindegy.]
Részlet a válaszából: […] Sajnálatos módon a kérdező nem szakszerűen, sőt félreérthető módon fogalmazott. Először tehát a kérdésben leírtakat kell pontosítani.Az "A" kft. (legkésőbbi) 2021. évi éves beszámolója elfogadásakor dönthettek a tagok, hogy az eredménytartalék terhére osztalékot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 13.
1
2
3
13