Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

12 találat a megadott bevallás tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Tartalmi hiba javítása bevallásban

Kérdés: Ha egy cég a tao-bevallását beadta, az adóhatóság behívta tartalmi hiba miatt javítani, melyet az adózó javított is, az abban szereplő adatokat hogyan lehet később javítani? Csak önrevíziózni lehet? Csak a bevallás első oldala javítható, a mérlegeredménysorok nem, ill. az adóalapnövelők, -csökkentők sem? Indoklás szükséges, vagy elég egy levél formájában közölni a változást?
Részlet a válaszból: […]tekinthető ellenőrzésnek, így pusztán ezért nincs önrevíziós tilalom. Az önellenőrzés alapvető szabálya, hogy csak az adóalap és az adó módosítható, az egyéb tájékoztató adatok önellenőrzésére nincs lehetőség. Ha például egy adózás előtti eredményt csökkentő tétel módosul, akkor az önellenőrzésben csak ennek az adóalapra, adóra gyakorolt hatását lehet feltüntetni. Egyébként az önellenőrzést[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2006. június 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 2683
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

2. találat: Bevallás javítása

Kérdés: Egy kft. 2003. évi társaságiadó-bevallását hibernálták. Korábban az adóhatóság többször is levélben felszólította az ügyfelet, hogy tartalmi hiba miatt fáradjon be kijavítani, de a cég ezt nem tette meg. Kérdésem, hogy ezt a 31-es bevallással tudja-e javítani, vagy 32-es bevallással pótolni?
Részlet a válaszból: […]adóhatóság nyilvántartásában szerepel, csak annak adatait nem lehetett feldolgozni. Önrevíziós vagy pótló bevallás beadása helyett fel kell vennie
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2006. június 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 2682
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

3. találat: Adóelőleg-bevallás módosítása

Kérdés: A szövetkezetből néhány tag kiválik, és kft.-t hoz létre, miközben a szövetkezet változatlan formában tovább működik, azaz a "régi" szövetkezeti törvény szerinti részleges átalakulásról van szó. Ebben az esetben hogyan kell értelmezni a Tao-tv. 26. §-ának (3) bekezdését az adóelőlegről? Kell-e a változatlan formában tovább működő szövetkezetnek adóbevallást készítenie, s keletkezhet-e pótlólagos adófizetési kötelezettsége az átalakulási folyamat során keletkezett többletjövedelme után? Lehetséges, hogy az átalakulás bejegyzése után az addig fizetett adóelőleget meg kell osztani a két társaság között arányosan? Létezik olyan, hogy adóelőleg-bevallás? (Véleményem szerint adóelőleget csak fizetni kell, bevallani pedig csak az adót kell.)
Részlet a válaszból: […](a példánkban a megmaradó szövetkezetnek) és a jogutódnak (a példánkban a megalakuló kft.-nek) az átalakulás napjától (ez a bejegyzés napja) számított 30 napon belül adóelőleget kell bevallani, amelynek összege a jogelőd által bevallott adóelőleg megosztva a fennmaradó szövetkezet és a létrejött kft. között. Ezt az adóelőleget a bevallás esedékességének napjától a következő adóév hatodik hónapjának utolsó napjáig kell bevallani.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2006. június 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 2653
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

4. találat: Importbeszerzés áfája

Kérdés: 2004. május 1-jét követően importbeszerzés esetén a vámhatóság nem szab ki áfát - ide nem értve a különleges jogállású adóalanyokat -, annak bevallása önadóztatással történik. Mit kell ez esetben megfizetett adónak tekinteni?
Részlet a válaszból: […]termékimportnál az Áfa-tv. 21. §-a alapján: a vámjogi szabad forgalomba bocsátásról szóló árunyilatkozat elfogadása napján, az olyan vámhatósági intézkedésnél, amelynek következtében a terméket vámjogilag szabad forgalomba helyezettnek kell tekinteni, az intézkedésre okot adó körülmény keletkezésének időpontjában keletkezik, azaz ezzel az időponttal kell az adóbevallásba beállítani. A hivatkozottak alapján importbeszerzéssel kapcsolatosan megfizetettnek azt[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2004. november 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 1926
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

5. találat: Közösségen belüli beszerzés áfájának elszámolása

Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető kft.-ben hogyan könyveljük a Közösségen belüli beszerzés áfáját? Az adóhatóságnak ilyen címen befizetett áfát az adóbevallás 14. sorában is szerepeltetni kell.
Részlet a válaszból: […]alapjaként figyelembe kell venni a Közösségen belüli termékbeszerzés számlájában szereplő, általában devizában kimutatott ellenértéknek a forintra átszámított összegét is, és az áfabevallásba be kell állítani az áfa alapjaként. Ezen áfaalap alapján kell az Áfa-tv. szerinti mértékkel a fizetendő áfát meghatározni. (Az áfa alapja általában nem azonos a számla alapján a számviteli nyilvántartásokban beszerzési értékként, költségként elszámolt forintösszeggel!) Az Áfa-tv. 32. §-a alapján a kettős könyvvitelt vezető adóalanyt megilleti az a jog, hogy az általa fizetendő adó összegéből levonja - többek között - azt az adóösszeget, amelyet a Közösségen belülről történő termékbeszerzés után saját nevében fizetett meg. Az Áfa-tv. 36. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján a Közösségen belüli termékbeszerzésnél[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2004. november 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 1925
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

