5130 cikk rendezése:
1. cikk / 5130 Alanyi adómentesség utólagos választása – jogszabályváltozás
Kérdés: Egy egyéni vállalkozó élni kíván a lehetőséggel, hogy 2025. január 1-re visszamenőleg alanyi adómentességet választ, mivel az éves bevétele várhatóan nem éri el a 18 millió forintot. Ugyanakkor januárban már több számlát is kibocsátott, amelyeken értelemszerűen még áfát tüntetett fel. Hogyan kell most ezeket a számlákat kezelni? Ha utólag adómentessé válik, vissza kell-e térítenie az áthárított áfát a vevőinek?
2. cikk / 5130 Bankkártyán fizetett borravaló könyvelése
Kérdés: Bankkártyás borravaló könyvelésével kapcsolatban kérem a véleményüket, tekintettel a 2025. 01. 01-től hatályos változásokra, mely szerint adómentes az a borravaló is, amelyet a vendéglátóegység üzemeltetője oszt szét a dolgozóinak, megfelelő nyilvántartás vezetése mellett. Cégünk felszolgálóegységeiben a vendég a fogyasztása ellenértékének bankkártyás fizetésekor egy külön erre a célra rendszeresített applikáción jelzi, hogy a fogyasztása ellenértékén felül kíván borravalót adni, és azt is, hogy annak összege hány százaléka a fogyasztásnak. Ilyen módon a borravaló összege a céges bankszámlán kerül jóváírásra, a szétosztás pedig az alábbiak szerint valósulhat meg.
1. A nap/hét végén a rendszerből lekért jelentés alapján a borravaló összege a boltvezető által kivételre kerül a pénztárból, majd azt a belső szabályzatban meghatározott módszer szerint a dolgozók között szétosztja.
2. A szétosztás – felhasználva a rendszerből lekért jelentést és a belső szabályzatot – a bérszámfejtésen keresztül, a havibér utalásával együtt valósul meg az egység dolgozóinak, azáltal, hogy a számfejtési programba adómentes juttatás jogcímén az egyes dolgozókra kalkulált összeg rögzítésre kerül.
Mivel a borravaló az áfa rendszerében nem minősül ellenértéknek, illetve azt a fogyasztó szándéka szerint nem a cégnek, hanem a felszolgálóegység dolgozóinak kívánja juttatni, véleményünk szerint annak egyéb bevételként, majd kiosztáskor egyéb személyi jellegű kifizetésként történő megjelenítése nem indokolt, hanem azt egy technikai mérlegszámlán indokolt könyvelni, melynek egyenlege a már a bankszámlán jóváírt, de még kiosztásra nem került borravaló összegét kell, hogy mutassa, mint kötelezettséget a dolgozók felé. Ez a könyvelési módszer független attól, hogy a fentiekben leírt 1-es vagy 2-es módszer szerint történik a szétosztás. Kérjük szíves véleményüket a könyvelés általunk leírt módjáról!
1. A nap/hét végén a rendszerből lekért jelentés alapján a borravaló összege a boltvezető által kivételre kerül a pénztárból, majd azt a belső szabályzatban meghatározott módszer szerint a dolgozók között szétosztja.
2. A szétosztás – felhasználva a rendszerből lekért jelentést és a belső szabályzatot – a bérszámfejtésen keresztül, a havibér utalásával együtt valósul meg az egység dolgozóinak, azáltal, hogy a számfejtési programba adómentes juttatás jogcímén az egyes dolgozókra kalkulált összeg rögzítésre kerül.
Mivel a borravaló az áfa rendszerében nem minősül ellenértéknek, illetve azt a fogyasztó szándéka szerint nem a cégnek, hanem a felszolgálóegység dolgozóinak kívánja juttatni, véleményünk szerint annak egyéb bevételként, majd kiosztáskor egyéb személyi jellegű kifizetésként történő megjelenítése nem indokolt, hanem azt egy technikai mérlegszámlán indokolt könyvelni, melynek egyenlege a már a bankszámlán jóváírt, de még kiosztásra nem került borravaló összegét kell, hogy mutassa, mint kötelezettséget a dolgozók felé. Ez a könyvelési módszer független attól, hogy a fentiekben leírt 1-es vagy 2-es módszer szerint történik a szétosztás. Kérjük szíves véleményüket a könyvelés általunk leírt módjáról!
