97 találat a megadott beruházás tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]értékeléskor az értékelésből adódó különbözetet a 60. § (3) bekezdése szerint kell számításba venni, mind az elkülönített (lekötött) devizaszámlánál, mind a beruházáshoz kapcsolódó devizakötelezettségnél.A leírtakból az is következik, hogy a mérlegfordulónapi értékeléskor az elkülönített (lekötött) euróbankszámlán lévő eurót is, a beruházáshoz kapcsolódó devizakötelezettséget is át kell értékelni, és az átértékelésből adódó különbözet módosítja az eredményt. Az elkülönített (lekötött) euróbankszámlán lévő euró árfolyama és a kapcsolódó devizakötelezettség árfolyama közel azonosan alakul, és a kettő közötti különbözet érdemileg nem módosítja az eredményt, azzal nem kell korrigálni a bekerülési értéket sem.A devizaszámlán meglévő devizakészlettel fedezett devizakötelezettség sajátos elszámolása miatt az elkülönítés egyetlen devizaszámlával megnyugtató módon nem oldható meg. Ugyanazon devizaszámlához kapcsolódó árfolyam-különbözet megbontása a beruházás bekerülési értékét módosító, illetve az eredményt korrigáló tételre - különösen adózási szempontból - aggályos lehet.Itt kell megjegyezni, a társaság azon célja, hogy a beruházás értékét a vásárolt deviza árfolyamán lehessen elszámolni, a fentiekben leírtakból következően nem valósítható meg. Devizakészlettel való fedezettség mellett az árfolyam-különbözet nem az eszköz bekerülési (beszerzési) értékét módosítja, hanem az eredményt.Az Szt. 47. §-a (4) bekezdésének c) pontja alapján a beruházás bekerülési értékét (ezen keresztül a beruházás során beszerzett tárgyi eszközök bekerülési (beszerzési, bruttó) értékét növelik, illetve csökkentik (árfolyam csökkenése esetén) a devizás szállítókkal szemben kimutatott devizakötelezettségek árfolyam-különbözetei, ha azok még az üzembe helyezés előtt felmerültek (a devizakötelezettségek kiegyenlítésre kerültek, közben volt mérlegfordulónapi értékelés). Belföldi szállító devizában történő számlázása esetén is a devizában kimutatott kötelezettség (amely magában foglalja a ki nem fizetett áfát is) összege alapján kell az árfolyam-különbözetet megállapítani, és azzal a beruházás bekerülési értékét kell módosítani. Meg kell azonban jegyezni, hogy ez a szabály csak akkor érvényesül, ha elkülönített devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett a devizakötelezettség.A beruházáshoz kapcsolódó, elkülönített devizaszámlán meglévő devizaösszeget is a mérlegfordulónapi értékeléskor át kell az Szt. 60. §-ának (2) bekezdése szerint értékelni, és az átértékelésből adódó árfolyam-különbözet valóban az összevont árfolyam-különbözet része lesz, a tárgyévi eredményben jelenik meg. Az átértékelt összegre a főkönyvi könyvelésben kell ráállni, a banki analitikában alapvetően a devizaösszeg alakulását kell követni, mivel azt kell a bankkal egyeztetni. (Természetesen nem hátrány, ha a banki analitika is tartalmazza az éppen aktuális árfolyamot.)A beruházáshoz kapcsolódó, elkülönített devizaszámlán meglévő devizaösszeg összevont árfolyam-különbözete sem a tárgyévben, sem a következő évben nem határolható el akkor sem, ha árfolyamveszteség, és akkor sem, ha árfolyamnyereség. Ez következik az Szt. 33. §-a (2) bekezdésének előírásából. (A kérdéshez kapcsolódóan ismételten megjegyezzük: nincsen arra lehetőség, hogy a beruházás aktiválandó értékét az eredetileg vásárolt deviza árfolyamán mutassák ki. Erre csak akkor van lehetőség, ha a devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett beruházási számlán lévő kötelezettség kiegyenlítése történik, és a kiegyenlítéshez a devizát még a beszerzése évében, a mérlegfordulónapi értékelés előtt felhasználják. Áthúzódó beruházásnál ez kizárt.)A beruházáshoz kapcsolódóan devizában fizetett elő­leg elszámolása:Az Áfa-tv. 80. §-a szerint, ha az adó alapja külföldi pénznemben kifejezett (beruházáshoz kapcsolódó elő­leg esetében is), a forintra történő átszámításhoz a (2) bekezdésben meghatározott árfolyamot kell alkalmazni:a) a devizában adott előleg áfát is magában foglaló összegének könyvelése az Áfa-tv. szerinti devizaárfolyamon: T 352 - K 389;b) a devizában adott előleg áfát is magában[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]végleges használatbavételi engedély, a présház azonban nem lakóház (mint az utóbbi engedély szerint). Ez is zavaros, és még inkább azzá válik, hogy a beruházással (valójában nem felújítás történt) kapcsolatos minden költséget az ügyvezető finanszírozott az ügyvezető nevére szóló számlák alapján. Az ügyvezető valójában úgy viselkedett, mint egy generálkivitelező, bár arra nem volt jogosítványa. Ez esetben az látszik célszerűnek, ha az ügyvezető - az önálló tevékenysége keretében - a megvalósított pincefelújítást (ami romos pince esetében pinceberuházás), továbbá a présház felépítését értékesíti a társaság felé, a társaságnál pedig beruházásként számolják el. [Az ügyvezető a személyijövedelemadó-bevallásában a bevallott bevételt az adóalap megállapítása során csökkentheti a felé számlázott, dokumentált költségekkel, díjakkal az Szja-tv. 16-23. §-aiban foglaltak figyelembevételével.] Tehát nem tagi hitelben kell gondolkodni, a hitelnyújtást megelőző időponttal már tagikölcsön-szerződés nem köthető, és egyébként sincs olyan személy, akivel ezt utólag meg lehetne kötni.Kvázi tagi hitelt semmilyen jogszabály nem ismer. Kölcsönszerződés lehetett volna, ha azt már a 2012. évet követően, illetve az építési engedély megkérését megelőzően megkötik, másik tulajdonos, illetve annak az örököse közreműködésével. Természetesen a felmerült költségeket pedig a felmerülés időszakában ténylegesen, a bizonylatok alapján könyvelik.Nem beszélhetünk tagi hitelből megvalósult épület­beruházásról. Ha a fentebb említett javaslattal élnek, akkor az ügyvezetőnek építési munkákat kell számláznia a fordított adózás szabályai szerint. Természetesen, ha a szóban forgó pincét és présházat a társaság értékesíti, akkor a vevő felé is az áfa felszámításával kell számláznia. (Az ügyvezető számlája alapján megállapított fizetendő áfát levonásba helyezheti!)Az[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]szalagredőnycsere karbantartás, a beszerzési értéket a beépítéskor (felszereléskor) anyagköltségként kell elszámolni.Ha az épületen egyáltalán nem volt szalagredőny, és az épület a társaság tulajdonában van, és az épület minden ablakára beszereztek szalagredőnyt, akkor azok beszerzési értéke az épület bekerülési értékét növeli, a szalagredőny-beszerzések együttes értékét pótlólagos beruházásként kell kimutatni.Ha az épületet bérlik, és a bérelt épületen nem volt szalagredőny, és az épület minden ablakára felszerelték a szalagredőnyt, akkor a szalagredőny-beszerzést idegen ingatlanon végzett pótlólagos beruházásként[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]kezelőjének átadásra került, akkor a közútberuházás bekerülési értékét a térítés nélküli átadás szabályai szerint kellett volna kivezetni (egyidejűleg csökkentve a támogatás 10 millió forintos összegét is). Ha a közutat a közút kezelője építette meg, akkor az ennek finanszírozásához szükséges támogatást végleges pénzeszközátadásként kellett volna a könyvekből kivezetni.Amennyiben a kft.