Beruházás bérelt ingatlanon vagy ráépítés

Kérdés: A kft. 2018-2019-ben nagyberuházást végzett bérelt ingatlanon. Új üzemcsarnokot épített, amely a korábbi építménytől független építmény. A csarnok építéséhez uniós támogatást is kapott, valamint banki hitelt is igénybe vett. A beruházással kapcsolatos számlák, bizonylatok könyvelése a befejezetlen beruházások főkönyvi számlára történt. 2020-ban elkészült a csarnok, és a különböző engedélyek beszerzése után március 1-jén aktiválva lett. Egy 2020. április 2. napján kelt megállapodással földhasználati jog alapítása történt. Azaz a bérelt ingatlanon elkészült felépítmény tekintetében a kft. ráépítő és egyben földhasználati jogot szerző féllé vált. Az ingatlan-nyilvántartásba ráépítés jogcímen a kft. tulajdonaként, kivett üzem megnevezéssel került be önálló ingatlanként. A felépítmény értékét a kft. mint ráépítő 500 millió forint értékben határozta meg a fenti megállapodásban. A ráépítés mentes a vagyonátruházási illeték alól. Hogyan kerül ez be a könyvekbe? A március 1-jei aktiválás a "beruházás bérelt ingatlanra" történt, és a könyv szerinti értéke kevesebb, mint 500 millió forint. Kerekítve 450 millió forint került könyvelésre. A földhivatali bejegyzés napjával a különbözetet könyveltük térítés nélküli átvétel címén, majd elhatárolással halasztott bevételként. Végül pedig az 500 millió átvezetésre kerül "Földhasználati jog/ráépítés" főkönyvi kartonra? Ha nem akarunk terv szerinti értékcsökkenést elszámolni, akkor az elhatárolást fel kell oldani, és még ebben az évben bevétel lesz?
Részlet a válaszából: […] ...és azon épít új épületet, üzemcsarnokot, ami független a korábbi építménytől. Így az új üzemcsarnok építése nem tekinthető bérelt ingatlanon végzett beruházásnak, mert nem a földterület, a telek értékét növeli. Az új üzemcsarnokot a kft.-nek az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 15.

Bérelt ingatlan bérleti díjának elengedése

Kérdés: Az ügyfelünk önkormányzattól bérel ingatlant, a számlát negyedévenként állítják ki áfamentesen. A Covid-19-veszélyhelyzetre tekintettel polgármesteri döntés született a március-május havi bérleti díj összegének elengedésére. Az önkormányzat ezekről a hónapokról számlát nem állított ki. A határozat alapján egyéb bevételként kell könyvelni? Ha igen, akkor mi lesz az ellenszámla?
Részlet a válaszából: […] Nem pontos a kérdés. Az első mondat szerint az önkormányzat a számlát negyedévenként állítja ki a bérleti díjról. A harmadik mondat szerint ezekről a hónapokról (március-május) számlát nem állított ki. Melyik állítás az igaz?Ha az önkormányzat március-május...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 27.

Hálózatbővítés bérelt ingatlanban

Kérdés: Cégünk bérelt ingatlanban dolgozik. Vásároltunk egy gépet, amelynek üzemeltetéséhez hálózatbővítést kellett igényelnünk az áramszolgáltatótól. Kifizettük a csatlakozási díjat, és az ehhez szükséges villanyszerelési munkákat, anyagokat. A hálózatbővítés megtörtént. Hogyan kell elszámolni, könyvelni a fenti beruházást? Eddig a fent említett költségeket befejezetlen beruházásként tartottam nyilván. Aktiválhatom a vagyoni értékű jogok között?
Részlet a válaszából: […] ...leírást is el kell számolni.A hálózatbővítést jelentő villanyszerelési munkák (annak a díja és felhasznált anyagainak az értéke) a bérelt ingatlan (feltételezhetően a bérelt épület, épületrész) funkciójának a bővülését, a meglévő tárgyi eszköz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 19.

Felújítás beszámítása a bérleti díjba

Kérdés: Hogyan kell beszámítani a felújítás költségeit a bérleti díjba?
Részlet a válaszából: […] Túlzottan rövidre sikerült a kérdés! Hiányzik a kérdésből az, hogy a kérdező bérbeadóként vagy bérlőként tette fel a kérdést, továbbá a kérdés szerinti felújítás megfelel-e az Szt. szerinti követelményeknek, a válaszhoz azt is kellene tudni, hogy a partner...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 13.

Bérelt ingatlanon új raktár építése

Kérdés: A társaság az általa bérelt ingatlanon új raktárakat épít. A raktárak építését részben pénzintézeti hitellel finanszírozza, a felmerülő költségeket az építés ideje alatt folyamatban lévő beruházásként számolja el. Az épületek egyetlen pillanatra se kerülnek a társaság tulajdonába, a beruházás befejezésekor a bérbeadók tulajdona lesz. Az egyik bérbeadó egyéni vállalkozó, aki a raktár értékének megfelelő összegben bocsátja ki az elkövetkező 80 hónapra egyben a bérlet díjról szóló számláját. Míg a másik bérbeadó egy társaság, amely szintén tulajdonosa lesz a telkén épített raktárnak az építés befejezése után, a használatbavételt követő 40 hónap bérleti díj fejében. Hogyan kell a gazdasági eseményeket bizonylatolni, számvitelileg elszámolni? Úgy gondolom, hogy az építő társaságnál a beruházás rendkívüli értékcsökkenés lesz, nem aktiválhatja? Ha nem, akkor hogyan vezethető ki? A bérbe adó társaság milyen jogcímen lép a területén épített raktár birtokába?
Részlet a válaszából: […] ...a kérdés hosszúra sikeredett, de két lényeges tétel kimaradt belőle. Egyrészt az, hogy a bérelt ingatlan milyen tárgyi eszköz (mivel az ingatlan többfajta tárgyi eszköz gyűjtőfogalma), feltételezzük, hogy építési telek. Másrészt az, hogy a telektulajdonosok a telek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 28.

Bérbe vett épületen végzett felújítás

Kérdés: A 2015-ben bérbe vett épületen 2016-ban felújítást végeztünk. A bérleti szerződés szerint a bérlő végzi az állagmegóvást, belső javításokat, karbantartásokat. A szerződésben az esetleges felújításról nincs szó. A felújítást (villanyvezeték cseréje) elvégeztük a bérlő tudta nélkül. A bérleti szerződést 2019 augusztusában felmondtuk, a bérleményt visszaadtuk a tulajdonosának. A felújítás könyv szerinti értékét terven felüli értékcsökkenésként kivezethetjük?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kezdjük, hogy csak az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 8. pontjában meghatározott munkák számolhatók el a bérbe vett ingatlanon végzett felújításként, és aktiválhatók ilyen jogcímen. A kérdés szerint villanyvezetéket cseréltek, amelyet - jellemzően,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 24.

Ingatlanbérlet megszűnésekor
a felújítás elszámolása

Kérdés: Bérelt ingatlanon 2015. évben felújítást végeztünk. A bérleti szerződésben nem szerepelt az, hogy a bérlő felújítást végezhet a bérelt épületen, így a felújítást a bérbeadó hozzájárulása nélkül végeztük el. Most, 2019-ben a bérleti szerződést felmondjuk, a bérelt ingatlant visszaadjuk a bérbeadónak. Mi a teendő a még le nem írt felújítási költségekkel? A terven felüli értékcsökkenésként kivezethetjük?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt meg kell jegyezni: egyrészt csak az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 8. pontjában meghatározott munkák számolhatók el a bérbe vett ingatlanon végzett felújításként, és aktiválhatók ilyen jogcímen, másrészt a bérbe vett ingatlanon csak a bérbeadó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 30.

Növénytermesztési, állattenyésztési célra bérbe vett ingatlan adómentessége

Kérdés: Gazdasági társaság a helyi adókról szóló törvény 13. § h) pontja alá tartozó ingatlant kíván megvásárolni, melyet állattartási/növénytermesztési célra bérbe adna. A Htv. e rendelkezése szerint az ingatlan-nyilvántartási állapot szerint állattartásra vagy növénytermesztésre szolgáló építmény vagy az állattartáshoz, növénytermesztéshez kapcsolódó tárolóépítmény (pl. istálló, üvegház, terménytároló, magtár, műtrágyatároló), feltéve, hogy az építményt az adóalany rendeltetésszerűen állattartási, növénytermesztési tevékenységéhez kapcsolódóan használja. Kérdésünk az, hogy a vonatkozó jogszabályhely alapján adómentes-e az ingatlan?
Részlet a válaszából: […] A Htv. 13. §-ának h) pontja valóban az idézett szöveggel fogalmaz meg mentességet bizonyos épületekre. A törvényi definíciónak több eleme van, s minden egyes elemében foglalt feltételnek teljesülni kell ahhoz, hogy a mentesség megállapítható legyen. Egyfelől az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 4.

Bérlő által igényelt fejlesztés áthárítása

Kérdés: Az ingatlant bérbe adó társaság a bérlő kérésére, a bérlő igényeinek megfelelően áramkapacitás-növelést hajt végre, és fizeti a közüzemi szolgáltatónak a fejlesztés díját, amely díjat a bérlő megtérít a bérbeadónak. Mi az ügylet helyes elszámolása? A bérleti díjba beépítheti-e a fejlesztés költségeit a bérbeadó a határozott ideig tartó bérleti időszakban? Ez okozhat-e későbbi problémát, mivel a fejlesztés hatása a bérleti időszakon túl is érvényesül? Az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok között állományba vett eszköz amortizációját hogyan lehet helyesen megállapítani? Van-e jogi lehetősége a fejlesztés továbbszámlázásának? Ehhez a szolgáltató hozzájárulása szükséges? Lehet közvetített szolgáltatás?
Részlet a válaszából: […] A kivonatosan ismertetett kérdésben is rengeteg a kérdőjel. Egy lényeges dologról nem szól a kérdező: mit jelent az áramkapacitás-bővítés, mi indokolja a közműfejlesztésnek minősített munkákat? A bérlő bérbe vette az ingatlant, ami lehet épület, de lehet telek is vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 31.

Bérelt üzlethelyiség felújítása

Kérdés: Önkormányzattól bérelünk üzlethelyiséget, amelyen felújítást végzünk. A bérleti szerződés határozatlan időre szól, az önkormányzat 15 évig nem mondja fel a bérletet. Az önkormányzat a felújításért nem fizet, nem lehet a bérleti díjban elszámolni. Ha elhagyjuk az üzletet, megtehetjük, de az önkormányzat akkor sem fog fizetni a felújításért. A felújítás során újra kellett betonozni az aljzatot, ezenkívül festésre és burkolásra is sor került. Egy összegben elszámolható a felújítás költsége, vagy értékcsökkenést kell elszámolni évente? Ha ez utóbbi, akkor mennyi idő alatt lehet ezt megtenni?
Részlet a válaszából: […] Egyszerű a kérdésre a válasz. A kérdésben a bérelt üzlethelyiségben elvégzett munkák: az aljzat betonozása, a festés, a burkolás a számviteli törvény szerint nem minősül felújításnak. Így ezen munkák költségeit a felmerülés időszakában kell az eredmény terhére, az 5....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 26.
1
2
3
4