5365 talált cikk a bevétel kifejezésre

Kérdés: A le nem vonható áfa mikor bekerülési érték? Az Szt. 47. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján: „az előzetesen felszámított, de le nem vonható áfa a bekerülési érték részét képezi”. A 47. § (3) bekezdése alapján: „a bekerülési értéknek nem része a levonható áfa, továbbá az Áfa-tv. szerint megosztott előzetesen felszámított áfa le nem vonható hányada”. (Ez egyéb ráfordításként kerül elszámolásra.) A fentiek alapján az alábbi esetek közül melyiket kell bekerülési értékként (vagy üzemanyagköltségként, igénybe vett szolgáltatásként) vagy egyéb ráfordításként elszámolni? A társaság kizárólag áfás tevékenységet végez.

Kérdés: A banki tranzakciós illeték könyvelése minek minősül a számvitelben? Része a bankköltségnek, csak külön soron szerepel a banki kivonaton? Vagy az Önök korábbi véleménye alapján egyéb ráfordítás? Esetleg véglegesen átadott pénzeszköz? Véleményem szerint a bankköltség része, ahogyan a kivonaton szereplő „könyvelési díj” sem igénybe vett szolgáltatás. Véglegesen átadott pénzeszközről az átadó (is) döntene, de ebben az esetben nincs döntési jogunk, hiszen szükségünk van banki szolgáltatásra, és a bankok áthárítják ezeket a költségeket. Ha véglegesen átadott pénzeszköz lenne, akkor az adózás előtti eredményt is meg kellene növelni vele? Hiszen nincs az átadás mögött jogszabályi kötelezettség, ami mentesítene az adóalap növelése alól.

Kérdés: Adott egy átalányadózó egyéni vállalkozó. Az alábbi esetekben milyen árfolyamot kell alkalmaznia?
1. Átalányadózó egyéni vállalkozó közösségi vagy 3. országbeli partnerének számláz devizában, a számla ellenértéke devizában érkezik devizaszámlára.
2. Átalányadózó egyéni vállalkozó közösségi vagy 3. országbeli partnerének számláz devizában, a számla ellenértéke forintban érkezik forintszámlára.
3. Átalányadózó egyéni vállalkozó magyar partnerének számláz devizában, a számla ellenértéke devizában érkezik devizaszámlára.
4. Átalányadózó egyéni vállalkozó magyar partnerének számláz devizában, a számla ellenértéke forintban érkezik forintszámlára.

Kérdés: Társaságunk leállította gyártási tevékenységét, üzemi működését 2025-ben. Az üzemben termelő gépek működése leállt. Elszámolható-e ezen tárgyi eszközökre értékcsökkenés, és át kell-e sorolni őket a készletek közé, ha a társaság nem tervezi az üzem közeljövőben történő eladását?

Kérdés: Egy kft. (amely egyébként szaktanácsadással foglalkozik) 2025. éve úgy alakult, hogy egyáltalán nem volt árbevétele (a tag a munkaviszonya mellett viszi a vállalkozását). A 2025. évre beadott helyi iparűzésiadó-bevallásában a kft. 2026. évre az egyszerűsített adóalap megállapítását választotta. Adóelőlegként a bevallásban 2026. 05. 31-ig 50.000 Ft-ot adtunk meg, vélelmezve, hogy az első sávban fog maradni. Ugyanakkor az ügyvezető jelezte, hogy most kötött szerződést egy bankkal, és várhatóan 30 millió Ft nettó árbevétel várható. Kérdésem az, hogy ha már most tudható, hogy nem fog megfelelni az egyszerűsített adóalap megállapítása szerint adózásnak, hanem az általános szabályok szerint kell majd megállapítania azt, akkor kell-e szeptemberben előleget fizetni (kiegészíteni), vagy majd a 2026. évről szóló bevallásában fogja az általános szabályok szerint vallani, és az adóját kiegészíteni 2027. 05. 31-ig?

Kérdés: Társasági adó szempontjából egy kft.-nek az adózás előtti eredménye –1200 E Ft. Van némi korrekciós növelő tétel, de még így is negatív az adózás előtti és az adózott eredménye is. Ebben az esetben az elvárt jövedelem-nyereség minimum alapján kell adóznia (illetve „nem” adóznia), azt kell jelölni a taobevallásban? (Nem volt árbevétele a cégnek – 0 Ft lesz a jövedelem-nyereség minimum?)

Kérdés: Társaságunk nagy összegű informatikai beruházást valósított meg, amely nagymértékben számítógépes hardvereszközök bővítéséhez köthető. A fizikai hardvereszközök beüzemelésével szorosan összetartoznak a szerverek, ezeket mind személyesen fizikailag, mind virtuálisan, kvázi online távfelügyelet segítségével karban kell tartani ahhoz, hogy a szerződés jótállási, garanciális feltételei teljesüljenek. A beüzemelő cég a számlán feltüntet az előbb említett jövőbeni karbantartási kötelezettségének megfelelően két tételsort. Egyik a hardverekre vonatkozóan 3 éves időtartamú szerver support licencszolgáltatás. A másik egy 5 éves szerver-hardver support, ami hibaelhárítást foglal magában. A support, karbantartási szolgáltatások kötelező elemei voltak a megrendelt eszközöknek, szolgáltatásoknak, mivel elengedhetetlen feltétel, hogy az eszközök 5 évig garanciálisak legyenek. A 3, illetve 5 évet az eszközök gyártója rögzíti, mint szerződéses feltételt. Társaságunk 10 év alatt szeretné a beruházást leírni. A 3, illetve 5 éves support szolgáltatást önállóan, vagyoni értékű jogként kell kezelni, vagy mint a hardverek beüzemeléséhez szorosan tartozó garanciális tételek, feloszthatók, és vagyoni értékű jog nélkül, kizárólag hardverként szükséges aktiválni?

Kérdés: Egy kft. a 2025. évben K+F-be kezdett, amihez támogatást kapott a költségek fedezésére. Közvetlen önköltségei összege 2025-ben 10 M Ft volt. Az év elején kapott 6 M Ft támogatási előleget, amivel 2025 decemberében elszámolt, tehát az előleg felhasználását jóváhagyták. Az előleget átvezette bevételre (479 – 96). A projekt nem zárult az év végén, és aktiválni szeretnék a befejezetlen K+F-et, ami kísérleti fejlesztésből állt. Jól gondoljuk-e, hogy az összemérés elvét figyelembe véve nem aktiválható a támogatott összeg, hanem összesen 4 M Ft-ot lehet a 112-be aktiválni? Ugyanez lenne a helyzet akkor is, ha az előleggel történő elszámolás a 2026. év elején, de még a mérlegkészítés időpontja előtt történt volna meg?

Kérdés: Egy kft. a tulajdonos ügyvezetőjével befektetési egységekhez kötött életbiztosítást kötött, amelynek kedvezményezettje a kft. A tulajdonos ügyvezető döntése alapján a kedvezményezett változása miatt visszavásárolta életbiztosítását 2025. 03. 05-i nappal. A kft. kiva szerint adózik. Ez olyan követeléselengedésnek minősül-e, amely miatt a 2025. évi kivabevallásban a kiva alapját meg kell növelni?

Kérdés: 2022-ben egy magánszemély szüleitől ajándékozással kapott egy ingatlant. A szerződésben fel lett tüntetve az ingatlan piaci értéke, ugyanakkor egyenes ági ajándékozás miatt nem kellett illetéket fizetni. 2025-ben az ingatlan értékesítésre került. Hogyan kell megállapítani az szja-alapot?
1. Az ajándékozási szerződésben feltüntetett piaci érték figyelembevételével? Vagyis az eladási árból levonom az ajándékozási szerződésben szereplő értéket?
2. Vagy az eladási ár 75%-ával csökkentem a bevételt, vagyis az eladási ár 25%-a lesz a jövedelem? Mivel az ajándékozás után nem kellett illetéket fizetni, így nincs illetékalap, amivel csökkenteni tudnám a bevételemet?