Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

96 találat a megadott beruházás tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Magánpénzből felújított pince, présház értékesítése

Kérdés: Egy áfakörös társas vállalkozás fő tevékenységéül egy hobbi borászati tevékenységet jelölt meg, amelynek kialakításához ingatlant vásárolt. A vásárolt ingatlan egy használaton kívüli borospincét és egy omladozó présházat tartalmazott. A társaság nyilvántartásában a magánszemélytől vásárolt ingatlan a tárgyi eszközök között áfamentes nyilvántartással szerepel, a felépítmények állapotuk miatt érték nélküliek voltak. A társaság tulajdonosai közül két személy 2012-2015 között elhalálozott, a megmaradt egyén pedig ügyvezető igazgatóként tovább irányította a társaság ügyeit. Az örökösödési eljárások befejezése után az elhunyt alapítók feleségei örököltek és tulajdonosok lettek. A társaság aktív működéssel lezárt utolsó időszaka a 2012. év volt. Az ezt követő időszakban a társaság már nem számolt el költségeket, nem is végzett gazdasági tevékenységet, változatlan tartalommal készítette el a beszámolóit egészen a 2020. év végéig. A társaság képviseletét ellátó ügyvezető saját pénzeszközeit felhasználva fizette a bankszámlavezetési díjat, egyéb kötelezettségeket, adókat, illetékeket, azonban ezek feltüntetésére a társaság költségei között nem került sor, és így tagi hitelként történő elszámolásuk sem történt meg. Az ügyvezető építési engedélyt kért az ingatlanon található érték nélküli eszközök felújítására, saját erőből és vagyona fedezetével felújította a pincét, és felépítette a présházat is. Az építmény elkészült, és a kizárólag az ügyvezető saját erős hozzájárulásával kialakított létesítmény lakóházként - a kérelmező társaság nevére szóló - végleges használatbavételi engedélyt kapott. Az építkezés, a hatósági eljárások és a közműbekötések díjai nem kerültek a társaság költségei között elszámolásra, a saját hozzájárulással készült építési munkák, anyagbeszerzések számlái nem állnak már teljes mértékben rendelkezésre, azok nem a társaság nevére kerültek kiállításra. Az éves beszámolók adatai nem tartalmazzák ezeket a költségeket. Magánszemély érdeklődők jelezték vételi szándékukat, a kialkudott vételár összegét ügyvédi letétbe helyezték. Atársaság gazdálkodásának vitelében közreműködést nem tanúsító tagok javasolták a társaság tevékenységének végelszámolással történő megszüntetését. Hogyan számolhatók el a kvázi tagi hitellel finanszírozott és igazolt ráfordítások, banki, ügyviteli, hatósági eljárások költségei? A tárgyi eszközök nyilvántartásban nem szereplő és tagi hitelből megvalósuló épület értékesítése áfásan vagy áfamentesen történhet? Hogyan állapítható meg a több év alatt saját erőből létrehozott épület bekerülési értéke a számlák és dokumentumok nélkül? Mi lehet a tagi hozzájárulások visszatérítésének útja, amelyről nincs névre szóló nyilvántartás? Szükséges-e módosítani az utolsó beszámolót, vagy elegendő csak az egyszerűsített végelszámoláshoz készített beszámoló adatainak aktualizálása? Alkalmazható-e a saját erőből létrehozott építmények értékének meghatározására az ingatlan értékesítési árának az ingatlanbeszerzési árral csökkentett mértékének 75%-kal történő elszámolása? Egyszerűsített végelszámolást megelőzően az igazolt tagi hiteleket el kell számolni a vételárral szemben, vagy a végelszámolási eljárás során kell hitelezői igényként bejelenteni?
Részlet a válaszból: […]végleges használatbavételi engedély, a présház azonban nem lakóház (mint az utóbbi engedély szerint). Ez is zavaros, és még inkább azzá válik, hogy a beruházással (valójában nem felújítás történt) kapcsolatos minden költséget az ügyvezető finanszírozott az ügyvezető nevére szóló számlák alapján. Az ügyvezető valójában úgy viselkedett, mint egy generálkivitelező, bár arra nem volt jogosítványa. Ez esetben az látszik célszerűnek, ha az ügyvezető - az önálló tevékenysége keretében - a megvalósított pincefelújítást (ami romos pince esetében pinceberuházás), továbbá a présház felépítését értékesíti a társaság felé, a társaságnál pedig beruházásként számolják el. [Az ügyvezető a személyijövedelemadó-bevallásában a bevallott bevételt az adóalap megállapítása során csökkentheti a felé számlázott, dokumentált költségekkel, díjakkal az Szja-tv. 16-23. §-aiban foglaltak figyelembevételével.] Tehát nem tagi hitelben kell gondolkodni, a hitelnyújtást megelőző időponttal már tagikölcsön-szerződés nem köthető, és egyébként sincs olyan személy, akivel ezt utólag meg lehetne kötni.Kvázi tagi hitelt semmilyen jogszabály nem ismer. Kölcsönszerződés lehetett volna, ha azt már a 2012. évet követően, illetve az építési engedély megkérését megelőzően megkötik, másik tulajdonos, illetve annak az örököse közreműködésével. Természetesen a felmerült költségeket pedig a felmerülés időszakában ténylegesen, a bizonylatok alapján könyvelik.Nem beszélhetünk tagi hitelből megvalósult épület­beruházásról. Ha a fentebb említett javaslattal élnek, akkor az ügyvezetőnek építési munkákat kell számláznia a fordított adózás szabályai szerint. Természetesen, ha a szóban forgó pincét és présházat a társaság értékesíti, akkor a vevő felé is az áfa felszámításával kell számláznia. (Az ügyvezető számlája alapján megállapított fizetendő áfát levonásba helyezheti!)Az[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. szeptember 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8666
Kapcsolódó tárgyszavak:

