Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

Keresés eredménye

9 találat a megadott befejezetlen termelés tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!
1. találat: Befejezetlen termelés vagy értékesítés
Kérdés: 2017. június 7. napján az ingatlant építő cég adásvételi szerződést kötött a vevővel. A szerződés tárgya egy lakás, gépkocsibeálló hely és tároló. A vevő a foglalót és a meghatározott időpontokban "vételárrészletet" fizet az eladónak, amit előlegként kezeltünk, hiszen a "vételárrész" utalása fizetési időpontokhoz, és nem készültségi fokhoz kötött. A szerződés szerint az utolsó "vételárrész" megfizetésének feltétele, hogy az eladó a lakóépületre vonatkozó jogerős használatbavételi engedélyt beszerezze, a társasház-alapítás tényét az ingatlan-nyilvántartási hatóság bejegyezze, a lakást és a teremgarázst az ingatlan-nyilvántartási hatóság önálló albetétként vegye nyilvántartásba, továbbá a lakás és a teremgarázs műszaki átadás-átvételére sikeresen sor kerüljön. Eladó a tulajdonjogát a vételár teljes kiegyenlítéséig fenntartja. A szerződés szerint a műszaki átadás-átvétel tervezett határideje 2018. 02. 28. Eladó a lakást a vételár teljes összegének kiegyenlítését követően átadás-átvételi jegyzőkönyv aláírásával egyidejűleg, legkésőbb 2018. 03. 31. napján adja a vevő birtokába. Felek a szerződésben megállapodnak abban, hogy ha bármely fél késedelembe esik, kötelesek a másik félnek napi 10.000 Ft késedelmi kötbért fizetni, amelynek maximuma 30 nap. Az átadás végül 2020. 04. 14. napján történt meg. A lakás, a teremgarázs és a tároló ekkor került kiszámlázásra. Úgy gondoltuk, hogy az ingatlan bekerülési értékét a kiszámlázás időpontjáig a befejezetlen soron tartjuk nyilván. Ezen álláspontunkat azonban megkérdőjelezi, hogy a vevő 2018 júniusában beköltözött a kérdéses lakásba. Az ingatlant építő cég a lakásra jutó rezsiköltséget 2020 áprilisában visszamenőlegesen kiszámlázta a vevőnek. Az ingatlant tehát a vevő már 2018 júniusában használatba vette arra való hivatkozással, hogy cserébe lemond a szerződésben kikötött kötbérről. Helyes-e a befejezetlen termelés soron szerepeltetni a nevezett lakás bekerülési értékét a kiszámlázás időpontjáig, amikor a rezsi továbbszámlázott tételeiből kiderül, hogy a lakást a vevő már 2018 márciusa óta birtokba vette? Hogyan jár el helyesen az ingatlant építő társaság számviteli és adózási szempontból?
