Értékcsökkenés bérbeadás esetén

Kérdés: Hány százalék értékcsökkenést számolhat el az egyéni vállalkozó és a kft. a bérbe adott épület, jármű, egyéb eszköz után? Számolhat-e el értékcsökkenést a bérbevevő?
Részlet a válaszából: […] A bérbevevő a bérbe vett tárgyi eszközök értéke alapján értékcsökkenést nem számolhat el, nála költségként a bérleti díj jelenik meg. Az egyéni vállalkozó bérbevevő is csak akkor számolhatja el a bérleti díjat költségként, ha a bérlet üzlet, műhely, gazdasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 23.

Márkanév alapítása

Kérdés: Egy részvénytársaság új termékcsaládot alakított ki. Ezek forgalmazása új márkanév alatt valósulhat meg. A márkanév megalapozása és piaci bevezetése – önálló projekt keretében – olyan jelentős extraköltségekkel jár, amelyek várhatóan a termékcsalád több évre tervezett forgalmában térülnek meg. Van-e arra lehetőség, hogy ezeket az extraköltségeket a társaság ne a felmerülés évében számolja el eredménye terhére? Ha igen, milyen dokumentációval kell az elhatárolást alátámasztani?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre adandó választ két oldalról közelíthetjük.Egyrészt felmerülnek a márkanév megszerzésével, kialakításával, megalapozásával kapcsolatos számlázott, illetve a közvetlen önköltségbe tartozó költségek, amelyek jellemzően a tárgyidőszak költségei és mint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 9.

Reexporthoz kapcsolódó fuvarköltség

Kérdés: A 922. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódóan kérdezem, amennyiben egy cég külföldön vásárolja és adja el a terméket, de a felmerülő – külföldön teljesített – fuvar költségeit magára vállalja, csökkenthető-e annak összegével az elszámolt exportárbevétel?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 74. §-ának (3) bekezdése alapján az exportértékesítés árbevételét csökkenti a magyar határállomás és a külföldi rendeltetési hely közötti útszakaszra jutó szállítási és rakodási-raktározási költség számlázott, fizetett forintösszege, illetve valutával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 9.

A számviteli törvény változásai

Kérdés: Melyek a 2003. január 1-jével hatályba lépő legfontosabb számviteli változások?
Részlet a válaszából: […] Az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló 2002. évi XLII. törvény XIII. fejezete tartalmazza az Szt. módosításait (a 230-244. és 323. §-aiban). Nagyon fontos, hogy a módosító rendelkezések 2003. január...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 19.

Bemutatósarok költségei

Kérdés: A Számviteli Levelek 31. szám 610. kérdéshez kapcsolódik kérdésünk. Társaságunk termékeit nagykereskedőkön keresztül értékesíti, bemutatótermeikben fürdőszobasarkokat rendezünk be. Modellváltáskor a bemutatósarkot át kell építeni, a korábban felrakott csempét, padlóburkolatot le kell verni, a beépített szaniter termékek csak csökkentett áron értékesíthetők. Társaságunk a bemutatósarkok tervezésének, kivitelezésének költségeit, az építésnél felhasznált burkolótermékeket marketingköltségként számolja el. Helyesen járunk-e el?
Részlet a válaszából: […] A Számviteli Levelek 31. számában a 610. kérdésre adott válaszban arról írtunk, hogy az Szja-tv. és a Tao-tv. szerint mi minősül árumintának, illetve ha nem áruminta, akkor ez magánszemély részére történő átadáskor természetbeni juttatásnak, a Tao-tv. hatálya alá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 19.

Védőszemüveg juttatása

Kérdés: Cégünk a számítógépen is dolgozó munkavállalóinak védőszemüvegeket vásárolt. A keret és a lencsék szemüvegenként 16 ezer forintba kerültek. (A dioptriás szemüveget használóké természetesen többe került.) A dolgozók a védőszemüveget térítés nélkül kapták. Kérdésünk az, hogy természetbeni juttatásnak minősül-e a szemüveg – mint munkaeszköz – ingyenes biztosítása a dolgozóinknak?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 1. számú melléklet 8.8 pontja alapján adómentes a jogszabály által előírt használatra tekintettel juttatott védőeszköz, továbbá baleset- és egészségvédelmi eszköz. A képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 19.

Az áfalevonási jog korlátai (eva)

Kérdés: A Szt. hatálya alá tartozó bt. – amelyik nem választotta a bevételi nyilvántartást – kettős könyvvitel rendszerében készít mérleget, eredménykimutatást. Hogy könyveli ez esetben az áfát, miután áfás számlát bocsát ki? Mi vonatkozik a beszerzés utáni áfakönyvelésekre? A tárgyi eszközt nettó (áfa nélküli) vagy bruttó (áfás) értéken tartjuk-e nyilván?
Részlet a válaszából: […] Az evaalany a termékértékesítéséről, szolgáltatásnyújtásáról az Áfa-tv. szerinti teljesítési időponttal, az Áfa-tv.-ben az adott termékértékesítésre vagy szolgáltatásnyújtásra vonatkozó adómértéknek megfelelő áfát hárít át a vevőre. Evaalanyként a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 5.

Értékcsökkenés elszámolása (eva)

Kérdés: Bt.-nél 2001. évben beszerzett tárgyi eszköz értékcsökkenését mikor lehet elszámolni, ha a bevételi nyilvántartást választja, vagy ha nem? Későbbi években, pl. 2005-ben, ha kilép az evából, elszámolhat-e értékcsökkenést?
Részlet a válaszából: […] Ha a bt. az Eva-tv. szerinti bevételi nyilvántartás vezetését választotta, akkor 2003. január 1-jével kikerül az Szt. hatálya alól, így az adóalanyiság időszaka alatt tárgyi eszköz utáni értékcsökkenési leírás elszámolása (könyvelése) nem értelmezhető, az eva...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 5.

Idegen ingatlanon végzett beruházás

Kérdés: Egyszemélyes kft. tulajdonosának autójavító szervizcége a tulajdonos ingatlanában végzi a tevékenységét bérleti díj nélkül. Idegen ingatlanon végzett beruházás és értékcsökkenés elszámolható-e? Az egyéb javítási, karbantartási munkák költségei elszámolhatók-e a kft.-nél, és milyen feltételekkel?
Részlet a válaszából: […] A vállalkozási tevékenységhez szükséges és használt eszközök költségeit a tárgyidőszak költségei között a társaság elszámolhatja. Ezen eszközöket a társaság kimutathatja a könyveiben, de lehetnek bérbe vett, használatra átvett eszközök is.Az autójavító szerviz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 21.

Bérleményhez tartozó udvar betonozása

Kérdés: A kft. magánszemélytől épületet bérel. Az épület zárt udvaron van, ahol a kft. tereprendezési, aszfaltozási munkákat végez. Elszámolhatók-e beruházásként? A használatbavételkor aktiválható-e annak ellenére, hogy a bérleti szerződésben csak az üzlethelyiség szerepel? Mi a helyes megoldás?
Részlet a válaszából: […] A kft. azokat a költségeket számolhatja el, amelyek a vállalkozási tevékenység érdekében merültek fel, azokkal az eszközökkel kapcsolatos költségeket (ideértve az értékcsökkenési leírást is) mutathatja ki, amelyek a vállalkozási tevékenységet közvetlenül vagy közvetetten...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 21.
1
166
167
168
189