Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

2 találat a megadott beltag (halála) tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Betéti társaság beltagja meghalt

Kérdés: A kéttagú betéti társaság egyik tagja elhalálozott. A férj volt a beltag, a feleség a kültag. Tulajdoni hányaduk 50-50%. Egy nagykorú gyerme­kük van. A bt. működését folytatni akarják. A hagyatéki tárgyalásra tekintettel kell ilyenkor soron kívüli mérlegzárást végezni? A cégvezetésre jogosult tag (a feleség is) a hagyatéki tárgyalás előtt beveheti a cégbe a nagykorú gyermeket?
Részlet a válaszból: […]elkészítéséhez a beltag halála napjával az Szt. 21. §-a szerint közbenső mérleget kell összeállítani az analitikus és főkönyvi nyilvántartások adatai alapján (ez nem soron kívüli mérlegzárás, de) a mérlegtételek üzleti év végi értékelésére vonatkozó előírásainak figyelembevételével, eredménykimutatással alátámasztottan, utólag is ellenőrizhető módon, leltár alapján. Az analitikus és a főkönyvi nyilvántartások azonban nem zárhatók le.Ha elkészült az Szt. 21. §-a szerinti közbenső mérleg, és a bt.-nek vannak olyan eszközei, amelyek piaci értéke meghaladja a könyv szerinti értéküket, akkor a társasági vagyonban indokolt a piaci érték és a könyv szerinti érték különbözetét is számításba venni úgy, hogy a közbenső mérleget kiegészítve ezen különbözetekkel, vagyonmérleget állítanak össze. A közbenső mérleg, illetve a vagyonmérleg szerinti saját tőke egyenlő a társasági vagyonnal, amelynek 50 százaléka illeti meg az elhunyt beltag örökösét.Az elhunyt beltag örökösét azonban nemcsak a társasági vagyon meghatározott hányada (jelen esetben 50%-a) illeti meg, még mindazon összegek, amelyek az elhunyt tagnak a társasággal szembeni követelései. Ilyen lehet a beltag által adott tagi kölcsön, a ki nem fizetett, de jóváhagyott osztalék, a ki nem fizetett munkabér, személyes közreműködésének az ellenértéke (az osztalékot, a munkabért terhelő adók és járulékok összegével csökkentett összegben).A hagyatéki tárgyalásra a leírtaknak megfelelő vagyonkimutatással indokolt menni.Az új Ptk. 3:149. §-a alapján a meghalt[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. október 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6801
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

2. találat: Evás bt.-beltag halála - végelszámolás

Kérdés: A bevételi nyilvántartást vezető bt. a beltag halála miatt végelszámolását határozta el. A végelszámolás kezdő napjával az Eva-alanyisága megszűnik, vissza kell térnie az Szt. hatálya alá, nyitó mérleget kell készítenie. Bankszámláján az evás időszakból származó lekötött betét szerepel, amelynek forrása az evás időszakból származó ki nem vett osztalék. Szerepeltethető-e ez az összeg a nyitó mérlegben, mint az alapítókkal szembeni kötelezettség? Mi lehet az osztalék megállapításának időpontja? Kit illet meg az osztalék? A beltag örökösei lemondhatnak-e az őket megillető osztalékról a kültag javára? Milyen adózási kötelezettséggel jár ez? Vagy ez csak a végelszámolás végén osztható fel? Lehet-e a nyitó mérlegben eredménytartalék?
Részlet a válaszból: […]alá. Ezzel az időponttal a bt.-nek tételes leltározással alátámasztott leltár alapján nyitó mérleget kell készítenie. A kérdés adatai alapján az adott esetben ebben a nyitó mérlegben az eszközoldalon a bankszámlán lekötött betét fog szerepelni, a forrásoldalon a ki nem vett osztalék, amelyet eredménytartalékként kell kimutatni. Nem szól a kérdés arról, hogy a beltag, illetve a kültag teljesített-e vagyoni hozzájárulást, és ha igen, akkor milyen összegben (a cégjegyzékben vagyoni betétként milyen összegben szerepel). Ez nagyon lényeges, mert ha van ilyen, akkor a vagyoni betétnek megfelelő összeget a nyitó mérlegben jegyzett tőkeként kell kimutatni, emiatt az eredménytartalékba helyezhető összeg azzal csökken.A nyitó mérlegbe kerülő adatok teljeskörűségéért és valódiságáért a kijelölt végelszámoló tartozik felelősséggel.A nyitó mérleg elkészítésével a végelszámolás csak elkezdődik. A végelszámoló feladatát a Cégtörvény meghatározza. Ezek között az egyik legfontosabb a végelszámolás megindításának közzététele, a hitelezőknek szóló felhívás. Ha valóban csak a kérdés szerinti eszközzel, forrással rendelkezik a bt., akkor célszerű az egyszerűsített végelszámolást kezdeményezni. (Figyelemmel kell lenni arra is, hogy a végelszámolás során a bt.-nek bevételei is és különféle költségei, ráfordításai lehetnek, amelyek eredményét már társasági adó terhelheti!)A végelszámolás befejezésekor el kell készíteni a végelszámolást lezáró számviteli beszámolót, az adóbevallásokat, a vagyonfelosztási javaslatot, amely alapján kezdeményezni kell a bt. cégjegyzékéből való törlését. Ha a cégbíróság a bt.-t törölte a cégjegyzékből, akkor lehet a vagyont a beltag, illetve a kültag részére dokumentáltan kiadni.A vagyonfelosztási javaslatnak tartalmaznia kell többek között:- a beltag, illetve a kültag vagyoni hozzájárulásának összegét külön-külön, és az ezek fejében kiadandó eszközök (pénzeszközök) összegét, továbbá- az evás időszak - fentiek szerint ismertetett - eredménytartalékát, és az abból a társasági szerződés szerinti megosztásnak megfelelően a beltagot, illetve a kültagot megillető összeget (és annak pénzeszközét) és így tovább.Természetesen a beltag részére az őt megillető vagyon nem adható ki, hiszen meghalt. A hagyatéki leltárba kell azt beállítani, és a hagyatéki eljárás során[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. október 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6446
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,
Kapcsolódó összes tárgyszó: , , , ,