Részlet a válaszból: […]ellenértékét, amelyet - a (2) bekezdés alapján - számla kibocsátásával kell dokumentálni.A vevőnek a kérdéses lakásba való beköltözéséből arra lehet következtetni, hogy az adásvételi szerződés szerinti feltételek az adott esetben teljesültek, tehát 2018 márciusában (legkésőbb 2018 júniusában) a vevő felé az adásvételről a számlát ki kellett volna bocsátani, és az eladást árbevételként elszámolni. Tehát nem helyes, hogy az adott ingatlant a cég befejezetlen termelésként mutatta ki 2020. 04. 14. napjáig. Valószínűsíti a rendeltetésszerű használatbavételt az is, hogy az ingatlant építő cég utólag a rezsiköltséget számlázta. (Meg kell azonban jegyezni, nem ez a meghatározó, jogcím nélkül is használhatják mások ingatlanát!)Az adásvételi szerződés szerint a lakáson kívül még gépkocsibeálló hely és tároló is eladásra kerül. Kérdés, hogy ezeket is használatba tudta venni a vevő? És mikor tudta használatba venni? Társasházon belüli lakásról, gépkocsibeálló helyről, tárolóról van szó, kérdés lehet az, hogy a többi vevő felé mikor történt a számlázás? Az adásvételi szerződés alapján elképzelhető az, hogy az eladó külön-külön számlázza a lakást, a gépkocsitároló helyet, a tárolót, a tényleges szerződés szerinti teljesítésnek megfelelően.Amennyiben a vevő által ténylegesen használatba vett lakásnál a szerződés szerinti teljesítés 2018-ban volt, akkor az ingatlant építő cég a számviteli előírásokat megsértette azzal, hogy az eladási árat 2018-ban nem számlázta. A súlyos hibát 2020-ban önellenőrzés keretében kell, hogy korrigálja mind a számviteli nyilvántartásokban, mind az adóbevallásokban. Az adásvételi szerződés szerinti teljesítésről kell az átadás-átvételi jegyzőkönyvet is felvenni 2020-ban, de a tényleges teljesítés 2020 előtti időpontjai feltüntetésével.A[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. augusztus 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8280
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
2. találat: Közhasznú társaság befejezetlen termelése
Kérdés: A kht. az Szt. szerinti beszámoló mellett köteles elkészíteni a 224/2000. Korm. rendelet 6. sz. melléklete szerinti eredménykimutatást. Ennek az eredménykimutatásnak nincs "Aktivált saját teljesítmény" sora. A kht.-nek a mérlegfordulónapon meglévő befejezetlen szolgáltatása értékét befejezetlen termelésként ki kell mutatnia. A kht. közhasznú tevékenysége keretében szellemi terméket hoz létre, amelyet a saját előállítású eszközök aktivált értéke számlával szemben kell az immateriális javak között állományba venni. Hogyan kell ezt kimutatni? Az Szt. szerinti eredménykimutatás adózás előtti eredményének meg kell egyeznie a közhasznú eredménykimutatás adózás előtti eredményével?
Részlet a válaszból: […]előírásai vonatkoznak. Ebből következően, 2009. év végével nem kell közhasznú eredménykimutatást készítenie. Kell viszont a közhasznú nonprofit gazdasági társaságnak közhasznúsági jelentést készítenie, amelyben be kell számolnia a közhasznú tevékenységről. Erre alkalmas lehet a közhasznú eredménykimutatás. Természetesen a közhasznú eredménykimutatásnak meg kell egyeznie az Szt. szerinti eredménykimutatással, attól alapvetően a közhasznú tevékenység bevételeinek a sajátos módon történő részletezésével tér el. A befejezetlen termelés,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. május 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 4178
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
3. találat: Befejezetlen termelés felszámolás esetén
Kérdés: Cégünk építőipari középvállalkozás. Vállalkozási szerződés alapján nagy összegű követelésünk van egy felszámolás alá került céggel szemben. A munka elkészült, de a számlát teljesítésigazolás hiányában nem tudtuk benyújtani. Ez a követelés a 2006. évi mérlegben mint befejezetlen termelés szerepel. Hogyan vezethető ki a könyvekből, hogy minél kisebb veszteséget eredményezzen? (A beépített anyagok és az alvállalkozói teljesítmények értékét sem kapjuk meg.)
Részlet a válaszból: […]céggel kötött szerződés alapján végezte el az építési-szerelési munkát. Ezt azonban a felszámolásra kerülő cég nem vette át, így azt a könyvekben követelésként kimutatni nem lehetett. De - ettől függetlenül - a társaságnak követelése kell, hogy legyen a felszámolásra kerülő céggel szemben, amelyet a felszámolónak - mint hitelezői követelést - be kellett az előírt időtartamon belül jelenteni. Ha ezt a cég nem tette meg, hogy a bejelentés miatt a terhei ne növekedjenek, kellemetlen helyzetbe kerülhet a társaságiadó-fizetési kötelezettség megállapítása során. Mint utaltunk rá, 2007-ben a befejezetlen termelés értéke alapján értékvesztést kell a cégnek elszámolnia: - ha a felszámolóval közölték követelésük összegét, és követelésüket a felszámoló visszaigazolta, az értékvesztés elszámolandó összegét a várhatóan megtérülő összeg határozza meg (ez akár nulla is lehet); - ha a felszámolónak nem jelezték követelésüket, vagy jelezték, de azt a felszámoló nem fogadta be, akkor a befejezetlen termelés készletként kimutatott értéke teljes összegében kell értékvesztést elszámolni. Ez utóbbi esetben az értékvesztésként elszámolt összeg könnyen minősíthető nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, amelynek összegével[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. október 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 3367
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
4. találat: Befejezetlen termelés értékvesztésének visszaírása
Kérdés: Cégünk 2006-ban építőipari kivitelezési tevékenységet végzett egy társaságnak, amely társaság ellen felszámolást indítottak. A kivitelezési munkákat csak 2007-ben tudtuk számlázni. 2006-ban a befejezetlen termelésre értékvesztést számoltunk el, mivel a felszámoló előzetes tájékoztatása alapján nincs esély a követelés rendezésére. A 2007-ben leszámlázott munkát követelésként a felszámoló beállította. A befejezetlen termelést a készletek közül kivezettük. Mikor lehet visszaírni az elszámolt értékvesztést? Év közben nem lehet, év végén meg már nincs készlet! Ha visszaírjuk év közben, de a követelésre nem számolok el értékvesztést, akkor a mérleg nem mutat valós képet.
Részlet a válaszból: […]A törvényi előírásnak ellentmond a kérdésben leírt gyakorlat, mivel a befejezetlen termelés minősítésénél nem az Szt. előírásait vették figyelembe, nem a saját termelésű készletre vonatkozó előírást alkalmazták, hanem a követelésre előírtakat. Ha már a követelésminősítés szabályait alkalmazták, akkor miért számlázták ki a kivitelezési munkák - feltételezhetően - szerződés szerinti értékét (amiről nagy valószínűséggel lehet tudni, hogy a felszámolás alatt lévő társaság azt nem fogja kifizetni)? A mérleg-fordulónapi értékelés keretében kell az értékvesztés összegét megállapítani és elszámolni. De a mérleg-fordulónapi értékelés során kell meggyőződni arról is, hogy a korábban (előző évben vagy azt megelőzően) elszámolt értékvesztést vissza lehet-e (kell-e) írni. Ha viszont a befejezetlen termelés a mérlegfordulónapot követően befejeződött, és számlázásra került, akkor az értékvesztést már nem lehet visszaírni. (A 2006-ban elszámolt értékvesztést[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. szeptember 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 3312
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
5. találat: Befejezetlen termelés értékének meghatározása
Kérdés: Egyszerűsített éves beszámolót (ezen belül összköltségeljárással eredménykimutatást) készítő kft. befejezetlen termelési értékét év végén lehet-e készültségi fok arányában megállapítani és elszámolni? Ha nem lehet, hogyan célszerű meghatározni a készletre vételi értéket? A készletekről év közben nem vezetünk nyilvántartást.