-nél megvalósult beruházás és a közútberuházás együttes értéke kevesebb, mint a kapott támogatás, akkor a különbözettel külön is el kellett volna számolni a támogatóval. Amennyiben több lenne, a különbözet a kft. eredményét terheli.Számlaösszefüggések:-a kapott támogatás könyvelése: T 384 - K 9646, passzív időbeli elhatárolása: T 9646 - K 4832, 10millió Ft;-a beruházás költségeinek könyvelése= a kft. beruházásánál: T 1611, 466 - K 455, 2 millió forint;= a közútberuházásnál: T 1612, 466 - K 455, 8 millió forint;-a közútberuházás térítés nélküli átadása a megvalósuláskor= a beruházásként elszámolt összeg kivezetése: T8647 - K 1612, 467;= elszámolás a támogatással a közúti beruházásra fordított támogatás összegével:[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]társaság az amortizáció-visszapótlási kötelezettségének eleget tett, elvégezte a vagyonkezelésében lévő eszköz felújítását, pótlólagos beruházást valósított meg, ennek térítésmentes átadása az átadás-átvétel bizonylata szerint:Vagyonnövekedés T 121-151- K 9242Visszapótlási követelés csökkentése T 412 - K 36554. A vagyonnövekmény visszaadása a vagyonkezelőnek T182 -183 - K 121-151 (bizonylat a módosított vagyonkezelői szerződés).Visszapótlási követelés módosítása a vagyonnövekmény miatt T 3655- K 412.5. Amennyiben a térítésmentes átvétel a gazdasági társaság részére áfafizetési kötelezettséget keletkeztet, és ezt, megállapodás alapján, az önkormányzatra áthárítja, annak könyvelése:A beérkezett számla költségvetési számvitel szerint T0022 - K 053512,pénzügyi számvitel szerint T 36412/36414 - K4213,nem levonható áfa elszámolása ráfordításként T8435 - K 36414.A számla kifizetése költségvetési számvitel szerint T053513 - K 003,pénzügyi számvitel szerint T 4213 - K 331Számviteli elszámolás a gazdasági társaságnál:Kezdjük a vagyonkezelésbe vétellel! Amikor a gazdasági társaság az önkormányzattól az eszközöket (jellemzően épületeket, építményeket) vagyonkezelésbe veszi, akkor a vagyonkezelői szerződésben meghatározott értéken azokat a hosszú lejáratú kötelezettségekkel szemben beruházásként kell, hogy kimutassa (T 161 - K 4491), majd a rendeltetésszerű használatbavételkor - az általános előírások szerint - aktiválja (T 123, 124 - K 161).A számviteli politikában (a vagyonkezelői szerződésben) meghatározott mértékű terv szerinti értékcsökkenést is az általános előírások szerint kell elszámolnia a társaságnak (T 571 - K 129), de elő kell írnia az önkormányzattal szembeni visszapótlási kötelezettségként is (T 4491 - K 4499).A vagyonkezelésbe vett eszközökön a gazdasági társaság által megrendelt beruházási, felújítási munkák számlázott összegeit az általános előírások szerint kell könyvelni a 16. Beruházások, felújítások számlacsoportban (T 161, 162, 466 - K 455). (Ha a gazdasági társaság áfaköteles gazdasági tevékenységet végez, akkor az előzetesen felszámított áfa levonható!)A pótlólagos beruházás, felújítás befejezésekor a beruházásként, felújításként könyvelt költségeket - alapvetően a térítés nélküli átadás/átvétel (a térítés nélküli értékesítés) szabályai szerint kell az önkormányzatnak átadni. (Célszerű számlázni, mert az áfát fel kell számítani, ha a bejövő számlák áfáját levonásba helyezte.) Könyvelése: T 861 - K 161, 162, 467. A pótlólagos beruházás, felújítás - áfa nélküli - értékével azonban csökken a társaság önkormányzattal szembeni visszapótlási kötelezettsége: T 4499 - K 961.A számviteli törvény 2021. január 1-jétől hatályos elő­írása szerint azonban az egyéb bevételek, illetve az egyéb ráfordítások[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]külön-külön kell tárgyi eszközként nyilvántartani.Tekintettel arra, hogy a pótlólagos beruházással az épület - mint tárgyi eszköz - kerül átalakításra, változik - részben - a rendeltetésszerű használata, főszabálynak azt kell tekinteni, hogy a pótlólagos beruházás értékével az épület bekerülési (bruttó) értékét kell növelni. Önmagában a pótlólagos beruházás külön épületként nem mutatható ki. Nincs azonban akadálya annak, hogy a konditermet különálló épületrészként a telekkönyvi nyilvántartásba bejegyezzék. A bejegyzés után arányosítással megállapítható ezen épületrész könyv szerinti értéke az irodaépület könyv szerinti értékéből, és a pótlólagos beruházás csak ezen épületrész könyv szerinti értékét fogja növelni.A társaság azzal, hogy a helyiség és az edzéshez szükséges eszközök használatát ingyenesen biztosítja munkavállalói és a társaság vendégei számára, valójában térítésmentes szolgáltatást nyújt, amely szolgáltatás az Szja-tv. 70. §-a (6) bekezdésének b) pontja alapján - mint egyes meghatározott juttatás - adóköteles. Az adókötelezettség nagyságához meg kell határozni az adó alapját.Az adó alapja az Szja-tv. általános előírásai alapján az ingyenesen, kedvezményesen nyújtott termék, szolgáltatás piaci értéke, illetve a kifizető által viselt költségek összege (az adott esetben a konditerem üzemeltetésének összes költsége).A konditerem üzemeltetési költségei közé tartoznak:-az épület értékcsökkenési leírásából a konditeremre (m2, m3) arányosan jutó rész (ha az épületrész az ingatlan-nyilvántartás szerint is elkülönített, akkor az épületrész értékcsökkenési leírása);-a konditerembe beszerzett tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása;-a konditerem üzemeltetésének víz-, villany-, gázfogyasztása,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]elengedhetetlen feltétele a beruházó cég oldaláról a műszaki ellenőrzés. Így egy konkrét beruházás műszaki ellenőrzését végző munkavállalónak az ellenőrzéssel összefüggően eltöltött idejére jutó közvetlen munkabére, bérpótléka, bérkiegészítő fizetése, bérjáruléka hozzákapcsolható az adott beruházás bekerülési értékét meghatározó tételekhez. A műszaki ellenőrnek a konkrét beruházás műszaki ellenőrzésével összefüggő kiküldetésével kapcsolatos költségek (utazás, szállás, napidíj), sajátgépkocsi-használat költségtérítése, ha megfelelően, egyértelműen az adott beruházásra dokumentált, része lehet a bekerülési (beszerzési, előállítási) értéknek. A cafeteria, a telefonhasználat díja azonban nem tekinthető a közvetlen költségek közé tartozónak (a telefon legfeljebb akkor, ha a számla tételesen tartalmazza a hívásokat, és abból kigyűjtésre kerülnek a konkrét beruházáshoz kapcsolódó tételek).Az utolsó kérdéshez kapcsolódó álláspontunk a következő:Önmagában az a tény, hogy a munkavállalók kizárólag[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]450 millió forint értéken (ennyi a bekerülési értéke).Az ingatlan-nyilvántartásban elsődlegesen a földterület, a telek szerepel, méghozzá úgy, hogy nem a kft. a tulajdonosa, hanem valaki más. Ezért földhasználati jogot kellett volna alapítani már a beruházás megkezdése előtt 2018-ban. Ezt pótolták 2020. április 2-ával. A kérdésben nincs szó arról, hogy a földhasználati jog alapításáért fizetett-e a kft., vagy továbbra is a bérleti díjat fizeti. Ha a kft. a megállapodás alapján a földhasználati jog alapításáért fizetett, akkor azt az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok között kell kimutatni, külön eszközként, és mint vagyoni értékű jogot kell amortizálni!A földhasználati jog alapításáról szóló megállapodás alapján a földhivatal az új üzemcsarnokot nem jegyezhette be másként, mint a földterületre, a telekre történő ráépítést. Ez azonban nem változtat a már ismertetett elszámoláson: az új üzemcsarnokot épületenként, a földhasználati jogot vagyoni értékű jogként kell a számviteli nyilvántartásokban kimutatni.A kérdés szerint a felépítmény értékét a kft. 500 millió forintban határozta meg. Ha a kft. a földhasználati jogért nem fizetett, akkor a kft. félrevezette hamis adattal az ingatlan-nyilvántartást. (De akkor ezt a kft.-nek sürgősen korrigálnia kell!)Előfordulhat az, hogy a földhasználati jogot a földterület tulajdonosa ingyen, térítés nélkül alapította, de ha ezen vagyoni értékű jognak a piaci értékét a megállapodásban 50 millió forintban rögzítették, akkor a 126. számlára a földhasználati jog értéke 50 millió forinttal felvehető, mint térítés nélkül átvett vagyoni értékű jog: T 126[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]karbantartási munkák közé sorolandók. Ezek figyelembevételével minősíthetők a kérdésben említett munkák azzal, hogy az adott esetben tárgyi eszköznek az épület tekintendő, a bérlemény pedig az épület része, és így nem külön tárgyi eszköz.Az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 7-9. pontjai tartalmazzák a beruházás, a felújítás, a karbantartás értelmező rendelkezését. A kérdésben leírt munkák nem tartoznak a felújítás fogalmába, mivel azok nem az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga helyreállítását szolgálják. Így azok a meglévő tárgyi eszközökön végzett beruházásnak vagy a rendeltetésszerű használat érdekében végzendő karbantartásnak minősíthetők.A kérdésben felsorolt munkákat csak további feltételek teljesülése mellett lehet beruházásnak minősíteni:- az átalakítás beruházás lehet akkor, ha a munkálatok során az irodából, üzletből lakás lesz, vagy a raktárból iroda, üzlet lesz, így iroda irodává történő átalakítása nem tekinthető az épület értékét növelő beruházásnak (függetlenül attól, hogy milyen gyakorisággal történik az átalakítás!);- az épület értékét növelő beruházás, ha olyan bútorokat építenek be, amelyek csak beépített formájukban felelnek meg a bútorokkal szembeni követelményeknek, használhatóak bútorként; az ilyen - korábban beépített - bútorok cseréje a karbantartás körébe tartozik;- a bérleményen belüli közüzemi vezetékek és a kapcsolódó felszerelési tárgyak cseréje csak akkor lehetne felújítás, ha az egész épületre kiterjedően végeznék el a cserét (ha csak egy bérleményben - az új bérlő igényeihez igazodóan - kell ezek cseréjét, áthelyezését elvégezni, akkor az karbantartás), beruházás az olyan közüzemi vezetékrendszer kiépítése, ami sem az épületben, sem a bérleményben korábban nem volt;- új válaszfalak beépítése, áthelyezése, új nyílászárók beépítése (ha ahhoz az épület szerkezeti elemeit, a főfalakat, a födémet nem kell megerősíteni), továbbá a bérleményen belüli aljzatcsere, burkolatcsere, festés, mázolás nem minősül beruházásnak, tehát[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]alatt alapvetően az eszközök hasznos állományból történő kivezetését értjük. Az eszközt az eszközök közül ki kell vezetni, mert feleslegessé vált, mert rendeltetésének megfelelően nem használható, mert használhatatlan.A kérdés szerinti esetben is erről van szó. A tervezett beruházás nem valósul meg, így a tervezési díj, a talajvizsgálati díj kifizetése feleslegessé vált, ezen dokumentumok máshol nem használhatók, azok nem értékesíthetők.Ha a beruházás vagy annak egy része (a tervezési díj, a talajvizsgálati díj) feleslegessé vált, akkor azt a beruházási számláról[…] részlet vége a válaszból.