Összes cikk:
1. cikk / 1281 Választható-e átalányadózás iparűzési adónál?
Kérdés: Helyi iparűzési adóval kapcsolatosan kérdezem: 2022. évben volt katás egyéni vállalkozó szeptember 1-től átalányadózást választott. Milyen egyszerűsített adózást választhat az iparűzési adózásban? Választhatja-e az átalányadózás szerintit, vagy 8 millió szerint vallhatja be az adót szeptember 1-től december 31-ig tartó időszakra?
2. cikk / 1281 Magánszemélynek bérleti díj euróban
Kérdés: A bérleti szerződés alapján a bérleti díjat a magánszemély euróban kéri. Az Szja-tv. 6. § (4) bekezdésének a) pontja alapján a teljesítést megelőző hónap 15-én érvényes MNB-árfolyamot alapul véve számolom ki a bérleti díjat és a személyi jövedelemadót, aminek a nettó összege a 471. főkönyvi számlán van. A nettó bérleti díjat az eurószámláról utaljuk. Ennek a könyvelése átlagárfolyamon történik, amelyet a 471. főkönyvre könyvelünk. A két összeg között biztosan lesz árfolyam-különbözet (a 471. főkönyv egyenlege). Ennek a különbözetnek mi lesz a sorsa?
3. cikk / 1281 Nyílt végű lízingelt személygépkocsi átadása
Kérdés: A kft. nyílt végű lízingszerződése lejárt. A gépkocsit vevőkijelölés szerint idegen magánszemély veszi meg. A cég könyveiből hogyan kell kivezetni a gépkocsit? A bekerülési érték 10 millió Ft volt, maradványérték 1,5 millió Ft. Számviteli amortizáció 4 évre (48 hónapra) évi 1,7 millió Ft. Az adótörvény szerint 4 év×2,0 millió Ft-ot számoltunk el. Hogyan kell kivezetni a gépkocsit, és a társaságiadó-bevallásba milyen összegek kerülnek az adóalap-növelő és -csökkentő tételekhez?
4. cikk / 1281 Sporteszközök értékcsökkenése a személyi jellegű egyéb kifizetések között
Kérdés: A 6245. számú kérdésben szereplő társaság sporteszközt vásárolt, amit a munkavállalók ingyenesen használhatnak kikapcsolódás céljából. A válaszban azt írták, hogy a terv szerinti értékcsökkenési leírás összegét a személyi jellegű egyéb kifizetések között kell elszámolni. Ezzel kapcsolatosan merültek fel könyveléssel, bevallással és társaságiadó-kezeléssel kapcsolatos kérdéseink.
1. Amennyiben az értékcsökkenés összege átvezetésre kerül a személyi jellegű egyéb kifizetésre (T 55 - K 57), a tárgyi eszköz mozgástáblában hogyan kerüljön bemutatásra a nettó értékváltozás, tekintettel arra, hogy a főkönyvben nem szerepel kapcsolódó értékcsökkenés?
2. Hogyan kell alkalmazni a Tao-tv. tárgyi eszközökre vonatkozó előírásait a sporteszköz esetében? Az aktiválás után keletkezik-e a Tao-tv. szerinti nyilvántartási érték, és ezzel összefüggésben:
- kell-e az adott eszközre a számviteli törvény szerint értékcsökkenés/Tao-tv. szerinti értékcsökkenés adóalap-módosításokat alkalmazni a 7. § (1) bekezdés d) pontja, 8. § (1) bekezdés b) pontja szerint?
- kell-e alkalmazni az eszközállományból történő kivezetéskor a Tao-tv. 7. § (1) bekezdés d) pontját, 8. § (1) bekezdés b) pontját?
1. Amennyiben az értékcsökkenés összege átvezetésre kerül a személyi jellegű egyéb kifizetésre (T 55 - K 57), a tárgyi eszköz mozgástáblában hogyan kerüljön bemutatásra a nettó értékváltozás, tekintettel arra, hogy a főkönyvben nem szerepel kapcsolódó értékcsökkenés?
2. Hogyan kell alkalmazni a Tao-tv. tárgyi eszközökre vonatkozó előírásait a sporteszköz esetében? Az aktiválás után keletkezik-e a Tao-tv. szerinti nyilvántartási érték, és ezzel összefüggésben:
- kell-e az adott eszközre a számviteli törvény szerint értékcsökkenés/Tao-tv. szerinti értékcsökkenés adóalap-módosításokat alkalmazni a 7. § (1) bekezdés d) pontja, 8. § (1) bekezdés b) pontja szerint?
- kell-e alkalmazni az eszközállományból történő kivezetéskor a Tao-tv. 7. § (1) bekezdés d) pontját, 8. § (1) bekezdés b) pontját?
5. cikk / 1281 Osztalékelőleg szociális hozzájárulási adója
Kérdés: Egy kft. két belföldi magánszemély tagja részére 2022 novemberében bruttó 6-6 millió Ft osztalékelőleget fizetett ki a 2022-es év várható eredményének terhére. A kft. 2022 novemberében levonta a 15% szja-előleget, illetve (mivel kivás a cég) 2022. IV. negyedévében kivaalapot növelt a kifizetett osztalékelőleggel. Ugyanakkor szochót nem fizettünk az osztalékelőleg után. 2023 márciusában elfogadta a taggyűlés a 2022. évi beszámolót, melyben tehát 12 millió forint osztalék véglegessé vált. A tagoknak (havi bruttó 330 E Ft a bérük) kifizetett osztalékelőleg után a 2023/03. havi járulékbevallásban a kft.-nek kell-e szochót bevallania, megfizetnie?
330 E Ft×12 hó = 3960 E Ft az éves bruttó bér
232 E Ft×24 hó = 5568 E Ft a felső adófizetési határ
5568 E Ft - 3960 E Ft = 1608 E Ft×13% = 209.040 Ft/hó
Tehát 209.040 Ft×2 fő, ennyit kell bevallanunk a 2308-as havi járulékbevallásban mint szocho, és fizetnünk 2023. 04. 12-ig?
Megjegyzés:
2022. évben osztalékot is fizetett a kft. a tagoknak (a korábbi évek eredménytartalékából), és ott szocho tekintetében számoltunk felső határt, a kft. be is vallotta, és befizette a különbözetet.
330 E Ft×12 hó = 3960 E Ft az éves bruttó bér
232 E Ft×24 hó = 5568 E Ft a felső adófizetési határ
5568 E Ft - 3960 E Ft = 1608 E Ft×13% = 209.040 Ft/hó
Tehát 209.040 Ft×2 fő, ennyit kell bevallanunk a 2308-as havi járulékbevallásban mint szocho, és fizetnünk 2023. 04. 12-ig?
Megjegyzés:
2022. évben osztalékot is fizetett a kft. a tagoknak (a korábbi évek eredménytartalékából), és ott szocho tekintetében számoltunk felső határt, a kft. be is vallotta, és befizette a különbözetet.
6. cikk / 1281 Halasztott bevételként elszámolt támogatás visszafizetése
Kérdés: A társaság részben GINOP-pályázaton nyert összegből több tárgyi eszközt és szellemi terméket valósított meg. A záró elszámolásra 2019 júniusában került sor. A támogatás bevételként történő elszámolása a 2018. évben a halasztott bevétellel szemben megkezdődött. A 2022. évben egy szabálytalansági eljárás során közel 150 millió Ft visszafizetésére kötelezték a társaságot. Módosítanom kell-e visszamenőlegesen a lezárt években támogatás címén elszámolt bevételt a társaságiadó-bevallás önellenőrzése mellett, vagy csak csökkentenem kell a jelenleg nyilvántartott halasztott bevétel összegét, és kötelezettségként nyilvántartani a visszafizetendő támogatást?
7. cikk / 1281 Osztalékelőleg szociális hozzájárulási adója
Kérdés: Egy kft. két belföldi magánszemély tagja részére 2022 novemberében bruttó 6-6 millió Ft osztalékelőleget fizetett ki a 2022-es év várható eredményének terhére. A kft. 2022 novemberében levonta a 15% szja-előleget, illetve (mivel kivás a cég) 2022. IV. negyedévében kivaalapot növelt a kifizetett osztalékelőleggel. Ugyanakkor szochót nem fizettünk az osztalékelőleg után. 2023 márciusában elfogadta a taggyűlés a 2022. évi beszámolót, melyben tehát 12 millió forint osztalék véglegessé vált. A tagoknak (havi bruttó 330 E Ft a bérük) kifizetett osztalékelőleg után a 2023/03. havi járulékbevallásban a kft.-nek kell-e szochót bevallania, megfizetnie?
330 E Ft×12 hó = 3960 E Ft az éves bruttó bér
232 E Ft×24 hó = 5568 E Ft a felső adófizetési határ
5568 E Ft - 3960 E Ft = 1608 E Ft×13% = 209.040 Ft/hó
Tehát 209.040 Ft×2 fő, ennyit kell bevallanunk a 2308-as havi járulékbevallásban mint szocho, és fizetnünk 2023. 04. 12-ig?
Megjegyzés:
2022. évben osztalékot is fizetett a kft. a tagoknak (a korábbi évek eredménytartalékából), és ott szocho tekintetében számoltunk felső határt, a kft. be is vallotta, és befizette a különbözetet.
330 E Ft×12 hó = 3960 E Ft az éves bruttó bér
232 E Ft×24 hó = 5568 E Ft a felső adófizetési határ
5568 E Ft - 3960 E Ft = 1608 E Ft×13% = 209.040 Ft/hó
Tehát 209.040 Ft×2 fő, ennyit kell bevallanunk a 2308-as havi járulékbevallásban mint szocho, és fizetnünk 2023. 04. 12-ig?
Megjegyzés:
2022. évben osztalékot is fizetett a kft. a tagoknak (a korábbi évek eredménytartalékából), és ott szocho tekintetében számoltunk felső határt, a kft. be is vallotta, és befizette a különbözetet.
8. cikk / 1281 Halasztott bevételként elszámolt támogatás visszafizetése
Kérdés: A társaság részben GINOP-pályázaton nyert összegből több tárgyi eszközt és szellemi terméket valósított meg. A záró elszámolásra 2019 júniusában került sor. A támogatás bevételként történő elszámolása a 2018. évben a halasztott bevétellel szemben megkezdődött. A 2022. évben egy szabálytalansági eljárás során közel 150 millió Ft visszafizetésére kötelezték a társaságot. Módosítanom kell-e visszamenőlegesen a lezárt években támogatás címén elszámolt bevételt a társaságiadó-bevallás önellenőrzése mellett, vagy csak csökkentenem kell a jelenleg nyilvántartott halasztott bevétel összegét, és kötelezettségként nyilvántartani a visszafizetendő támogatást?
9. cikk / 1281 "Vagyonban fel nem lelhető" bútorokban keletkezett kár
Kérdés: 1. Áfakörös egyéni vállalkozó 10 évvel ezelőtt bútorlapot vásárolt, melyből polcokat készített. A vásárolt anyagot egy összegben kiadásként könyvelte (Szja-tv. 11. számú melléklet I. 1.), nem saját vállalkozásban megvalósuló beruházásként, így az nem került be a tárgyi eszközök közé [Szt. 26. §-a (1) bek.]. Tűz miatt a "vagyonban fel nem lelhető", így nem is selejtezett bútorokat kárként a károkozóval szemben meg kívánja téríteni. Van-e erre lehetősége, ha igen, az Szja-tv. mely rendelkezése szerint és milyen értéken érvényesítheti igényét? 2. Áfakörös egyéni vállalkozó készlete egy tűz során év közben korommal szennyezetté vált, ezért azt év végi leltárban már nem is szerepeltette, annak ellenére, hogy selejtezési jegyzőkönyvet nem készített. Ahhoz, hogy a készletet kivezesse a könyvelésből "egyéb ráfordításként", milyen dokumentumok meglétére van szükség, és ez hol van szabályozva? Az egyéb ráfordítást hol kell feltüntetnie a nyilvántartásában, adóbevallásában?
10. cikk / 1281 Fejlesztési tartalék lekötött tartalékba történő átvezetés nélkül
Kérdés: A 2021. évi éves beszámolót elfogadó taggyűlésen fejlesztési tartalék elkülönítéséről hoztak határozatot. A társaságiadó-bevallás ennek megfelelően készült el. Az év végi zárlati tételek könyvelésénél azonban ennek a rögzítése elmaradt. A közzétett mérleg így lekötött tartalékot nem tartalmaz. Van-e lehetőség a mérleg utólagos módosítására?