2. találat: Épülethez vásárolt szalagredőny

Kérdés: Hova kell könyvelni az épülethez vásárolt szalagredőnyt? Az épület része, vagy önálló eszköz, esetleg költségként elszámolható?
Részlet a válaszból: […]szalagredőnycsere karbantartás, a beszerzési értéket a beépítéskor (felszereléskor) anyagköltségként kell elszámolni.Ha az épületen egyáltalán nem volt szalagredőny, és az épület a társaság tulajdonában van, és az épület minden ablakára beszereztek szalagredőnyt, akkor azok beszerzési értéke az épület bekerülési értékét növeli, a szalagredőny-beszerzések együttes értékét pótlólagos beruházásként kell kimutatni.Ha az épületet bérlik, és a bérelt épületen nem volt szalagredőny, és az épület minden ablakára felszerelték a szalagredőnyt, akkor a szalagredőny-beszerzést idegen ingatlanon végzett pótlólagos beruházásként[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. szeptember 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8661
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

3. találat: Támogatásnál kevesebb a megvalósult beruházás értéke

Kérdés: A kft. de minimis támogatásban részesült az önkormányzattól 10 millió forint összegben, cégünk telephelyének biztonságosabb megközelítéséhez kapcsolódóan. A beruházás megvalósult. Amegvalósult beruházás bekerülési értéke a kft.-nél csupán 2 millió forint, mert a beruházási költségek egy részét az állam átvállalta, mivel közútépítés is történt a beruházás során. Ebben az esetben a kapott támogatás összegét hogyan kell feloldani és könyvelni? Hogyan kell kezelni azt, hogy a kapott támogatás összege magasabb, mint az ezzel kapcsolatos költségünk?
Részlet a válaszból: […]kezelőjének átadásra került, akkor a közútberuházás bekerülési értékét a térítés nélküli átadás szabályai szerint kellett volna kivezetni (egyidejűleg csökkentve a támogatás 10 millió forintos összegét is). Ha a közutat a közút kezelője építette meg, akkor az ennek finanszírozásához szükséges támogatást végleges pénzeszközátadásként kellett volna a könyvekből kivezetni.Amennyiben a kft.-nél megvalósult beruházás és a közútberuházás együttes értéke kevesebb, mint a kapott támogatás, akkor a különbözettel külön is el kellett volna számolni a támogatóval. Amennyiben több lenne, a különbözet a kft. eredményét terheli.Számlaösszefüggések:-a kapott támogatás könyvelése: T 384 - K 9646, passzív időbeli elhatárolása: T 9646 - K 4832, 10millió Ft;-a beruházás költségeinek könyvelése= a kft. beruházásánál: T 1611, 466 - K 455, 2 millió forint;= a közútberuházásnál: T 1612, 466 - K 455, 8 millió forint;-a közútberuházás térítés nélküli átadása a megvalósuláskor= a beruházásként elszámolt összeg kivezetése: T8647 - K 1612, 467;= elszámolás a támogatással a közúti beruházásra fordított támogatás összegével:[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. szeptember 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8655
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

4. találat: Pótlólagos beruházás, felújítás vagyonkezelésbe vett eszközökön

