1381 cikk rendezése:
1. cikk / 1381 Apportált kamat helytelen elhatárolása
Kérdés: Az „A” cég 100%-os tulajdonosa „B” cég. Az „A” cégnek nincs bevétele, a „B” cégtől kapott tagi kölcsönből finanszírozza a befektetéseit. 2023-ban az „A” cégbe apportálásra került a tagi kölcsön egy része és annak követeléssé vált kamata. A hiba ott keletkezett, hogy az év végi zárásnál a teljes éves kamat került elhatárolásra és könyvelésre (T 87 – K 48). A beszámoló beküldését követően vált nyilvánvalóvá a hiba, miszerint a korábban apportált 2023. évet érintő kamat is elhatárolásra került. A kamat mértékét tekintve jelentős összegű hibának minősül, ezért 3 oszlopos beszámolót kell készíteni. Ennek a tételnek a javítása miként kerüljön könyvelésre? Az alábbi lehetőségek merültek fel. A tévesen könyvelt kamat összegét fordítva könyvelem: K 87 – T 48, vagy negatív tételként, esetleg K 97 – T 48, vagy mérlegoldalon átvezetem az időbeli elhatárolásból az eredménytartalékba, mellyel együtt önellenőrizzük a 2023. évi társaságiadó-bevallást? Esetleg egyik sem helyes, és más megoldást kell alkalmazni?
2. cikk / 1381 Tulajdonjogtól eltérő vagyonjogi megállapodás
Kérdés: Házaspár válásuk okán értékesíti az 50-50%-ban tulajdonolt ingatlanját. A vagyonjogi megállapodásban viszont ettől eltérő 80-20%-os elosztás van rögzítve. Az szja-bevallásban az ingatlaneladásból szerzett jövedelem kiszámításánál mit kell figyelembe venni bevételként? Az eladott ingatlan 50%-át (ez szerepel az adásvételi szerződésben), vagy a ténylegesen megkapott értéket (vagyonjogi megállapodás szerint)?
3. cikk / 1381 Munkabér megállapítása részben euróban, részben forintban
Kérdés: Ügyfelünk, egy magyar tulajdonú zrt. vezető tisztségviselői számára szeretnénk a munkabért részben euróban, részben forintban megállapítani. Lehetséges ez, vagy csak egy pénznem választható? Kérdés még, hogy a kifizetéskor, illetve annak könyvelésekor milyen árfolyamot kell használni?
4. cikk / 1381 Fejlesztési tartalék lejárat előtti feloldása – egyéni vállalkozó
Kérdés: Egyéni vállalkozó fejlesztési tartalékot képzett 2022-ben, előreláthatóan nem tudja feloldani, van-e lehetősége arra, hogy a 2024. évi bevallásában visszafizeti az adókat, késedelmi pótlékkal? Ha van rá lehetőség, milyen teendői vannak?
5. cikk / 1381 Átalányadózónál kamattámogatás
Kérdés: Átalányadózó egyéni vállalkozó a 39/2011. (V. 18.) VM rendelet alapján kamat-, kezességi támogatásban részesül, a támogatás az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokról szóló, 2023. december 13-i (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet hatálya alá tartozik. Az igazolást a MÁK küldi meg. Bankszámlakivonaton csak a kamatterhelés jelenik meg, a hitel alszámlán van feltüntetve a támogatás folyósítása, lehívása. A bank negyedév végén vonja le a hitelkamatot. A támogatás milyen bevétele lesz az egyéni vállalkozónak, átalányadózóként?
6. cikk / 1381 Alanyi adómentes vállalkozó külföldön igénybe vett szolgáltatásainak áfája
Kérdés: Alanyi adómentes vállalkozó EU-s és/vagy 3. országbeli partnerének számláz szolgáltatást. A szolgáltatás nyújtása érdekében igénybe vesz szolgáltatásokat EU-s és 3. országbeli partnerektől. Jól gondolom, hogy 2025-ben is igaz, hogy ebben az esetben az alanyi adómentes vállalkozó nem alanyi adómentes minőségében jár el? Így áfabevallásra kötelezett, és azon áfák levonására jogosult, melyek a nyújtott szolgáltatások érdekében merültek fel?
7. cikk / 1381 Iskola beszámolójának közzététele
Kérdés: Adott egy közhasznú nonprofit kft., amelynek a tagjai magánszemélyek. A közhasznú kft. fenntartóként finanszírozza külön adószámmal rendelkező iskoláját, amely így külön beszámolót és bevallásokat készít. Az iskola beszámolóját közzé kell-e tenni, ha igen, akkor hol, mikor, milyen formában?
8. cikk / 1381 Pénzforgalmi áfa értékhatárának átlépése
Kérdés: Van egy betéti társaság, amely pénzforgalmi áfát választott. A pénzforgalmi értékhatárt átlépte 2023. október 15-én, amit én sajnos 2024 márciusában vettem észre. Minden számláját kivettem 2023. október 16-tól a pénzforgalmi áfából – több száz számláról van szó –, de valahogy mégis bent ragadt pár költség- és bevételszámla, ami 423 ezer forint áfafizetési kötelezettséget eredményezett. Ezek a számlák azért most kerültek előtérbe, mert 2025 januárban lettek kiegyenlítve kompenzálással. Nem tudom, mi a teendő ebben az esetben. Úgy gondolom, hogy be kell adni 2023 decemberre egy önrevíziót. A társasági adót nem befolyásolja, viszont a beszámolóban a mérleg sorai változnak. Közben a társaság átalakult kft.-vé 2025. február 15-ével. Mi ilyenkor a teendő?
9. cikk / 1381 Euróban kapott előleg beszámítása
Kérdés: A 3243. számú válaszhoz kapcsolódóan kérdezem, hogy a 2025. 01. 28-i teljesítéskori könyvelés hogyan felel meg az Áfa-tv. 80. §-a (1) bekezdésének? Az Áfa-tv. szerint az előleg esetén a teljesítésnapi választott és bejelentett árfolyamon kell átszámítani az áfát, majd a végszámla esetén az előleg összegét beszámítva az előleg eredeti teljesítési időpontban átszámított áfaösszegét kell levonni a végszámla áfatartalmának összegéből. A számla befogadója maximum annyi áfát vonhat le forintban, ami a számlán szerepel. Ha egy évben történik az előleg- és a végszámla kiállítása, akkor a végszámlán a teljesítést két sorra bontjuk a számlán és a könyvelésben, az egyik tétel az előleggel megegyező teljesítési összeg, ezt az előleg árfolyamán forintosítjuk, a maradék összeg pedig a végszámla teljesítési napján érvényes árfolyammal kerül forintosításra. Így az előleg visszavonása esetén egyáltalán nincs árfolyam-különbözet, és annyi áfaösszeget vonunk le a teljesítéskor, amennyit befizettünk. Kérdés a fenti példa esetében, ha a teljesítés a következő évben van, akkor az előleg áfáját át kell-e értékelni, hiszen ha átértékelem, akkor biztosan nem tudok annyi áfát levonásba helyezni, amennyi az előlegszámlán szerepel.
10. cikk / 1381 Opciós jog is része a bizalmi vagyon induló vagyonának
Kérdés: A bizalmi vagyon alapításakor az induló vagyonba piaci értékkel (értékelés könyvvizsgálattal alátámasztva) üzletrész vételéhez kapcsolódó opciós jog került kimutatásra, kvázi az opciós jog is részét képezte a bizalmi vagyon induló vagyonának. A bizalmi vagyont kezelő élt az opciós joggal, és vételi ajánlatot tett az üzletrészre, az opciós szerződésben szereplő vételáron. Egyebekben az opciós jogot alapító szerződés az opciókötést is ellenérték megfizetéséhez rendelte. Hogyan alakul a bizalmi vagyon „eredménye” az ügylethez kapcsolódóan, és igaz-e a következő könyvelési metódus: Az opciós jog értékét (ami követelésként volt kimutatva) pénzügyi műveletek ráfordításaként kivezetjük, majd a vételáron a befektetett eszközök közé bekerül az üzletrész értéke? Az opciós jog kivezetése tehát veszteséget okoz a kezelt vagyonnak, kvázi hozam típusú jövedelmet a kedvezményezettek nem tudnak kivenni ebben az évben, ha feltételezzük, hogy csak ez az egy gazdasági esemény volt az üzleti évben? Egyebekben a vagyon is csökken, ha az opciós jog értéke magasabb volt, mint az üzletrész vételára. Vagyis ezzel a gazdasági eseménnyel mind a hozamként (egyáltalán nem vehető ki), mind a tőkeként való kivétel lehetősége minimalizálódik a kezelt vagyonban?