Részlet a válaszból: […]termelés értékét csak a készültségi fok arányában állapítsák meg. A kérdésből nem állapítható meg, hogy a kft.-nél termék-előállítás vagy építőipari tevékenység befejezetlen termelésének az értékét kell megállapítani. Az ipari termékek befejezetlen termelése értékének meghatározására javasoljuk a Számviteli Levelek 87., illetve 89. számában az 1785., illetve az 1830. kérdésekre adott válaszok alapos tanulmányozását. Ha a feltételek adottak, viszonylag egyszerű az önköltségszámítás az eladási árból történő visszaszámítással (az 1785. kérdésre adott válasz). Természetesen a befejezetlen termelés közvetlen önköltsége a felmerült költségek kigyűjtésével is meghatározható, az Szt. 51. §-ában leírtak figyelembevételével. Amennyiben a kft.-nél a befejezetlen építési-szerelési munka közvetlen önköltségét kell megállapítani, javasoljuk a Számviteli Levelek 103. számában a 2107-2108. kérdésekre adott válaszokat tanulmányozni. A befejezetlen termelés közvetlen önköltsége meghatározásának módszerét a kft.-nek kell[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2005. április 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 2134
Kapcsolódó tárgyszavak:
6. találat: Befejezetlen építés-szerelés önköltsége
Kérdés: Építőipari kivitelezéssel foglalkozó részvénytársaság éves beszámolót készít, de önköltség-számítási szabályzatot nem kell készítenie. Az építési-szerelési munkák közvetlen önköltségét kalkulációs egységenként kell gyűjteni ahhoz, hogy év végén a befejezetlen termelés megállapítható legyen?
Részlet a válaszból: […]szerinti építési-szerelési munka tervezett összköltsége (amit előre meghatároztak, és a szerződés esetleges változásainak, a számításba vett költségelemek változó bekerülési értékeinek megfelelően naprakészen módosítottak), továbbá a befejezetlen építési-szerelési munka teljesítési (készültségi) foka tényleges műszaki teljesítményekkel legyen alátámasztva. A szerződés szerinti építési-szerelési munka tervezett összköltsége akkor tekinthető norma szerinti közvetlen önköltségnek, ha azt műszaki ismérvek, vállalati költségszámítási normák alapján, a norma egyes elemeinek forintértékét dokumentált bekerülési (beszerzési) értékkel, várhatóan ténylegesen felmerülő költségelemekkel alátámasztottan határozták meg előre tételesen, illetve módosították a változásoknak megfelelően. A teljesítési fokot a tényleges műszaki teljesítmények alapján kell meghatározni. (Erről részletesen írtunk a Számviteli Levelek 76. számában az 1576. kérdésre adott válaszban.) A befejezetlen építési-szerelési munkák teljesítési foka[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2004. március 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 1633
7. találat: Teljesítési fok alapján arányosítás
Kérdés: Az Szt. 62. §-a szerint az építés-szerelésnél a befejezetlen termelés meghatározható teljesítési fok alapján arányosítással is. Mi egyszerűsített éves beszámolót készítünk. Miként kell értelmezni ezt a kitételt? Hogyan kell az elszámolást kimunkálni? Melyek a könyvelési lépések? Különösen az eredményre való hatás és könyvelés érdekel, egyik évről a másikra való átmenet során.
Részlet a válaszból: […]kiadják, a műszakilag körülhatárolható, elkülöníthető teljesítmények, részteljesítések tételes felsorolásával, az elkülönített, körülhatárolt teljesítményekhez, részteljesítésekhez rendelt értékadatok megadásával úgy, hogy azok összevontan a szerződés szerinti munka értékével azonos értékűek legyenek. A teljesítési fok meghatározásánál külön-külön kell kezelni az adott társaság által elvégzett és elvégezendő munkák értékét, illetve az alvállalkozók, a közvetített szolgáltatók által elvégzett és elvégezendő munkák értékét. Amennyiben rendelkezésre áll az adott kalkulációs egység ténylegesen elvégzett munkáiból a befejezett (kiszámlázott) saját termelésnek az üzleti évben számlázott értéke, a befejezetlen termelés - közvetített szolgáltatások értékét nem tartalmazó - állományi leltára (amely tartalmában azonos a befejezett termelés árbevételével), akkor a kalkulációs egység Szt. szerint meghatározott közvetlen önköltsége az árbevétel és az állományi leltár értéke alapján megosztható, és a befejezetlen termelésre jutó hányad készletre vehető (T 23 - K 581). Egyszerűsített éves beszámolót készítőnél az Szt. lehetőséget ad arra, hogy a befejezetlen termelés a) norma szerinti közvetlen önköltsége a szerződés szerinti építési-szerelési munka norma szerinti közvetlen önköltségéből a teljesítési fok alapján arányosítással is meghatározható [az Szt. 62. §-ának (2) bekezdése alapján], továbbá b) a még várhatóan felmerülő költségekkel és kalkulált haszonnal csökkentett eladási áron (szerződés szerinti áron) is értékelhető, a még várhatóan felmerült költségek a teljesítési fok alapján arányosítással is meghatározhatók. Az a) esetben a költségvetés szerinti építési-szerelési munka tervezett összköltsége akkor tekinthető a szerződés szerinti építési-szerelési munka norma szerinti (műszaki ismérvek alapján meghatározott) közvetlen önköltségének, ha a költségvetés szerinti összköltséget nem a megrendelővel kötött szerződés szerinti érték százalékában határozták meg, hanem tételesen, felmérés alapján, a saját vállalati költségnormák felhasználásával. A befejezetlen építési-szerelési munka teljesítési fokát a fentiekben leírtak (a tényleges műszaki teljesítmények) alapján kell meghatározni. A teljesítési fok és a norma szerinti közvetlen önköltség szorzata adja meg a befejezetlen építési-szerelési munka közvetlen önköltségét, amelyet év végén készletre kell venni (T 23 - K 581). Az a) esetben tehát év közben nem kell (de lehet) kalkulációs egységenként gyűjteni a közvetlen önköltségbe tartozó költségeket. Ez a módszer azonban feltételezi, hogy a normát (amelyet a ténylegesen elvégzendő munkák anyag-, gép-, munkaerőigénye és azok bekerülési értéke figyelembevételével határoztak meg) hozzáigazították a valós helyzethez mind az elvégzendő munkák, mind az azokhoz szükséges anyag-, gép-, munkaerő-ráfordítások és azok bekerülési értéke vonatkozásában. A b) esetben az értékelési (az önköltség-számítási) szabályzatban rögzíteni kell a kalkulált haszon eladási árhoz (árbevételhez) viszonyított arányát, legalább a vállalkozás szintjén, pontosabb eredményre lehet jutni, ha azt az építési-szerelési munka jellegéhez (anyagigényes, nem anyagigényes) igazítják. A kalkulált haszon a közvetlen önköltségbe nem tartozó költségekre, a közvetlenül ráfordításként elszámolt, de bevétellel nem fedezett ráfordításokra, továbbá az adott munka tervezett nyereségére nyújt fedezetet. A szabályozás abból indul ki, hogy a befejezett szerződés szerinti építési-szerelési munkánál a szerződés szerinti ár, csökkentve a kalkulált haszonnal, az építési-szerelési munka közvetlen önköltsége. Amennyiben az építési-szerelési munka nem fejeződött be, akkor a még[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2004. február 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 1576
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
8. találat: Befejezetlen építési tevékenység értékének megállapítása
Kérdés: Építőipari tevékenységet végző társaság befejezetlen termelési értékének megállapítása hogyan történjen a mérlegkészítéskor? Esetleg célszerű az építtetővel elfogadtatni a készültségi fokot vagy az értéket?