Kérdés: Államháztartáson kívüli, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság a Mötv. 109. §-ában foglaltak alapján a vagyonkezelésébe vett önkormányzati vagyon vonatkozásában pótlólagos beruházási, felújítási munkálataival a visszapótlási kötelezettségének eleget tett. Kérem, szíveskedjenek bemutatni mind a vagyonkezelésbe adó önkormányzat, mind a vagyonkezelésbe vevő gazdasági társaság oldaláról az ilyenkor kötelezően nyilvántartásba veendő valamennyi gazdasági eseményt és könyvelési lépést (a társaság beruház, a vagyonnövekmény a társaság könyveiből az önkormányzat tulajdonába és könyveibe kerül, majd az önkormányzat a visszapótolt vagyont vagyonkezelésbe visszaadja a társaság részére). Terheli-e a feleket a fent vázolt gazdasági eseményeknél pénzügyi, számviteli, adó stb., bármilyen bizonylatkiállítási kötelezettség, ha igen, melyek ezek? A vagyon "mozgatása" során bármelyik félnél felmerül-e általános forgalmi adó és ahhoz kapcsolódó bevallási, fizetési kötelezettség?
Részlet a válaszból: […]társaság az amortizáció-visszapótlási kötelezettségének eleget tett, elvégezte a vagyonkezelésében lévő eszköz felújítását, pótlólagos beruházást valósított meg, ennek térítésmentes átadása az átadás-átvétel bizonylata szerint:Vagyonnövekedés T 121-151- K 9242Visszapótlási követelés csökkentése T 412 - K 36554. A vagyonnövekmény visszaadása a vagyonkezelőnek T182 -183 - K 121-151 (bizonylat a módosított vagyonkezelői szerződés).Visszapótlási követelés módosítása a vagyonnövekmény miatt T 3655- K 412.5. Amennyiben a térítésmentes átvétel a gazdasági társaság részére áfafizetési kötelezettséget keletkeztet, és ezt, megállapodás alapján, az önkormányzatra áthárítja, annak könyvelése:A beérkezett számla költségvetési számvitel szerint T0022 - K 053512,pénzügyi számvitel szerint T 36412/36414 - K4213,nem levonható áfa elszámolása ráfordításként T8435 - K 36414.A számla kifizetése költségvetési számvitel szerint T053513 - K 003,pénzügyi számvitel szerint T 4213 - K 331Számviteli elszámolás a gazdasági társaságnál:Kezdjük a vagyonkezelésbe vétellel! Amikor a gazdasági társaság az önkormányzattól az eszközöket (jellemzően épületeket, építményeket) vagyonkezelésbe veszi, akkor a vagyonkezelői szerződésben meghatározott értéken azokat a hosszú lejáratú kötelezettségekkel szemben beruházásként kell, hogy kimutassa (T 161 - K 4491), majd a rendeltetésszerű használatbavételkor - az általános előírások szerint - aktiválja (T 123, 124 - K 161).A számviteli politikában (a vagyonkezelői szerződésben) meghatározott mértékű terv szerinti értékcsökkenést is az általános előírások szerint kell elszámolnia a társaságnak (T 571 - K 129), de elő kell írnia az önkormányzattal szembeni visszapótlási kötelezettségként is (T 4491 - K 4499).A vagyonkezelésbe vett eszközökön a gazdasági társaság által megrendelt beruházási, felújítási munkák számlázott összegeit az általános előírások szerint kell könyvelni a 16. Beruházások, felújítások számlacsoportban (T 161, 162, 466 - K 455). (Ha a gazdasági társaság áfaköteles gazdasági tevékenységet végez, akkor az előzetesen felszámított áfa levonható!)A pótlólagos beruházás, felújítás befejezésekor a beruházásként, felújításként könyvelt költségeket - alapvetően a térítés nélküli átadás/átvétel (a térítés nélküli értékesítés) szabályai szerint kell az önkormányzatnak átadni. (Célszerű számlázni, mert az áfát fel kell számítani, ha a bejövő számlák áfáját levonásba helyezte.) Könyvelése: T 861 - K 161, 162, 467. A pótlólagos beruházás, felújítás - áfa nélküli - értékével azonban csökken a társaság önkormányzattal szembeni visszapótlási kötelezettsége: T 4499 - K 961.A számviteli törvény 2021. január 1-jétől hatályos elő­írása szerint azonban az egyéb bevételek, illetve az egyéb ráfordítások[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. március 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8481
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

5. találat: Konditerem kialakítása beruházásként

Kérdés: Társaságunk tevékenységi körén kívül 2020-ban fitneszhelyiség kialakításába kezdett az irodaépületünk egy üres részében. A helyiséget és az edzéshez szükséges eszközöket a társaság munkavállalói és a társaság vendégei munkaidőn kívül, térítésmentesen tudják használni. Ezt a helyiséget a járványveszély megszűnése után kívánjuk megnyitni. A konditerem kialakítása megfelel a pótlólagos beruházásnak. Kérdés, hogy ezt az épületre ráaktiválhatjuk-e, vagy új eszközként kell nyilvántartásba venni? Utóbbi esetben hogyan határozható meg a hasznos élettartam? A Számviteli Levelek 2017. évi 359. számában a 7198. számú kérdés hasonló problémával foglalkozott. Az ott leírtak szerinti adófizetési kötelezettségek és átkönyvelések megfelelnek a 2021. évi törvényeknek?
Részlet a válaszból: […]külön-külön kell tárgyi eszközként nyilvántartani.Tekintettel arra, hogy a pótlólagos beruházással az épület - mint tárgyi eszköz - kerül átalakításra, változik - részben - a rendeltetésszerű használata, főszabálynak azt kell tekinteni, hogy a pótlólagos beruházás értékével az épület bekerülési (bruttó) értékét kell növelni. Önmagában a pótlólagos beruházás külön épületként nem mutatható ki. Nincs azonban akadálya annak, hogy a konditermet különálló épületrészként a telekkönyvi nyilvántartásba bejegyezzék. A bejegyzés után arányosítással megállapítható ezen épületrész könyv szerinti értéke az irodaépület könyv szerinti értékéből, és a pótlólagos beruházás csak ezen épületrész könyv szerinti értékét fogja növelni.A társaság azzal, hogy a helyiség és az edzéshez szükséges eszközök használatát ingyenesen biztosítja munkavállalói és a társaság vendégei számára, valójában térítésmentes szolgáltatást nyújt, amely szolgáltatás az Szja-tv. 70. §-a (6) bekezdésének b) pontja alapján - mint egyes meghatározott juttatás - adóköteles. Az adókötelezettség nagyságához meg kell határozni az adó alapját.Az adó alapja az Szja-tv. általános előírásai alapján az ingyenesen, kedvezményesen nyújtott termék, szolgáltatás piaci értéke, illetve a kifizető által viselt költségek összege (az adott esetben a konditerem üzemeltetésének összes költsége).A konditerem üzemeltetési költségei közé tartoznak:-az épület értékcsökkenési leírásából a konditeremre (m2, m3) arányosan jutó rész (ha az épületrész az ingatlan-nyilvántartás szerint is elkülönített, akkor az épületrész értékcsökkenési leírása);-a konditerembe beszerzett tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása;-a konditerem üzemeltetésének víz-, villany-, gázfogyasztása,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. március 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8466
Kapcsolódó tárgyszavak:

6. találat: Beruházás költsége saját munkavállalónál

Kérdés: Az Szt. 47. §-a (4) bekezdésének d) pontja alapján a bekerülési (beszerzési) érték részét képezik a beruházástervezés, a beruházás-előkészítés, a beruházáslebonyolítás díjai, közvetlen költségei. Aberuházás megvalósítása érdekében saját munkavállalói jogviszonyban álló műszaki ellenőröknek a bér és bérjárulékon felül milyen egyéb közvetlen költsége számolható el (pl. cafeteria, kiküldetési költség, telefon, üzemanyag stb.)? Egyúttal kérdés, hogy a kizárólag beruházással foglalkozó munkavállalók (ideértve az ingatlanfejlesztési projekten dolgozó igazgató, menedzserek, asszisztensek) bérköltsége aktiválható-e az adott ingatlanra?
Részlet a válaszból: […]elengedhetetlen feltétele a beruházó cég oldaláról a műszaki ellenőrzés. Így egy konkrét beruházás műszaki ellenőrzését végző munkavállalónak az ellenőrzéssel összefüggően eltöltött idejére jutó közvetlen munkabére, bérpótléka, bérkiegészítő fizetése, bérjáruléka hozzákapcsolható az adott beruházás bekerülési értékét meghatározó tételekhez. A műszaki ellenőrnek a konkrét beruházás műszaki ellenőrzésével összefüggő kiküldetésével kapcsolatos költségek (utazás, szállás, napidíj), sajátgépkocsi-használat költségtérítése, ha megfelelően, egyértelműen az adott beruházásra dokumentált, része lehet a bekerülési (beszerzési, előállítási) értéknek. A cafeteria, a telefonhasználat díja azonban nem tekinthető a közvetlen költségek közé tartozónak (a telefon legfeljebb akkor, ha a számla tételesen tartalmazza a hívásokat, és abból kigyűjtésre kerülnek a konkrét beruházáshoz kapcsolódó tételek).Az utolsó kérdéshez kapcsolódó álláspontunk a következő:Önmagában az a tény, hogy a munkavállalók kizárólag[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. október 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8354
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

7. találat: Beruházás bérelt ingatlanon vagy ráépítés

Kérdés: A kft. 2018-2019-ben nagyberuházást végzett bérelt ingatlanon. Új üzemcsarnokot épített, amely a korábbi építménytől független építmény. A csarnok építéséhez uniós támogatást is kapott, valamint banki hitelt is igénybe vett. A beruházással kapcsolatos számlák, bizonylatok könyvelése a befejezetlen beruházások főkönyvi számlára történt. 2020-ban elkészült a csarnok, és a különböző engedélyek beszerzése után március 1-jén aktiválva lett. Egy 2020. április 2. napján kelt megállapodással földhasználati jog alapítása történt. Azaz a bérelt ingatlanon elkészült felépítmény tekintetében a kft. ráépítő és egyben földhasználati jogot szerző féllé vált. Az ingatlan-nyilvántartásba ráépítés jogcímen a kft. tulajdonaként, kivett üzem megnevezéssel került be önálló ingatlanként. A felépítmény értékét a kft. mint ráépítő 500 millió forint értékben határozta meg a fenti megállapodásban. A ráépítés mentes a vagyonátruházási illeték alól. Hogyan kerül ez be a könyvekbe? A március 1-jei aktiválás a "beruházás bérelt ingatlanra" történt, és a könyv szerinti értéke kevesebb, mint 500 millió forint. Kerekítve 450 millió forint került könyvelésre. A földhivatali bejegyzés napjával a különbözetet könyveltük térítés nélküli átvétel címén, majd elhatárolással halasztott bevételként. Végül pedig az 500 millió átvezetésre kerül "Földhasználati jog/ráépítés" főkönyvi kartonra? Ha nem akarunk terv szerinti értékcsökkenést elszámolni, akkor az elhatárolást fel kell oldani, és még ebben az évben bevétel lesz?
Részlet a válaszból: […]450 millió forint értéken (ennyi a bekerülési értéke).Az ingatlan-nyilvántartásban elsődlegesen a földterület, a telek szerepel, méghozzá úgy, hogy nem a kft. a tulajdonosa, hanem valaki más. Ezért földhasználati jogot kellett volna alapítani már a beruházás megkezdése előtt 2018-ban. Ezt pótolták 2020. április 2-ával. A kérdésben nincs szó arról, hogy a földhasználati jog alapításáért fizetett-e a kft., vagy továbbra is a bérleti díjat fizeti. Ha a kft. a megállapodás alapján a földhasználati jog alapításáért fizetett, akkor azt az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok között kell kimutatni, külön eszközként, és mint vagyoni értékű jogot kell amortizálni!A földhasználati jog alapításáról szóló megállapodás alapján a földhivatal az új üzemcsarnokot nem jegyezhette be másként, mint a földterületre, a telekre történő ráépítést. Ez azonban nem változtat a már ismertetett elszámoláson: az új üzemcsarnokot épületenként, a földhasználati jogot vagyoni értékű jogként kell a számviteli nyilvántartásokban kimutatni.A kérdés szerint a felépítmény értékét a kft. 500 millió forintban határozta meg. Ha a kft. a földhasználati jogért nem fizetett, akkor a kft. félrevezette hamis adattal az ingatlan-nyilvántartást. (De akkor ezt a kft.-nek sürgősen korrigálnia kell!)Előfordulhat az, hogy a földhasználati jogot a földterület tulajdonosa ingyen, térítés nélkül alapította, de ha ezen vagyoni értékű jognak a piaci értékét a megállapodásban 50 millió forintban rögzítették, akkor a 126. számlára a földhasználati jog értéke 50 millió forinttal felvehető, mint térítés nélkül átvett vagyoni értékű jog: T 126[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. október 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8340

