353 talált cikk a berendezés kifejezésre

Kérdés: Egy kft. Széchenyi Lízing Go konstrukció keretén belül zárt végű lízingszerződést kötött tehergépjármű beszerzésére. A lízinget finanszírozó cég által felszámított kamatra és kezelési költségre az 1368/21. (VI. 10.) Korm. határozat alapján a kft.-t állami kamat- és kezelésiköltség-támogatás illeti meg. A kft.-ben kamatra (T871), illetve kezelési költségre (T532) a lízingcég által a havi értesítőkön szereplő teljes kamat-, ill. kezelési költséget könyveljük a lízinggel mint kötelezettséggel szemben (K449), az állami támogatásokat pedig kötelezettségcsökkentő tételként egyéb bevételre (T449 – K967). (Ezek „Előlegezett kamat-, illetve kezelésiköltség-támogatás”-ként kerülnek feltüntetésre a havi értesítő mellékletében.) A lízingbe adó pénzügyi társaság felé a törlesztendő tőkével együtt a csökkentett kamat- és kezelési költség kerül megfizetésre, miközben a fizetési értesítőjükön mindig a teljes összeg szerepel, a fentiekben részletezett támogatásokat pedig csatolt mellékletekben vezetik le, és ott tüntetik föl az aktuálisan fizetendő összeget is. Helyes-e így a könyvelésünk? Vagy eleve a ténylegesen, tehát a támogatásokkal csökkentett fizetendő kamatot, ill. kezelési költséget kell T871-re és T532-re könyvelni? (A havi mellékletekben fizetendő nettó kamatot és kezelési költséget is külön oszlopban szerepeltetik.)
A másik kérdésem, hogy a beszerzett teherautóra mint műszaki eszközre igénybe vehetjük-e a Tao-tv. 7. § (1) bekezdés zs) pontja szerinti adóalap-csökkentő kedvezményt? A társaság villanyszereléssel foglalkozik, kereskedelmi, vendéglátóipari stb. létesítmények teljes körű villamos hálózatát építik meg, ehhez használják a teherautóikat a villanyszerelési anyagok szállítására (3,5 tonna alatti tehergépkocsikat szereznek be általában, és ahogy növekedett a rendelésállomány, a munkamennyiség, úgy növelték a beszerzendő járművek számát).
A harmadik kérdésem, hogy a Tao-tv. 22/A. § (1) bekezdése, illetve (2) bekezdése szerinti társaságiadó-kedvezményt a teljes kamatra (vagyis amit a T871-re könyvelünk), vagy csak a támogatással csökkentett kamatösszegre (T871-ből a K967-re könyvelt összeget levonva) vehetjük igénybe?

Kérdés: Társaságunk egy igen nagy energiaigényű termelőtevékenységet végez. A közelmúltban vállalkozásunk egy jelentős összegű napelemes rendszert építtetett ki, és további napelemes rendszer kiépítését fontolgatja. A kiépített napelemes rendszer, amely egy gyárépület tetőszerkezetén kapott helyet, nemcsak az adott épületet látja el energiával, hanem más, az üzem területén lévő épületeket is, azaz az épületekben folyó termelő és egyéb, például irodai tevékenységet is szolgálja. A megtermelt és megvásárolt energia kb. 90-95%-a közvetlenül a termelés során kerül felhasználásra. A napelemes rendszer kiépítésére vonatkozó vállalkozói szerződésben az elvégzett munka részletezettsége megtalálható. Ez alapján a kiépített tetőszerkezet ára is meghatározott, amelynek aktiválása véleményünk szerint az egyéb építmények között kell, hogy megtörténjen. A műszaki berendezések, gépek, járművek közé aktiválandók egyben a napelemek, az inverterek és az egyéb szerelési anyagok. Az előzőekben bemutatott véleményünk helytálló, vagy tévesen gondoljuk az aktiválás folyamatát? Ennek óriási jelentősége van az egyedi értékelés elvének való megfelelésen túl, az adózásban alkalmazható kedvezmények vonatkozásában is. A kérdés azért merült fel, mert a megtermelt villamos energia felhasználása során tételesen nem tudjuk kimutatni, hogy mennyi volt a közvetlenül a termelés érdekében felhasznált energia.

Kérdés: Szeretnék segítséget kérni egy gyártóüzem számviteli, illetve adó szerinti értékcsökkenése mértékének, módjának a meghatározásában. Az üzem palackozott vizet állít elő, bérelt ingatlanban található, a gyártósor és egyéb üzemi eszközök részben bele vannak építve az ingatlanba. Milyen értékcsökkenési módot (lineáris vagy teljesítményegység-alapú) javasolnak elszámolni az üzemre/gyártósorra? Amennyiben lineáris, milyen mértékkel kellene – mint bérelt ingatlan értékcsökkenése, vagy esetleg másként?

Kérdés: Gépgyártó üzemcsarnokainkban szeretnénk párologtató légkondicionálási technológiát kiépíttetni, és az egyik nyitott támogatási konstrukcióban elszámolni a költségét. A csarnokokba nagy csövek, beltéri és kültéri speciális berendezések kerülnének. Az ajánlattevővel egyeztetve ezek teljes mértékben műszakilag később – tulajdonosi döntéstől függően – leválaszthatók, leszerelhetők, és akár értékesíthetők is. Számviteli politikánk megengedi az épületgépészet és az épületbe beépített technológiai gépek, berendezések, kiszolgálóvezetékek külön tárgyi eszközkénti aktiválását az elhasználódás jelentős különbsége miatt (összhangban a Tao-tv. 2. számú mellékletével, melyben ez szintén nevesítve van). A fentiek alapján ezt a technológiát aktiválhatom-e külön a 13. Műszaki gépek, berendezések közé? A pályázatban építési költség nem számolható el, csak gépek, berendezések stb.

Kérdés: A kft. privát mobilhálózat teljesítésére kötött szerződést. A szerződés szerint a szolgáltató egy szervergépet biztosít, és kiépíti a hálózatot. A szervergép a kft. tulajdonába kerül. A későbbiekben a szolgáltató havi szolgáltatási díjat fog számlázni a hálózat működtetéséért? Milyen tárgyi eszközként kell kezelni a kft. könyveiben a kiépített magán-mobilhálózatot?

Kérdés: Adott egy ingatlan, amelyet „A” kft., illetve „B” kft. 50-50%-os tulajdoni hányadban vásárolt meg. Adásvételkor egy külön szerződésben rögzítették, hogy az ingatlanban található ingóságok is 50-50%-ban képezik a cégek vagyonát. Az ingóságok egy listában tételesen levezetésre kerültek. Jelenlegi tervek szerint az „A” kft. fogja az ingatlant üzemeltetni, illetve használni is. A jövőben pedig felmerülhet, hogy az ingatlant egy harmadik fél részére adják bérbe. Hogyan szükséges az ingatlant, illetve a különböző ingóságokat egy-egy cég könyveiben szerepeltetni? Az egyes ingó tárgyak a vételár 50%-ával kerüljenek aktiválásra, majd annak megfelelően értékcsökkenésre mindkét cégben? Ha csak az „A” kft. fogja használni az ingatlant, úgy a „B” kft. a saját ingatlanrészét bérbe adja az „A” kft. részére? Hogyan szükséges számlázni azt az esetet, amikor egy harmadik fél részére kerül bérbeadásra az ingatlan? Elfogadható-e az, hogy a bérleti díjat 50-50%-ban számlázza ki a két cég a harmadik félnek?

Kérdés: Irodaházban bérelünk irodát és gépkocsibeálló helyet. Úgy értelmezem, hogy a hosszú távú gépkocsibeálló-bérlet nem tartozik az áfatörvény 124. §-a szerint áfalevonási tilalom alá, mert ez nem parkolási szolgáltatásnak minősül, hanem bérbeadásnak. Adóköteles és adómentes tevékenységet is végzünk, ennek megfelelően az áfát arányosítva igényeljük vissza. A személygépjárműveinkre nem vezetünk útnyilvántartást, magán- és céges használat is történik. A gépkocsibeállót a céges autóink használják a munkaidő alatt. Ön szerint a gépkocsibeálló bérleti díjának áfája visszaigényelhető arányosítva (adómentes-adóköteles tevékenység miatti arányosítás)?

Kérdés: A kft. új üzemcsarnokot építtetett külső vállalkozóval, amelyet bérbe ad. Az üzemcsarnok műszaki átadása július 29-én megtörtént a bérlő részére, a bérleti díjat már fizeti július 15-e óta szerződés alapján, de használatbavételi engedély nincs. Az üzemcsarnokon belül megtalálható különböző épületgépészet (hűtés-fűtés, vízhálózat, villamos hálózat, szellőzőrendszer, tűz- és füstérzékelő rendszer, villámvédelem), az üzemcsarnokon kívüli úthálózat, csapadékvíz-elvezetés, vízellátás, tűzcsaprendszer is elkészült. A beruházás hitelből valósult meg. Mely dátummal kell a tárgyi eszközöket aktiválni? A belső épületgépészet az épülettel együtt aktiválható, vagy külön eszközként kell őket aktiválni? Az üzemcsarnokon kívüli építmények külön-külön aktiválhatók? Valamint a beruházási hitel után fizetett kamat és egyéb elkülöníthető költségek (illetékek, hatósági díjak) a bekerülési érték arányában aktiválhatók az eszközökre?

Kérdés: Compliance (megfelelési) szakjogászszakképzést végez el a társaság vezérigazgatója, aki a társaság jogi munkáit is végzi egyben munkaviszony keretében. Az egyetem a képzés költségéről a számlát áfamentesen a társaság nevére állította ki, hiszen ez a munka elengedhetetlen a társaság működéséhez. A társaságnak a számlázott összeg után felmerül-e adó- és/vagy járulékfizetési kötelezettsége?

Kérdés: Egy építőipari tevékenységet végző társaság célzottan egy projekthez különféle nagy értékű, többmilliós eszközöket (gépek, berendezések) szerez be, amelyek várható használati ideje általában több év. A megvásárolt eszközök jelentős használatnak vannak kitéve. A projekt befejezésekor még működőképes eszközöket várhatóan értékesítik, néhányat esetleg megtart a társaság, de ez még nem ismert, az eszközök elhasználódásától is függ. Az érintett projekt várhatóan jövő év első felében fejeződik be, azaz az eszközök beszerzésétől nincs már egy év hátra. Ilyen esetben a beszerzett eszközök kezelhetők-e tárgyi eszközként, vagy mivel az Szt. 24. § (1) bekezdésének rendelkezése nem teljesül, a beszerzett eszközök készletként, illetve a használatbavétellel egyidejűleg anyagköltségként számolandók el? Jogos a teljes bekerülési érték azonnal anyagköltségként történő elszámolása, évek közötti megosztás nélkül? Vagy alkalmazható a költségek időbeli elhatárolása és a várható használat időtartamának megfelelően az eszközök bekerülési értékének évek közötti megosztása?