Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

2 találat a megadott betanítási költség tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Betanulás költségei és azok adóterhei

Kérdés: Nyugat-dunántúli székhelyű termelő cég új gyárüzemet épít Kelet-Magyarországon. Az ott felvételre kerülő dolgozóit a székhelyen tanítja be. A betanulás helyén bérelt lakásokban helyezné el a betanulás idejére a dolgozókat. A lakásbérlettel kapcsolatban: Hogyan számolja el ezt ebben az esetben a cég, és milyen nyilvántartási kötelezettsége van a cégnek a lakásokkal kapcsolatban? Mire kell figyelnie, ha magánszemélytől béreli a szálláshelyet, illetve ha vállalkozótól vagy cégtől? A rezsit a lakásokkal kapcsolatban: villany, víz, kábelantenna, közös költség, fűtés stb. hogyan célszerű elszámolnia, mivel ezek a dolgozók kiküldetésüket töltik a betanulás időszaka alatt? Továbbá a belföldi kiküldetésre alkalmazható szabályok itt is élnek-e?
Részlet a válaszból: […]természetbeni juttatásnak minősül. Ha a kiküldetést teljesítő magánszemély részére a kifizető a nevére szóló számla alapján szállást biztosít, akkor ez nem számít bevételnek a magánszemélynél, illetőleg ugyanez a helyzet, ha a magánszemély előlegezi meg a szállás költségét, és azt a kifizető utólag téríti meg (szintén a nevére szóló számla, bizonylat alapján) a magánszemélynek. Nem kell vizsgálni, hogy a szálláshely árában felszámítják-e a reggeli étkezés ellenértékét vagy sem, erről a törvény nevesítetten is rendelkezik. Elfogadható megoldás az is, hogy a kifizető akár a magánszemély nevére szóló bizonylat alapján téríti meg a szállás ellenértékét. Adómentes a munkásszálláson történő elhelyezés. Munkásszálláson történő elhelyezésnek minősül a kifizető tulajdonát képező vagy általa bérelt olyan szálláshely, amely lakóhelyiségenként egynél több, a kifizetővel munkaviszonyban lévő olyan magánszemély elhelyezésére szolgál, akinek nincs lakóhelye azon a településen, ahol munkahelye van; nem munkásszállás az a szálláshely, ahol a kifizető olyan magánszemélyt, illetve ennek hozzátartozóját szállásolja el, akivel a társasági adóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozásnak minősülő esetekben meghatározott kapcsolat áll fenn. Az étkezési költségekkel kapcsolatosan a munkáltató által elrendelt kiküldetés esetén a belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő munkavállaló élelmezési költségtérítését a 278/2005. (XII. 20). Korm. rendelet szabályozza. E szerint a kiküldetésben lévő munkavállaló élelmezéssel kapcsolatos többletköltségeinek fedezetére a kiküldetés időtartamára élelmezési költségtérítés (napidíj) jár. A napidíjat számla (egyszerűsített számla) alapján, vagy költségátalányban lehet elszámolni. Ha a a munkáltató költségátalányt fizet, akkor napi 500 forintot lehet elszámolni. Ha a dolgozó rendszeres kiküldetést teljesít, akkor a munkáltató havi átalányt is megállapíthat. A havi átalány összegét az egy napra megállapított napidíj és a havi átlagban kiküldetésben töltött naptári napok figyelembevételével kell meghatározni. Ha a kiküldetésben töltött idő több mint 6 óra, akkor a napidíj számításánál egy napnak kell tekinteni a távollétet. Ha a távollét ezen belül van, akkor nem számolható el a napidíj-költségátalány. Nem számolható el napidíj-költségátalány akkor sem, ha a kiküldetés helyén a munkáltató biztosítja a dolgozó élelmezését. Ha munkáltató a magánszemélynek nem a kormányrendeletben meghatározott mértékben téríti a kiküldetés időtartamára az élelmezési költségeit, a következőket kell figyelembe venni: a[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. június 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 3192
Kapcsolódó tárgyszavak:

2. találat: Betanítási költségek megosztása

Kérdés: Kapcsolódva a Számviteli Levelek 1. számában a 11. kérdésre adott válaszukhoz, számítástechnikai rendszerek betanítási költségeit meg kell-e osztani az egyes eszközök között, és ha igen, mi legyen a vetítési alap?
Részlet a válaszból: […]jelenti. Nyilvánvaló, az integrált rendszer üzembe helyezésének feltétele, hogy az azt működtetők megfelelően felkészültek legyenek. Az is egyértelmű, hogy az oktatástelepítés költségeit nem lehet az aktiválásra kerülő eszközöktől elválasztani, nem lehet külön még az immateriális javak között sem állományba venni, azaz ezen eszközök bekerülési értékét növelik. Jogos a kérdés, több eszköz esetén hogyan kell azt az egyes eszközök között megosztani. Általános szabályt kell ez esetben is érvényesíteni. Olyan naturális vetítési alapot kell keresni, mint például a minősített oktatási idő órában, percben, esetleg energiafelhasználásban kifejezve, amely viszonylag jól kifejezi az egyes eszközökre történt oktatástelepítés[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2001. május 31.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 207
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
Kapcsolódó összes tárgyszó: , ,