8. találat: Bérlőváltás során elvégzendő munkák minősítése

Kérdés: A gyakorlatban rendszeresen előfordul, hogy ha a bérbe adott épület, épületrész, üzlet régi bérlője helyébe új bérlő lép, a bérlőváltás során különféle munkákat kell elvégezni ahhoz, hogy az új bérlő tevékenysége folytatható legyen. Ilyen munkák közé tartozik például válaszfalak kiépítése, átrakása, ajtó beépítése, teljes aljzatcsere, vezetékek kiépítése vagy cseréje, bútorok beépítése stb. az új bérlő igényei szerint. Újabb bérlőváltás esetén ismételt átalakítást kell elvégezni a rendeltetésszerű használat érdekében. Mi tekinthető a rendeltetésszerű használat érdekében elvégzett munkának, hogyan lehet minősíteni a fentiekben körülírt átalakítási munkákat? Szerintünk felújítás.
Részlet a válaszból: […]karbantartási munkák közé sorolandók. Ezek figyelembevételével minősíthetők a kérdésben említett munkák azzal, hogy az adott esetben tárgyi eszköznek az épület tekintendő, a bérlemény pedig az épület része, és így nem külön tárgyi eszköz.Az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 7-9. pontjai tartalmazzák a beruházás, a felújítás, a karbantartás értelmező rendelkezését. A kérdésben leírt munkák nem tartoznak a felújítás fogalmába, mivel azok nem az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga helyreállítását szolgálják. Így azok a meglévő tárgyi eszközökön végzett beruházásnak vagy a rendeltetésszerű használat érdekében végzendő karbantartásnak minősíthetők.A kérdésben felsorolt munkákat csak további feltételek teljesülése mellett lehet beruházásnak minősíteni:- az átalakítás beruházás lehet akkor, ha a munkálatok során az irodából, üzletből lakás lesz, vagy a raktárból iroda, üzlet lesz, így iroda irodává történő átalakítása nem tekinthető az épület értékét növelő beruházásnak (függetlenül attól, hogy milyen gyakorisággal történik az átalakítás!);- az épület értékét növelő beruházás, ha olyan bútorokat építenek be, amelyek csak beépített formájukban felelnek meg a bútorokkal szembeni követelményeknek, használhatóak bútorként; az ilyen - korábban beépített - bútorok cseréje a karbantartás körébe tartozik;- a bérleményen belüli közüzemi vezetékek és a kapcsolódó felszerelési tárgyak cseréje csak akkor lehetne felújítás, ha az egész épületre kiterjedően végeznék el a cserét (ha csak egy bérleményben - az új bérlő igényeihez igazodóan - kell ezek cseréjét, áthelyezését elvégezni, akkor az karbantartás), beruházás az olyan közüzemi vezetékrendszer kiépítése, ami sem az épületben, sem a bérleményben korábban nem volt;- új válaszfalak beépítése, áthelyezése, új nyílászárók beépítése (ha ahhoz az épület szerkezeti elemeit, a főfalakat, a födémet nem kell megerősíteni), továbbá a bérleményen belüli aljzatcsere, burkolatcsere, festés, mázolás nem minősül beruházásnak, tehát[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. április 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8201
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

9. találat: Beruházással kapcsolatos számlák selejtezése

Kérdés: Beruházási számlánkról a meg nem valósult beruházással kapcsolatos számlákat (tervezési díj, talajvizsgálati díj) kellene selejteznünk. Számviteli szempontból hogyan kell helyesen könyvelnünk?
Részlet a válaszból: […]alatt alapvetően az eszközök hasznos állományból történő kivezetését értjük. Az eszközt az eszközök közül ki kell vezetni, mert feleslegessé vált, mert rendeltetésének megfelelően nem használható, mert használhatatlan.A kérdés szerinti esetben is erről van szó. A tervezett beruházás nem valósul meg, így a tervezési díj, a talajvizsgálati díj kifizetése feleslegessé vált, ezen dokumentumok máshol nem használhatók, azok nem értékesíthetők.Ha a beruházás vagy annak egy része (a tervezési díj, a talajvizsgálati díj) feleslegessé vált, akkor azt a beruházási számláról[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. február 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8141
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

10. találat: Veszteség érvényesítése beruházásra tekintettel

Kérdés: A Katv. szerint adózó kft. érvényesíteni szeretné az elhatárolt veszteség korábban még használatba nem vett tárgyi eszközei (beruházások stb.) törvény szerinti részét. A Katv. tárgyi eszközt (beruházást) nevesít, fogalmaz meg.
Részlet a válaszból: […]használatba nem vett tárgyi eszköz (beruházás) figyelembevételét lehetővé teszi, nem korlátozza a
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. január 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8123
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 40 | 41 - 50 | 51 - 60 | 61 - 70 ... | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést