Áfa: kis értékű tárgyi eszköz

Kérdés: A kis értékű tárgyi eszköz elszámolásának értékhatára, az 50 ezer forint áfával vagy áfa nélkül értendő?
Részlet a válaszából: […] Az új Szt. 80. §-ának (2) bekezdése szerint: az 50 ezer forint egyedi beszerzési, előállítási érték alatti tárgyi eszközök bekerülési értéke – a vállalkozó döntésétől függően – a használatbavételkor értékcsökkenési leírásként egy összegben elszámolható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 20.
Kapcsolódó címkék:  

Terv szerinti értékcsökkenés megváltoztatása

Kérdés: A társaság a számvitel-politikájában úgy szabályozott, hogy az 50 ezer forint bekerülési érték alatti eszközöket azonnal, a 200 ezer forint alattiakat 36 hónap alatt számolja el értékcsökkenési leírásként. Megteheti ezt a társaság? A 2000-ben beszerzett és 14,5 százalékkal amortizált eszközök leírási kulcsa megváltoztatható-e a hatályos számviteli politikának megfelelően?
Részlet a válaszából: […] A számviteli előírásokra (mint minden törvényi előírásra) az a jellemző, hogy azokat a hatálybalépést követően lehet, illetve kell alkalmazni. Amennyiben ettől el lehet térni, arról a törvénynek külön kell intézkednie. Az új Szt. ilyen, visszamenőlegesen is alkalmazandó,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 20.
Kapcsolódó címkék:    

Áfa: iroda céljára vásárolt lakás értékesítésekor

Kérdés: Egy bt. négy évvel ezelőtt a tulajdonos családi házának egy szobáját a bt. nevére irodaként megvásárolta. A vásárlási ár áfát is tartalmazott, amelyet a bt. visszaigényelt. Ebben az évben a bt. tulajdonában lévő részt értékesítették. Ez az értékesítés tárgyi adómentes volt, így az Áfa-tv. 39. §-a (3) bekezdésének b) pontja alapján az időarányosan számított, előzetesen felszámított és levont áfát meg kell fizetnie. Ezt a fizetendő áfát hogyan kell a naplófőkönyvben könyvelni?
Részlet a válaszából: […] A hosszabban idézett kérdésben az áfára vonatkozóan leírtak helyesek. Az Áfa-tv. 39. §-a (3) bekezdésének b) pontját indokolt azonban felidézni, mert a kérdés nem hivatkozott része arra utal, mintha a kérdező a törvényi előírást félreértené (bár jól hivatkozott rá)....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 20.
Kapcsolódó címkék:    

Devizaszámla vezetése

Kérdés: A devizaszámlán lévő deviza nyilvántartási, illetve könyv szerinti értékének megállapítására milyen alternatív lehetőségek vannak 2001-től? Hol kell ezt rögzíteni?
Részlet a válaszából: […] A devizaszámla valójában a devizakészletről, az abban bekövetkezett változásokról devizában vezetett számla, amit – éppen ezért – devizanemenként kell vezetni. Mivel a könyvviteli nyilvántartásokat – az új Szt. 20. §-ának (3) bekezdésében nevesítettek kivételével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 20.
Kapcsolódó címkék:  

Totálkáros gépkocsival kapcsolatos elszámolások

Kérdés: Milyen könyvelési tételei vannak annak az eseménynek, ha egy céges kocsi totálkáros lesz? Mit kell tenni a biztosító által felértékelt roncsértékkel? Ha eladjuk a roncsot, annak az áfája arányosítható-e?
Részlet a válaszából: […] A totálkáros gépkocsi gépkocsiként (tárgyi eszközként) nem hasznosítható, ezért azt az új Szt. 23. §-ának (5) bekezdése szerint a forgóeszközök közé át kell sorolni, és az új Szt. 28. §-a (3) bekezdésének c) pontja szerint a készletek között kell kimutatni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 6.
Kapcsolódó címkék:    

