Használati jog megszerzése, értékesítése

Kérdés: Vagyoni értékű jog témakörben kérem szíves állásfoglalásukat. Egy kft. szerződésen alapuló vagyoni értékű jogot kíván értékesíteni, ami nála kötelezettségvállalást, nálunk jogot jelent arra vonatkozóan, hogy a jogot értékesítő cég az általa kiépített csatornahálózaton keresztül fogadja és hasznosítja a jogot vásárló másik féltől érkező vizet 10 éven keresztül.
1. A jogosult cégnél a megvásárolt vízelhelyezési jogot lehet-e vagyonértékű jogként aktiválni?
2. A jogot értékesítő cégnél a vagyoni értékű jog értékesítéséből származó bevételt el lehet-e határolni?
A számviteli törvény 45. § (5) bekezdése kimondja, hogy valamely befektetett eszköze tartós használati jogának átengedéséért kapott bevételt, pl. az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog értékesítéséből származó bevételt, halasztott bevételként kell kimutatni, és az alapul szolgáló szerződésben meghatározott idő alatt lehet megszüntetni. Mivel nem ingatlanhoz kapcsolódó szerződés alapján alapított jog értékesítéséről van szó, a számviteli törvény összemérés elve alapján van-e lehetőség a bevétel passzív időbeli elhatárolására?
Részlet a válaszából: […] ...megfizették. Használati jog megszerzése érdekében fizetett közműfejlesztési hozzájárulások nemcsak az újonnan létrehozott beruházásoknál fizetett hozzájárulások lehetnek, hanem a vállalkozás megnövekedett igényei kielégítése érdekében is már...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 10.

Eurószámla negatív egyenlegű?

Kérdés: Társaságunknak több devizában van bankszámlája, amelyek közül az eurószámla negatív egyenlegű egy folyamatban lévő beruházás finanszírozása miatt. Számviteli politikánk alapján a devizaszámla növekedését MNB-középárfolyamon, csökkenését könyv szerinti átlagárfolyamon számoljuk el.
1. Az árfolyam torzulásának elkerülése érdekében a negatív bankszámla esetében megfordítjuk, és a devizacsökkenést vezetjük MNB-árfolyamon, a növekedést (tehát a negatív egyenleg csökkenését) pedig könyv szerinti átlagárfolyamon. Helyes ez a megoldás számviteli szempontból?
2. USD-számlánkról szeretnénk dollárt átváltani euróra. Ehhez a banktól kapunk egy USD/EUR árfolyamot. Számviteli szempontból milyen árfolyamon számoljuk el az USD-csökkenést és az eurónövekedést?
Részlet a válaszából: […] Meglepők a kérdésben leírtak, ami arra utal, hogy több eurót költöttek el, mint amennyi eurójuk volt. Ez – természetesen – nem lehetséges! Feltételezhetően, valamit nagyon elrontottak. A kérdésben leírt megoldás azonban rossz megoldás.A kérdés bevezetőjében leírtak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 10.

Kezdő lízingdíj áfatartalma

Kérdés: Egy alanyi áfamentes cég nyílt végű pénzügyi lízing keretében személygépkocsit szerzett be. A lízingcég által kibocsátott bizonylat alapján (ami áfát nem tartalmaz) a társaság a járművet nyilvántartásba vette. A kezdő lízingdíj áfatartalma része-e a bekerülési értéknek, azaz a beruházások között számoljuk el (ráaktiváljuk a bekerülési értékre)? A lízingcég számláiban a tőkerészre felszámított áfát egyéb ráfordításként könyveljük? A lízing lejáratakor a számlázott maradványértéket úgy könyveljük, mint a normál tőkerészleteket (azaz az áfát egyéb ráfordításként)?
Részlet a válaszából: […] A nyílt végű pénzügyi lízinget az Áfa-tv. valójában szolgáltatásnak tekinti, ezért az alanyi áfamentes cég esetében sem a kezdő lízingdíj, sem a törlesztőrészletek, sem a maradványérték számlázott áfája nem vonható le. Ez esetben a le nem vonható áfát a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 10.

Átvállalt kötelezettség az átvállalónál, a kötelezettnél

Kérdés: „A” cég a „B” cégben üzletrészt vásárol. „B” cégnél kötelezettség van „C” cég felé, amelyet adásvételi szerződés szerint „A” cég fizet meg. „A” cég nem követeli „B” cégtől ezt az összeget. „A” és „B” cégben hogyan járunk el helyesen, könyveléstechnikailag?
Részlet a válaszából: […] ...az átvállalt kötelezettséghez részesedésnek vagy értékpapírnak nem minősülő eszköz (immateriális jószág, tárgyi eszköz, beruházás, készlet, rövid lejáratú követelés) kapcsolódik, akkor „B” cégnél az előbbiek szerint könyvelt egyéb bevételt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 10.

Lámpaoszlopok nyilvántartása

Kérdés: A kft. telephelyet, csarnokot épít. A területre 6,8 méteres acél lámpaoszlopokat vásárolt, illetve különböző közlekedési táblákat. Egyenként nem érik el a 200 ezer forintot, azonban a lámpaoszlopokat a tárgyi eszközök közé soroltuk. A táblákat azonnal költségként számoltuk el. Helyesen könyveltük ezeket a tételeket, illetve van-e valami számviteli előírás a fentiekkel kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...esetben is az általános előírások szerint kell eljárni. A beszerzéskor ezen eszközöket is beruházásként kell kimutatni, és csak a rendeltetésszerű használatbavételkor lehet a 200 ezer forintot el nem érő, tárgyi eszköznek minősülő eszközöket is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 10.

Bérelt ingatlanon faültetés

Kérdés: Ügyfelem székhelyén, amely bérelt ingatlanon van, szeretne fát ültetni. Ez beruházás, vagy költségként lehet elszámolni? Beruházás esetén mikor lehet aktiválni, milyen leírási kulccsal és milyen maradványértékkel kell számolni? Igaz az, hogy csak 4-5 év múlva lehet aktiválni, amikor a lombkorona megerősödött?
Részlet a válaszából: […] ...megvalósításának költségeit (a vételárat, a terület előkészítésének, magának az ültetésnek a költségeit) a felmerüléskor beruházásként kell elszámolni, és mindaddig a beruházási számlán kell kimutatni, amíg az rendeltetésszerű használatba nem vehető!...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 10.

Nagy értékű fák telepítése

Kérdés: A kft. a bérelt telephelyére nagy értékű fákat telepített. Hogyan történik ennek a beruházásnak a könyvelése és az értékcsökkenés számítása?
Részlet a válaszából: […] ...telepítés megvalósításának költségeit (a vételárat, a terület előkészítésének, az ültetésnek a költségeit) a felmerüléskor beruházásként kell elszámolni, és mindaddig a beruházási számlán kell kimutatni ültetett faként, amíg rendeltetésszerűen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 10.

Bérelt üzlethelyiség kialakításához hozzájárulás számlázása

Kérdés: A vállalkozás üzlethelyiséget bérel egy bevásárlóközpontban. A bérleti szerződés 5 évre szól, mely további 5 évvel egyoldalúan meghosszabbítható a bérlő kérésére, változatlan feltételekkel. Az üzlethelyiség kialakításának költségeihez a bevásárlóközpont is hozzájárul, oly módon, hogy a bérlő áfás számlát állít ki a bevásárlóközpont részére, „kialakítási hozzájárulás” jogcímen. A vállalkozás két részletben számlázza ki az összeget, az első 50%-ot az átadás-átvétel napját követő 15. napon, a második 50%-ot az üzlet megnyitását követő 15. napon. A vállalkozás a nettó összeget az értékesítés nettó árbevétele jogcímen mutatja ki a könyveiben. Az így kiszámlázott árbevételeket a vállalkozás elhatárolhatja-e, vagy a számlán szereplő teljesítési időpontokban kell árbevételként kimutatnia a teljes nettó összeget? Amennyiben elhatárolja, úgy 5 vagy 10 évre történhet az elhatárolás?
Részlet a válaszából: […] ...a bevásárlóközpont is hozzájárul, akkor az üzlethelyiséget a vállalkozás építi, annak a költségeit a vállalkozásnál kell beruházásként elszámolni, majd a tárgyi eszközök között kimutatni. Kérdés: egy másik üzlethelyiséget is bérel a vállalkozás? Vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 10.

EPR-díj-kötelezettség, termékdíjváltozás

Kérdés: Az interneten keresztül beszereztünk egy elektronikát is tartalmazó berendezést, amelyről utólag kiderült, hogy egy szlovák cégtől származott. A berendezés szélessége 80 cm, súlya 6 kg. Papírcsomagolása 2 kg, műanyag csomagolása 0,4 kg. A berendezést májusban szeretnénk üzembe helyezni. Értelmezésünk szerint ez a berendezés az import miatt EPR-díj-köteles termék, amelyet a 2. negyedévben kell bevallanunk. Mivel egyelőre nem vagyunk EPR-díj-kötelezettek, ilyen szakértelemmel nem rendelkezünk, szeretnénk, ha lépésről lépésre leírnák a regisztráció és a bevallás menetét, esetleg az EPR-díj-kötelezettséghez kapcsolódó nyilvántartásról is szeretnénk olvasni, ha ez ilyen esetben szükséges.
Részlet a válaszából: […] ...tartozékaként vagy alkotórészeként, gazdasági tevékenység körében [bd) alpont] a számvitelről szóló törvényben meghatározott beruházás keretében való felhasználása vagy [c) pont] minden más, az a) és b) pontban nem említett használata, ideértve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 12.

Folyósított támogatás visszafizetése

Kérdés: Adott egy kft., amely GINOP támogatást vett igénybe. Az igényelt összeget folyósították, a beruházás meg is valósult. Nem sokkal később egy pályázati ellenőrzés során szabálysértést állapítottak meg, amely miatt elképzelhető (nem teljesen biztos), hogy a folyósított támogatást vissza kell fizetni. Ez az információ a mérlegkészítés időpontja előtt már kiderült. Ebben az esetben a támogatást nyilvántartásba kell venni halasztott bevételként, és el kell kezdeni az értékcsökkenés elszámolásával arányos feloldást? Vagy mivel nem tudunk megbizonyosodni arról, hogy ez valóban vissza nem térítendő támogatás, így a kötelezettségek között kell nyilvántartani bevétel elszámolása nélkül?
Részlet a válaszából: […] ...válasznál abból kell kiindulni, hogy a pályázat útján elnyert támogatást is csak akkor lehet támogatásként kimutatni, ha annak a beruházásra történő felhasználását a támogató jóváhagyta. A támogatás igényelt összegének folyósítása, mivel azt jellemzően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 12.
1
2
3
137