Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

4 találat a megadott betéti társaság megszűnése tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Betéti társaság megszűnésekor a tagi kölcsön

Kérdés: Betéti társaság bezárásánál mi a teendő a tagi kölcsönnel, amit a tulajdonos nyújtott?
Részlet a válaszból: […]teljesíti kötelezettségeit;- szükség esetén értékesíti a társaság vagyoni eszközeit;- felosztja a hitelezői igények kielégítése után fennmaradt vagyont a társaság tagjai között pénzben vagy természetben (eszközökben);- megszünteti a társaság működését.Az eljárás lefolytatásának befejezésekor az eljárást lezáró számviteli beszámolót és vagyonfelosztási javaslatot kell készíteni. A vagyonfelosztási javaslatban a kötelezettségekkel szembe kell állítani az eljárás befejezésekor rendelkezésre álló, piaci értéken értékelt eszközöket. A kötelezettségek között - utolsó helyen - szerepelnek a tulajdonosokkal szembeni kötelezettségei a társaságnak, mint a vagyoni betét, a tőketartalék, az eredménytartalék és a tagi kölcsön is (lehet még egyéb, tulajdonossal szembeni kötelezettség is).Ha a bt. tagjaival szembeni kötelezettségekre - a vagyonfelosztási javaslat szerint - van fedezet, akkor a betéti társaságnak a cégjegyzékből való törlése után, a volt tulajdonosok részére ki kell adni.Ha a bt. tagjaival szembeni kötelezettségekre - a vagyonfelosztási javaslat szerint - nincs fedezet, akkor a tulajdonosok részére nincs[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. szeptember 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7710
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

2. találat: Betéti társaság megszüntetése

Kérdés: "A" bt.-nek 75%-ban tulajdonosa egy magánszemély, aki a "B" bt.-ben kültagként 10%-os tulajdonrésszel rendelkezik (felesége 90%-kal). "A" bt.-nek többmilliós vesztesége és tagi kölcsöne van. "A" bt. beolvadhat úgy "B" bt.-be, hogy felhasználhassa annak előző évi veszteségeit? Mi a leg­optimálisabb módja "A" bt. megszüntetésének?
Részlet a válaszból: […]elhatároltként adóalapja csökkentésére felhasználni. A Tao-tv. 17. §-ának (7) bekezdése alapján átalakulás esetén a jogutód a jogelődnél keletkezett elhatárolt veszteségnek a jogelőd vagyonából a vagyonmérleg szerinti részesedése arányában számított, az adózás előtti eredmény csökkentéseként még el nem számolt részére - a jogelődnél eltelt időt is beszámítva - lehet "B" bt.-nél a veszteségelhatárolás és feloldás szabályait alkalmazni.A kérdésben leírtakból az következik, hogy "A" bt. saját tőkéje negatív. Ha valóban negatív, akkor beolvadáskor saját tőkét nem "visz be" a "B" bt.-be, és így az elhatárolt veszteségből sem lehet a "B" bt.-nél a társasági adó alapját csökkenteni az elhatárolt veszteség feloldásával.Az előbbiek ellenére azonban jó megoldás lehet a beolvadás, ha a "B" bt. saját tőkéje a beolvadást követően is pozitív, a "B" bt. tevékenysége nyereséges, és a "B" bt.-be bevitt "A" bt. tevékenysége is képes pozitív eredményt produkálni.Ha a tagikölcsön-kötelezettség összege lényegesen meghaladja a már elhatárolt (és elhatárolásra kerülő) veszteség összegét, és emiatt az "A" bt. saját tőkéje negatív, akkor indokolt lehet az, hogy a tagok a tagikölcsön-követelésüket - a társasági szerződés módosításával - tőkeemelésre használják fel úgy, hogy annak egy részével a jegyzett tőkét emelik meg, másik részét (a könyvekben kimutatott veszteség fedezetére) a tőketartalékba helyezik. (A tőketartalékba helyezett összegnek az eredménytartalék javára történő átvezetésével szüntethetik meg az elvesztett saját tőkét. A veszteségelhatárolás ezzel nem szűnik meg!) Fontos, hogy a tőkeemelés adminisztrációjánál messzemenően vegyék figyelembe az új Ptk. és a cégtörvény vonatkozó előírásait.A tagikölcsön-követelés elengedése esetén a bt.-t 18 százalékos[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. július 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6363
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

3. találat: Betéti társaság megszűnése (eva)

Kérdés: 2010. november 10-én az Szt. hatálya alá nem tartozó evás bt. beltagja, egyben az ügyvezetője, elhalálozott. Felesége a kültag. A beltag halála óta a bt. tevékenységet nem végez, a kültag, aki a társasági szerződés szerint személyes munkavégzésre nem kötelezett, meg szeretné szüntetni a bt.-t. (Egy gyermekük van, aki majd az apja után a bt. tulajdonrészét örökölni fogja.) Mi a teendője?
Részlet a válaszból: […]társaság vagy megszűnik, vagy hat hónapon belül új beltag lép be a társaságba. (Itt jegyezzük meg, ellentmondásos a kérdés, ha megszűnik a bt., akkor a gyermek nem örökölheti az apja bt.-tulajdonrészét, mert ilyen nem lehet, legfeljebb a megszűnő bt.-ből az apját megillető vagyontárgyakat.) A kérdés alapján a bt.-ből kiváló beltag helyére hat hónapon belül új tag nem lép be, így a bt.-t meg kell szüntetni. A bt. megszüntetése végelszámolási, illetve felszámolási eljárás keretében történhet. Ehhez viszont vissza kell térnie a számviteli törvény hatálya alá az Eva-tv. 20. §-ának (4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével. Az evaalanyiság az Eva-tv. 3. §-a (1) bekezdésének g) pontja alapján a végelszámolás, a felszámolás kezdő időpontját megelőző nappal szűnik meg. Ezzel az időponttal kell megállapítani az eva alapját, a fizetendő evát, és az Eva-tv. 11. §-a alapján bevallani, befizetni. Az evaalanyiság megszűnésével egyidejűleg az Szt. 2/A. §-ának (2)-(5) bekezdéseiben foglaltakat alkalmazni kell. A legfontosabb az, hogy tételes leltározással alátámasztott leltár alapján nyitó mérleget kell készíteni, amelyben az eszközöket piaci értéken, a kötelezettségeket a ténylegesen[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. február 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 4930
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

4. találat: Betéti társaság megszűnésekor ingatlan kivitele

Kérdés: Egyik ügyfelünk, egy betéti társaság (családi vállalkozás: szülő és gyerekek), mivel tevékenységet évek óta nem folytat, szeretné a társaságot jogutód nélküli végelszámolással megszüntetni. A bt.-nek 2 beltagja és 1 kültagja van. A bt.-nek tartozása nincs, egyetlen vagyontárgya egy ingatlan (lakás). A törzsbetétek arányában felosztott vagyon (lakás) utáni 25% szja-n kívül van-e egyéb adófizetési kötelezettsége a tagoknak - különös tekintettel az áfára? Amennyiben az ingatlanrészről a tulajdonosok az egyik tulajdonos tag javára lemondanak, milyen adófizetési kötelezettség terheli a lemondó tagokat, és milyen adókat kell fizetni annak a tulajdonosnak, aki a kedvezményezett?
Részlet a válaszból: […]megszűnése esetén a tartozások kiegyenlítése után fennmaradó vagyont - a társasági szerződés eltérő rendelkezése hiányában - a vagyoni hozzájárulásuk arányában kell felosztani a társaság tagjai között. A leírtakból következik, ha a tagok a társasági szerződésben másként nem rendelkeztek, akkor a társaságból kivitt vagyont a társaság tagjai között a vagyoni hozzájárulás arányában kell felosztani. Ha az így felosztott vagyonról valamely tag a másik javára lemond, akkor a kedvezményezett tagot - mivel ingatlan a lemondás tárgya - az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 3. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján ajándékozásiilleték-fizetési kötelezettség terheli. Itt kell utalni arra, hogy az Itv. III. Fejezete szerint a társaságból kivont vagyonként kapott ingatlan megszerzése visszterhes vagyonátruházási illeték alá esik. Az ingatlan közös tulajdonának megszüntetése esetén a vagyonszerzési illetéket az Itv. 25. §-ában foglaltak figyelembevételével kell fizetni. A leírtak alapján a tulajdonosokat az ingatlannak a társaságból történő kivitelekor mindenképpen illetékfizetési kötelezettség terheli. És mi a helyzet az áfával? A kérdésből nem tűnik ki, hogy az ingatlant a társaságba a magánszemély tulajdonos(ok) nem pénzbeli hozzájárulásként vitte(k) be, vagy az ingatlant már a társaság vette, és a vételkor az előzetesen felszámított áfát levonásba helyezték-e vagy sem. Az adott esetben az Áfa-tv. 11. §-a (2) bekezdésének d) pontját kell alkalmazni. Eszerint ellenérték fejében történő termékértékesítés az adóalany megszűnésekor, ha az adóalany (a bt.) a megszűnés időpontjában olyan terméket tart a tulajdonában (szerepel a vagyonfelosztási javaslatban), amelynek beszerzéséhez kapcsolódóan egészében vagy részben adólevonási jog illette meg. Ha a szóban forgó ingatlan beszerzésekor az előzetesen felszámított áfát a bt. levonásba helyezte, a társaságból történő kivitelkor a telek piaci értéke alapján a fizetendő áfát meg kell állapítani, bevallani és megfizetni. Személyi jövedelemadó Az Szja-tv. 68. §-ának (1) bekezdése arról rendelkezik, hogy a társas vállalkozás (idetartozik a betéti társaság is) jogutód nélküli megszűnése következtében a magánszemély tag (részvényes, üzletrész-tulajdonos) által e jogviszonyára tekintettel a társas vállalkozás vagyonából megszerzett bevételből az a rész, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. október 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 3844
Kapcsolódó tárgyszavak: