11. cikk / 1885 Saját rezsis beruházás értelmezése
Saját rezsis beruházás csak akkor áll fenn, ha a beruházás eredményeként a vállalkozás saját maga hoz létre tárgyi eszközt, saját irányítással, saját munkavállalókkal. Ez esetben kell számvitelileg az 58. számlacsoporton átvezetni a 16. (eszközök) közé, az Áfa-tv. értelmében a saját rezsis beruházás utáni áfát a bevallásban rendezni. Abban az esetben, ha az anyagot a beruházó szerzi be, és a generálkivitelező rendelkezésére bocsátja, a beruházás kivitelezését teljes egészében generálkivitelező végzi. Számvitel tekintetében a beruházó az anyagbeszerzést mi szerint tudja aktiválni a tárgyi eszközei közé? Ez a beruházás adóköteles tevékenységet szolgál, így az anyag áfaösszege levonható lesz. Ez esetben a beruházás nem tekinthető saját rezsisnek, még akkor sem, ha a beruházó maga szerzi be az anyagot.
12. cikk / 1885 Saját termelésű készlet leltár alapján
13. cikk / 1885 Saját vállalkozásban végzett beruházás anyagköltsége
14. cikk / 1885 Beruházás ellenértékeként hitelesített energiamegtakarítás (HEM)
15. cikk / 1885 Fejlesztési tartalék feloldása beruházás szállítási költsége esetén
16. cikk / 1885 Konyhán, bárban felszolgált szeszes italok, üdítők elszámolása
17. cikk / 1885 Befektetési hitel járulékos költségei
18. cikk / 1885 Csarnoképítés többletköltségeinek átvállalása
19. cikk / 1885 Polgári jogi társaság létrehozása könyvkiadásra
Két könyvkiadó és egy szövetség polgári jogi társaságot hozott létre egy könyv kiadására. A felek polgári jogi társasági konzorciumi szerződést kötöttek a könyv kiadására, terjesztésére, értékesítésére. Vagyoni hozzájárulásként a felek a könyvkiadás egyes folyamatainak költségeit szétosztották, és döntöttek arról, hogy melyik folyamat költségét melyik tag állja. A könyv terjesztését megállapodás alapján mindegyik tag végezheti. A tagok között a legyártott példányokat szétosztották. A tagok jegyzőkönyvben rögzítették, hogy az elkészült könyvek közös tulajdont képeznek, ezért a legyártott darabszámok egymás közötti elosztása nem minősül értékesítésnek, csupán a raktárkészletek közötti mozgásnak. Így a legyártott példányok egymás közötti elszállítása nem jár számlakiállítással sem. A tagok megállapodtak abban, hogy a tevékenység együttes eredményéről évente elszámolnak egymással és a tevékenység eredményét egymás között a vagyoni hozzájárulás, a költségek arányában megosztják. A közös tevékenység felosztott eredményét a pénzügyi műveletek egyéb bevételeként, illetve egyéb ráfordításaként számolják el. Az eredmény meghatározásánál figyelembevételre kerül az eladott könyvekre jutó teljes önköltség is.
Helyes-e az az értelmezés, hogy a könyvek közös tulajdont képeznek, a tagoknak egymás között a könyv előállításával kapcsolatos költségeket nem kell átterhelni, továbbszámlázni, illetve a könyvek tagok közötti szétosztását szintén nem kell értékesítésként kezelni és számlázni? Vagy a legyártott könyvek közös tulajdona nem értelmezhető számvitelileg, a legyártott példányszámokat az egyik tagnak kell a készletek között nyilvántartásba vennie a teljes önköltségen? Ha ez a helyes eljárás, akkor a tagoknak ki kell jelölni maguk közül egy tagot, aki a könyvet készletként teljes önköltségen nyilvántartásba veszi, és a könyv előállításával a másik két tagnál felmerült költséget részére át kell számlázni? Ebben az esetben a könyveket nyilvántartásba vevő tag a könyvek szétosztásakor ki kell, hogy számlázza a többi tag felé az átadott könyveket előre meghatározott értéken?
