Átutalásos számlán kerekítési különbözet

Kérdés: Átutalásos számlán látható kerekítési különbözet könyveléséhez kérek segítséget, könyvelési tételekkel levezetve.
Részlet a válaszából: […] A számviteli törvény 1992-től szabályozza a kerekítési különbözetek elszámolását, függetlenül attól, hogy az készpénzes vagy átutalásos számlához kapcsolódik.Az Szt. 77. §-a (3) bekezdésének h) pontja szerint: az egyéb bevételek között kell kimutatni a nyereség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 25.

Diszkontkincstárjegy vásárlása

Kérdés: A kft. a MÁK-nál 2025. 08. 15-én értékpapírszámlát nyitott. Utalt erre a számlára a céges bankból 10 millió forintot. Vásárolt 9.992.997 forintért diszkontkincstárjegyet, amelynek a lejárati ideje: 2025. 10. 29., névértéke: 10.110.000 forint. Kérem, könyvelési tételekkel levezetve segítsenek a fenti értékpapír vásárlásának könyvelésében, illetve tájékoztatásukat kérem a fenti értékpapír nyilvántartásával és adózásával kapcsolatosan is.
Részlet a válaszából: […] A diszkontkincstárjegyet – mivel a kérdés szerint az rövid lejáratú – a forgóeszközök között (a 374. számlán) kell nyilvántartani, az eszközökre vonatkozó adatok (jellemzően a darabszám, az egyedi bekerülési érték, a névérték) elkülönített kimutatásával.Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 25.

Szennyvízszivattyú cseréjekor szennyvízkiszippantás

Kérdés: Szennyvízszivattyút kellett cserélni a telephelyen, amely nagy összegű beruházás volt. A szivattyúházban lévő szennyvíz kiszippantásának költsége belefér-e a bekerülési értékbe? Vagy az külön igénybe vett szolgáltatásnak minősül?
Részlet a válaszából: […] Szennyvízszivattyú cseréje esetén:– a kicserélt (leszerelt) szennyvízszivattyú könyv szerinti (nettó) értékét egyéb ráfordításként kell elszámolni, a leszerelés költsége pedig a felmerüléskor (a leszereléskor) az eredményt terheli, azt a leszerelt szivattyú készletre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 25.

Építési telekhez nem kapcsolódó hitel kamata

Kérdés: A kft. építési telek vásárlása céljából hitelt vesz fel. A hitelszerződésben a hitel célja: „az ügyfél átmeneti likviditási problémáinak kezelése”, tehát szabad felhasználású hitel. A hitel összegéből és a folyósítás időpontjából viszont egyértelműen látszik, hogy a hitel erre a beruházásra lett fordítva. A telek bekerülési értékének részét képezi-e ebben az esetben az aktiválásig felmerült kamat, hitelbírálati díj, bankgarancia díja?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy egyik sem vehető figyelembe a telek bekerülési értékében.A számviteli törvény 47. §-ának (4) bekezdésében foglalt feltételek nem teljesülnek, mert azok bizonylattal nincsenek alátámasztva:– az eszköz beszerzéséhez, előállításához...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 25.

Lízingelt tehergépkocsira a fejlesztési tartalék feloldása

Kérdés: Pénzügyi lízing keretében beszerzett tehergépkocsira a cég fejlesztési tartalékot kíván feloldani. A tárgyieszköz-nyilvántartásban a teljes bekerülési érték szerepel. A feloldás mértéke a teljes bekerülési érték alapján számolható el, vagy pedig csak olyan összegig, amennyit a tárgyévi részletekben megfizetett? Zárt végű és nyílt végű pénzügyi lízing esetében is alkalmazható a feloldás?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. 7. §-ának (15) bekezdése felsorolja, hogy mire nem használható fel a fejlesztési tartalék. Ezek között nem szerepelnek a lízingelt eszközök. A törvényi előírás szerint az adózó a fejlesztési tartalékot a lekötés adóévét követő négy adóévben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 25.

Földterület rendelkezésre tartásának díja

Kérdés: Napelempark telepítésével foglalkozó cég több földterület adásvételére vonatkozó előszerződést köt magánszemély tulajdonosokkal annak érdekében, hogy a későbbiekben a park használatbavételi engedélyének megszerzése esetén a földterület tulajdonjoga a cégre szálljon át. Az előszerződésben meghatározott határidőben a cégnek a vételárat előre ki kell fizetnie a magánszemélyeknek. A cég a vételár előrefizetéséig rendelkezésre tartási díjat fizet a földterület rendelkezésre tartása és az azon alapított terhek viselése ellenértékeként. A rendelkezésre tartás magában foglalja az eladók közreműködését a napelempark létesítéséhez szükséges engedélyek megszerzése során (pl. helyszíni vizsgálatok és mérések) és a földterületen alapított terhek tűrését (pl. jelzálog, elidegenítési és terhelési tilalom alapítása). Amennyiben a cég végül nem kapja meg a parkra a használatbavételi engedélyt, a földterület tulajdonjoga nem a cégre, hanem harmadik félre kerül átruházásra a magánszemély által. A harmadik fél a vételárat a cégnek fizeti meg, tekintettel arra, hogy a cég azt a magánszemélynek már előre kifizette. Az előzőekben leírt rendelkezésre tartási díj része-e a földterület bekerülési értékének?
Részlet a válaszából: […] A kérdés szerinti rendelkezésre tartási díj (mint a földterület beszerzése érdekében felmerült, indokolt ráfordítás, kifizetés) része a földterület bekerülési értékének, de csak akkor, ha a földterület tulajdonjoga a kérdés szerinti tulajdonosra átszáll, azaz a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 11.

Vállalkozásba adott beruházáshoz igénybe vettek saját munkavállalókat

Kérdés: Társaságunk új tárgyi eszközt hoz létre, raktárcsarnokot épít. A kivitelezést egy vállalkozás végzi el (Kivitelező). A teljes beruházási érték döntő többségét a Kivitelező fogja számlázni, azonban a Beruházó (társaságunk) munkavállalói is fognak dolgozni az építkezésen, illetve társaságunk is fog saját magának beszerezni. Kérem véleményüket a következőkben:
1. Az Áfa-tv. szerint nem kezelendő saját rezsis beruházásként, tekintettel arra, hogy a kivitelezői szolgáltatás díja meghaladja a Beruházó saját költségeit.
2. A Kivitelező által benyújtott számlákat közvetlenül a beruházási számlára könyveljük. A beruházó által beszerzett anyagok költségét, felmerült bér- és járulékköltségét a megfelelő 5-ös számlára könyveljük, majd ezeket a tételeket év végén T 16 – K 58 könyvelési tétellel mutatjuk ki beruházásként.
Éven átnyúló beruházás esetében is így járunk el.
3. Az iparűzési adó alapjából a beruházó által beszerzett anyagok költsége nem vonható le.
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 10. §-ának d) pontja alapján termékértékesítésnek minősül az építési-szerelési munkával létrehozott, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzendő ingatlan átadása a jogosultnak. Mivel a kivitelező által megvalósításra kerülő raktárcsarnok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 11.

Ingatlan értékhelyesbítése

Kérdés:

Közel 30 éve tulajdonunkban van egy ingatlan, amelynek a bekerülési értéke 6,3 millió Ft volt, a jelenlegi könyv szerinti értéke 2,2 millió Ft, az ingatlan-értékbecslő az ingatlan piaci értékét 120 millió forintban határozta meg. Ezért a könyvvizsgáló kérte az értékhelyesbítés alkalmazását. Ekkora eltérésről már kötelező alkalmaznunk az értékhelyesbítést vagy választási lehetőségünk van? Az értékhelyesbítést alkalmazhatjuk-e csak egy-egy eszközcsoportra, vagy a társaság összes eszközére kell? Amennyiben elvégezzük az értékelést, onnantól kezdve ezt minden évben meg kell tennünk, vagy csak egy üzleti évben, amikor a feltételek fennállnak? Könyvvizsgálatra kötelezettek vagyunk. A piaci ár megállapításához független értékbecslőt bízunk meg. Amennyiben minden évben értékbecslőt kell igénybe venni, minden évben könyvvizsgálóval is hitelesíteni kell az ingatlanok értékét? A számviteli politikában az értékeléssel kapcsolatban mit kell szerepeltetni? A számviteli politikában jelenleg jelentős összegnek 150 millió forintot határoztunk meg. Ez befolyásolja az értékhelyesbítés könyvelését? A jelentős összeget, a 150 millió forintot eszközönként vagy az értékhelyesbítéssel érintett eszközcsoportonként kell számolnunk? Értékhelyesbítésnél külön meg kell határoznunk, hogy mit tekintünk jelentős összegnek? Az átértékelt ingatlanok értéke hogyan változik az értékhelyesbítés után? Amennyiben lehetőség van, egy konkrét példán keresztül legyenek szívesek bemutatni az értékhelyesbítés alkalmazását. Egyéb szervezetnek minősülő szervezet vagyunk, jegyzett tőkénk nincs, osztalékot nem fizetünk.

Részlet a válaszából: […] A választ azzal kezdjük, hogy a kérdező megkeresésében ugyan első mondata volt az, amit a kérdésben utolsóként idéztünk, de olyan számviteli ismerethiányra utal, ami mellett szó nélkül nem mehetünk el. Egy olyan egyéb szervezetnél, ahol kötelező a könyvvizsgáló, biztosan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 11.

Magánszemélytől vásárolt személygépkocsi bekerülési értéke

Kérdés: A társaság adásvételi szerződés alapján magánszemélytől személygépkocsit vásárolt 13-án. Ugyanezen hó 13-ától él a KGFB, 15-én megtörtént az eredetvizsga, 16-án üzemanyag- és autópályahasználat-vásárlás, majd 18-án az okmányirodai ügyintézés is lezajlott. Kérjük, hogy vezessék le a gazdasági eseményeket abban az esetben, ha 13-án, illetve 18-án történik az eszköz üzembe helyezése. Nincs információnk arról, hogy a személygépkocsi 13–18. között használatban volt-e.
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, mivel személygépkocsi beszerzéséről van szó, mi tartozik a személygépkocsi beszerzési értékébe a felsoroltak közül.Az Szt. 47. §-ának (1) bekezdése alapján az eszköz (a személygépkocsi) bekerülési értékébe tartozik az adásvételi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 11.

Halasztott adókülönbözet az eredménykimutatásban

Kérdés: Amennyiben a halasztott adókülönbözet ráfordítás, az eredménykimutatásban pozitív vagy negatív előjellel kerül bemutatásra?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből nem derül ki, hogy milyen halasztott adó kimutatására kérdeznek rá.Ezért lényeges hangsúlyozni, hogy a halasztott adó első üzleti évben történő alkalmazásakor a halasztott adókövetelés és a halasztott adókötelezettség nyitó könyv szerinti értékét – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 10.
1
2
3
188