Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

7 találat a megadott befektetés tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Befektetés esetében értékvesztés elszámolása

Kérdés: A gazdasági társaság alapított egy másik társaságot, amely társaság két egymást követő évben is veszteségesen működött, a saját tőkéje lecsökkent. Az Szt. 54. §-ának (1)-(2) bekezdése szerint ez esetben értékvesztést kell elszámolni. A törvény felsorolja, hogy a befektetés piaci értéke meghatározásakor mit indokolt figyelembe venni. Az alapító értékvesztést kíván elszámolni a befektetés könyv szerinti értéke és az alapított társaság saját tőkéjéből a befektetésre jutó rész különbözete összegében. A különbözet jelentős összegű. Megfelelőnek tekinthető az alapító eljárása? Az értékvesztés elszámolásakor a fenti körülményen felül kötelező-e az Szt. 54. §-a (2) bekezdésében felsorolt további körülményeket figyelembe venni?
Részlet a válaszból: […]társaság köteles elhatározni átalakulását. Átalakulás helyett a gazdasági társaság a jogutód nélküli megszűnést vagy az egyesülést is választhatja.Ez a szabály az egyszemélyes társaságra is érvényes. Így az értékvesztés elszámolásánál a megszűnő gazdasági társaságnál figyelembe vehető a várhatóan megtérülő összeg is.A Ptk. 3:189. §-a határozza meg, hogy mikor kötelező a taggyűlés összehívása (rt. esetében a Ptk. 3:270. §-a). Ezek között szerepel - többek között - az is, hogy a társaság saját tőkéje veszteség folytán a törzstőke felére csökken. Ez esetben a tagoknak határozniuk kell pótbefizetés előírásáról, a törzstőke mértékét elérő saját tőke más módon való biztosításáról, vagy a törzstőke leszállításáról, mindezek hiányában a társaság átalakulását, egyesülését, szétválását vagy jogutód nélküli megszüntetését kell elhatározni.A Ptk. hivatkozott előírásaiból egyértelműen az következik, hogy a társaság alapítójának az elsődleges feladata az alapított társaság saját tőkéje megbomlott egységének helyreállítása. Ennek következménye lehet természetesen az, hogy a befektetésnél értékvesztést számolnak el. Az alapított társaságnál szükséges intézkedések megtétele nélkül az értékvesztés elszámolása szükségességének tartóssága nem támasztható alá, sőt lehet olyan feltételezéssel élni, hogy az alapító társaság csupán az eredményét kívánta csökkenteni az adó megfizetése nélkül.Ha az alapított társaság[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. július 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7028
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

2. találat: Befektetési céllal vásárolt ingatlan

Kérdés: Gazdasági társaság befektetési céllal lakóingatlant vásárol azzal a szándékkal, hogy az ingatlanárak emelkedése után azt haszonnal értékesítse. Ezért az ingatlan tartósan kimutatásra kerül a mérlegben. A befektetett eszközök vagy a készletek között kell szerepeltetni? Az ingatlant be kell-e jelenteni telephelyként? Az ingatlan állagmegóvására fordított kiadások, illetve közüzemi díjak elszámolhatók-e költségként?
Részlet a válaszból: […]értékesítési céllal vásárolták.Az Szt. 2013. 01. 01-től hatályos 28. §-a (3) bekezdésének d) pontja alapján a készletek között kell kimutatni a használatbavétel időpontjától azokat az értékesítési céllal beszerzett, előállított eszközöket, amelyeket a vállalkozó az értékesítésig (az állományból történő kivonásig) átmenetileg használatba vett.A hivatkozott előírások alapján tehát a befektetési céllal vásárolt lakóingatlant a forgóeszközök (a készletek) között kell kimutatni, mert azt nem a társaság tevékenysége, működése érdekében szerezték be. Sőt, akkor is a készletek (az áruk) között kell kimutatni, ha átmenetileg azt használatba veszik (nyilvánvalóan nem tartósan!). Az eszközök (ideértve a készletként kimutatott ingatlant is) állagmegóvásával kapcsolatosan felmerülő költségeket minden esetben az eredmény terhére kell elszámolni. A rendeltetésszerűen[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. november 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6078

