18 találat a megadott bérmunka tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]jellemzően abban különbözik a termékgyártástól (a termék-előállítástól), hogy a termelőfolyamat nem minden munkaműveletére terjed ki a bérmunkát végzőnél, továbbá a bérmunkát végző "hozott", a megrendelő által rendelkezésre bocsátott alapanyagon, befejezetlen vagy félkész terméken végzi az értéket növelő tevékenységét, sok esetben a megrendelő gépi eszközeivel.Sajnálatos, hogy a gyakorlatban bérmunkának tekintik azt az esetet is, amikor a megrendelő a vásárolt anyagot anélkül bocsátja a - valójában - terméket előállító vállalkozó rendelkezésére, hogy egyetlenegy munkaműveletet sem végez, csupán a vásárolt anyagot adja át a "bérmunkát végzőnek", az összes munkaműveletet ezen vállalkozó végzi el, gyakran a megrendelő eszközeivel, a megrendelő telephelyén. Hangsúlyozni kell, hogy ez nem bérmunka, hanem termék-előállítás, amelyet nem bérmunkaszerződés alapján végez a megbízott, inkább tekinthető munkaszerződésnek. (Ez viszont veszélyes feltételezés!)Visszatérve a levélben foglalt esetek minősítésére: A képeslapok, írólapok, rajzlapok válogatása, egységcsomagba való összerakása nem növeli azok értékét. Valójában e tevékenységekre azért van szükség, hogy azok jobban értékesíthetők legyenek. Az értékesítéshez kapcsolódó költségeket a termék előállítási költségében nem lehet figyelembe[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]gyártó legfeljebb a kereskedővel szerződött, adásvételi szerződéssel, de nem vállalkozási szerződéssel!)A kérdéshez kapcsolódóan felmerülhet az, hogy a gyártó vagy a bérmunkát végző állítja elő a ruházati terméket a kérdésben leírtak alapján?A számviteli előírások szerint befejezetlen termelésnek azok a megmunkálás alatt lévő, további megmunkálásra váró termékek minősülnek, amelyeken már legalább egy számottevő munkaműveletet elvégeztek. A kérdés szerint a ruházati termékek formatervezettek, sőt márkavédettek, amiből arra kell következtetni, hogy a ruházati termékek kiszabása számottevő munkaműveletnek minősül, ezért a gyártónál saját termelőtevékenység van. Ebből viszont az következik, hogy a kiszabott alapanyagot anyagköltségként, a kiszabással kapcsolatos közvetlen költségeket az anyagköltséggel együtt a befejezetlen termelés közvetlen önköltségében[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]számviteli szempontból. Áfa szempontjából - mivel határon átnyúló szolgáltatásról van szó - a közvetített szolgáltatás nem értelmezhető! A kérdésben szereplő szolgáltatások megrendelője nem lehet a német anyacég (mert akkor a szolgáltatást ténylegesen nyújtónak közvetlenül a német cég felé kellene számláznia), megrendelő a magyar leányvállalat a német anyacéggel kötött megállapodás alapján. (Ezen megállapodásnak ahhoz, hogy közvetített szolgáltatás legyen, tartalmaznia kell, hogy a leányvállalat a szóban forgó szolgáltatásokat más belföldi szolgáltatókkal végezteti el, és számlázza majd tovább változatlan formában, nem feltétlenül változatlan áron a német anyacég felé. Feltételezhetően a belföldi szolgáltatók forintban számláznak, a továbbszámlázás pedig euróban történik, ezért a kettő közötti kapcsolatot nemcsak a számla részletezettségével, hanem a szolgáltatásnyújtás tartalmával, a tartalom dokumentálásával is biztosítani kell!) A kérdés szerinti szolgáltatások tehát nem a bérmunkához kapcsolódó szolgáltatások. Így azokat (ugyanabban a számlában is, de) külön-külön tételben kell számlázni. Ez szükséges ahhoz is, hogy a közvetített szolgáltatással[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]számláznia. Tény azonban az, hogy a leányvállalat által külön számlázott anyagok nem termékként kerültek kiszállításra, hanem a megmunkálás során összeállított elektronikai termékek alkotóelemei, az összeállítás érdekében felmerült, felhasznált anyagok. Ebből következően mind a két számlában számlázott tételek a terméken végzett munka érdekében merültek fel, Közösségen belüli adóztatására az Áfa-tv. 43. § (1) bekezdésének c) pontját indokolt alkalmazni, azaz szolgáltatásnyújtás. [Itt jegyezzük meg, a kérdésben szereplő, a határon átnyúló szolgáltatás keretében végzett bérmunka jellemzően új termék előállítása, így érdemileg eltér az Szt. 48. §-ának (3) bekezdésében szabályozott bérmunkától. Ezért az ilyen bérmunka költségeinek a körébe beletartozik minden olyan költség, ami ezen szolgáltatásnyújtás során felmerül.] Olvasói észrevétel (megjelent a Számviteli Levelek 229. számában - 2010.10.07.) Észrevétel: Olvasónk a 4670. kérdésre adott észrevételében tévesnek minősíti azt a megállapításunkat, hogy a kérdés szerinti bérmunka[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]indokolt befejezetlen termelésként készletre venni (T 231 - K 581). A kérdésből arra lehet következtetni, hogy az összeszerelést végző cég az összeszerelés költségeit a kérdező cég felé számlázza, és az összeszerelt termék a kérdező cégtől kerül vissza a külföldi megrendelőhöz. Ez esetben az összeszerelést végző cég számláját igénybe vett szolgáltatásként kell az 5. számlaosztályban elszámolni (T 529 - K 454). A külföldi megrendelő felé történő számlázáskor a készletre vett befejezetlen termelést meg kell szüntetni (T 581 - K 231). Amennyiben az