Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

38 találat a megadott bérelt ingatlan tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Beruházás bérelt ingatlanon vagy ráépítés

Kérdés: A kft. 2018-2019-ben nagyberuházást végzett bérelt ingatlanon. Új üzemcsarnokot épített, amely a korábbi építménytől független építmény. A csarnok építéséhez uniós támogatást is kapott, valamint banki hitelt is igénybe vett. A beruházással kapcsolatos számlák, bizonylatok könyvelése a befejezetlen beruházások főkönyvi számlára történt. 2020-ban elkészült a csarnok, és a különböző engedélyek beszerzése után március 1-jén aktiválva lett. Egy 2020. április 2. napján kelt megállapodással földhasználati jog alapítása történt. Azaz a bérelt ingatlanon elkészült felépítmény tekintetében a kft. ráépítő és egyben földhasználati jogot szerző féllé vált. Az ingatlan-nyilvántartásba ráépítés jogcímen a kft. tulajdonaként, kivett üzem megnevezéssel került be önálló ingatlanként. A felépítmény értékét a kft. mint ráépítő 500 millió forint értékben határozta meg a fenti megállapodásban. A ráépítés mentes a vagyonátruházási illeték alól. Hogyan kerül ez be a könyvekbe? A március 1-jei aktiválás a "beruházás bérelt ingatlanra" történt, és a könyv szerinti értéke kevesebb, mint 500 millió forint. Kerekítve 450 millió forint került könyvelésre. A földhivatali bejegyzés napjával a különbözetet könyveltük térítés nélküli átvétel címén, majd elhatárolással halasztott bevételként. Végül pedig az 500 millió átvezetésre kerül "Földhasználati jog/ráépítés" főkönyvi kartonra? Ha nem akarunk terv szerinti értékcsökkenést elszámolni, akkor az elhatárolást fel kell oldani, és még ebben az évben bevétel lesz?
Részlet a válaszból: […]450 millió forint értéken (ennyi a bekerülési értéke).Az ingatlan-nyilvántartásban elsődlegesen a földterület, a telek szerepel, méghozzá úgy, hogy nem a kft. a tulajdonosa, hanem valaki más. Ezért földhasználati jogot kellett volna alapítani már a beruházás megkezdése előtt 2018-ban. Ezt pótolták 2020. április 2-ával. A kérdésben nincs szó arról, hogy a földhasználati jog alapításáért fizetett-e a kft., vagy továbbra is a bérleti díjat fizeti. Ha a kft. a megállapodás alapján a földhasználati jog alapításáért fizetett, akkor azt az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok között kell kimutatni, külön eszközként, és mint vagyoni értékű jogot kell amortizálni!A földhasználati jog alapításáról szóló megállapodás alapján a földhivatal az új üzemcsarnokot nem jegyezhette be másként, mint a földterületre, a telekre történő ráépítést. Ez azonban nem változtat a már ismertetett elszámoláson: az új üzemcsarnokot épületenként, a földhasználati jogot vagyoni értékű jogként kell a számviteli nyilvántartásokban kimutatni.A kérdés szerint a felépítmény értékét a kft. 500 millió forintban határozta meg. Ha a kft. a földhasználati jogért nem fizetett, akkor a kft. félrevezette hamis adattal az ingatlan-nyilvántartást. (De akkor ezt a kft.-nek sürgősen korrigálnia kell!)Előfordulhat az, hogy a földhasználati jogot a földterület tulajdonosa ingyen, térítés nélkül alapította, de ha ezen vagyoni értékű jognak a piaci értékét a megállapodásban 50 millió forintban rögzítették, akkor a 126. számlára a földhasználati jog értéke 50 millió forinttal felvehető, mint térítés nélkül átvett vagyoni értékű jog: T 126[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. október 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8340

2. találat: Bérelt ingatlan bérleti díjának elengedése

Kérdés: Az ügyfelünk önkormányzattól bérel ingatlant, a számlát negyedévenként állítják ki áfamentesen. A Covid-19-veszélyhelyzetre tekintettel polgármesteri döntés született a március-május havi bérleti díj összegének elengedésére. Az önkormányzat ezekről a hónapokról számlát nem állított ki. A határozat alapján egyéb bevételként kell könyvelni? Ha igen, akkor mi lesz az ellenszámla?
Részlet a válaszból: […]könyvelni, tehát ezekre a hónapokra nem kell bérleti díjat fizetni.Ha az önkormányzat a szokásos negyedévenkénti számlát az I. és II. negyedévről is kiállította, akkor annak alapján a bérleti díjat költségként el kellett számolni (elvileg a bérleti díjat is meg kellett fizetni). Ez esetben az önkormányzatnak helyesbítő számlát kell kibocsátania, amely számla alapján az elszámolt bérleti díjat kell csökkenteni, tehát költségcsökkentő tétel lesz.Első feltételezésünket tartjuk megfelelőnek, nincs számla a Covid-19-re hivatkozással, tehát nem kell bérleti díjat költségként elszámolni.Egyéb bevételkénti elszámolás csak akkor[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. augusztus 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8287
Kapcsolódó tárgyszavak:

3. találat: Hálózatbővítés bérelt ingatlanban

Kérdés: Cégünk bérelt ingatlanban dolgozik. Vásároltunk egy gépet, amelynek üzemeltetéséhez hálózatbővítést kellett igényelnünk az áramszolgáltatótól. Kifizettük a csatlakozási díjat, és az ehhez szükséges villanyszerelési munkákat, anyagokat. A hálózatbővítés megtörtént. Hogyan kell elszámolni, könyvelni a fenti beruházást? Eddig a fent említett költségeket befejezetlen beruházásként tartottam nyilván. Aktiválhatom a vagyoni értékű jogok között?
Részlet a válaszból: […]bruttó (bekerülési) értéket, és az átvezetés időpontjától (a használatbavétel időpontjától) terv szerinti értékcsökkenési leírást is el kell számolni.A hálózatbővítést jelentő villanyszerelési munkák (annak a díja és felhasznált anyagainak az értéke) a bérelt ingatlan (feltételezhetően a bérelt épület, épületrész) funkciójának a bővülését, a meglévő tárgyi eszköz bővítését jelentik, ezért azok értékét a hálózatbővítés befejezésének időpontjával (a használatbavétel időpontjával) a 161. Befejezetlen beruházások számláról a 123. számlán belül elkülönítetten megnyitott számlára, a bérelt ingatlanon (épületen, épületrészen) végzett és aktivált beruházás számlára kell átvezetni. A használatbavétel időpontjától[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. március 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8166
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

4. találat: Felújítás beszámítása a bérleti díjba

Kérdés: Hogyan kell beszámítani a felújítás költségeit a bérleti díjba?
Részlet a válaszból: […]magánszemélynek. (A nettó bérleti díj lehet maximálisan az az összeg, amely beszámítás esetén beszámítható!)A bérleti díjba történő beszámításnak azonban az is feltétele, hogy különmegállapodásban rögzítsék az elvégzendő, de a Ptk. szerint a bérbeadóra tartozó munkákat, azok várható összegét, továbbá a havonta beszámítandó összeget (ami nem lehet több, mint a nettó bérleti díj), a beszámítás időtartamát, valamint azt is, hogy a bérleti időszak alatt a bérbevevő által beszámításra nem kerülő összeget a bérbeadó mikor és hogyan rendezi, rendezi-e egyáltalán, illetve ha a teljes nettó bérleti díj nem kerül beszámításra, a bérbevevő azt továbbra is havonta rendezi.A különmegállapodásnak megfelelő munkákat a bérleményen a bérbevevő elvégzi (vagy elvégezteti), azok közvetlen és számlázott költségeit a költségnem-számadásban elkülönítetten rögzíti. Ha a mérlegfordulónapig nem fejeződött be, akkor azt befejezetlen termelésként kell kimutatnia. Amennyiben a felújításnak nevezett munka befejeződött, a ténylegesen elvégzett munkát a bérbevevőnek az áfa felszámításával piaci értéken számláznia kell, és a bérbe adó magánszeméllyel szembeni követelésként kimutatni az árbevételkénti elszámolás mellett.A különmegállapodás szerinti beszámítást így a bérleti díj miatt a bérbeadóval szembeni kötelezettségszámla és a bérbeadóval szembeni követelésszámla között kell könyvelni.Amennyiben a bérlemény felújításának a bérbeadó felé számlázott költsége nem kerül teljes összegében beszámításra (a követelésszámlán maradó egyenleg), azt a magánszemély nettó jövedelmének kell tekinteni, és annak adóját, járulékát a magánszemélynek meg kell fizetnie az adóhatóság felé.Ha a kérdező cég a bérbevevő, és a bérbeadó is társaság, akkor is a leírtak szerint kell eljárni a beszámítás során. Eltérés a bérleti díj számlázásánál lehet (áfaköteles lehet), továbbá a bérbevevő által számlázott összeget, ha az az Szt. szerinti felújítás, akkor felújításként, ha nem felújítás (nagyjavítás), akkor igénybe vett szolgáltatás[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. február 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8131
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

5. találat: Bérelt ingatlanon új raktár építése

Kérdés: A társaság az általa bérelt ingatlanon új raktárakat épít. A raktárak építését részben pénzintézeti hitellel finanszírozza, a felmerülő költségeket az építés ideje alatt folyamatban lévő beruházásként számolja el. Az épületek egyetlen pillanatra se kerülnek a társaság tulajdonába, a beruházás befejezésekor a bérbeadók tulajdona lesz. Az egyik bérbeadó egyéni vállalkozó, aki a raktár értékének megfelelő összegben bocsátja ki az elkövetkező 80 hónapra egyben a bérlet díjról szóló számláját. Míg a másik bérbeadó egy társaság, amely szintén tulajdonosa lesz a telkén épített raktárnak az építés befejezése után, a használatbavételt követő 40 hónap bérleti díj fejében. Hogyan kell a gazdasági eseményeket bizonylatolni, számvitelileg elszámolni? Úgy gondolom, hogy az építő társaságnál a beruházás rendkívüli értékcsökkenés lesz, nem aktiválhatja? Ha nem, akkor hogyan vezethető ki? A bérbe adó társaság milyen jogcímen lép a területén épített raktár birtokába?
Részlet a válaszból: […]átkerülnek a telek bérbeadói tulajdonába. Ez úgy történhet meg, hogy az építő társaság a megépített épületeket értékesíti a bérbeadók felé, éspedig:- 80 hónapi bérleti díjnak megfelelő ellenértékeket számláz az egyéni vállalkozó felé,- 40 hónapi bérleti díjnak megfelelő ellenértéket számláz a másik társaság felé, a számlázott összeget árbevételként számolja el, és követelésként mutatja ki az egyéni vállalkozóval, illetve a másik társasággal szemben, a megépített épületek közvetlen önköltségét (a befejezetlen építési-szerelési tevékenységet) pedig az értékesítés elszámolt önköltsége (81-83. számlacsoport) számláira kivezeti.A kérdés szerinti épületek megépítése - feltételezhetően - az Áfa-tv. 142. §-ának (1) bekezdése hatálya alá tartozik, és mint ilyen, fordítottan adózik. Így az építő társaságnak a számlán áfát nem kell felszámítania, de fel kell tüntetnie, hogy az fordítottan adózik, és a fizetendő áfát az egyéni vállalkozónak, a másik társaságnak kell a számla kézhezvételekor megfizetni.Természetesen az egyéni vállalkozónak a 80 hónapi bérleti díjat (a reá vonatkozó szabályok szerint, áfával vagy áfa nélkül) számláznia kell, amely számlázott bérleti díjat az építő társaságnál az igénybe vett szolgáltatások között kell kimutatnia, mely összegből a tárgyévet követő évek bérleti díját időbelileg el kell határolnia. A számlázott összeget az egyéni vállalkozóval szembeni kötelezettségként kell kimutatni, majd össze kell vezetni az egyéni vállalkozótól bérelt telken felépített épületek számlázott ellenértékét kimutató követelés számlával. Az összevezetés után egyik számlán sem maradhat egyenleg.Az egyéni vállalkozónál a számlázott bérleti díj a tárgyév bevétele lesz, mivel a számlázott ellenérték az épület beszerzésével (az építő társaság által számlázott összeggel) kiegyenlítésre került. A beszerzett épület költségkénti elszámolását az egyéni vállalkozónál az Szja-tv. 11. számú melléklete szabályozza.A másik társaságnak a 40 hónapi bérleti díját (a reá vonatkozó szabályok szerint, áfával vagy áfa nélkül) számláznia kell, mely számlázott bérleti díjat az építő társaságnál az igénybe vett szolgáltatások között kell kimutatnia, amely összegből a tárgyévet követő évek bérleti díját időbelileg el kell határolnia. A számlázott összeget a másik társasággal szembeni kötelezettségként kell kimutatni, majd össze kell vezetni a másik társaságtól bérelt telken felépített épület számlázott ellenértékét kimutató követelés számlával. Az összevetés után egyik számlán sem maradhat egyenleg.A másik[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. november 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8080
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