3. cikk / 5130 Februárban végzett önellenőrzés könyvelése
Kérdés: 2025. 02. hónapban tudomásunkra jutott, hogy a korábbi években hibásan lett számolva az igénybe vehető szociális hozzájárulási kedvezmény a pályára lépők, a szakképzettséget nem igénylő munkavállalók, valamint a megváltozott munkaképességű dolgozók után. Az önellenőrzés a mérlegbeszámoló elkészítése előtt történt, „pluszbevételt” jelent a cég részére. Ebben az esetben a 2024. évre vagy 2025-re számoljuk el szabályosan?
4. cikk / 5130 Tőkeleszállítás-tőkeemelés eredményhatása
Kérdés: 3 M Ft jegyzett tőkéjű és 500 M Ft eredménytartalékkal rendelkező kft. tőkeleszállítást hajt végre tőkekivonással. A leszállítás mértéke 2 M Ft, ilyen arányban az eredménytartalék is kivonásra kerül. A cégbírósági bejegyzés napjával a könyvelés: T 411 Jegyzett tőke – K 47 Alapítóval szembeni kötelezettség 2 M Ft. T413. Eredménytartalék – K47 Alapítóval szembeni kötelezettség 333 M Ft (2/3×500 M Ft). Azonnal megtörténik a jegyzett tőke visszaemelése is (tekintsünk el a bejegyzéstől), de végeredményként a könyvelés az alábbi a tulajdonos bizalmi vagyon utalása miatt: T 38 Pénzeszközök – K 411 Jegyzett tőke 2 M Ft. A tulajdonos bizalmi vagyon, akinek a számviteli nyilvántartásában a jelzett 3 M Ft névértékű üzletrész 300 M Ft értékben került a bizalmi vagyon létrehozásakor meghatározásra. A számviteli törvény alapján helyes-e a tulajdonos bizalmi vagyonnál az alábbi könyvelés?
T 36. Leányvállalattal szembeni követelés – K 97 Pénzügyi műveletek bevétele 335 M Ft (2 M Ft+333 M Ft). A részesedés könyv szerinti értékének kivezetése: T 87 Pénzügyi műveletek ráfordítása – K 17 Részesedések 200 M Ft (300 M Ft×2/3) A tőkeemelés elszámolása (itt is tekintsünk el a bejegyzéstől) T17 Részesedések – K 38 Pénzeszközök 2 M Ft. Ebben az esetben eredményhatás a tulajdonos bizalmi vagyonnál: +2 M Ft + 333 M Ft – 200 M Ft = 135 M Ft.
Helyes-e fenti metódus, vagy inkább az alábbi könyvelési megoldás a helyes a tulajdonos bizalmi vagyonnál, tekintettel arra, hogy a tőkecsökkentés a tőkemegfelelés miatt „névleges”?
T 36. Leányvállalattal szembeni követelés – K 97 Pénzügyi műveltek bevétele 335 M Ft (2 M Ft + 333 M Ft). A tőkeemelés elszámolása: T17 Részesedések – K 38 Pénzeszközök (eltekintve a bejegyzéstől, csak a pénzügyi teljesítésre egyszerűsítem a tételt). Ebben az esetben eredményhatása a tulajdonos bizalmi vagyonnál 335 M Ft (2 M Ft + 333 M Ft).
T 36. Leányvállalattal szembeni követelés – K 97 Pénzügyi műveletek bevétele 335 M Ft (2 M Ft+333 M Ft). A részesedés könyv szerinti értékének kivezetése: T 87 Pénzügyi műveletek ráfordítása – K 17 Részesedések 200 M Ft (300 M Ft×2/3) A tőkeemelés elszámolása (itt is tekintsünk el a bejegyzéstől) T17 Részesedések – K 38 Pénzeszközök 2 M Ft. Ebben az esetben eredményhatás a tulajdonos bizalmi vagyonnál: +2 M Ft + 333 M Ft – 200 M Ft = 135 M Ft.
