Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

3 találat a megadott bérnevelés tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Bérnevelés előleggel?

Kérdés: Az Áfa-tv. 59. §-ában szereplő előleggel kapcsolatban szeretnék tanácsot kérni. Ügyfelem bérnevelésben libát nevel. A szerződés szerint az integrátor cég április környékén kihelyezi a kislibákat és a tápot. A kisliba és a táp az integrátor cég tulajdonában marad, nem számlázzák át. Augusztus környékén az integrátor cég elviszi a felnevelt libákat. Ügyfelem ekkor kiállítja a bérnevelésről a szolgáltatói számlát. Ilyen esetben kell év elején előlegszámlát kiállítani?
Részlet a válaszból: […]venni (T 241 - K 246). A 241., 246. számlákon - mint bérbe vett állatállomány - kimutatott értéknek - a szerződés alapján - mennyiségi nyilvántartáson kell alapulnia. A mennyiségi nyilvántartásban a növendék állatokat db-ban és kg-ban kell kimutatni, és a változásokat ennek megfelelően elszámolni.A bérbe vett állatállományban év közben bekövetkezett változásokat csak a bérbevevőnél lehet könyvelni. Ebből következően a bérbeadó (az integrátor) nyilvántartásában a bérbe adott állatok állományában év közben (a bérnevelés időtartama alatt) bekövetkezett változások nem jelennek meg.A bérbevevő könyveiben azonban szükségszerűen meg kell jelennie az állatállomány darabszámában és súlytömegében év közben (a tartás időtartama alatt) bekövetkezett növekedéseknek és csökkenéseknek. A változásokat a bérbevevő a könyveiben úgy számolja el, mintha az állatállomány a saját tulajdonát képezné. A változásokat célszerű elszámolási egységáron elszámolni, majd az előállítás közvetlen önköltségére korrigálni. Így- a bérbeadó tulajdonát képező növendék állatokra (kislibákra) ránevelt tömeg(súly)gyarapodást a 241. számlán az 581. számlával szemben kell az előállítás közvetlen költségén állományba venni (T 241 - K 581),- ha a bérbe vett állatállomány elhullás következtében csökkent, akkor az elhullott állat elszámoló­áron számított értékét az általános szabályoknak megfelelően kell elszámolni (T 581 - K 241 és T 261 - K 582, valamint T 8693 - K 261).A bérbeadóval való elszámolás a szerződés lejáratakor valójában a növendék állatok értékesítésének szabályai szerint történik azzal, hogy az eladási ár a bérnevelés szerződés szerinti értékével azonos, ami így nem a felnevelt libák eladási ára. Könyvelése:- a felnevelt libák bérnevelésének szerződés szerinti értéke és a fizetendő áfa T 311 - K 91-92,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. január 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6889
Kapcsolódó tárgyszavak:

2. találat: Bérnevelésbe adott állatok elszámolása

Kérdés: A bérnevelésbe adott állatok helyes számviteli elszámolásához szeretném kérni szíves válaszukat. Társaságunk baromfi-bérneveltetéssel foglalkozik, a szerződés lényege a következő:
1. Társaságunk biztosítja a kihelyezett állatok neveléséhez szükséges naposállatot. Az állatok mindvégig társaságunk tulajdonában maradnak. Könyvelés: T 72. Baromfi-bérnevelés költsége - K 24. Növendék állatok.
2. Az állatok felneveléséhez szükséges takarmányt társaságunk biztosítja, ami a felhasználásig tulajdonunkban marad. A bérnevelő leltári felelősséggel tartozik a rendelkezésére bocsátott takarmányért. Könyvelés: T 72. Baromfi-bérnevelés költsége - K 25. Saját termelésű táp.
3. Az eladásra kész állatokat társaságunk értékesíti és számlázza a vevő részére. Könyvelés: T 311. Vevő - K 92 Bérnevelt baromfi (liba) árbevétele.
4. Az állatok értékesítéséből származó bevétel összege, csökkentve a bérnevelésbe adott naposállatok és a felnevelésükhöz átadott takarmány értékével, képezi a bérnevelési díjat. A bérnevelési díjat társaságunk köteles megfizetni a bérnevelőnek az általa kibocsátott számla, nem áfaalany őstermelő esetében felvásárlási jegy alapján. Könyvelés: T 72. Baromfi-bérnevelés költsége - K 4541. Bérnevelő, mint szállító.
5. Ha az állatok értékesítéséből elért árbevétel nem fedezi a bérnevelésbe adott naposállatok és a felnevelésükhöz átadott takarmány értékét, akkor a különbözetet (negatív különbözet) a bérnevelő köteles megtéríteni társaságunk részére. Könyvelés: T 311. Bérnevelő, mint vevő - K 96. Kártalanítás (vagy kártérítés?).
Helyes-e a bevétel és a költségek különbözeteként adódó negatív különbözet kártalanításként történő nevesítése az áfa szempontjából? Álláspontunk szerint kártalanítás, ezért áfaköteles bevételnek tekintjük, mert nem igazolható, hogy a bérnevelő jogellenes magatartásának következménye a "negatív különbözet".
Részlet a válaszból: […]felhasználásával a takarmány tulajdonjoga átszáll a bérnevelőre, azt takarmányértékesítésként el kellene számolni, társaságuknak áfával növelten számláznia kellene a bérnevelő felé, elszámolása:T 31. Vevő (bérnevelő) - K 91. Belföldi értékesítés nettó árbevétele (takarmány)K 467. Fizetendő áfa.Így a takarmány felhasználása, de a naposállat kihelyezése sem jelenhet meg költségként a társaságuknál.Ezek után a bérnevelő számlázza a társaságuk felé a bérnevelési díjat (ami a takarmányköltség fedezetét is tartalmazza). Ha a baromfi értékesítésének árbevétele kevesebb, mint a felhasznált takarmány értéke, akkor az a számlázandó bérnevelési díj összegét csökkentően[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. augusztus 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6396
Kapcsolódó tárgyszavak:

3. találat: Állami támogatás bérnevelési szerződéshez kapcsolódóan

Kérdés: X kft. Y termelővel bérnevelési szerződést köt. Ennek értelmében a kft. saját állatát kihelyezi nevelésre a termelőhöz, biztosítja az állomány számára szükséges takarmányt, majd a nevelési idő végeztével a termelőtől elszállítja a vágóállatot, és a szerződésben meghatározottak szerinti bérnevelési díjról számlát fogad be a termelőtől. Fent említett állatállományhoz kapcsolódóan a kft. állami támogatást vesz igénybe, melynek tényleges összegéről hónapokkal később küldi meg az állami szerv a határozatot és így természetesen a megállapított összeget is. A kft. és a termelő között létrejött szerződés tartalmaz egy olyan bekezdést, miszerint: "Az állami támogatást a megrendelő veszi igénybe, melynek összege a folyósítás után a termelőt illeti meg..." Kérdésem: Milyen lehetőségei vannak X kft.-nek a támogatás összegének továbbadására?
Részlet a válaszból: […]a szerződésnek arra vonatkozóan is kell rendelkezést tartalmaznia, hogy a termelő mire használhatja fel a kapott támogatást (költségráfordításra és/vagy fejlesztésre). Ha a kft. költségráfordításra adja a pénzt, akkor az adott támogatást a számviteli törvény 81. §-a (2) bekezdésének c) pontja alapján egyéb ráfordításként kell elszámolni. Ha fejlesztésre adja, akkor azt a kft.-nél rendkívüli ráfordításként kell elszámolni [számviteli törvény 86. §-a (7) bekezdésének c) pontja]. Ha a kft. a pénzt nem nevesített célra adja, akkor a számviteli törvény előbb hivatkozott előírása[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. július 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5533
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
Kapcsolódó összes tárgyszó: ,