1452 talált állásfoglalás a bevallás kifejezésre

Kérdés: 1. Amennyiben egy számlán az áfateljesítés nem megfelelő (így például előző időszakra vonatkozik), kiállítható-e helyesbítő számla az eredeti számlára hivatkozva, de a megfelelő áfateljesítési dátummal, ha igen, milyen módon szükséges kiállítani, milyen formai feltételek mellett? Ebben az esetben a két számla együttesen értelmezhető az eredeti számlával, és az eredeti számla áfája áttehető-e a helyesbítő számla teljesítési időszakába (adóalap, adóösszeg nem változik)?
2. Amennyiben nem helyesbítő számla kerül kiállításra, hanem az eredeti számlát sztornózzák, és új számla kerül megfelelő áfateljesítéssel kiállításra, a sztornószámla csak a kiállításkor csökkentheti az adóalapot?

Kérdés: 1. Ha a nyugdíjas jogviszony 2026-ban kezdődik, pl. 2026. 09. 01-jével, akkor is a teljes évi jövedelmet kell összeszámítani (nyugdíjas és nyugdíj előtti jövedelem), vagy csak a nyugdíjas időszakra fizetett összegnél kell figyelembe venni az éves átlagkereset négyszeresét?
2. Ha a jövedelem kifizetőtől származik, és a munkavállaló nem kéri havonta a 3-4 vagy többgyermekes anyák szja-mentességét (mivel év végén egy összegben kéri majd a NAV-tól), akkor is a kifizetőnek kell utána megfizetni a szociális hozzájárulási adót?

Kérdés: Alapcélja szerint mentőszolgálatot teljesítő alapítvány az Országos Mentőszolgálattal kötött szerződés alapján végzi a mentési tevékenységét. A tevékenységet végző magánszemélyek nem alkalmazottai az alapítványnak, egyéni vállalkozók vagy máshol munkaviszonyban lévők. A tevékenységük díjazása megbízási jogviszonyban vagy egyéni vállalkozói számla alapján történik. Évente továbbképzésen vesznek részt, ami a terembérleten túl szállodai költséget jelent. Ebben a szállás és étkezés szerepel, reggelin kívül ebédbiztosítással és büfészolgáltatással. Költségelszámolás szempontjából az étkezés reprezentációnak vagy igénybe vett szolgáltatásnak minősül? Van-e az alapítványnak adófizetési kötelezettsége az ügylet után?

Kérdés: Áfás egyéni vállalkozó 5 éve vásárolt egy ingatlant, amelyhez kapcsolódóan áfalevonási jog illette meg (az ingatlant bérbeadás céljára vásárolta, amely tevékenységére az általános szabályok szerinti adókötelessé tételt választotta). Most meg kívánja szüntetni az egyéni vállalkozását úgy, hogy az ingatlan még mindig a tulajdonában van. Azt a továbbiakban magánszemélyként kívánja tulajdonolni. Mire kell figyelni a korábban levont áfa arányos részének fizetendő áfaként történő bevallásakor? (Figyelési időszak: 20 évből még csak 5 év telt el.) Milyen bizonylatot kell készíteni ebben az esetben, amely a fizetendő áfa alapbizonylatául szolgál? A fizetendő áfán kívül más fizetési kötelezettsége keletkezhet az ingatlannal kapcsolatban az egyéni vállalkozás megszűnésekor?

Kérdés: Egy társaság székhelye 2026. július 1-jével Budapestről egy olyan magyarországi településre került, ahol helyi iparűzési adó nincs bevezetve. Budapesten a székhelyváltozást követően telephelye nem maradt. A társaság előző évi HIPA-adóalapja 100 millió Ft alatt volt. A társaságnak vannak munkavállalói és tárgyi eszközei is, azonban ezek nem köthetők egyértelműen egyik településhez sem. A munkavállalók esetében sincs olyan állandó munkavégzési hely, amely alapján egyértelmű települési hozzárendelés lenne lehetséges. A 2026. évi HIPA-bevallásban milyen módszerrel kell a teljes éves vállalkozási szintű HIPA-adóalapot a két település között megosztani? Alkalmazható-e ebben az esetben a Htv. 3. számú melléklete szerinti személyi jellegű ráfordítással arányos megosztási módszer? Amennyiben igen, hogyan kell a településhez közvetlenül nem köthető munkavállalók személyi jellegű ráfordítását figyelembe venni az évközi székhelyváltozás miatt? Helyes-e az az eljárás, amely szerint – feltételezve, hogy a munkavállalók tényleges irányításának helye követte a székhelyet – a székhelyváltozás előtti időszakban elszámolt személyi jellegű ráfordítás Budapesthez, míg a székhelyváltozást követő időszakban elszámolt személyi jellegű ráfordítás az új székhely szerinti településhez kerül, és ezek arányában osztjuk meg a teljes 2026. évi HIPA-adóalapot? Vagy az évközi székhelyváltozás esetére ettől eltérő, például időarányos vagy más speciális megosztási szabályt kell alkalmazni? Kérjük annak megerősítését is, hogy a HIPA-t be nem vezető új székhely szerinti települést az adóalap-megosztás során figyelembe kell venni, és az erre a településre jutó adóalaprész után helyi iparűzésiadó-fizetési kötelezettség nem keletkezik.

Kérdés: Elegendő-e a könyvelési szám a számviteli bizonylat egyetlen kiegészítő jelöléseként? A Számviteli Levelek 268. számában (2012. 07. 05.) megjelent 5499. számú válasz szerint a beérkező számlán elegendő egy azonosító szám, ha az ahhoz tartozó könyvelési tétel állandó és utólag ellenőrizhető. A Számviteli Levelek 481. számában (2023. 03. 09.) megjelent 9120. számú válasz szerint a könyvelőprogram is kontírozhat. Kérjük megerősíteni, hogy ez a hatályos számviteli, adózási és elektronikus megőrzési szabályok, valamint a NAV ellenőrzési gyakorlata alapján ma is irányadó-e? A gazdálkodónál nincs külön dokumentumkezelő rendszer. A program egyedi könyvelési számot ad; a papírbizonylatra csak ezt írják rá, az elektronikus eredetit pedig nem módosítják. A könyvelési szám, illetve az eredeti bizonylat azonosítója alapján a programban visszakereshetők az érintett főkönyvi számlák és a rögzítés adatai. Elegendő-e ez, vagy további adatot – például T/K számlaszámot, könyvelési dátumot vagy szignót – is fel kell tüntetni az alábbi bizonylatokon?
1. magyar nyelvű papírszámla;
2. idegen nyelvű, devizás külföldi számla;
3. elektronikus PDF-számla;
4. EDI-n érkező számla;
5. papíralapú bankkivonat;
6. elektronikusan letölthető bankkivonat vagy banki adatállomány;
7. banki API-n közvetlenül a könyvelési rendszerbe érkező számlaforgalmi adatok.
Az idegen nyelvű, devizás számlánál elegendő-e a könyveléshez szükséges adatok magyar jelentését, az alkalmazott számviteli árfolyamot, továbbá – ha eltér – az áfa szerinti árfolyamot és az annak meghatározásánál irányadó időpontot a programban, a bizonylathoz logikailag hozzárendelve rögzíteni? Kötelező-e ezek közül bármit fizikailag rávezetni a számlára, vagy ez csak praktikus eljárás? Szükséges-e teljes magyar fordítás? Az API-adatok esetében mi minősül eredeti számviteli bizonylatnak? Elegendő-e a banki tranzakcióazonosító és a könyvelési szám alapján létrejövő logikai kapcsolat, vagy külön elektronikus bankkivonatot is le kell tölteni és meg kell őrizni? Kérjük az 1–7. pont mindegyikére külön megjelölni, hogy elegendő-e az azonosítón alapuló logikai hozzárendelés. Ha nem, kérjük a további követelmény pontos jogszabályi alapját és minimális tartalmát is megadni.

Kérdés: Egy kft. sportedzéseket szervez. Az edzőket megbízási díjjal foglalkoztatja óradíjas megállapodásban, havi elszámolással. Lesz olyan edző, aki főállás mellett végzi ezen tevékenységet, ezért ekhós nyilatkozatra számítunk tőle. A megbízási szerződés alapján a havonta elszámolt tárgyhavi óradíjak után járó nettó megbízási díjat a következő hónap 10-ig kell rendeznie a kft.-nek az edző felé. Jól gondoljuk-e, hogy a kifizetés időpontjának megfelelő hónapban kell számfejtést végezni, illetve, hogy a T 1041-es tekintetében azt kell mérlegelni, hogy a kifizetett összeg eléri-e a kifizetés időpontjában aktuális minimálbér 30%-át, függetlenül attól, hogy ekho szerinti adózás alkalmazandó-e az adott személy tekintetében?

Kérdés: A társaság 2025 elején új telephelyre költözött, ezért az akkori bérelt ingatlanra vonatkozó bérleti szerződése megszűnt. A korábbi bérelt ingatlanon a társaság korábban több beruházást is végzett, illetve aktivált, amelyek a bérleti jogviszony megszűnésekor nem kerültek kivezetésre. A tényállás csak utólag, 2026-ban került feltárásra. A beruházások könyv szerinti értéke 2021–2022 folyamán teljes mértékben leírásra került, így jelenleg valamennyi érintett eszköz könyv szerinti értéke nulla. A bérleti szerződés alapján a bérbeadó a beruházásokat nem vásárolta meg. A bérleti jogviszony megszűnésekor az eredeti állapot helyreállítása is felmerült, az átadás-átvétel során azonban olyan megállapodás született, amely szerint az új bérlő átvállalta az eredeti állapot helyreállításával kapcsolatos költségeket. A beruházások ténylegesen a korábbi bérelt ingatlanban maradtak. A feltett kérdéseket – az ismétlések elkerülése érdekében – a válaszban ismertetjük.

Kérdés: Ügyfelünkkel (aki részére termékeinket rendszeresen értékesítjük, szolgáltatást nyújtunk) abban állapodtunk meg, hogy az általunk értékesített termékekre, elvégzett szolgáltatásokra vonatkozó számlakibocsátási kötelezettségünknek helyettünk ügyfelünk tesz eleget. Ügyfelünk ezen vállalásának általában eleget tesz, de egyre gyakrabban előfordul, hogy a helyettünk kiállított számlát nem küldi meg a teljesítést követően, esetenként később sem, vagy csak olyan számlát kapunk, amelyet ügyfelünk a NAV-hoz nem jelentett be. Számla hiányában nem könyvelhetünk, a vevői folyószámlát sem tudjuk egyeztetni (a NAV Online Számla Rendszerében rendelkezésre álló adatok alapján nem könyvelhetünk). Ilyen esetben mit lehet tenni?

Kérdés: Átalányadózó 2026. harmadik negyedévében átlépte a bevételi értékhatárt. Kérdés, hogy az első két negyedévi 58-as bevallással mit kell kezdeni: marad változatlanul a két 58-as bevallás, mivel azok már bevallással lefedett időszakot jelentenek? Mivel az egyéni vállalkozó a VSZJA-ba kerül, hogyan történik a járulékok és az SZJA éves szintű elszámolása?