93 találat a megadott beruházás tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]társaság az amortizáció-visszapótlási kötelezettségének eleget tett, elvégezte a vagyonkezelésében lévő eszköz felújítását, pótlólagos beruházást valósított meg, ennek térítésmentes átadása az átadás-átvétel bizonylata szerint:Vagyonnövekedés T 121-151- K 9242Visszapótlási követelés csökkentése T 412 - K 36554. A vagyonnövekmény visszaadása a vagyonkezelőnek T182 -183 - K 121-151 (bizonylat a módosított vagyonkezelői szerződés).Visszapótlási követelés módosítása a vagyonnövekmény miatt T 3655- K 412.5. Amennyiben a térítésmentes átvétel a gazdasági társaság részére áfafizetési kötelezettséget keletkeztet, és ezt, megállapodás alapján, az önkormányzatra áthárítja, annak könyvelése:A beérkezett számla költségvetési számvitel szerint T0022 - K 053512,pénzügyi számvitel szerint T 36412/36414 - K4213,nem levonható áfa elszámolása ráfordításként T8435 - K 36414.A számla kifizetése költségvetési számvitel szerint T053513 - K 003,pénzügyi számvitel szerint T 4213 - K 331Számviteli elszámolás a gazdasági társaságnál:Kezdjük a vagyonkezelésbe vétellel! Amikor a gazdasági társaság az önkormányzattól az eszközöket (jellemzően épületeket, építményeket) vagyonkezelésbe veszi, akkor a vagyonkezelői szerződésben meghatározott értéken azokat a hosszú lejáratú kötelezettségekkel szemben beruházásként kell, hogy kimutassa (T 161 - K 4491), majd a rendeltetésszerű használatbavételkor - az általános előírások szerint - aktiválja (T 123, 124 - K 161).A számviteli politikában (a vagyonkezelői szerződésben) meghatározott mértékű terv szerinti értékcsökkenést is az általános előírások szerint kell elszámolnia a társaságnak (T 571 - K 129), de elő kell írnia az önkormányzattal szembeni visszapótlási kötelezettségként is (T 4491 - K 4499).A vagyonkezelésbe vett eszközökön a gazdasági társaság által megrendelt beruházási, felújítási munkák számlázott összegeit az általános előírások szerint kell könyvelni a 16. Beruházások, felújítások számlacsoportban (T 161, 162, 466 - K 455). (Ha a gazdasági társaság áfaköteles gazdasági tevékenységet végez, akkor az előzetesen felszámított áfa levonható!)A pótlólagos beruházás, felújítás befejezésekor a beruházásként, felújításként könyvelt költségeket - alapvetően a térítés nélküli átadás/átvétel (a térítés nélküli értékesítés) szabályai szerint kell az önkormányzatnak átadni. (Célszerű számlázni, mert az áfát fel kell számítani, ha a bejövő számlák áfáját levonásba helyezte.) Könyvelése: T 861 - K 161, 162, 467. A pótlólagos beruházás, felújítás - áfa nélküli - értékével azonban csökken a társaság önkormányzattal szembeni visszapótlási kötelezettsége: T 4499 - K 961.A számviteli törvény 2021. január 1-jétől hatályos elő­írása szerint azonban az egyéb bevételek, illetve az egyéb ráfordítások[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]külön-külön kell tárgyi eszközként nyilvántartani.Tekintettel arra, hogy a pótlólagos beruházással az épület - mint tárgyi eszköz - kerül átalakításra, változik - részben - a rendeltetésszerű használata, főszabálynak azt kell tekinteni, hogy a pótlólagos beruházás értékével az épület bekerülési (bruttó) értékét kell növelni. Önmagában a pótlólagos beruházás külön épületként nem mutatható ki. Nincs azonban akadálya annak, hogy a konditermet különálló épületrészként a telekkönyvi nyilvántartásba bejegyezzék. A bejegyzés után arányosítással megállapítható ezen épületrész könyv szerinti értéke az irodaépület könyv szerinti értékéből, és a pótlólagos beruházás csak ezen épületrész könyv szerinti értékét fogja növelni.A társaság azzal, hogy a helyiség és az edzéshez