Tervezett és végleges vagyonmérleg

Kérdés: Egy bt. átalakul kft.-vé. Vagyonmérleg- és vagyonleltár-tervezetet kell készítenie. Eszközeit nem értékeli át. Hogyan értelmezendő a tervezett és a végleges vagyonmérlegben lévő saját tőke közötti eltérés? Kell-e könyvelni? Az átalakulással létrejött társaság az átvett eszközöket milyen értéken veszi nyilvántartásba?
Részlet a válaszából: […] Az új Szt. 138. §-ának (1) bekezdése szerint: az átalakuló gazdasági társaságnak – a társaság legfőbb szerve által meghatározott mérlegfordulónapra (amely nem lehet későbbi időpont, mint az átalakulásról való második döntés időpontja) – vagyonmérleg-tervezetet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 6.
Kapcsolódó címkék:  

Szövetkezeti törvény: számvitel, társasági adó

Kérdés: Az új típusú szövetkezeteknek oktatási, kulturális, egészségügyi célokra szolidaritási alapot kell létrehozniuk. Az alapképzést 2001. évtől, illetve annak mértékét a társasági szerződésben is rögzíteni kell. Az ezzel kapcsolatos számviteli elszámolásokat sehol sem lehet megtalálni. A szövetkezeti törvényben előírt más alapok, a számviteli törvény, valamint az adótörvények rendelkezéseinek értelmezéséhez szeretnék tájékoztatást kapni.
Részlet a válaszából: […] Az új, szövetkezetekről szóló 2000. évi CXLI. törvény (a továbbiakban Szöv-tv.) 2001. január 1-jén lépett hatályba. Ez a törvény valójában nincs ellentmondásban az új Szt. előírásaival, a sajátos kérdéseket pedig maga a törvény szabályozza. Ez külön szabályozást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 6.
Kapcsolódó címkék:  

Eszközátvétel üzemeltetésre

Kérdés: Egyéni vállalkozó a beruházási hitelből megvalósított üzemanyagtöltő állomást átadta üzemeltetésre – írásbeli megállapodással – egy kft.-nek. A kft. törleszti a tőkét, fizeti a kamatot. Az egyéni vállalkozó a tehermentessé váláskor olyan arányú térítés nélküli tulajdoni hányad átruházásához járul hozzá, amilyen arányt a tőketörlesztés a bekerülési értékben képvisel. Növeli-e a kft.-nél a kamat az adóalapot?
Részlet a válaszából: […] A kérdés kissé bonyolult. Úgy tűnik, hogy az egyéni vállalkozó az üzemeltetésre történő átadáskor is átadta a töltőállomás egy részét térítés nélkül a kft.-nek. Ha erre 2001-től került sor, akkor a kft. a térítés nélküli átvétel miatt – annak bevételkori...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 6.
Kapcsolódó címkék:    

Termék-előállításhoz igénybe vett szolgáltatás az iparűzési adóalapnál

Kérdés: Ha egy ipari cég termékei előállításához alvállalkozói munkát vesz igénybe, akkor ezen tevékenységnek nincs közvetlen önköltsége, hanem csak közvetített szolgáltatása. Hogyan befolyásolja az ilyen közvetített szolgáltatások értéke az iparűzésiadó-alapot?
Részlet a válaszából: […] A kérdés számvitelt érintő részére a választ a Számviteli Levelek 21. számában a 416. kérdésre adott válasz tartalmazza. Ebben utaltunk arra is, hogy az miként befolyásolja az iparűzési adó alapját. Itt az adott szolgáltatásnak az iparűzési adó alapjára gyakorolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 22.
Kapcsolódó címkék:      

Szövetkezeti üzletrész bevonása

Kérdés: Az új Szt. előírása szerint a tőketartalék növekedéseként kell elszámolni a szövetkezeti üzletrész bevonása miatt képzett, fel nem osztható vagyon összegét. Kötelező-e ez az eljárás, s ha igen, át kell-e vezetni a lekötött tartalékba? Feltétele-e ez a társaságiadó-alap csökkentésének?
Részlet a válaszából: […] Az új Szt. 36. §-a (1) bekezdésének d) pontja nem arról rendelkezik, hogy a szövetkezeti üzletrész bevonásakor valamilyen eredményt tőketartalék-növekedésként kell elszámolni, hanem arról, hogy a képzett fel nem osztható szövetkezeti vagyon összegével kell a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 22.
Kapcsolódó címkék:      
1
…
181
182
183
…
191