3. találat: Befektetés értékelése euróra áttérés kapcsán

Kérdés: A részesedést tulajdonló zrt. kb. 15 éve vásárolta részesedését, amelyet forintban fizetett ki. Időközben jegyzett tőkét is emelt, amelyet szintén forintban teljesített, így befektetését a kettő együttes összegében tartja nyilván. Eddig értékvesztést nem kellett elszámolni. A tulajdonolt társaság 2009-ben áttért az euróban történő könyvvezetésre. Úgy gondolom, ennek alapján nem tekinthető a részesedés devizás befektetésnek, és nem kötelező a mérleg-fordulónapi értékelés. Csak értékvesztést kell elszámolni, ha a saját tőke tartósan a jegyzett tőke alá csökken?
Részlet a válaszból: […]külön is!).A jegyzett tőke euróban történő bejegyzését követően a részesedést tulajdonló zrt.-nél a forintban kimutatott befektetés átminősült devizás befektetéssé, ezért 2011-től év végén, a mérleg-fordulónapi értékelés keretében kötelező a forintban keletkezett devizás befektetést értékelni.A számviteli törvény szerint először meg kell állapítani, hogy a befektetéssel kapcsolatosan - a tulajdonolt társaság adatai alapján - kell-e értékvesztést elszámolni (például az euróban kimutatott saját tőke kevesebb, mint az euróban kimutatott jegyzett tőke, de az értékvesztés elszámolásának indoka lehet a társaság piaci megítélése is stb.), majd ezt követően a könyv szerinti euróárfolyam és a mérleg-fordulónapi választott euróárfolyam különbözete számításba vételével az árfolyam-különbözetet elszámolni.A kérdés szerinti esetben a 2009. január 1-jén befektetésként kimutatott forintértéket el kell osztani a társaság tulajdonában lévő részvények, üzletrész névértékének euróban kifejezett összegével, akkor kapjuk meg azt az összeget, amennyi egy euróra jutó befektetés a bekerüléskor (a vásárláskor, illetve a jegyzett tőke emelésekor) átlagosan került. [Nem indokolt külön-külön számolni, mert az euró névértékű részvény(ek)hez, üzletrészhez a társaság csak 2009. január 1-jével jutott hozzá.] Az egy euróra jutó befektetés átlagos bekerülési értéke lesz az euró "induló" árfolyama, amelyhez viszonyítani kell - önellenőrzés keretében - a 2011., illetve a 2012. üzleti évek mérleg-fordulónapi választott euróárfolyamát, és ha van különbözet, azt árfolyam-különbözetként elszámolni.A választ leegyszerűsítettük azzal, hogy feltételeztük: a részesedést tulajdonló zrt. a választáskor és a jegyzett tőke emelésekor[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. július 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5926

4. találat: Befektetés román lejben

Kérdés: Ügyfelünk az 1990-es években Romániában leányvállalatot alapított, majd többször is tőkét emelt. A tőkebefizetések euróban és USD-ben történtek. A román cégbíróság a leányvállalat jegyzett tőkéjét román lejben közli, a leányvállalat a könyveit is román lejben vezeti. Előző években mérleg-fordulónapi értékelés nem történt, az árfolyam-különbözet nem volt jelentős. Értékvesztés elszámolása 2011-ben nem indokolt, mivel a leányvállalat saját tőkéje jelentősen meghaladja a részesedés könyv szerinti értékét. A társaság a román cégbíróság által közölt jegyzett tőke lejértékét számolta át forintra, és hasonlította össze a magyar könyvekben lévő részesedés értékével. Az értékelés alapján nagy összegű leértékelést kellett elvégezni. Helyesen jár-e el a társaság, vagy a részesedést az utolsó közzétett beszámoló saját tőke lejértékéhez kellett volna hasonlítani?
Részlet a válaszból: […]illetve USD-árfolyamon átszámított összegével. A lejre szóló befektetés forintösszegét minden mérlegfordulónapon el kellett osztani a román cégbíróságon bejegyzett lej összegével és az így kapott Ft/lej árfolyamot kellett hasonlítani a mérlegfordulónapon aktuális választott Ft/lej árfolyammal. Valószínű, hogy a két árfolyam közötti különbözet már 2011 előtt is jelentős összegű volt. A lejben is kimutatott befektetést kell hasonlítani a leányvállalat lejben számított piaci értékével, ennek hiányában a leányvállalat lejben kimutatott saját tőkéjével. Értékvesztést csak akkor kellene elszámolni, ha a befektetés lejben számított könyv szerinti értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint a leányvállalat piaci értéke, könyv szerinti saját tőkéje lejben. (A kérdésben az a megfogalmazás, hogy "a leányvállalat saját tőkéje jelentősen meghaladja a részesedés könyv szerinti értékét", csak akkor értelmezhető, ha a részesedés számításba vett könyv szerinti értéke lejben kimutatott!) A leírtakból következően ellenőrizni kell egyrészt azt, hogy a részesedés lejben kimutatott értéke megegyezik-e a román cégbíróságon lejben bejegyzett jegyzett tőke összegével, másrészt azt, hogy a tőkebefektetések forintra átszámított összegét mindenkor az aktuális euró-, illetve USD-árfolyam használatával[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. június 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5490
Kapcsolódó tárgyszavak:

5. találat: Befektetés ingatlanban

Kérdés: Ügyfelünk a társaság szabad pénzeszközeit kívánja hatékonyan befektetni. Elképzelésünk szerint ingatlant vásárolnánk a Balaton-felvidéken, amelyet a későbbiekben vagy továbbértékesítenénk, vagy bérbeadással hasznosítanánk. A megvásárolt ingatlant hogyan tartsuk nyilván, amíg nem dől el a hasznosítás módja? Ha befektetett eszközként, amíg nincs hasznosítva, arra az időszakra amortizáció elszámolható? Ki kell zárni a magáncélú hasznosítást? Felmerül-e valamilyen adófizetési kötelezettség az ingatlan tulajdonosi használatára?
Részlet a válaszból: […]kiállított számla alapján az eladási árat árbevételként, a bekerülési értéket (a vételárat, a vagyonszerzési illetéket stb.) pedig az eladott áruk beszerzési értékeként számolják el. Ha arról döntöttek, hogy az ingatlant bérbeadás útján vagy egyéb módon kívánják hasznosítani, akkor az erről szóló határozat alapján üzembe helyezési jegyzőkönyvvel, a szükséges hatósági igazolásokkal alátámasztva rendeltetésszerűen használatba veszik, a beruházási számláról a bekerülési értéket átvezetik az ingatlan (tárgyi eszköz) számlára. Döntenek a várható hasznos élettartamról, a hasznos élettartam végén várható maradványértékről, és ezek függvényében az évenként elszámolandó értékcsökkenés összegéről, megállapításának módszeréről stb. Ha úgy döntöttek, hogy az ingatlant bérbeadás útján hasznosítják, akkor meg kell határozni a bérbeadás feltételeit, a bérleti szerződés meghatározó elemeit, többek között a piaci viszonyoknak megfelelő bérleti díj számítási módszerét, esetleg konkrét összegét stb. Idetartozóan meghatározandó az is, hogy az ingatlant csak gazdasági társaságoknak lehet bérbe adni vagy magánszemélyeknek is, továbbá iroda, raktár vagy éppen üdülés céljára lehet használni stb. Nyilvánvalóan a bérlők közül nem lehet a tulajdonos(oka)t kizárni. Természetesen nekik is a piaci bérleti díjat kell megfizetni. Térítés nélkül vagy[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. április 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5390
Kapcsolódó tárgyszavak:

6. találat: Biztosítási díjhoz kapcsolódóan befektetés

Kérdés: Ügyfelem 20 éves lejáratra életbiztosítási szerződést kötött, amelyben biztosított az ügyvezető, a lejáratkori kedvezményezett a kft., haláleseti kedvezményezett a feleség. Az éves díj 6880 euró, amelyet átutalt. Az éves díjon felül azonban még átutalt 45 000 eurót is, befektetési céllal. A 6880 eurót költségként könyvelhetem? Milyen adót kell fizetni utána? A 45 000 eurót pedig befektetett eszközként tartom nyilván?
Részlet a válaszból: […]így azt költségként elszámolni az átutalással egyidejűleg nem lehet. Ebből következően az éves díjat, a befektetési céllal átutalt összeget a hosszú lejáratú követelések között kell kimutatni mindaddig, amíg azt a kft. vissza nem kapja, illetve amíg az ügyvezető meg nem hal, és kedvezményezettként a kft. helyébe a feleség lép. Ha a biztosítási díjat a kft. visszakapja, akkor a visszakapott összeggel csökken a követelés, a különbözetet pedig jellegének megfelelően kamatbevételként, illetve[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. október 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 4763
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

7. találat: Befektetési aranytömb a mérlegben

Kérdés: Mely mérlegtételben kell kimutatni a befektetési céllal vásárolt aranytömb értékét? (A vásárlás célja a nemzetközi pénzügyi válság miatti kockázatok mérséklése volt.) Milyen értékelési szabályok vonatkoznak a mérlegfordulónapon meglévő aranytömbre? Milyen nyilvántartást kell vezetni a vásárolt aranytömbről?
Részlet a válaszból: […]egy éven túl szolgálja. Az aranytömbök vásárlásának a célja valójában az, hogy azokat később, lehetőleg a bekerülési értéknél magasabb értéken, jellemzően változatlan formában értékesítsék. Ebből már következik, hogy az aranytömböket a vásárolt készletek között, áruként kell kimutatni, áruként kell nyilvántartani. Így az aranytömbök mérleg-fordulónapi értékelését az Szt. 56. §-ának (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével kell elvégezni. (Értékvesztés elszámolható, ha a feltételek teljesülnek, felértékelni nem szabad!) Ha az aranytömbök beszerzése deviza ellenében történt, akkor sem tekinthető külföldi pénzértékre szóló befektetett pénzügyi eszköznek, illetve pénzeszköznek. Így a forintra átszámított bekerülési érték akkor sem változhat, ha a beszerzéskor ellenértékként[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. január 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 3942
Kapcsolódó tárgyszavak: ,