Részlet a válaszból: […]önköltségének tekintendő. Az Szt. 62. §-ának (3) bekezdése szerint: a befejezetlen építési-szerelési, illetve technológiai szerelési munka bekerülési értéke a kalkulációs egység összes elszámolt közvetlen önköltségéből a megrendelővel még el nem számolt, de ténylegesen elvégzett munkák közvetlen önköltsége, amely utókalkulációval, továbbá a megrendelő igazolása alapján - a teljesítési fok alapján - arányosítással is meghatározható. Az ismertetett szabály a befejezetlen építési-szerelési, illetve technológiai szerelési munka közvetlen önköltsége egyszerűbb megállapításának lehetőségét tartalmazza a teljesítési fok alapján történő arányosítással, azzal, hogy a kalkulációs egység összes elszámolt közvetlen önköltsége ismert. Az arányosítás azt jelenti, hogy az Szt.-ben előírt kalkulációs egység összes elhatárolt (az elszámolási időszakban kiszámlázott termelés és az elszámolási időszak végén még befejezetlen termelés) közvetlen önköltségét kell megosztani a befejezett (kiszámlázott) és a befejezetlen termelés azonos tartalmú vetítési alapja segítségével. A befejezetlen termelés közvetlen önköltségének ezen előírás szerint történő meghatározásához szükség van a kalkulációs egység szerinti munkák befejezetlen termelésének állományleltárára, de szükség van a már befejezett (kiszámlázott) termelésnek az üzleti évben számlázott értékére is. A kalkulációs egységenkénti arányosításhoz - az előbbiekből következően - a vetítési alap: a) az elszámolási időszakban (az üzleti évben) számlázott (befejezett) termelésnek a közvetített szolgáltatások értékével csökkentett árbevétele, ha lehetséges, akkor a haszonnal, a felárral csökkentett árbevétele, b) az elszámolási időszak (az üzleti év) végén még befejezetlen termelés - közvetített szolgáltatások értékét nem tartalmazó - állományi leltár szerinti értéke [amelynek tartalmában azonosnak kell lennie az a) pont szerinti árbevétellel]. A teljesítési fok alapján történő arányosítás az elvégzett (befejezett és/vagy befejezetlen) teljesítmény összes teljesítményhez való viszonyát fejezi ki, a megrendelő igazolása alapján. Ennek segítségével a számlázott munkák árbevételének ismeretében meghatározható a befejezetlen termelés állományi leltárának közvetített szolgáltatások értékével csökkentett értéke is. A befejezetlen termelés - közvetített szolgáltatások nélküli - állományi leltára[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2002. április 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 662
9. találat: Befejezetlen építési-szerelési munka
Kérdés: Hogyan történik a befejezetlen építési-szerelési munka mérleg-fordulónapi értékelése, leltározása?
Részlet a válaszból: […]munkánál (egy létesítménynél) nagyobb egység nem lehet." Az előírásból következik, hogy az építési-szerelési munkának a vállalkozásnál felmerült közvetlen költségeit, a végzett munkával szoros kapcsolatban lévő költségeket (nem értendők ide az alvállalkozók teljesítményei), továbbá azokat a költségeket, amelyek megfelelő mutatók, jellemzők segítségével a kalkulációs egységre elszámolhatók, kalkulációs egységenként kell gyűjteni, illetve a kalkulációs egységre legkésőbb a számlázással (részszámlázással) egyidejűleg, illetve az év végi zárlat keretében át kell vezetni, és így megállapítani a kalkulációs egység közvetlen önköltségét. Amennyiben a mérlegfordulónapig nem volt kiszámlázás, akkor a kalkulációs egység - előbbiek szerint megállapított - közvetlen önköltsége teljes összegében a befejezetlen építési-szerelési munka közvetlen önköltsége. A teljesítési fok alapján történő arányosítás az elvégzett teljesítmény összes teljesítményhez való viszonyát fejezi ki, a megrendelő igazolása alapján. A teljesítési fok használatára akkor van szükség, ha az építési-szerelési munka egy része kiszámlázásra került (azaz befejezett), más része elkészült ugyan, de még nem számlázható (azaz befejezetlen), a kiszámlázott és az elkészült, de még kiszámlázásra nem került munka együttesen nem adja ki az építési-szerelési munka egészét. Az arányosítás azt jelenti, hogy a kalkulációs egység összes elhatárolt (az elszámolási időszakban kiszámlázott termelés és az elszámolási időszak végén még befejezetlen termelés) közvetlen önköltségét kell megosztani a befejezett (kiszámlázott) és a befejezetlen termelés azonos tartalmú vetítési alapja segítségével. Azonos tartalmú[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2001. május 31.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 204