szükséges eszközök használatát ingyenesen biztosítja munkavállalói és a társaság vendégei számára, valójában térítésmentes szolgáltatást nyújt, amely szolgáltatás az Szja-tv. 70. §-a (6) bekezdésének b) pontja alapján - mint egyes meghatározott juttatás - adóköteles. Az adókötelezettség nagyságához meg kell határozni az adó alapját.Az adó alapja az Szja-tv. általános előírásai alapján az ingyenesen, kedvezményesen nyújtott termék, szolgáltatás piaci értéke, illetve a kifizető által viselt költségek összege (az adott esetben a konditerem üzemeltetésének összes költsége).A konditerem üzemeltetési költségei közé tartoznak:-az épület értékcsökkenési leírásából a konditeremre (m2, m3) arányosan jutó rész (ha az épületrész az ingatlan-nyilvántartás szerint is elkülönített, akkor az épületrész értékcsökkenési leírása);-a konditerembe beszerzett tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása;-a konditerem üzemeltetésének víz-, villany-, gázfogyasztása,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]elengedhetetlen feltétele a beruházó cég oldaláról a műszaki ellenőrzés. Így egy konkrét beruházás műszaki ellenőrzését végző munkavállalónak az ellenőrzéssel összefüggően eltöltött idejére jutó közvetlen munkabére, bérpótléka, bérkiegészítő fizetése, bérjáruléka hozzákapcsolható az adott beruházás bekerülési értékét meghatározó tételekhez. A műszaki ellenőrnek a konkrét beruházás műszaki ellenőrzésével összefüggő kiküldetésével kapcsolatos költségek (utazás, szállás, napidíj), sajátgépkocsi-használat költségtérítése, ha megfelelően, egyértelműen az adott beruházásra dokumentált, része lehet a bekerülési (beszerzési, előállítási) értéknek. A cafeteria, a telefonhasználat díja azonban nem tekinthető a közvetlen költségek közé tartozónak (a telefon legfeljebb akkor, ha a számla tételesen tartalmazza a hívásokat, és abból kigyűjtésre kerülnek a konkrét beruházáshoz kapcsolódó tételek).Az utolsó kérdéshez kapcsolódó álláspontunk a következő:Önmagában az a tény, hogy a munkavállalók kizárólag[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]450 millió forint értéken (ennyi a bekerülési értéke).Az ingatlan-nyilvántartásban elsődlegesen a földterület, a telek szerepel, méghozzá úgy, hogy nem a kft. a tulajdonosa, hanem valaki más. Ezért földhasználati jogot kellett volna alapítani már a beruházás megkezdése előtt 2018-ban. Ezt pótolták 2020. április 2-ával. A kérdésben nincs szó arról, hogy a földhasználati jog alapításáért fizetett-e a kft., vagy továbbra is a bérleti díjat fizeti. Ha a kft. a megállapodás alapján a földhasználati jog alapításáért fizetett, akkor azt az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok között kell kimutatni, külön eszközként, és mint vagyoni értékű jogot kell amortizálni!A földhasználati jog alapításáról szóló megállapodás alapján a földhivatal az új üzemcsarnokot nem jegyezhette be másként, mint a földterületre, a telekre történő ráépítést. Ez azonban nem változtat a már ismertetett elszámoláson: az új üzemcsarnokot épületenként, a földhasználati jogot vagyoni értékű jogként kell a számviteli nyilvántartásokban kimutatni.A kérdés szerint a felépítmény értékét a kft. 500 millió forintban határozta meg. Ha a kft. a földhasználati jogért nem fizetett, akkor a kft. félrevezette hamis adattal az ingatlan-nyilvántartást. (De akkor ezt a kft.-nek sürgősen korrigálnia kell!)Előfordulhat az, hogy a földhasználati jogot a földterület tulajdonosa ingyen, térítés nélkül alapította, de ha ezen vagyoni értékű jognak a piaci értékét a megállapodásban 50 millió forintban rögzítették, akkor a 126. számlára a földhasználati jog értéke 50 millió forinttal felvehető, mint térítés nélkül átvett vagyoni értékű jog: T 126[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]karbantartási munkák közé sorolandók. Ezek figyelembevételével minősíthetők a kérdésben említett munkák azzal, hogy az adott esetben tárgyi eszköznek az épület tekintendő, a bérlemény pedig az épület része, és így nem külön tárgyi eszköz.Az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 7-9. pontjai tartalmazzák a beruházás, a felújítás, a karbantartás értelmező rendelkezését. A kérdésben leírt munkák nem tartoznak a felújítás fogalmába, mivel azok nem az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga helyreállítását szolgálják. Így azok a meglévő tárgyi eszközökön végzett beruházásnak vagy a rendeltetésszerű használat érdekében végzendő karbantartásnak minősíthetők.A kérdésben felsorolt munkákat csak további feltételek teljesülése mellett lehet beruházásnak minősíteni:- az átalakítás beruházás lehet akkor, ha a munkálatok során az irodából, üzletből lakás lesz, vagy a raktárból iroda, üzlet lesz, így iroda irodává történő átalakítása nem tekinthető az épület értékét növelő beruházásnak (függetlenül attól, hogy milyen gyakorisággal történik az átalakítás!);- az épület értékét növelő beruházás, ha olyan bútorokat építenek be, amelyek csak beépített formájukban felelnek meg a bútorokkal szembeni követelményeknek, használhatóak bútorként; az ilyen - korábban beépített - bútorok cseréje a karbantartás körébe tartozik;- a bérleményen belüli közüzemi vezetékek és a kapcsolódó felszerelési tárgyak cseréje csak akkor lehetne felújítás, ha az egész épületre kiterjedően végeznék el a cserét (ha csak egy bérleményben - az új bérlő igényeihez igazodóan - kell ezek cseréjét, áthelyezését elvégezni, akkor az karbantartás), beruházás az olyan közüzemi vezetékrendszer kiépítése, ami sem az épületben, sem a bérleményben korábban nem volt;- új válaszfalak beépítése, áthelyezése, új nyílászárók beépítése (ha ahhoz az épület szerkezeti elemeit, a főfalakat, a födémet nem kell megerősíteni), továbbá a bérleményen belüli aljzatcsere, burkolatcsere, festés, mázolás nem minősül beruházásnak, tehát[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]alatt alapvetően az eszközök hasznos állományból történő kivezetését értjük. Az eszközt az eszközök közül ki kell vezetni, mert feleslegessé vált, mert rendeltetésének megfelelően nem használható, mert használhatatlan.A kérdés szerinti esetben is erről van szó. A tervezett beruházás nem valósul meg, így a tervezési díj, a talajvizsgálati díj kifizetése feleslegessé vált, ezen dokumentumok máshol nem használhatók, azok nem értékesíthetők.Ha a beruházás vagy annak egy része (a tervezési díj, a talajvizsgálati díj) feleslegessé vált, akkor azt a beruházási számláról[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]használatba nem vett tárgyi eszköz (beruházás) figyelembevételét lehetővé teszi, nem korlátozza a
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]ügyvezetők megbízási díja, illetve munkabére és annak járulékai, továbbá a munkájukkal, tevékenységükkel kapcsolatos egyéb költségek elszámolására vonatkozóan már nem adható ilyen egyértelmű válasz.Az elszámolhatóság alapvető feltételét az határozza meg, hogy mit tartalmaz a megbízási szerződés, illetve a munkaszerződés, az mennyiben függ össze a konkrét beruházás megvalósításával. A két ügyvezető tevékenységével kapcsolatosan felmerülő költségek csak akkor és olyan összegben számolhatók el egy adott beruházás ráfordításai között, amilyen arányban a beruházással összefüggnek, és azt a velük külön-külön megkötött szerződés tételesen tartalmazza. (A részükre elszámolt összeg teljes összegében sohasem, mivel az ügyvezetői feladatok ellátásának költségei a beruházástól függetlenül felmerülnek!)Az ügyvezetők tevékenysége és az adott beruházás megvalósítása közötti kapcsolatot, annak az össztevékenységhez viszonyított arányát, költségeit dokumentálni kell. A beruházáshoz szorosan kapcsolódó tevékenység például az előkészítéssel, a műszaki ellenőrzéssel összefüggő feladatok ellátása (ha azt nem külső szakember vagy a kérdés szerinti projektmérnök végzi), de a jövőbeni bérlőszerzéssel, illetve vevőfelkutatással kapcsolatos reklámtevékenység, piackutatás, szerződéskötés stb. azonban már nem sorolható a beruházás bekerülési (beszerzési) értékébe tartozó ráfordítások közé.A beruházás hasznos ráfordításai közé nem tartozó költségek viszont a felmerülés időszakának az eredményét terhelik, akkor is, ha a társaságnak nincs bevétele, azt nem lehet időbelileg elhatárolni (ez egyértelműen következik az óvatosság számviteli alapelv követelményéből). Így a társaság mindaddig veszteséges lesz (és a veszteség miatt csökken a saját tőke összege), amíg a beruházás nem fejeződik be, és a bevásárlóközpont rendeltetésének megfelelően nem vehető használatba, amíg a jövőbeni bérlők bérleti díjai nem fedezik a társaságnál felmerülő költségeket, illetve amíg a bevásárlóközpontot bérbeadás helyett értékesítés formájában nem hasznosítják.A kérdésben leírtak alapján egyértelmű, hogy a kereskedelmi menedzser és az adminisztrátor bére, járulékai, a tevékenységükhöz[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]azt az átadás/átvétel dokumentuma alapján számlázni nem kell, mert a külső vállalkozó által számlázott, előzetesen felszámított áfát nem vonták le, azt le nem vonható áfaként kezelték. Az átadáskor a beruházási értéket az egyéb ráfordítások között kell elszámolni (T 8647 - K 161), a célzottan kapott és halasztott bevételként elhatárolt támogatás összegét pedig meg kell szüntetni (T 4832 - K 9646).A Tao-tv. 9. §-a (2) bekezdésének f) pontja alapján csökkenteni kell az adózás előtti eredményt a térítés nélkül átadott játszótérnek a 7. § (1) bekezdésének d) pontja szerint számított nyilvántartási értékével, növelni ennek a könyv szerinti értékével (a két érték - terv szerinti értékcsökkenés elszámolásának hiányában - azonos összegű). A kapott támogatást az adóalapnál sem növelő, sem csökkentő tételként nem kell számításba venni.Adomány esetén sem változnak a könyvelésre vonatkozó előírások (legfeljebb akkor, ha vállalkozási tevékenység érdekében történő beszerzésnek minősíthető a játszótér létesítése, mert akkor az áfa levonható, továbbá az Áfa-tv. 259. §-ának 9/A. pontja alapján a térítés nélküli átadás közcélú adománynak tekinthető, amely viszont nem minősül ellenérték fejében teljesített termékértékesítésnek, és ezért az áfát nem kell felszámítani).A Tao-tv. 4. §-ának 1/a. pontja szerint az adomány a közhasznú szervezet részére törvényben[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]lévő telek, amelyen a kérdező cég épületet, építményt hozott létre, amelyet a rendeltetésszerű használatbavételkor aktivált, és az aktiválás időpontjától terv szerinti értékcsökkenési leírást számol el. Ha a telephelyet úgy szüntették meg, hogy a beruházással létrehozott épület, építmény továbbra is használható, és ténylegesen is használják, akkor nincs újabb teendő. Ha a telephely megszüntetése következtében a jövőben a cég a beruházással létrehozott épületet, építményt - bármilyen okból - nem tudja használni, akkor azt az eszközök közül ki kell vezetni, készletre kell venni, és a továbbiakban terv szerinti értékcsökkenési leírás nem számolható el. A készletre vett épületet, építményt[…] részlet vége a válaszból.