Árverési vétellel történő értékesítés

Kérdés: Az egyszeres könyvvitelt vezető betéti társaság az évek során jelentős adótartozást halmozott fel. Az adóhatóság végrehajtási eljárás keretében, árverési vétel hatályával értékesítette a társaság pénztárgépét és árukészletét, a befolyó teljes összeget a tartozás kiegyenlítése céljából elvonta. Hogyan kell a fenti eseményt az egyszeres könyvvitellel könyvelni? Szükséges-e az értékesítésről áfás számlát kiállítani?
Részlet a válaszából: […] ...– ellenértékét, ha azt a vállalkozó részben vagy egészben nem pénzben kapja meg, a vevő a vele szemben fennálló kötelezettség beszámításával rendezi. (Ez utóbbi – jelen esetben – ugyan közvetve valósul meg, mert a vevő fizet, de azt az egyszeres...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 13.

Devizakövetelések, devizakötelezettségek árfolyam-különbözete

Kérdés: A szakmai folyóiratokban általában a devizapénztárak könyvelésével foglalkoznak. Kérjük, ismertessék a különböző devizakövetelésekhez és devizakötelezettségekhez kapcsolódó árfolyamkülönbözetek elszámolásának és könyvelésének lehetséges megoldásait!
Részlet a válaszából: […] ...devizában adott előleget a külföldi szállító által teljesített áruszállítás, szolgáltatás számlázott értékébe beszámítják, a beszámítás a devizaelőleg könyv szerinti árfolyamán történik (T 454 – K 35). Mivel a szállítóval szembeni devizakötelezettséget...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 30.

Bérleti szerződés felmondása

Kérdés: A bérlő a bérleti díjon felül a felmerülő közös költségekre szolgáltatásidíj-átalányt fizet a várhatóan felmerülő, a bérbeadó által dokumentált és a bérlő által elfogadott közös költségekre. Január 1-jétől a bérbeadó a havonta számlázott szolgáltatásidíj-átalányt jelentősen megemelte, amit a bérlő megkifogásolt, mert az emelés indokoltságát a bérbeadó részletes költségtervezettel nem támasztotta alá. A bérbeadó ezt követően a bérleti szerződést felmondja, és a bérleti díj kétszeresének megfelelő összegű használati díjat számláz. A bérlő sem a bérleti szerződés felmondását, sem a használati díjat nem fogadja el, bírósághoz fordul. A bírósági döntésig továbbra is megfizeti a szerződés szerinti bérleti díjat és a korábbi szolgáltatásidíj-átalányt. Jogos-e a kétszeres használati díj? Jogos-e a megkifogásolt számlák többszöri megküldése? Jogos-e, hogy a bérbeadó a bérleti díjat a használati díj számlázott összege teljesítéseként veszi figyelembe?
Részlet a válaszából: […] ...volt a használati díj számlázása, akkor azt jogszerűen nem lehet kifogásolni), a számlázott használati díjba a fizetett bérleti díj beszámítása.A szerződéssel, megállapodással alá nem támasztott szolgáltatásidíj-átalány megkifogásolásával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 30.

Külföldi magánszemély osztalékjövedelme utáni adó

Kérdés: A Számviteli Levelek 55. számában az 1136. kérdésre adott válaszhoz szeretnék észrevételt tenni. A válasz szerint az osztalékjövedelem utáni adót a 20 százalék és további 35 százalékos szabály szerint kell megállapítani, és ha az Art. 5. számú mellékletében leírt igazolásokkal rendelkezik, akkor a különbözetet az APEH-hel szemben kell érvényesíteni. Véleményem szerint az Szja-tv. 66. §-ának (9) bekezdése szerint a külföldi magánszemély részére fizetett osztalékjövedelem ("külföldi állam joga szerint osztaléknak minősülő jövedelem") után az osztalékadó egységesen 20 százalék. Ha a magánszemély nem hoz igazolást a külföldi adóhatóságtól, akkor nem számol el a különbözettel, ha van az Art. 5. számú melléklete szerinti igazolása, akkor később elszámol a különbözettel.
Részlet a válaszából: […] ...megfizetnie.A 2003. január 1-jétől hatályba lépett módosítás tette egyértelművé, hogy az osztalék után külföldön megfizetett adó beszámítására csak a belföldi illetőségű magánszemélyeknek lesz lehetőségük, így teremtődött meg az összhang a kettős...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 2.

Hitelezői igény kielégítése árverési vétellel

Kérdés: Hatósági intézkedés eredményeként, azaz végrehajtó általi árverési vétel hatályával eladott eszközök kivezetésének, illetve a nyilvántartásba vételének elszámolása hogyan történik? A hitelező társaság kezdeményezésére a végrehajtó – árverés nélkül, de – árverési vétel hatályával adja el az adós társaság eszközeit a hitelezőnek, az adós tartozásának rendezése érdekében. Az eszközök becsült értéke 178 millió forint, az adós tartozása 192 millió forint. Az átadott eszközök nyilvántartás szerinti értéke az adósnál 55 millió forint. A leírt gazdasági esemény az Szt. szerint termékértékesítésnek minősül, a tartozás-követelés beszámításával, és ebből következően jelentős eredménytartalommal, vagy pedig az árveréssel "eredeti módon" történő tulajdonszerzés a hitelezőnél, illetve az eszközök nyilvántartási értékének kivezetése az adósnál – a végrehajtó közreműködése miatt – egymástól független gazdasági események és nem az értékesítés mintájára könyvelendők, miközben az ügylet lényege a tartozás rendezése.
Részlet a válaszából: […] ...az, ha a fennmaradt 14 millió forintos követelését elengedik.)Amennyiben külön ügyletként kezeljük az eszközök átadását, illetve a beszámítást, azt is kell valamilyen formában könyvelni.Ha az eszközátadást nem értékesítésként számolják el, akkor a könyvekből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 18.

Külföldi tanulmányút elszámolása

Kérdés: Milyen feltételei vannak a külföldi tanulmányút elszámolhatóságának, hogyan kell azt bizonylatolni?
Részlet a válaszából: […] ...számít napnak. Az egyes adóévek között áthúzódó kiküldetés (külszolgálat) címén kifizetett összeg – ideértve a választott egybeszámítás esetét is – adókötelezettsége abban az adóévben keletkezik, amelyben a kifizetés, illetőleg a kiküldetés (a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 4.

Képesítés megszerzését megelőző szakmai gyakorlat beszámítása

Kérdés: Az egyik szaklapban olvastam, hogy a mérlegképes könyvelők regisztrálása során átmenetileg a képesítés megszerzését megelőző szakmai gyakorlat is részben figyelembe vehető. Kérdésem: mérlegképes könyvelői képesítést 2001-ben szereztem, előtte 20 évig kontírozó könyvelőként dolgoztam. Jogosult vagyok-e két év szakmai gyakorlat beszámítására?
Részlet a válaszából: […] A válasz: igen! A képesítés megszerzését megelőző szakmai gyakorlata alapján 2003-ban kérheti a mérlegképes könyvelők nyilvántartásába történő felvételét (regisztrálását). Ezt az Szt. 2003. január 1-jétől hatályos (de már 2002-ben is alkalmazható) módosítása tette...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 3.

Adott-kapott támogatás társaságiadó-jogi megítélése

Kérdés: A kérdések a társasági adó alapjának módosító tételeként figyelembe veendő adott-kapott támogatások fogalmának tisztázására irányulnak, konkrétan a következők szerint: A szerződés szerint az áruértékesítés érdekében felmerülő szolgáltatás, hozzájárulás, amelyet jellemzően az értékesítés százalékában határoznak meg, amelyet vagy számláznak, vagy nem számláznak, a pénzügyi rendezés helyett a számlából levonják, kompenzálják. Helyes-e ezeket utólagos engedménynek kezelni? A fix összegben vagy az éves értékesítés százalékában meghatározott áruháznyitási hozzájárulások adóalapot növelő tételek-e? Az egyéb címen történő hozzájárulások (például akcióban való részvétel, polchozzájárulás, másodlagos kihelyezés) növelik-e az adóalapot? A külföldi szállítók a garanciális csere miatt kiselejtezett és megsemmisített termékekről mínusz előjellel számlát állítanak ki, és az egész összeget vagy annak egy részét megtérítik. Tekinthető-e ez visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatásnak, és ennek alapján csökkenthető-e az adóalap?
Részlet a válaszából: […] ...az adózás előtti eredményt az átadónál növelni, az átvevőnél csökkenteni kell.A véglegesen átadott-átvett pénzeszközöknél beszámításra, számlából történő levonásra, kompenzálásra nincs lehetőség. (Beszámítás csak a Ptk. 296-297. §-ai szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 3.

Adóalap és pénzbefolyás kapcsolata évváltáskor (eva)

Kérdés: Egyszeres könyvvitelt vezető bt. kiszámláz 2002. októberben, a bevétel nem folyik be év végéig, ám az áfát meg kell fizetnie utána. Az eva adóalapjába ez – a 2003-ban bevételi nyilvántartást vezető bt.-nél – hogyan számít bele? Ez évi (2002-es) bevétel, vagy majd a jövő évben, ha ténylegesen befolyik?
Részlet a válaszából: […] ...a bevétel 2003. évben folyik be, így az az eva adóalapjába beszámításra kerül (függetlenül a 2002. évi áfafizetési kötelezettségtől). Meg kell azonban jegyezni, hogy az összes evás bevételt csökkenti az olyan bevétel, amelyet a Bt. 2002. évi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 5.

Kapcsolt vállalkozások követelés-kötelezettség beszámításai

Kérdés: A társaság leányvállalatai, kapcsolt vállalkozásai milyen feltételek esetén élhetnek a beszámítás, kompenzálás lehetőségével, ezen eseményeknek milyen adóvonzata van? Hogyan működik ez esetben a bruttó elszámolás elve? Milyen dokumentumok szolgálnak ezen ügyletek végrehajtásához?
Részlet a válaszából: […] ...beszámítás jogi követelményeit a Ptk. 296-297. §-ai tartalmazzák. A Ptk. előírásainak megfelelő esetekben lehet a számviteli elszámolás során az egynemű és lejárt követelést a kötelezettség összegében beszámítani. Nincsen arra lehetőség,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 7.
1
21
22
23
24