6. találat: Adómentes termékértékesítés eladási árának módosítása

Kérdés: 2004. május hónapban német ügyfél részére a kft. számlát állított ki, amely adómentes termékértékesítés volt. A német partner az áru egy részét megreklamálta, a reklamált tételről jóváíró számlát állítottunk ki augusztus hónapban. Melyik havi bevallást kell módosítani? Havi adóbevallók vagyunk, három hónap adómentes termékértékesítésnek meg kell egyeznie az összesítő nyilatkozatban lévővel. Ha a június havi bevallásban kell szerepelnie, akkor ez az egyezőség már nem áll fenn.
Részlet a válaszból: […]§-a (2) bekezdésének a) pontja alapján az előbbiek szerint kiállított helyesbítő számla a bizonylata a számviteli elszámolásnak is. Az Áfa-tv. 45. §-ának (3) bekezdése szerint a helyesbítést az adóalany a helyesbítő számla kibocsátásának napját tartalmazó adómegállapítási időszakban köteles figyelembe venni. Ebből viszont az következik, hogy a helyesbítő számla szerinti tételt a III. negyedévről készült összesítő nyilatkozatnak kell tartalmaznia. (Megjegyezzük, az Szt. hivatkozott előírása alapján az engedmény miatti helyesbítéssel a számviteli nyilvántartásokat az eredeti teljesítési időponttal kell korrigálni.) Amennyiben a reklamálás eredményeként a kiszállított termékek egy részét visszaszállították (mert nem felelt meg a szerződés szerinti követelményeknek), arról is helyesbítő számlát kell kiállítani (teljesítés volt, de az nem volt megfelelő) az Áfa-tv. 45. §-ában foglaltak szerint. (A különbözet ez esetben a visszaszállított termékek számlázott összegével egyezik meg.) Az Szt. 73. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján a helyesbítő számla a számviteli elszámolás bizonylata is azzal, hogy a számviteli nyilvántartásokban az adatokat a visszaszállítás időpontjával mint teljesítési időponttal kell korrigálni. Az Áfa-tv. 45. §-ának (3) bekezdése ez esetben[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2004. október 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 1896
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

7. találat: Közösségen belüli beszerzés könyvelése

Kérdés: Az EU-csatlakozás után a Közösségen belüli termékbeszerzéshez kapcsolódó áfát "önbevallással" kell megállapítani. Az áfa alapja a számla kelte szerinti MNB-árfolyammal forintosított összeg. A legtöbb könyvelőprogram ez alapján automatikusan ki is számolja és könyveli az áfát és az áfa alapját. Ezáltal a költség és a szállítói tartozás a számla kelte szerinti árfolyammal szerepel a könyvekben. Az Szt. szerint viszont a teljesítés napján (ami általában nem egyezik meg a számla keltével) érvényes devizaárfolyammal kell forintosítani a devizában felmerült költségeket. Hogyan kell rendezni a két árfolyam közötti különbözetet?
Részlet a válaszból: […]kérdésben leírt könyvelőprogram nem felel meg a számviteli követelményeknek. A könyvviteli nyilvántartásokban az Szt. előírásai szerint kell az adatokat rögzíteni. Ebből az következik, hogy a választott hitelintézet (ez lehet az MNB is) szerződés szerinti teljesítés napján érvényes devizaárfolyamán kell a termékbeszerzés devizaértékét forintra átszámítani, és könyvelni az eszköz- (beszerzéskor költségként történő elszámolás esetén a költség-) számlára a szállító főkönyvi számlával szemben. (A szállítói számláról nem lehet áfát könyvelni, hiszen azon áfát a külföldi fél nem tüntetett fel!) A szállítói számla alapján (a számlán feltüntetett devizaérték figyelembevételével!) kell az adófizetési kötelezettség keletkezésének[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2004. október 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 1886
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

8. találat: Átalakulás adókötelezettségei

Kérdés: Az átalakuláshoz kapcsolódó bevallási nyomtatvány borítólapján nem tudom értelmezni a jelölendő időszakokat. Például bt.-ből kft.-vé alakulás esetén mi a bevallások határideje, tao, áfa és a többi adónem szempontjából? Mi a létrejövő kft. tevékenységének kezdete, ha a bt.-t 2003. 07. 14-én törölte a cégbíróság, és a kft.-t ugyanezen a napon jegyezte be?
Részlet a válaszból: […]határidejével egyidejűleg kell benyújtani. Ez az Szt. 141. §-ának (1) és (3) bekezdése szerint a cégbejegyzést követő 90 nap. A nem éves elszámolású adókról (pl. áfa, fogyasztási adó, járulékok) a megszűnést (törlést) követő 30 napon belül kell adóbevallást beadni az Art. 23. §-a (3) bekezdésének a) pontja és (5) bekezdése alapján. Üzleti év (és egyben az adóév) az átalakulás során megszűnő vállalkozónál az előző üzleti év mérlegfordulónapját követő naptól az átalakulás cégbírósági (bírósági) bejegyzésének napjáig - mint mérlegfordulónapig -[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2004. július 1.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 1772
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

9. találat: Adóbevallás és -befizetés elmulasztása

Kérdés: Egy 2001 októberében alakult bt. a 2001. évi működéséről semmilyen bevallást nem adott be, és az adóhatósághoz befizetést sem teljesített. Ennek pótlása hogyan lehetséges?
Részlet a válaszból: […]szakképzési hozzájáruláson kívül valamennyi adóról. Az adók megfizetésének időpontját az azokat szabályozó jogszabályok, illetve az Art. határozza meg. A társasági adóról, a nem magánszemélynek fizetett osztalékjövedelem utáni adóról és a szakképzési hozzájárulásról a társaságiadó-bevallásban kellett bevallást tenni 2002. május 31-ig az állami adóhatóság felé. A bevallásokat
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2003. január 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 1032
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

10. találat: Áfamentes, áfaköteles tevékenység, bevallások gyakorisága

Kérdés: Kizárólag tárgyi adómentes tevékenységet végző kft. meglévő tárgyi eszközeit értékesíti. Hogyan kell az általános forgalmi adót elszámolnia? Ugyanezen cég a jövőben áfaköteles szolgáltatást közvetít egy tárgyi adómentes tevékenységet folytató társaságnak. Az áfa szempontjából hogyan kell eljárnia, be kell-e jelentkeznie, milyen bevalló lesz a cég (havi, negyedéves, éves)?
Részlet a válaszból: […]kell adnia, a negyedévet követő hónap 20. napjáig. Továbbá - mivel megszűnt kizárólag tárgyi adómentes tevékenységet folytató adóalanynak lenni - a kft.-nek a jövőben valamennyi negyedévről bevallást kell adnia. (Még akkor is, ha az adott negyedévben tárgyi eszköz értékesítése nem történt.) Amennyiben év közben az elszámolandó adó meghaladja az 1 millió forintot, a bevallással lezárt negyedévet követően havi bevallásra kell áttérni. A kft.-nek azonban nemcsak fizetendő adója van az értékesítései után, hanem pótlólag az áfalevonási joga is megnyílik az áfatörvény 39. § (3) bekezdésének a) pontja alapján az alábbiak szerint: Ha a tárgyi eszköz beszerzése és értékesítése között 60 hónapnál (ingatlan esetén 120 hónapnál) kevesebb idő telt el, és a társaság rendelkezik a nevére szóló, a beszerzést igazoló számlákkal, a figyelési időszak hátralévő részére eső előzetesen felszámított adó levonható. Az adólevonás abban a bevallásban érvényesíthető, amelyben a továbbadás fizetendő adója is szerepel. Például tegyük fel, hogy a kft. 1997 márciusában fénymásolót vett, a számlában 100 pénz le nem vonható áfa szerepelt. A fénymásolót 2001 júniusában értékesítik 500 + áfáért. Amennyiben a kft. negyedéves bevalló, a július 20-áig adandó bevallásában szerepeltet (500 x 0,25)=125 fizetendő adót, és jogosult arra, hogy levonható adóként 15 pénzt elszámoljon. (A 100 pénz le nem vonható áfából a 60 hónapos figyelési periódusban havonta 100:60 = 1,66 "pénz kopik el". A társaságnál 1997 márciusától 2001 májusáig volt a fénymásoló [a továbbértékesítés hónapját úgy kell venni, mintha az eszköz már nem a társaságnál volna, még akkor is, ha csak a hónap utolsó napján adják el a jószágot], így 51 hónapra jutó előzetesen felszámított adó terheli csak a társaságot. Az 51 hónapra 84,99 pénz a le nem vonható áfa, az összes, 100 pénzből hátra van még 100-85 = 15 pénz.) Két további megjegyzés az adólevonáshoz: 1. a fizetendő és a pótlólag levonható adó között nincs számszaki összefüggés, a fizetendő adó összege a pótlólag levonható előzetesen felszámított adó összegét nem befolyásolja; valamint 2. a fentiek szerinti áfaelszámolás független attól, hogy a nyilvántartásban az eszközök hogyan szerepelnek (pl. nullára leírták-e, vagy selejtezés címén a nyilvántartásból törölték-e azokat). Az áfaköteles szolgáltatás[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2001. március 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 80
Kapcsolódó tárgyszavak: , , , ,
| 1 - 10 | 11 - 12 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést