Saját gépkocsi elszámolása kilométer-nyilvántartás nélkül

Kérdés: A cég ügyvezetője a saját gépkocsija elszámolását havi 500 km átalányban kéri, nem ad kilométer-elszámolást. Hogyan könyveljem?
Részlet a válaszából: […] ...költségtérítésnek minősül. Ebben az esetben az ügyvezető nyilatkozhat arról, hogy tételes költségelszámolást választ (a teljes bevételről is lehet nyilatkozni, hogy az költség, de ezt az adóbevallásban készített útnyilvántartás alapján alá kell támasztani),...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 13.

Nem jelentős összegű hiba a bevallásban

Kérdés: Az Szt. szerint nem jelentős összegű hibát – miután a társaságiadó-alapja növekszik – az adóbevallás önellenőrzésével korrigálja a társaság (a hiba a 2022. évet érinti, feltárása 2023-ban történik). A tao-bevallásban az eredeti bevallásban szerepeltetett valamennyi mezőt ki kell tölteni vagy módosított új adattal, vagy ha nem változott, akkor az eredeti bevallásban szereplővel. Ez mit jelent a gyakorlatban? A 07-01-02-es lapokon az eredménykimutatáshoz kapcsolódó adatokat kell feltüntetni, az A-01-es lapon a mérleghez kapcsolódókat a BESZÁMOLÓ adatai alapján. Nem jelentős hibánál az önellenőrzéssel érintett év beszámolója nem változik, a hiba a feltárás évében kerül könyvelésre, és a beszámolóban elszámolásra. A feltárás évének (2023) beszámolója és a tao-bevallás említett lapjai így megegyeznek, az adóalap-korrekció a növelő/csökkenő tételekben megjelenik. Az önellenőrzéssel érintett év (2022) tao-bevallásában az eredménykimutatáshoz kapcsolódó sorokat kell módosítani, hogy az adóalap változzon? A mérlegsorokat – tao-bevallás A-01 lap – is változtatni kell? Pl. 2022-ben nem könyvelt bevétel kapcsán ez érinti az árbevételt, a vevőkövetelést, iparűzési- és társaságiadó-kötelezettséget is. De akkor nem fog egyezni a 2022-es beszámoló adataival, hiszen az nem változott, változik. Az iparűzésiadó-bevallást is önellenőrizni kell, illetve lehet?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. önellenőrzését a 2229 bevallás ismételt benyújtásával kell beadni – a felsorolt kivétekkel –, minden adatot ki kell tölteni, változtatva azt, amit az önellenőrzés érint [2229 bevallás előlap 2. pont]. Ez mindenképpen érinti a 2229-01-01 lapon az eredményt, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 13.

Kölcsönzött munkavállalók jövedelmének forrásadója

Kérdés: Egy munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cég magyar állampolgárságú munkavállalóit közvetíti Ausztriába. Az OECD Modellegyezmény Kommentárjának 15. cikkében foglaltak alapján gazdasági értelemben vett munkáltatónak az osztrák partner minősül, ezáltal a kölcsönzött munkavállalók jövedelme adóztatásának joga Ausztriát illeti. Ezzel párhuzamosan Magyarország mentesíti az adózás alól ezen jövedelmeket. A munkaerő-kölcsönzésről minden hónapban számlát állítunk ki az osztrák partner felé. Az osztrák partner a számla végösszegéből 20% forrásadót von le, amellyel a munkavállalók személyi jövedelemadója megfizetettnek minősül.
1. A kölcsönzött munkavállalók jövedelméből a cégtől levont forrásadó "ellentételezéseként" a magyar szja-nak megfelelő mértéket, 15%-ot vonunk le. Helyesen járunk el?
2. A számlázott összeg nemcsak a munkavállalók bérét és járulékait, hanem az egyéb költségeket is tartalmazza. Így a forrásadó és a munkavállalóktól levont összeg között jelentős eltérés van. A különbözetet egyéb ráfordításként számoljuk el. Helyesen járunk el?
Részlet a válaszából: […] ...elszámolásA munkaerő-kölcsönzés számlázott összege (áfa nélkül): T 318. Külföldi vevő – 94. Közösségi szolgáltatás árbevétele (1000).Levont forrásadó (20%), mivel a céget terheli, a forrásadó levonásakor az egyéb ráfordítások között kell kimutatni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 13.

Termőföldvásárlás támogatásból

Kérdés: Hogyan kell könyvelni a termőföld vásárlását? Vásárlás a fiatal gazda támogatásból történt.
Részlet a válaszából: […] ...célra kapott támogatás támogatási okiratában nincsen utalás a tőketartalékba helyezésre, akkor a kapott támogatást halasztott bevételként kell könyvelni: T 384 – K 9646, de a halasztott bevételt időbelileg el kell határolni: T 9646 – K 4832. A passzív...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 13.

Egyesület társaságiadó-alapjának számítása

Kérdés: Egyesület társaságiadó-alapjának számításához kérem segítségüket. Sportegyesület közhasznú tevékenysége iskolások sportra való nevelése, sportrendezvények szervezésével, valamint sporteszközök biztosításával. Bevételeinek kiegészítésére bérbe ad sporteszközöket. Saját tulajdonú ingatlanát is esetenként bérbe adja sportcélra, többnyire magánszemélyeknek. A bérbeadáson kívül más gazdasági tevékenységet nem végez. A bérbeadás bevételét a mérlegben a vállalkozási tevékenység oszlopban kell szerepeltetni? Meg kell fizetni a bérbeadás után a társasági adót, akkor is, ha összességében az egyesület nem nyereséges? Az egyesület nem rendelkezik közhasznúsági fokozattal.
Részlet a válaszából: […] ...Ctv. 20. § (1) bekezdés ea) és fb) pontja szerint alapcél szerinti bevétel a kizárólag az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységet szolgáló dolog, jog átruházásának, illetve átengedésének ellenértéke (itt a sporteszközök bérbeadása), valamint – figyelemmel a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 13.

Célmegjelölés nélkül lehívott hitel kamatának elszámolása

Kérdés: Az újonnan alakult társaság jelenleg beruházást folytat annak érdekében, hogy létrehozza azt a nagy értékű létesítményt, amivel a gazdasági tevékenységét folytatni fogja. A társaság jegyzett tőkéje a törvényben előírt legalacsonyabb összeg. Így saját forrással minimálisan rendelkezik. A beruházást anyavállalati hitelből valósítja meg teljes mértékben a társaság, amelyre rendelkezésre áll egy keretszerződés. A keretszerződés alapján a társaság a szükséges hitelösszeget egy írásbeli igénylő dokumentum alapján tudja lehívni. A keretszerződés és a lehívó dokumentum nem határozza meg a lehívott hitel célját. A lehívott hitel bármilyen tétel finanszírozására fordítható, így általános hitelnek tekinthető. Az Szt. 47. §-a (4) bekezdésének a) pontja alapján az eszköz beszerzéséhez, előállításához közvetlenül kapcsolódóan igénybe vett hitel, kölcsön felvétele után az eszköz üzembe helyezéséig, raktárba történő beszállításáig terjedő időszakra elszámolt (időszakot terhelő) kamat a bekerülési érték részét képezi. Egyes szakmai vélemények szerint csak olyan hitel kamata aktiválható, amelyet konkrétan nevesítve a beruházás finanszírozására vettek fel. Esetünkben egyértelműen megállapítható, hogy a beruházást az anyavállalati hitelből finanszírozták. Véleményünk szerint ebben az esetben indokolt az üzembe helyezésig felmerült kamatnak egy meghatározott arányszámmal történő aktiválása? Amennyiben igen, milyen elfogadható módszerekkel kalkulálható ki az aktiválandó kamat mértéke?
Részlet a válaszából: […] ...amelynek az összes kamata, egyéb költsége az eredményt terheli. Ez azonban ellentmond a vállalati érdeknek (nincs értékesítési bevétel, de ráfordítás van, és így veszteséges gazdálkodás), de ellentmond a valódiság számviteli alapelvnek is. Tehát megoldandó –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 13.

