Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

A találat a megadott befektető tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdést időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

A találat: Tőkeemelés a jegyzett tőkén felüli vagyonból a befektetőnél

Kérdés: Jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére történt a tőkeemelés. Felvehető-e a részesedésnövekedés a befektető könyveibe?
Részlet a válaszból: […]értékvesztést elszámolni. Ha a tőkeemelés előtt a befektető tulajdonában lévő részesedések nyilvántartás szerinti értéke több, mint a gazdasági társaság tőkeösszegének a részesedésekre jutó (arányos) része, akkor - csoportos nyilvántartás esetén - a térítés nélkül kapott új részesedéseket célszerű érték nélkül, illetve minimális értéken állományba venni, és ezzel biztosítani a gazdasági társaság saját tőkéjével való összhangot. (A térítés nélkül kapott új részesedések értékkel történő állományba vétele mindenképpen azzal jár, hogy az értékkel a könyvekben szereplő részesedéseknél értékvesztést kell elszámolni.) Például, ha a társaság jegyzett tőkéje 100, amelyet 50-nel az eredménytartalék terhére megemelnek úgy, hogy a saját tőke összege 150, és a befektető a részesedések 50%-ával rendelkezik, amelyet 80-ért vásárolt, akkor a térítés nélkül kapott részesedések névértéken (25-tel) történő felvétele azt jelentené, hogy az együttesen 105 részesedés jelentősen meghaladja a befektetőre jutó 75 részt, és ha ez tartósnak mutatkozik, értékvesztést kell elszámolni. A jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére történő tőkeemeléskor kapott részesedések állományba vételi értéke kihathat arra, hogy kell-e értékvesztést elszámolni az év végi értékelés során vagy sem, de kihathat - a nyilvántartás függvényében - azok értékesítésekor realizálható eredményre is. Térítés nélkül kapott részesedések értékesítésekor az eladási ár árfolyamnyereségként jelenik meg, függetlenül attól, hogy milyen értéken történt a nyilvántartásba vétel. Csoportos nyilvántartás esetén, ha a térítés nélkül kapott részesedést értékesítik, de azt értékkel nem vették állományba, akkor a csoportos nyilvántartásból következő - egy részvényre jutó - nyilvántartás szerinti érték és az eladási ár különbözete az eredmény, amely árfolyamveszteség is lehet. Csoportos nyilvántartás esetén, ha a térítés nélkül kapott részesedést értékesítik, és azt az átvételkor értékkel állományba vették, ott a nyilvántartás szerinti érték két részből tevődik össze: a korábban beszerzett részesedésekért fizetett összeg arányos részéből és a térítés nélkül kapott részesedések állományba vételi értéke arányos részéből, és így tényleges eredményt a részesedés eladási ára és a korábban beszerzett részesedésekért fizetett összeg arányos része közötti különbözet jelenti. A jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére történő tőkeemelés esetén a befektetőnek számos körülményt kell mérlegelnie ahhoz, hogy a térítés nélkül kapott részesedés bekerülési értékét helyesen állapítsa meg. Ezek részletes ismertetése meghaladja egy válasz kereteit. 1. Olvasói észrevétel (megjelent a Számviteli Levelek 35. számában - 2002. 05. 23.): Olvasónk a Számviteli Levelek 18. számában a 342. kérdésre és a 21. számában a 420. kérdésre adott válaszunkhoz (a tőkeemelés elszámolása a tulajdonosnál) tett észrevételt. Véleménye szerint a tőkeemelésből a tulajdonost megillető rész nem térítés nélküli eszközátvételt jelent, hanem a már korábban befektetett tulajdon után járó hozamot, amely a tőkeemelésről hozott döntés alapján megilleti a tulajdonost. Így azt nem térítés nélkül, hanem befektetésének megtérülése címén kapta, mint "osztalékot", amelyet azonnal ott is hagyott a jegyzett tőkében lévő tulajdonrészének emelése céljából. Mivel nincs pénzmozgás, a "kapott osztalékot" nem kell a tulajdonosnál könyvelni, csupán a tőkeemelés bejegyzéséről szóló cégbírósági határozat kézhezvételekor állományba veszi a befektetés növekedését a T 171 - K 9891 könyvelési tétellel. A társaságiadó-bevallásba pedig adóalap-csökkentésként kell a tulajdonosnál a tőkeemelés összegét beállítani. Nem kell a passzív időbeli elhatárolással számolni. Ezen befektetett eszközzel kapcsolatban az év végi záráskor értékvesztés elszámolására sem kerülhet sor, hiszen a saját tőke nem csökkenhet éven belül az emelt jegyzett tőke alá. A szerző válaszol: Tisztelt Olvasó! Észrevételét csaknem teljes terjedelmében idéztük. A hivatkozott válaszokban utaltunk arra, hogy többféle módon el lehet számolni a tulajdonosnál a jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére történő tőkeemelést, annak módszerét lényegében az adott körülmények döntik el. Egy módszer viszont - éppen az, amit Olvasónk leír - nem alkalmazható. Nem alkalmazható, mert ellentétes az Szt. előírásaival. Egyrészt, mert az Szt. 86. §-a a tőkeemelésből kapott részesedés értékét a tulajdonosnál nem nevesíti a rendkívüli bevételek között. Másrészt azért sem, mert a taggyűlés, a közgyűlés - a Gt. előírásai szerint - az osztalék kifizetéséről az Szt. szerinti beszámoló elfogadásával egyidejűleg határozhat, és ezért a döntésnek megfelelő osztalékot az eredménykimutatásba jóváhagyott osztalék címén be kell állítani, és könyvelni is kell a tulajdonosokkal szembeni kötelezettségként. Ennek megfelelően a tulajdonos a jóváhagyott és a befektetése után kapott (járó) osztalékot a pénzügyi műveletek bevételei között, és nem rendkívüli bevételként köteles elszámolni. A Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének g) pontja szerint az adózás előtti eredményt a kapott (járó) osztalék és részesedés címén elszámolt bevétel csökkenti (tehát a tőkeemelés összege nem!). A kapott (járó) osztalék és részesedés címén elszámolt összeg pedig az Szt. előírásai szerint elszámolt osztalék, hiszen a Tao-tv. 1. §-ának (5) bekezdése szerint e törvényt a számvitelről szóló törvény rendelkezéseire figyelemmel, azokkal összhangban kell értelmezni. Olvasónk értelmezése tehát ellentétes nemcsak az Szt. és a Gt. előírásaival, de a Tao-tv. vonatkozó rendelkezéseivel is, azaz a jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére történő tőkeemelés összegével a tulajdonosnál nem lehet a társaságiadó-alapot csökkenteni. A Gt. a jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2001. szeptember 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 342
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
Kapcsolódó összes tárgyszó: , ,