Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

Keresés eredménye

5 találat a megadott bérelt lakás tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!
1. találat: Bérlő felújítja az épületet
Kérdés: Társaságunk bérlő egy önkormányzati épületben. Az általunk bérelt rész nem lakásként szerepel az ingatlan-nyilvántartásban, de vannak - magánszemélyek által bérelt - lakások is az épületben. Társaságunk vállalta az épület teljes homlokzata felújításának a pénzügyi fedezetét. Hogyan számolható el a teljes felújítás? Az áfa milyen módon igényelhető vissza?
Részlet a válaszból: […]ha a bérbeadó az önkormányzat. Így az épülethomlokzat felújításának a vállalása azt jelenti, hogy annak fedezetét a társaság teljes összegében - végleges pénzeszköz formájában - átutalja az önkormányzatnak, vagy az önkormányzat helyett elvégzi, elvégezteti az épülethomlokzat felújítását a társaság (a bejövő számlák áfáját levonásba helyezi), majd az elvégzett felújítási munkák összes, számlázott és közvetlenül felmerült költségeit - mint az önkormányzat részére végzett építési-szerelési tevékenységet - az áfa felszámításával az önkormányzatnak térítés nélkül átadja. Mindkét esetben (az átutalt pénzeszközt is, az áfával növelt térítés nélkül nyújtott szolgáltatást is) egyéb ráfordításként kell elszámolni, és annak összegével a társasági adó alapja megállapítása során az adózás előtti eredményt növelni kell. Az épülethomlokzat felújításának közvetlen, illetve közvetett költségeit elkülönítetten kell kimutatni. Amennyiben az üzleti év végéig a felújítási munkák nem fejeződtek be, a mérlegfordulónappal azok összegét befejezetlen termelésként készletre kell venni. A befejezetlen termelést az önkormányzatnak történő átadáskor kell megszüntetni.Mint már írtuk, a fenti konstrukció alkalmazása esetén a bejövő számlák áfája levonásba helyezhető, a térítés nélküli továbbadáskor viszont annak legalább a könyv szerinti[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. január 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8113
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
2. találat: Külföldi magánszemélynek bérelt lakás terhei
Kérdés: Az 1921. kérdésszámra adott válaszuk úgy szól, hogy ha egy magyar cég külföldi illetőségű magánszemélynek bérel lakást Magyarországon, de ennek bérleti díját továbbszámlázza a külföldi anyacégnek, akkor a magyar cégnek nem keletkezik sem adó-, sem járulékfizetési kötelezettsége. A válasz nem tért ki a magánszemély adózására, és ezzel kapcsolatban merültek fel kérdések.
1. -Ha ez a külföldi magánszemély külföldi illetőségű (nem éri el a 183 napot), és a cég továbbszámlázza a bérleti díjat, jól gondolom-e, hogy neki az illetőség szerinti országban keletkezik adó- és/vagy járulékfizetési kötelezettsége az ottani szabályok szerint?
2. -Ha ugyanez a külföldi magánszemély belföldi illetőségűvé válik, de a cég ugyanúgy kiszámlázza a bérleti díjat az anyacégnek, jól gondolom-e, hogy ebben az esetben a magánszemély szempontjából lényegtelen a továbbszámlázás? Igaz ugyan, hogy a cég mentesítette magát az adó és járulék alól, de a 183 nap elérésével a magánszemély belföldi illetőségűvé válik, vagyis a kapott juttatás után szja-t és ehót kell saját maga után fizetnie?
Részlet a válaszból: […]leányvállalat? Ha a külföldi anyacég a foglalkoztató, akkor a külföldi magánszemélyt kiküldetés keretében foglalkoztatják Magyarországon, azaz Magyarországon hivatali, üzleti úton van. (A kérdésből úgy tűnik, hogy a külföldi anyavállalat a foglalkoztató, hiszen az anyavállalatnak továbbszámlázzák a magyarországi bérleti díjat.) Így a magyar fogadó leányvállalat által biztosított szállás (fizetett lakhatási költség) az Szja-tv. 7.§-a (1) bekezdésének q) pontja szerinti hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó szállás ellenértékének minősülhet. Ez adóalapba nem tartozó tételnek számít a Magyarországon kiküldetésben lévő külföldi[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. szeptember 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5992
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
3. találat: Bérelt lakás a munkavállalóknak
Kérdés: A kft. lakásokat bérel, munkavállalóit itt helyezi el azokon a napokon, amikor munkavégzés van. A munkahely és a lakóhely távolsága, illetve a munkaidő-beosztás miatt nem megoldható a napi hazajárás. Egy-egy lakásban több munkavállaló is lakik. Tekinthető-e munkásszállásnak az ilyen lakás, akkor is, ha a munkáltató nem kér lakbért? Felmerül-e akár a munkáltató, akár a munkavállaló részéről adófizetési kötelezettség?
Részlet a válaszból: […]a munkáltató, mind a munkavállaló szempontjából. Az Szja-tv. szerint munkásszállás a kifizető tulajdonát képező vagy általa bérelt olyan szálláshely, amely lakóhelyiségenként egynél több, a kifizetővel munkaviszonyban lévő olyan magánszemély elhelyezésére szolgál, akinek nincs lakóhelye azon a településen, ahol a munkahelye van. A lakás - az előbbiekből következően - tehát akkor tekinthető munkásszállásnak, ha azon belül lakóhelyiségenként (azaz szobánként) legalább kettő a kft.-vel munkaviszonyban lévő munkavállaló elhelyezésére szolgál, ha abban szobánként legalább két főt helyeznek el, olyan munkavállalókat, akiknek nincs (sem állandó, sem ideiglenes) lakóhelye azon a településen, ahol a munkahelye van (ahol a munkaszerződése szerint munkavégzésre kötelezett). Az Szja-tv. 1. számú melléklete[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. január 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 4892
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,
4. találat: Bérelt lakás, ápolási díj, képzési költség szja-ja
Kérdés: A 2004. évi Szja-tv. módosításával kapcsolatosan: természetbeni juttatásnak minősül-e 2004-től (azaz a cégnek kell a 44 százalékos szja-t, ill. tb-járulékot fizetni), vagy összevonandó jövedelemnek minősül a következő esetekben: - a társaság alkalmazottjának a cég ingyenesen rendelkezésre bocsátja a lakást (eddig természetesen természetbeni juttatásként a piaci árnak megfelelő bérleti díj után 44 százalék szja-t, ill. tb-járulékot fizetett); - a cég kórházi ápolását finanszírozta külföldi személynek; - iskolarendszerű képzést finanszíroz a cég egyik dolgozójának.
Részlet a válaszból: […]összevonandó jövedelme. Ilyen juttatás esetében a munkáltatónak akkor is meg kell fizetnie az adóelőleget és az egyéni járulékot, ha azt nem tudta levonni. A befizetett adóelőleget a magánszeméllyel szembeni követelésként nyilvántartásba kell vennie, és ezt a követelést a későbbiekben bármely általa kifizetendő kötelezettségébe beszámíthatja. A 2005. évtől változott a szabályozás: ha belső szabályzat alapján több munkavállaló számára azonos feltételekkel és módon biztosítanak lakhatási lehetőséget, úgy az ismételten a kifizetőnél válik adókötelessé a természetbeni juttatásokra vonatkozó szabályozás szerint. Külföldi személy kórházi ápolásának finanszírozása Külföldi személy kórházi ápolásának finanszírozása nem minősül természetbeni juttatásnak, az elszámolás attól függ, hogy a külföldi személy milyen kapcsolatban áll a céggel. Az így elszámolt költség esetében azt is vizsgálni kell, hogy a vállalkozás érdekében felmerült költségnek minősíthető-e. Képzés[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2005. június 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 2243
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
5. találat: Dolgozó részére bérelt lakás
Kérdés: A Számviteli Levelek 78. számában megjelent 1620. kérdésre adott válasz kiegészítéseként kérem pontosítani, hogy a dolgozók részére bérelt lakás bérleti díjának - mint természetbeni juttatásnak - az adózásával kapcsolatban leírtak 2003. évre vonatkoztak, vagy 2004. évre is érvényesek?
Részlet a válaszból: […]megfizetett lakásbérlet egésze a magánszemély összevonandó jövedelme. Ilyen esetben azonban figyelembe kell venni, hogy a munkáltatónak, a társas vállalkozásnak, ha a személyesen közreműködő tagjáról van szó, a törvényi előírások szerint akkor is meg kell fizetnie az adóelőleget és az egyéni járulékot, ha azt nem tudta levonni. A befizetett adóelőleget a magánszeméllyel szembeni követelésként nyilvántartásba kell vennie, és ezt a követelést a későbbiekben bármely általa kifizetendő kötelezettségébe beszámíthatja. A törvény azonban a rendszeres bérből való levonás lehetőségét oly módon korlátozza, hogy a levonás után a dolgozónak kifizetendő összeg nem lehet kevesebb az adott hónap első napján érvényes minimálbér felénél. Amennyiben hat hónap alatt a követelés kiegyenlítése nem történik meg, kamatkülönbözet címén a magánszemélynek munkaviszonyból (nem önálló tevékenységből) származó jövedelme keletkezik, ha nem fizet a munkáltatónak[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2004. november 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 1935
Kapcsolódó tárgyszavak: ,