Helyes-e fenti metódus, vagy inkább az alábbi könyvelési megoldás a helyes a tulajdonos bizalmi vagyonnál, tekintettel arra, hogy a tőkecsökkentés a tőkemegfelelés miatt „névleges”?
T 36. Leányvállalattal szembeni követelés – K 97 Pénzügyi műveltek bevétele 335 M Ft (2 M Ft + 333 M Ft). A tőkeemelés elszámolása: T17 Részesedések – K 38 Pénzeszközök (eltekintve a bejegyzéstől, csak a pénzügyi teljesítésre egyszerűsítem a tételt). Ebben az esetben eredményhatása a tulajdonos bizalmi vagyonnál 335 M Ft (2 M Ft + 333 M Ft).
5. cikk / 5130 Kistermelő 1-es és 2-es kategória közötti különbség
Kérdés: A kistermelő 1-es kategória és a kistermelő 2-es kategória között mi a különbség adózás tekintetében?
6. cikk / 5130 Tartós részesedés, tartós követelés apportálása
Kérdés: Az „A” kft. és a „B” kft. közösen létrehozzák a „C” kft.-t. Az új társaság saját tőkéjét részesedések és követelések apportálásával oldják meg. Az „A” kft. tartós részesedéssel rendelkezik „D” társaságban. Az „A” kft. „C” kft.-nek átadja a „D” leányvállalatában lévő 100%-os részesedését, és a „D” leányvállalat felé tartós követeléseit is. Az „A” kft. könyveiben 100.000 euró értéken szerepelnek a „D” leányvállalata irányában fennálló tartós követelései, azonban az apportálás során „C” kft. tulajdonosi köre ezt 10%-kal alacsonyabb, 90.000 euró piaci értéken állapítja meg és fogadja el. A piaci értéket könyvvizsgálói szakértői véleménnyel alátámasztják. A követelésből nem engedik el a leányvállalat felé a 10.000 eurót, csak nem látják megalapozottnak a megtérülést. Kell ezt az apportba vevő „C” kft. és az apportáló „A” kft. könyveiben megfelelően könyvelni, év végén értékelni, hogyan hat ez a társasági adó alapjára? Mi történik, ha végül mégis befolyik az eredeti, magasabb követelésösszeg a „C” kft.-hez? Jól gondoljuk-e, hogy a különbözet az apport átvételekor még nem képez társaságiadó-alapot, csak akkor, ha az mégis befolyik?
7. cikk / 5130 Bizalmi vagyonkezeléssel kapcsolatos kérdések
Kérdés: A bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló hatályos 2014. évi XV. törvény előírásai szerint:
1. Ügyvéd által ellenjegyzettnek kell lennie a bizalmi vagyonkezelői szerződésnek?
2. A bizalmi vagyonkezelő családtag esetén milyen végzettséghez kötött?
3. Az MNB-nek csak bejelentési kötelezettsége van?
4. Vagyonkezelésbe adáskor a felértékelt vagyon után nem keletkezik adófizetési kötelezettsége?
5. Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik?
6. Milyen lényeges dologra kell még odafigyelni?
1. Ügyvéd által ellenjegyzettnek kell lennie a bizalmi vagyonkezelői szerződésnek?
2. A bizalmi vagyonkezelő családtag esetén milyen végzettséghez kötött?
3. Az MNB-nek csak bejelentési kötelezettsége van?
4. Vagyonkezelésbe adáskor a felértékelt vagyon után nem keletkezik adófizetési kötelezettsége?
5. Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik?
6. Milyen lényeges dologra kell még odafigyelni?
8. cikk / 5130 Bizalmi vagyonkezelő számviteli nyilvántartásai
Kérdés: A bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló hatályos 2014. évi XV. törvény előírásai szerint: Milyen számviteli nyilvántartás vezetésére kötelezett, illetve milyen más kötelezettsége van?
9. cikk / 5130 Kapcsolt vállalkozás bizalmi vagyonkezelésnél
Kérdés: Bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján mind a vagyonrendelők, mind a kedvezményezettek magánszemélyek. A vagyonkezeléssel megbízott gazdasági társaság (továbbiakban Vagyonkezelő) tulajdonos/ügyvezetője egy magánszemély, aki egyben mint vagyonrendelő, és mint kedvezményezett is érintett a bizalmi vagyonkezelési szerződés konstrukciójában. A Vagyonkezelő társaság másik (önálló) ügyvezetője a tulajdonos/ügyvezető gyermeke. A Vagyonkezelő társaság kezelésében lévő vagyontömeg (továbbiakban: Vagyontömeg) egy társaságot alapít (továbbiakban Társaság). A Társaság ügyvezetője ugyanaz a gyermek, mint a Vagyonkezelő társaságban. A Társaság a tevékenység végzését a tulajdonos (Vagyontömeg) által kamatmentesen nyújtott tagi kölcsönből finanszírozza.
Jól gondoljuk-e, hogy:
1. Fentiek alapján egyértelmű, hogy kölcsönösen fennáll a kapcsolt viszony (Tao-tv. 4. § 23. pontja alapján) a Vagyonkezelő, a Vagyontömeg és a Társaság között?
2. Ha az 1. pont szerinti kapcsolt viszony fennáll, akkor alkalmazható a kamatmentes tagi kölcsön vonatkozásában a Tao-tv. 18. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozat, amely a tagi kölcsön „piaci ár” alapján megállapított kamatösszegéről akként rendelkezik, hogy az abban meghatározott összeggel a Társaság az adóalapját csökkenti, míg a Vagyontömeg ugyanezzel az összeggel növeli?
3. A Vagyontömegnek az adóévben fenti tagi kölcsönön kívül csak egyéb értékpapírokból, banki betétekből származott bevétele, ezért a Tao-tv. 20. § (b) pontja alapján nem kell az adót megfizetnie a fenti tagi kölcsön (mint követelés) kapcsán a 2. pont szerinti nyilatkozata alapján.
Jól gondoljuk-e, hogy:
1. Fentiek alapján egyértelmű, hogy kölcsönösen fennáll a kapcsolt viszony (Tao-tv. 4. § 23. pontja alapján) a Vagyonkezelő, a Vagyontömeg és a Társaság között?
2. Ha az 1. pont szerinti kapcsolt viszony fennáll, akkor alkalmazható a kamatmentes tagi kölcsön vonatkozásában a Tao-tv. 18. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozat, amely a tagi kölcsön „piaci ár” alapján megállapított kamatösszegéről akként rendelkezik, hogy az abban meghatározott összeggel a Társaság az adóalapját csökkenti, míg a Vagyontömeg ugyanezzel az összeggel növeli?
3. A Vagyontömegnek az adóévben fenti tagi kölcsönön kívül csak egyéb értékpapírokból, banki betétekből származott bevétele, ezért a Tao-tv. 20. § (b) pontja alapján nem kell az adót megfizetnie a fenti tagi kölcsön (mint követelés) kapcsán a 2. pont szerinti nyilatkozata alapján.
10. cikk / 5130 Halasztott adókövetelés – halasztott adókötelezettség
Kérdés: Cégünk a globális minimumadó hatálya alá tartozó cégcsoport magyarországi leányvállalata, és a központ utasítása szerint 2024-től be kellett vezetni a számviteli törvény szerinti halasztottadó-könyvelést, ezzel kapcsolatban merültek fel az alábbi kérdéseink.
I. Jól értelmezzük, hogy a mérlegbe kerülő egyenleg meghatározása során az alábbi sorrendet szükséges követni?
1. Halasztott adókövetelés és kötelezettség számított értékének meghatározása jogcímenként.
2. Halasztott adókövetelés realizálhatóságának vizsgálatával annak könyv szerinti értékének meghatározása.
3. A halasztott adókövetelés és -kötelezettség könyv szerinti értékének nettósítása a mérlegben, ha ugyanazon adóhatóság felé áll fenn.
