Értékvesztés miatti adóalap-korrekciók

Kérdés: Hogyan kell a társasági adó alapjának megállapításánál 2001-től figyelembe venni a követelések után elszámolt értékvesztést, a követelések visszaírt értékvesztését, a követelések hitelezési veszteségként elszámolt összegét?
Részlet a válaszából: […] A követelések után elszámolt értékvesztés, az elszámolt értékvesztés visszaírása, a behajthatatlan követelés leírása, illetve a behajthatatlannak nem minősülő elengedett követelés miatt a társasági adóról és az osztalékadóról szóló, többször módosított 1996. évi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. január 25.

A reprezentáció közterhei

Kérdés: Milyen közterhet kell fizetni az üzleti partnerek részére reprezentáció címen adott termék és nyújtott szolgáltatás után?
Részlet a válaszából: […] Társasági és osztalékadóA reprezentációra fogalmat a Tao. törvény 4. §-ának 31. pontja ad, amely szerint reprezentációs költség: az üzleti vendéglátás keretében biztosított étel, ital és az ezenfelül nyújtott szolgáltatás, az üzleti ajándék, továbbá az állami...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. január 25.

Terven felüli értékcsökkenés

Kérdés: Mikor kell terven felüli értékcsökkenést elszámolni? Mikor lehet az elszámolt terven felüli értékcsökkenést visszaírni?
Részlet a válaszából: […] Az új Szt. 52. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint akkor kötelező terven felüli értékcsökkenést elszámolni, ha az immateriális jószág, a tárgyi eszköz (ide nem értve a beruházást) könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint ezen eszközök piaci...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. január 25.

Értékcsökkenés sajátos elszámolása

Kérdés: Szabad-e az 50 ezer forint alatti képzőművészeti alkotásnál egy összegben amortizációt elszámolni?
Részlet a válaszából: […] Az új Szt. 80. §-ának (2) bekezdése szerint "az 50 ezer forint egyedi beszerzési, előállítási érték alatti vagyoni értékű jogok, szellemi termékek, tárgyi eszközök bekerülési értéke – a vállalkozó döntésétől függően – a használatbavételkor értékcsökkenési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. január 25.

Levonható áfa

Kérdés: Levonható-e az 50 ezer forint egyedi beszerzési érték alatti képzőművészeti alkotások általános forgalmi adója?
Részlet a válaszából: […] Az áfalevonási jog érvényesíthetőségekor alapvető szempont, hogy csak az adóköteles tevékenységet szolgáló beszerzések áfája vonható le (az is csak akkor, ha az adólevonás hiánya egyébként adóhalmozódásra vezetne). Értelemszerűen ilyen pl. az árubeszerzés, a termelési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. január 25.

Piaci értékek meghatározása

Kérdés: Az új számviteli törvény szerint az eszközök mérlegfordulónapi értékelésekor a könyv szerinti értéket össze kell vetni a piaci értékkel. Honnan tud a gazdálkodó szervezet a piaci értékre vonatkozóan információt szerezni? Hogyan lehet a gépek, berendezések, technológiák piaci értékét meghatározni, különösen akkor, ha azok egyedi eszközök?
Részlet a válaszából: […] A 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: új Szt.) 57. §-a szerint a befektetett eszközöket, a forgóeszközöket – a sajátos előírások figyelembevételével meghatározott – bekerülési értéken kell értékelni, csökkentve azt a terven felüli értékcsökkenés, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. január 4.

Nem forgalomképes eszközök piaci értéke

Kérdés: Az immateriális javak és a tárgyi eszközök között is találhatók olyan eszközök, amelyek nem forgalomképesek, a társaságnak nincs joga értékesíteni azokat (pl. szoftverek, jogok, zálogjoggal terhelt eszközök stb.). Kérdés, ezen eszközök mérlegfordulónapi értékelésekor a piaci értéket milyen módon kell megállapítani, illetve a piaci érték tekinthető-e nullának?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a nem forgalomképes, a társaság által nem értékesíthető szoftvereket, jogokat, zálogjoggal terhelt eszközöket a törvényi előírás nulla piaci értékűnek tekintené, akkor ezeket az új Szt. nem engedné az eszközök között állományba venni, azokat a beszerzéskor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. január 4.

Adományok elszámolása, áfája

Kérdés: Hogyan történik az alapítványok részére térítés nélkül végzett munkák, térítés nélkül átadott termékek értékének elszámolása? Milyen általános forgalmiadó-fizetési kötelezettség terheli ezeket?
Részlet a válaszából: […] Az új Szt. 86. §-a (7) bekezdésének a) pontja szerint a rendkívüli ráfordítások között kell elszámolni a térítés nélkül átadott eszközök nyilvántartás szerinti értékét, a térítés nélkül nyújtott szolgáltatások bekerülési értékét, a felszámított, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. január 4.

Adományok társasági adója

Kérdés: Milyen társasági adóalap-módosítás kapcsolódik az alapítványnak ingyen nyújtott szolgáltatáshoz?
Részlet a válaszából: […] Az ellenérték nélkül (ingyen) nyújtott szolgáltatás rendkívüli ráfordításként elszámolt összegével növelni kell az adózás előtti eredményt. Az ellenérték nélkül nyújtott szolgáltatás azonban 2001-től adománynak minősül akkor, ha a szolgáltatást közhasznú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. január 4.

Határidőn belüli fizetés árengedménye (skontó)

Kérdés: Hogyan kell elszámolni azt az árengedményt, amit a vevő a fizetési határidőn belüli fizetéskor kap?
Részlet a válaszából: […] Ha a vevő a termék, a szolgáltatás ellenértékét azonnal vagy rövid határidőn belül kiegyenlíti, az előnyös az eladó számára, és ehhez kapcsolódóan árengedményt (skontó) ad. Az így adott árengedmény elszámolását a számviteli törvény eddig nem szabályozta.Az új Szt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. január 4.
1
…
181
182
183