összeszerelt termék a mérlegforduló napjáig nem kerül a megrendelő felé kiszámlázásra, akkor az összeszerelést végző cég számláját is készletre kell venni befejezetlen szolgáltatásként[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]számítani az áfát, azaz a hongkongi cég nevére kiállított számla tartalmazza a magyar áfát. Az Áfa-tv. 11/A §-ának a) pontja alapján termékexporttal egy tekintet alá eső termékértékesítésnek és szolgáltatásnyújtásnak minősül a megrendelő által rendelkezésre bocsátott anyagon, terméken végzett megmunkálás, feldolgozás - ideértve az összeszerelést, összeállítást is -, ha annak közvetlen következményeként az így előállított terméket a vámhatóság - végleges rendeltetéssel - harmadik ország területére kilépteti. Ez esetben a megrendelő nevére kiállított számlán hivatkozni kell az Áfa-tv 29. §-ára, adómentesség-levonási joggal. Mivel a kérdésben szereplő esetben nem az Áfa-tv. 11/A. §-ának a) pontjában leírtakról van szó, a gyógyszert a vámhatóság - végleges rendeltetéssel - harmadik ország területére nem lépteti ki, a magyar cég által végzett bérmunka ellenértékére a magyar áfát fel kell számítani, a hongkongi cégnek pedig Magyarországon adóalanyként be kell jelentkeznie, hiszen Magyarországon gazdasági tevékenységet végez (behozta a gyógyszeralapanyagot, bérmunkát végeztetett, majd terméket értékesített). Külön vizsgálandó, hogy a hongkongi cég e tevékenysége kapcsán fióktelep alapítására kötelezett-e vagy adókötelezettségét pénzügyi képviselő útján is teljesítheti. A hongkongi cégnek tehát magyar adóalanyként be kell jelentkeznie. A Hongkongból behozott gyógyszeralapanyag vámértéke alapján mint termékimportot terhelő áfafizetési kötelezettség[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]nem kell Magyarországon nyilvántartásba vetetnie magát, ha a termék feladásának helye szerinti tagállamban a termék másik tagállamba történő továbbítását nem tekintik értékesítésnek, vagy ahhoz a feltételhez kötik, hogy a vevői készlet helye szerinti országban alkalmazhatóak legyenek a vevői készlethez kapcsolódó speciális rendelkezések. Értelmezési probléma merült fel azonban az olyan tagállami relációban, amelyben az adott tagállam a vevői készlet helye szerinti tagállam szabályozásától függően alakította ki a saját szabályozását, azaz a két tagállam egymás szabályozására kölcsönösen visszautalva tette alkalmazhatóvá e rendelkezéseket. Az Országgyűlés november 7-ei ülésén elfogadott adócsomag pontosítja a szabályozást. E pontosítással a vevői készletre vonatkozó szabályozás feltétele kizárólag az lesz, hogy a belföldi adóalany vevő a vevői készlet céljára továbbított termék kapcsán Közösségen belüli beszerzést hajtson végre. Az adócsomag a 2005. évben hatályos szabályozás körüli bizonytalanságra tekintettel lehetővé teszi azt is, hogy e rendelkezés 2005-ben is alkalmazható legyen. Fentiek alapján tehát, ha a vevői készletre vonatkozó feltételek teljesülnek, a beszállító német adóalanynak nem kell Magyarországon adóalanyként bejelentkeznie, hanem a termék lehívásakor az eladó (német beszállító) Közösségen belüli értékesítést,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]rendeltetése (hol értékesítik őket) nem ismert, adófizetési kötelezettség nem keletkezik. Azon bérmunka megrendelése kapcsán, amikor az öszszeszerelt alkatrészeket belföldön értékesítik, a német adóalanynak a magyarországi pénzügyi képviselőn keresztüli bejelentkezése miatt már belföldön teljesített adóköteles szolgáltatásnyújtásról beszélünk, melynek áfáját a belföldi adószámmal rendelkező német cég az egyéb feltételek fennállása esetén levonásba helyezheti. Másként fogalmazva, a német adóalany megrendelő részére végzett bérmunkát áfafizetési kötelezettség terheli, amennyiben az összeszerelést követően az alkatrészeket nem szállítják ki, hanem belföldön értékesíti a német adóalany. Az összeszerelés után az alkatrészek értékesítésének adókötelezettsége a következőképpen alakul: Az alkatrészek azon hányada tekintetében, melyeket a magyar adószámmal rendelkező német adóalany belföldön értékesít,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]történik. A Közösségen belüli szolgáltatásnyújtások esetén irányadó az Áfa-tv. 15/A §-ának (12) bekezdése alapján, ha a megrendelő a szolgáltatásnyújtás tényleges teljesítési helye szerinti tagállamtól (adott esetben Magyarországtól) eltérő tagállamban (azaz Németországban) nyilvántartásba vett adóalany, a teljesítés helyét a megrendelő illetősége határozza meg. Tekintettel arra, hogy az Áfa-tv. 15/A §-ának (13) bekezdése alapján a (12) bekezdés alkalmazásának feltétele, miszerint a terméket el kell fuvarozni abból[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]tételnek ismeri el a közvetített szolgáltatások értékét. A Htv. alkalmazásában közvetített szolgáltatásnak minősül az ún. alvállalkozói teljesítés értéke is. Alvállalkozói teljesítés értékéről akkor beszélhetünk, ha mind a vállalkozó és megrendelője, mind pedig a vállalkozó és az alvállalkozója között a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyve szerinti vállalkozási szerződés áll fenn. Tekintettel a kialakult bírói gyakorlatra, alvállalkozói teljesítésről bérmunka-konstrukció esetében[…] részlet vége a válaszból.