Alapkezelő által felszámított jutalék

Kérdés: Egy befektető nagy összegű eurót ad portfóliókezelésbe egy külföldi banknak azzal, hogy csak és kizárólag a külföldi bank alapkezelője által kezelt befektetési alapokba fektetheti a pénzt. Az alapkezelő ezért jutalékot fizet a befektetőnek, ami meg is jelenik a kivonaton. Ez a jutalék a pénzügyi műveletek bevétele vagy egyéb bevétel?
Részlet a válaszából: […] ...nem jutalék, hanem üzletszerzésért fizetett összeg (az alapkezelő oldaláról végleges pénzeszközátadás), ezért a befektetőnél egyéb bevételként könyvelendő.(Kéziratzárás: 2024. 06....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 13.

Elhatárolt veszteség tulajdonosváltás esetén

Kérdés: "A" Kft.-nek 2009-2014 között, illetve 2019-ben elhatárolt vesztesége keletkezett a társasági adóban. 2022-ben tulajdonosváltás történt, 5 magánszemély tulajdonos eladta "A" Kft.-ben lévő üzletrészét a szintén a tulajdonukban álló "B" Kft.-nek. 2019-2021. évben "A" Kft. árbevétele 91%-ban a fő tevékenységéből, 9%-ban egyéb tevékenységből származott. "A" Kft.-nek új tevékenysége nem lett, korábbi tevékenységét folytatta. 2022-ben és 2023-ban a teljes árbevétele a fő tevékenységéből származott. Úgy értelmezzük, hogy a Tao-tv 17. § (9) b) bekezdés szerint a korábban elhatárolt veszteséglevonás folytatható. Jól értelmezem, hogy a 2009-2014. évben keletkezett veszteségre nem kell alkalmazni a (9.a) szerinti arányosítást (Tao-kitöltési útmutató 2329-03-01 01. sor magyarázata szerint), ugyanakkor a 2019. évben keletkezett veszteségelhatárolás felhasználásakor alkalmazni kell, csak 91%-ban lehet érvényesíteni?
Részlet a válaszából: […] ...ha a kereskedelmi, termelői, szolgáltatói tevékenységet vagyonkezelői tevékenység váltja fel,b) a tevékenységből mindkét adóévben bevételt, árbevételt szerez.Ennek alapján a 2019. adóévi veszteség leírása folytatható. "A" kft. két korábbi tevékenységéből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 13.

Mikrogazdálkodónál járó kamat elhatárolása

Kérdés: A vállalkozás rövid lejáratú kölcsönt (visszafizetési határidő 1 év, nem lakásvásárlásra) nyújtott munkavállalójának a 2022. év végén. A kölcsön kamata a jegybanki alapkamat 5 százalékkal növelt értéke, a visszafizetéskor egy összegben esedékes. 2023. év közben csak egy részét tudta a munkavállaló visszafizetni, a többi részét 2024 áprilisában rendezte. A vállalkozás mikrogazdálkodói beszámolót készít. A 2024-ben kapott kamat 2023. évre jutó időarányos részét időbelileg el kell határolni?
Részlet a válaszából: […] ...398/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet 6. §-ának (2) bekezdése szerint: "Aktív időbeli elhatárolásként kell kimutatni az olyan járó kamatbevételeket, amelyek csak a mérleg fordulónapja után esedékesek, de a mérleggel lezárt időszakra – illetve az ezt megelőző időszakra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 13.

Partnertalálkozón adott saját gyártású termék

Kérdés: Partnertalálkozó keretében adott saját gyártású termék adózása hogyan alakul, ha az adott terméket meglevő és jövőbeni üzleti partner is kaphatja, egyéni vállalkozók is, magánszemélyek is, akik még egyáltalán nem vásároltak tőlünk. Az átadott termék az adott termék legkisebb kiszerelése. A szokásos bruttó piaci ára ennek a kiszerelésnek 5000 Ft alatti. Ilyenkor a rendezvényen átadott termék minősülhet-e árumintaként szja szempontjából adómentesnek? Áfa szempontjából pedig szintén adómentesnek? Tao-tv. alapján elismert költségnek? Hogyan alakul a teljes adózása?
Részlet a válaszából: […] ...§ 9. pontja]. Amennyiben az áruminta megfelel a fenti meghatározásnak, akkor nem keletkezik áfafizetési kötelezettség.Az adóköteles bevételszerző tevékenység érdekében előállított, átadásra kerülő ellenérték nélküli áruminta esetében az előállításához...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 13.
1
2
3
500