6. találat: Bérbe vett épületen végzett felújítás

Kérdés: A 2015-ben bérbe vett épületen 2016-ban felújítást végeztünk. A bérleti szerződés szerint a bérlő végzi az állagmegóvást, belső javításokat, karbantartásokat. A szerződésben az esetleges felújításról nincs szó. A felújítást (villanyvezeték cseréje) elvégeztük a bérlő tudta nélkül. A bérleti szerződést 2019 augusztusában felmondtuk, a bérleményt visszaadtuk a tulajdonosának. A felújítás könyv szerinti értékét terven felüli értékcsökkenésként kivezethetjük?
Részlet a válaszból: […]felújítást hitelt érdemlően nem tudják dokumentálni, akkor indokolt a korrekciót önellenőrzéssel végrehajtani.A számviteli előírásoknak megfelelő felújítás - többek között - az eredeti műszaki állapot helyreállítását, az eszköz élettartamának a megnövekedését eredményezi. A kérdéshez kapcsolódóan épületfelújítás lehet meglévő épületnél a villamosenergia-hálózat vezetékeinek és berendezéseinek együttes cseréje, az épület egészére kiterjedően.Bérbe vett épület esetében elvégzett felújítási munkákhoz indokolt a bérbeadó hozzájárulását kérni, a bérleti szerződésben pedig rögzíteni, hogy az épületen bekövetkezett esetleges vagyonnövekménnyel mi legyen: a bérbeadó térítés ellenében vagy térítés nélkül átveszi, vagy kéri az eredeti állapot helyreállítását. Ezen elszámolási lehetőségek különböző módon hatnak a bérleti jogviszonyt megszüntető bérlő vagyoni helyzetére, eredményére.Mivel az adott esetben nincs megállapodás a bérbeadóval, a felújítás könyv szerinti értékének jogszabályszerű átadására nincs lehetőség, marad az eredeti állapot helyreállítása (ami viszont értelmetlen!), a könyv szerinti érték terven felüli[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. október 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8054

7. találat: Ingatlanbérlet megszűnésekor
a felújítás elszámolása

Kérdés: Bérelt ingatlanon 2015. évben felújítást végeztünk. A bérleti szerződésben nem szerepelt az, hogy a bérlő felújítást végezhet a bérelt épületen, így a felújítást a bérbeadó hozzájárulása nélkül végeztük el. Most, 2019-ben a bérleti szerződést felmondjuk, a bérelt ingatlant visszaadjuk a bérbeadónak. Mi a teendő a még le nem írt felújítási költségekkel? A terven felüli értékcsökkenésként kivezethetjük?
Részlet a válaszból: […]felújítási munkákat a bérbeadó tudta és előzetes beleegyezése nélkül végezték el.A bérleti jogviszony megszűnésekor így a bérleményben bekövetkezett vagyonnövekménnnyel nem lehet a bérbeadóval elszámolni, nem lehet az előzetes hozzájárulásban rögzített módon (mert ilyen nincs!) átadni. A bérlemény értékében bekövetkezett növekedést - az előbbiek ellenére - a bérbevevő könyveiből a bérleti jogviszony megszűnésekor ki kell vezetni! Hogyan történhet mégis a felújítás könyvekben kimutatott értékének a kivezetése?A legegyszerűbb az lenne, ha a bérbeadóval utólag megegyeznének a felújítással bekövetkezett vagyonnövekedés átvételéről. Az átvétel történhet a "termékértékesítés" szabályai szerint, azaz a bérbevevő legalább a könyveiben még szereplő nettó értéket számlázza a bérbeadó felé az áfa felszámításával, amely összeget - mint a tárgyieszköz-értékesítés ellenértékét - az egyéb bevételek között számolja el, a nettó értéket pedig az egyéb ráfordítások közé vezesse át.Az átvétel történhet a térítés nélküli eszközátadás szabályai szerint is az áfa felszámításával, az átvétel és annak értéke elismertetésével (írásban). Ez esetben a felújítás nettó értékét az egyéb ráfordítások közé kell kivezetni, amely összeg a Tao-tv. 3. számú mellékletének A/13. pontja szerint növeli az adózás előtti eredményt, kivéve, ha az átvevő-bérbeadó a törvényben meghatározott nyilatkozatot ad. Felhívjuk a figyelmet, ha a bérbeadó magánszemély, a térítés nélkül átvett felújítás áfás értéke a magánszemély jövedelmének minősül, amelyet személyi jövedelemadó és szociális hozzájárulási adó terhel, amelyet a Tao-tv. hatálya[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. május 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7943
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

8. találat: Növénytermesztési, állattenyésztési célra bérbe vett ingatlan adómentessége

Kérdés: Gazdasági társaság a helyi adókról szóló törvény 13. § h) pontja alá tartozó ingatlant kíván megvásárolni, melyet állattartási/növénytermesztési célra bérbe adna. A Htv. e rendelkezése szerint az ingatlan-nyilvántartási állapot szerint állattartásra vagy növénytermesztésre szolgáló építmény vagy az állattartáshoz, növénytermesztéshez kapcsolódó tárolóépítmény (pl. istálló, üvegház, terménytároló, magtár, műtrágyatároló), feltéve, hogy az építményt az adóalany rendeltetésszerűen állattartási, növénytermesztési tevékenységéhez kapcsolódóan használja. Kérdésünk az, hogy a vonatkozó jogszabályhely alapján adómentes-e az ingatlan?
Részlet a válaszból: […]kapcsolódó tárolási célra. A norma példálózó jelleggel fel is sorol néhány olyan épületfajtát, amely e körbe tartozik. (Megjegyezzük, a releváns bírói gyakorlat egyébként szigorú, csak azt az épületet tekinti idetartozónak, amelyek esetén az ingatlan-nyilvántartási állapot egyértelműen utal a növénytermesztési, állattenyésztési célra. Például önmagában egy gazdasági épület ingatlan-nyilvántartási megnevezésű ingatlan nem tartozik ide [lásd: Kúria Kfv. 35.041/2014/5 számú döntése].) A mentesség második feltétele, hogy az adó alanyának, azaz az épület tulajdonosának vagy az épületet az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog (haszonélvezeti jog, használati jog, vagyonkezelői jog) alapján használónak kell növénytermesztési, állattenyésztési tevékenységet végeznie. A harmadik kritérium pedig az,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. április 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7897
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

9. találat: Bérlő által igényelt fejlesztés áthárítása

Kérdés: Az ingatlant bérbe adó társaság a bérlő kérésére, a bérlő igényeinek megfelelően áramkapacitás-növelést hajt végre, és fizeti a közüzemi szolgáltatónak a fejlesztés díját, amely díjat a bérlő megtérít a bérbeadónak. Mi az ügylet helyes elszámolása? A bérleti díjba beépítheti-e a fejlesztés költségeit a bérbeadó a határozott ideig tartó bérleti időszakban? Ez okozhat-e későbbi problémát, mivel a fejlesztés hatása a bérleti időszakon túl is érvényesül? Az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok között állományba vett eszköz amortizációját hogyan lehet helyesen megállapítani? Van-e jogi lehetősége a fejlesztés továbbszámlázásának? Ehhez a szolgáltató hozzájárulása szükséges? Lehet közvetített szolgáltatás?
Részlet a válaszból: […]nem tudunk állást foglalni.Ha karbantartásnak minősíthető az áramkapacitás-bővítés, akkor a felmerülés időszakának az eredményét terheli, a bérlőre történő továbbhárítása - a bérlővel történt előzetes írásbeli megállapodás alapján - továbbszámlázással történhet, amely az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 1. pontjában foglaltak teljesülése mellett akár közvetített szolgáltatás is lehet (a közvetített szolgáltatás nem áru!).Ha beruházás (eddig nem létező eszköz beszerzése), azt mindenképpen a bérbeadónak kell aktiválnia, és a várható hasznos élettartam függvényében terv szerinti értékcsökkenési leírást elszámolnia. (A várható hasznos élettartamot a közüzemi szolgáltató írásbeli véleménye alapján indokolt meghatározni!) Ez esetben a bérlőre történő továbbhárítása - a bérlővel történt előzetes írásbeli megállapodás alapján - történhet a havonta, negyedévenként fizetendő bérleti díj - az elszámolásra kerülő amortizáció összegével való - megemelésével (nem külön tételben). Nyilvánvalóan a bérlő addig fizet megemelt bérleti díjat, amíg bérlő, illetve amíg az utólag aktivált eszköz leírásra nem került (a kérdés alapján az utóbbi nem fordulhat elő).Ha az áramkapacitás-bővítés érdekében az ingatlanon kívüli (külső) elektromos hálózatot kell fejleszteni (a bérbeadó konkrét eszközt nem kap), de csak ekkor a közüzemi szolgáltatónak fizetett összeget kell (lehet) ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok között kimutatni. A közüzemi hozzájárulás - mint vagyoni értékű jog - várható élettartamát alapvetően az határozza meg, hogy hasonló fejlesztési hozzájárulás megfizetésére - előreláthatóan - hány év múlva kerülhet sor (jellemzően az ingatlan hasznosításával függ össze, és nem a közüzemi szolgáltató elvárásaival). Ez esetben is a várható hasznos élettartam függvényében kell az évenként elszámolásra kerülő terv szerinti értékcsökkenési leírás összegét meghatározni. Ennek a bérlőre történő továbbhárítása - a bérlővel történt előzetes írásbeli megállapodás alapján - történhet a fizetendő bérleti[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. január 31.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7828
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

10. találat: Bérelt üzlethelyiség felújítása

Kérdés: Önkormányzattól bérelünk üzlethelyiséget, amelyen felújítást végzünk. A bérleti szerződés határozatlan időre szól, az önkormányzat 15 évig nem mondja fel a bérletet. Az önkormányzat a felújításért nem fizet, nem lehet a bérleti díjban elszámolni. Ha elhagyjuk az üzletet, megtehetjük, de az önkormányzat akkor sem fog fizetni a felújításért. A felújítás során újra kellett betonozni az aljzatot, ezenkívül festésre és burkolásra is sor került. Egy összegben elszámolható a felújítás költsége, vagy értékcsökkenést kell elszámolni évente? Ha ez utóbbi, akkor mennyi idő alatt lehet ezt megtenni?
Részlet a válaszból: […]felújítás értelmező rendelkezését. E szerint az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga helyreállítását szolgáló, időszakonként visszatérő olyan tevékenység, amely mindenképpen azzal jár, hogy az adott eszköz élettartama megnövekszik, eredeti műszaki állapota, teljesítőképessége megközelítően vagy teljesen visszaáll, az adott eszköz használata jelentősen javul, és így a felújítás pótlólagos ráfordításából a jövőben gazdasági előnyök származnak. (Épület esetében a klasszikus felújítás a födémcsere, pincétől a tetőig az elektromos, a víz-, a csatornahálózat cseréje stb.)Felújítás a korszerűsítés is, ha az a korszerű technika alkalmazásával, a tárgyi eszköz egyes részeinek az eredetitől eltérő megoldásával vagy kicserélésével a tárgyi eszköz üzembiztonságát,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. április 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7590
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 38 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést