Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

3 találat a megadott bérlemény tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Önkormányzati bérlemények kezelése

Kérdés: Az önkormányzati tulajdonban álló kft. szerződést kötött az önkormányzattal az önkormányzati tulajdonú helyiségek, bérlemények kezelésére. A kft. saját költségként számolja el a bérlemények üzemeltetési költségeit. A kft. ingatlan-bérbeadásból származó bevételeit és kiadásait kezeli. A kft. állítja ki a bevételről a számlákat, a költségszámlák is a nevére érkeznek. A kezelésért 10 százalék jutalékot kap a kft. Helyes-e a könyvelés, ha a kft. a bevételeket a 91. számlára, a költségeket a 815. számlára könyveli? Esetleg a fenti gazdasági eseményeket csak a 4. számlaosztályban kellene nyilvántartani?
Részlet a válaszból: […]költségeket, a kezelői feladatok ellátásáért 10 százalék jutalékot kap a kft. (feltételezhetően az árbevétel arányában). Egy lényeges kérdésről azonban nem esik szó. Arról, hogy a kft.-nél realizálódó bérletidíj-bevétel és a bérleményekkel kapcsolatosan elszámolt költségek különbözetével mi történik. Normál körülmények között ez a különbözet az önkormányzatot illeti meg, amelyet a kft.-nek az önkormányzathoz kell átutalnia, amelyet az egyéb ráfordítások között kell a kft.-nél elszámolni. A kft.-nek külön kell az áfa felszámításával számláznia az önkormányzat felé a 10 százalék jutaléknak megfelelő összeget. (A jutaléknak nevezett összeg valójában nem jutalék, az a kft. bérleménykezelési tevékenységének az ellenértéke, és azt a számla alapján árbevételként kell kimutatni.)A leírtakból következően, a válaszban körülírt szerződés alapján helyes a kft.-nél a kezelt bérleményekkel kapcsolatos bevételeket a belföldi tevékenység árbevételeként kimutatni a 91. számlán. A bérleményekkel kapcsolatosan felmerült költségeket viszont elsődlegesen az 5. számlaosztályban a megfelelő költségszámlán[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. április 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7591
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

2. találat: Használatbavételi díj elszámolása

Kérdés: Magánszemély bérbeadó a bérleti jogviszony kezdetét megelőzően a bérbe adott építményen teljes körű átalakítást és felújítást végzett saját költségén. A bérleti szerződésben a bérleti díjon felül egyszeri, 4 millió forint összegű használati díjat állapítottak meg, amelyből 2 millió forintot 2003. december 15-én, 2 millió forintot 2004. május 15-én kell megfizetni. A bérleti jogviszony kezdete 2004. január 1-je. Bérleti díjként, egyéb szolgáltatásként vagy vagyoni értékű jogként célszerű elszámolni az egyszeri használatbavételi díjat? És milyen teljesítési időponttal? Ha vagyoni értékű jog, mennyi legyen az évenkénti amortizáció összege?
Részlet a válaszból: […]használatbavételi díjat csak akkor lehetne előre kifizetett bérleti díjként elszámolni, ha azt egyrészt így neveznék, másrészt konkrétan meghatároznák azt az időtartamot (bérleti időszakot), amelyre azt előre megfizetik. Ez esetben azonban az előre megfizetett bérleti díjat időbelileg el kell határolni, és azt csak a szerződésben rögzített időszak alatt - időarányosan - lehet eredményt terhelő költségként elszámolni. Az egyéb szolgáltatáskénti elszámolás azért nem lehetséges, mert egyrészt nem az, másrészt a bérlő még nem vett igénybe szolgáltatást. Az egyszeri használatbavételi díj, ha a szerződésben így határozták meg, lehetne véglegesen - fejlesztési célra - átadott pénzeszköz is, mivel az előzetesen végrehajtott átalakítás és felújítás miatt kell azt megfizetni. Ez esetben a ténylegesen átadott pénzösszeget a rendkívüli ráfordítások között kell elszámolni. Álláspontunk szerint a kérdésben körülírt használatbavételi díjat az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogként kell kimutatni, és mint ilyen után, az Szt. 52. §-a alapján értékcsökkenési leírást elszámolni. Az évenként elszámolandó értékcsökkenési leírás összegének megállapításához meg kell határozni a hasznos élettartamot, és a hasznos élettartam végén várható maradványértéket. A[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2004. május 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 1711
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

3. találat: Bérelt telken épített út, épület amortizációja

Kérdés: Egy társaság egy másik társaságtól telket bérel. A bérleti szerződés határozatlan időre szól. A bérlő a telken utat és épületet épített 1998-ban. A számviteli politikában a társaság a bérelt telken épített útnál, épületnél meghatározhat-e gyorsabb leírást? Indoka lehet az, hogy a bérbeadó a felmondási idő figyelembevételével felbonthatja a szerződést? A Tao-tv. szerinti 6 százalékos értékcsökkenési leírás alkalmazható-e?
Részlet a válaszból: […]használatbavételekor az általános előírások szerint kell meghatározni a hasznos élettartamot, a hasznos élettartam végén várható maradványértéket, és ezek függvényében az évenként elszámolandó értékcsökkenés összegét (új Szt. 52. §-a). A hasznos élettartam meghatározása - az új Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 5. pontja szerint - a vállalkozás feladata, az ezzel kapcsolatos számvitel-politikai döntések a számviteli politikába tartoznak. Ebből következően 50 évnél rövidebb időtartamban is meghatározható. (A kérdésben szereplő érvek ezt jól alátámasztják!) A Tao-tv. 2. számú melléklete szerinti kulcsok a társasági adó alapjának számítása során alkalmazandók, bizonyos értelemben függetlenek a számvitel szerinti hasznos élettartammal számított mértékektől. A kettő különbözetével az adóalapot korrigálni kell. A Tao-tv. rendelkezései alapvetően a számviteli előírásokra épülnek. Véleményünk szerint, ez az idegen (bérelt) ingatlanon végzett beruházás tartalmának megítélésében, értelmezésében is fennáll. Olvasói észrevétel (megjelent a Számviteli Levelek 37. számában - 2002. 06. 20.): Olvasónk nem ért egyet a Számviteli Levelek 16-17. számában a 332. kérdésre adott válaszunkkal. A válasz szerint a bérelt ingatlanon végzett beruházás a bérelt épületen végzett beruházással azonos. Márpedig - Olvasónk szerint - a fogalom nem csupán ezt takarja. A szerző válaszol: Tisztelt Olvasónk! Sajnáljuk, hogy nem fejtette ki részletesen álláspontját. A hivatkozott kérdés szerint a bérlő a bérelt telken utat és épületet épített. A számviteli előírások szerint ugyan az ingatlanok közé tartozik a telek, az épület, az építmény is,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2001. szeptember 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 332