II. A halasztott adókövetelés realizálhatóságát keletkezési jogcímenként indokolt vizsgálni, minden jogcímre külön-külön? Véleményünk szerint a mérlegtételekhez kapcsolódóan keletkező átmeneti halasztott adókövetelést keletkeztető különbözetek a gazdálkodás nyereséges vagy veszteséges mivoltától függetlenül, a releváns év adóalap-kalkulációjakor kvázi automatikusan visszafordulnak, így ezek realizálhatóságának külön vizsgálata nem indokolt, csak a mérlegen kívül keletkező tételeké (elhatárolt veszteség, adókedvezmények) az. Amennyiben az adott évben az adóalap negatív, abban már lecsapódtak a visszafordult halasztott adókövetelési tételek is, a veszteség realizálhatóságának a vizsgálata pedig meg fog történni.) A leányvállalatnál az elmúlt évben jövedelem- (nyereség-) minimum alapján került a társasági adó megállapítására, ahol a jellemzően átmeneti különbözetet eredményező adóalap-módosító tételekkel nem kell számolni, viszont az adókedvezmények és elhatárolt veszteség érvényesíthetőek a törvényi korlátokra tekintettel. Bár az így megállapított adó társasági adóként kerül könyvelésre, annak alapja nem a nyereség, hanem a korrigált összes bevétel 2%-a, így a számviteli törvény szerinti halasztott adókövetelés és -kötelezettség fogalom meghatározásának egyes pontjai irrelevánssá válnak. Amennyiben a cég úgy látja, hogy a következő néhány évben az adóalapja a jövedelem- (nyereség-) minimum alapján kerül megállapításra, indokolt-e a halasztott adókövetelés, -kötelezettség keletkezésének a vizsgálata és könyvelése, kimutatása a mérlegtételekhez, és a mérlegen kívül keletkező átmeneti különbözetekhez kapcsolódóan?
I. Jól értelmezzük, hogy a mérlegbe kerülő egyenleg meghatározása során az alábbi sorrendet szükséges követni?
1. Halasztott adókövetelés és kötelezettség számított értékének meghatározása jogcímenként.
2. Halasztott adókövetelés realizálhatóságának vizsgálatával annak könyv szerinti értékének meghatározása.
3. A halasztott adókövetelés és -kötelezettség könyv szerinti értékének nettósítása a mérlegben, ha ugyanazon adóhatóság felé áll fenn.
II. A halasztott adókövetelés realizálhatóságát keletkezési jogcímenként indokolt vizsgálni, minden jogcímre külön-külön? Véleményünk szerint a mérlegtételekhez kapcsolódóan keletkező átmeneti halasztott adókövetelést keletkeztető különbözetek a gazdálkodás nyereséges vagy veszteséges mivoltától függetlenül, a releváns év adóalap-kalkulációjakor kvázi automatikusan visszafordulnak, így ezek realizálhatóságának külön vizsgálata nem indokolt, csak a mérlegen kívül keletkező tételeké (elhatárolt veszteség, adókedvezmények) az. Amennyiben az adott évben az adóalap negatív, abban már lecsapódtak a visszafordult halasztott adókövetelési tételek is, a veszteség realizálhatóságának a vizsgálata pedig meg fog történni.) A leányvállalatnál az elmúlt évben jövedelem- (nyereség-) minimum alapján került a társasági adó megállapítására, ahol a jellemzően átmeneti különbözetet eredményező adóalap-módosító tételekkel nem kell számolni, viszont az adókedvezmények és elhatárolt veszteség érvényesíthetőek a törvényi korlátokra tekintettel. Bár az így megállapított adó társasági adóként kerül könyvelésre, annak alapja nem a nyereség, hanem a korrigált összes bevétel 2%-a, így a számviteli törvény szerinti halasztott adókövetelés és -kötelezettség fogalom meghatározásának egyes pontjai irrelevánssá válnak. Amennyiben a cég úgy látja, hogy a következő néhány évben az adóalapja a jövedelem- (nyereség-) minimum alapján kerül megállapításra, indokolt-e a halasztott adókövetelés, -kötelezettség keletkezésének a vizsgálata és könyvelése, kimutatása a mérlegtételekhez, és a mérlegen kívül keletkező átmeneti különbözetekhez kapcsolódóan?
