Nyugta használata esetén az adókötelezettség keletkezésének időpontja

Kérdés: Egy normál áfakörbe tartozó szórakozóhely hétvégenként másnap hajnalig tart nyitva. Az online pénztárgép zárása ilyen esetekben van, hogy átcsúszik a nyitást követő nap hajnali 2-3 órára. Hogyha ez a hó végén vagy év végén történik szilveszterkor, akkor melyik napi bevételként kell elszámolni a bevételt, illetve melyik áfabevallásba kerülnek be a teljesítések? A napi forgalmi jelentés keltezése lesz a mérvadó, ami ilyenkor már a következő havi/évi bevételek közé tartozik?
Részlet a válaszából: […] A nyugtaadási kötelezettség szabályait abban az esetben, ha az adóalany pénztárgépes nyugtaadásra kötelezett, a pénztárgépek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről, valamint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. július 16.

Időszakos elszámolású ügyleteknél az áfalevonás időpontja

Kérdés: Időszakos elszámolású ügyleteknél az elszámolási időszakot követően kiállított számlán a teljesítés időpontja megegyezik a fizetési határidővel. Pl. elszámolt időszak: 04. 02. – 05. 11. Számla kelte: 05. 27. Teljesítés időpontja: 06. 12. Fizetési határidő: 06. 12. Áfabevallás szempontjából melyik hónapban keletkezik a levonható áfa?
Részlet a válaszából: […] ...adónak megfelelő fizetendő adót meg kell állapítani. Magyarul ugyanabban az időpontban keletkezik a beszerzést (szolgáltatás igénybevételét) terhelő áfa levonásának a joga, mint amikor az értékesítőnél (szolgáltatás nyújtójánál) az adófizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. július 16.
Kapcsolódó címkék:  

Vagyonkezelő osztalék jogcímen ingatlant szerez

Kérdés: Adott egy zártkörűen működő részvénytársaság, amelynek a részvényei egy részét megszerzi egy vagyonkezelő alapítvány, a vagyonkezelő alapítvány ezeknek a részvényeknek mint vagyonnak a rendelésével jön létre. A vagyonkezelő alapítvány részesedése a részvénytársaságban 10% alatti. Az alapítvány kuratóriumában ugyanazok a természetes személyek vesznek részt, mint a zártkörűen működő részvénytársaság közgyűlésében és igazgatóságában, a döntéshozásban részt vevő felek személye tehát 100% mértékben megegyezik. Ezek a személyek egymásnak közeli hozzátartozói. A részvénytársaság ingatlan vagyonnal rendelkezik. A részvénytársaság dönt osztalék kifizetéséről a vagyonkezelő alapítvány részére, mégpedig természetben történő kifizetés formájában, vagyis magának az ingatlannak az átruházásával. Az első kérdésünk az, hogy ilyenkor az Itv. 18. §-ának (4) bekezdése alapján össze kell-e számolni a részvénytársaság és a vagyonkezelő alapítvány vagyoni részesedését, és ezáltal keletkezik-e illetékfizetési kötelezettsége a vagyonkezelő alapítványnak az ingatlan vagyonnak osztalék jogcímén történő megszerzése esetén? Második kérdésünk: tekintettel arra, hogy a részvénytársaság közgyűlésében ugyanazok a természetes személyek vesznek részt, mint az alapítvány kuratóriumában, a részvénytársaság és a vagyonkezelői alapítvány kapcsolt vállalkozásnak tekintendő-e? Ha igen, akkor a Tao-tv. 4. §-ának mely pontja alapján?
Részlet a válaszából: […] ...vállalkozások közötti átruházása mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól, ha a vagyonszerző előző adóévi nettó árbevételének legalább 50%-a saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadásából, üzemeltetéséből, saját tulajdonú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. július 16.
Kapcsolódó címke:

Önkormányzati lakások építéséhez telek biztosítása

Kérdés: Az önkormányzat tárgyalást folytat egy gazdasági társasággal önkormányzati lakások építése témában. Az egyeztetések során az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanra építene a gazdasági társaság. Ha a lakások megépülnek, akkor a felépítményt a gazdasági társaság értékesítené, a felépítményre jutó telekrészt pedig az önkormányzat kedvezményesen vagy ingyenesen biztosítaná a faluban letelepedni szándékozó fiatalok részére. Ez esetben milyen dokumentumnak kell születnie az ingatlan vonatkozásában, hogy a gazdasági társaság el tudja kezdeni az építkezést?
Részlet a válaszából: […] ...közművezetékek az építmények közé tartoznak.A kérdésre ezek után a válasz az, hogy az önkormányzatnak a Ptk. előírásai figyelembevétele mellett szerződést kell kötnie a gazdasági társasággal, amely szerződésben az általános szerződési feltételeken...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. július 16.
Kapcsolódó címke:

Felújításhoz kapcsolódó kapott támogatás

Kérdés: Az önkormányzat által egyházi intézmény részére vagyonkezelésbe adott ingatlant az egyház pályázati úton nyert támogatással felújította. A felújítás értékét átadja az önkormányzatnak. Befolyásolja-e az átadott értéket a kapott támogatás?
Részlet a válaszából: […] ...történő kivezetéssel. Ezzel egyidejűleg a kapott támogatás összegét is a kötelezettség számláról át kell vezetni az egyéb bevételek közé.(Kéziratzárás: 2026. 07....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. július 16.
Kapcsolódó címke:

Díszfák ültetése

Kérdés: Egy normál áfakörös vendéglátóhely, amely beltéren és kültéren is üzemel a helyi önkormányzattól bérelt ingatlanon, díszfákat ültet a kertbe. A díszfák és az ültetési munkák ellenértéke 1 M Ft + áfa. Levonható-e az áfa és milyen arányban, ha kizárólag adóköteles tevékenységet végez a kft.? Az egyéb építmények közé kell aktiválni az 1 M Ft értékű fákat, vagy bérelt ingatlanon végzett beruházásként kell kezelni? Milyen leírási kulcsot alkalmazhatunk? Megfelelő-e az, ha az adott fatípus várható élettartamát vesszük alapul?
Részlet a válaszából: […] ...építmények között aktiválni.)Számviteli szempontból a tervszerű értékcsökkenési leírást a várható hasznos élettartam figyelembevételével kell megállapítani a díszfáknál is és a locsolórendszernél is.A díszfák ültetése nem tekinthető a bérelt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. július 16.
Kapcsolódó címke:

Nyílt végű pénzügyi lízing felmondása után értékesítés

Kérdés: A kft. a nyílt végű lízingszerződést a lejárat előtt felmondja. A személygépjárművet megvásárolja, majd két héten belül maga értékesíti. Milyen lépésekben és hogyan kell helyesen könyvelni az eseményeket, illetve a kocsit a könyvekből kivezetni? Fel fog merülni nem esedékes tőke- és kamattartozás, nem az eredeti összeggel megegyező maradványérték stb. Ezeket levonásba lehet helyezni? A végtörlesztés áfájával mi a teendő, illetve áfásan kell-e értékesíteni a személygépkocsit?
Részlet a válaszából: […] ...T 149 – K 571. Ha a különbözet több, mint a tárgyévben elszámolt terv szerinti értékcsökkenési leírás, ezt a többletet egyéb bevételként kell kimutatni (T 149 – K 9699).Ha az összevezetés után az egyenleg a 142. számlán maradt (kevesebb terv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. július 16.
Kapcsolódó címke:

Telken megvalósított projekt költségeinek elszámolása

Kérdés: Adott egy gazdasági társaság, amely rendelkezik egy telekkel, amelyet a tárgyi eszközök között tart nyilván 105 M Ft értékben. Elkezdett a telken megvalósítani egy nagyobb projektet, amelynek a kivitelezési költségeit (külső-belső szakipari munkák, közműépítés, őrzés, útépítés), valamint egyéb járulékos költségeit (tervezés, műszaki ellenőrzés, projektmenedzsmentdíj) is a készletek között tartja nyilván, ezek összértéke 227 M Ft. A beruházás éven túl valósul meg. A beruházás elkészültekor a felépítmény használati jogát átadják a helyi önkormányzatnak. Ennek a formája nem ismert. Megfelelő-e így a beruházás kezelése? Véleményem szerint a 161. főkönyvi számon kellene elszámolni a kivitelezést az Szt. 47. §-ában foglaltak figyelembevételével.
Részlet a válaszából: […] ...eszközönként (épület, közművezeték, út) kell a beruházási számlára könyvelni, a járulékos költségeket pedig a tényleges igénybevétel alapján kell a nevesített eszközök között – a könyvelés után – megosztani.Felépítményt sem ismer a számvitel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. július 16.
Kapcsolódó címke:

Kivaadóalap csökkentése korábbi elhatárolt veszteséggel

Kérdés: Ügyfélkörömben felmerült az alábbi, kisvállalati adót érintő értelmezési Az érintett társaság a kisvállalati adó (kiva) alanya, és rendelkezik a kivaalanyiságot megelőző időszakból, a társasági adó hatálya alatt keletkezett elhatárolt veszteséggel. Ismereteim szerint a kiva szabályozásában az új beruházások ösztönzése kiemelt szerepet kap, amely alapján az adóalap csökkenthető a korábbi évek elhatárolt veszteségével az új beruházások értékének erejéig. A vonatkozó rendelkezések értelmében az új beruházások adóévben kifizetett összege csökkenti a kiva adóalapját. A gyakorlatban ugyanakkor előfordul, hogy a társaság a beruházást – például gépjárműbeszerzést – nem saját forrásból, hanem hitel igénybevételével finanszírozza. Fentiekre tekintettel kérem állásfoglalásukat abban a kérdésben, hogy hitelből finanszírozott beruházás esetén – figyelemmel arra, hogy a beruházás ellenértéke nem saját forrásból kerül kiegyenlítésre – alkalmazható-e a kivaadóalap csökkentése az elhatárolt veszteség terhére.
Részlet a válaszából: […] A Katv. 20. § (7) bekezdése szerint az adóalap a beszerzett, előállított, korábban még használatba nem vett tárgyi eszközzel (beruházással), szellemi termékkel, kísérleti fejlesztés aktivált értékével kapcsolatos adóévi kifizetések összegéig csökkenthető a korábbi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. július 16.
Kapcsolódó címke:

Kivitelezéshez tervezés megrendelése

Kérdés: Főként kivitelezéssel foglalkozó cég tervezést is végez, ha a megrendelő tervezéssel együtt rendeli meg a kivitelezést. Az elkészült tervet fel kell-e venni a szellemi termékek közé a vállalkozónál? A tervezést a vállalkozó a kivitelezési projekt keretében számlázza ki a megrendelőnek, az elkészült terv pdf-változatát adja át a megrendelőnek.
Részlet a válaszából: […] ...amikor az elkészült terveket számlázta, és pdf-változatát átadta a megrendelőnek. Természetesen ezt a számlát könyvelni is kellett árbevételként és fizetendő áfaként, a megrendelővel szembeni követeléskénti kimutatással (T 311 – K 91-92, 467). Ebből következik,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. július 16.
1
2
3
539