Sajtóterméket értékesítő egyéni vállalkozó bevétele

Kérdés:

Alanyi áfamentes, átalányadózó egyéni vállalkozó egy lapterjesztő zrt.-vel kötött bizományosi szerződés szerint újságértékesítést végez. A sajtótermék-értékesítés mentesül a nyugtaadási kötelezettség alól, helyesen gondoljuk, hogy az újságeladások ellenértékét nem kell beütnie a pénztárgépbe? A lapterjesztő az egyéni vállalkozó részére szállítói számlát állít ki, ami tartalmazza az időszak forgalmát, a bizományosi díj összegét, és a számla végösszege a lapterjesztő részére megfizetendő forgalom összege. Átalányadózó egyéni vállalkozó nem számolja el költségként a lapterjesztő számláját, tekintettel az adózási mód sajátosságára és a bevételi nyilvántartás vezetésére. Szeretném a tájékoztatásukat kérni, hogy az egyéni vállalkozó az alanyi áfamentes határ 12 milliós összegének meghatározásánál bevételként a lapterjesztőtől kapott bizományosi díjat számolja el, vagy a teljes újságforgalmazás összege bevételt jelent számára?

Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 167. §-a alapján mentesül a nyugtakibocsátási kötelezettség alól az adóalany abban az esetben, ha sajtóterméket értékesít, ezáltal annak gépi úton történő kibocsátása sem kötelező. Természetesen lehetőség van a sajtótermékek eladását is pénztárgépes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 8.

Pénzforgalmi áfa határértékének túllépése

Kérdés:

Átvettünk egy céget, és az egész év áttekintése során észrevettük, hogy a 7. hónapban átlépte a pénzforgalmi áfa határértékét. Az előző könyvelő nem jelentette át. Szeretnénk jogkövető módon eljárni, és az ügyfél is korrekt elintézési módot vár. Rengeteg kibocsátott számláról van szó, vagyis új számlák kibocsátása nem opció. Jeleztük az ügyfélnek, hogy az ezután kibocsátott számlákra már ne írja rá, hogy pénzforgalmi áfás, és be fogjuk vallani, decemberben pedig jelezzük a NAV felé, hogy jövőre nem kíván pénzforgalmis lenni. De mi legyen a rosszul kiállított és rossz időpontban bevallott számlákkal?

Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 196/F. § (1) bekezdése b) pontja szerint a pénzforgalmi elszámolás megszűnik a pénzforgalmi elszámolás választására jogosító – 125 millió forintos bevételi – értékhatár meghaladásával, az értékhatár meghaladását követő napon.Az Áfa-tv. 196/C. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 14.

Alanyi adómentesség más tagállamban

Kérdés:

Alanyi áfamentes vállalkozásként webáruházat üzemeltetek. A belföldi vásárlókon kívül vannak más EU-tagországból is magánszemély megrendelőim. A más tagállami vevőknek állíthatok-e ki adómentes számlát, vagy nekik áfásan kell számláznom? Utóbbi esetben a magyar vagy a vásárló lakóhelye szerinti áfamértéket kell felszámítani? A termékeket minden esetben Magyarországról szállíttatom ki a vevők részére.

Részlet a válaszából: […] Az alanyi adómentesség alkalmazhatósága a jelenlegi uniós szabályok szerint arra a tagállamra terjed ki, amelyikben az adóalany a nyilvántartásba vétele során ezt a jogállást választotta. Feltételezhetően a vállalkozás Magyarországon választott alanyi adómentességet, míg a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 31.

Tévesen kibocsátott áfamentes számlák

Kérdés: Egyéni vállalkozó alanyi áfamentes. 2022. év novemberben átlépte a 12 milliós bevételi értékhatárt, de későn vette észre, és továbbra is áfa nélkül számlázott. Az átlépést követően tévesen kibocsátott számláit módosítania kell, áfa felszámításával. Kérdés, hogy a módosított számlákon a 27%-os áfát az eredeti összegen felül kell-e felszámítani, vagy az eredeti összeget úgy kell tekinteni, mint amely már tartalmazza az áfa összegét? Mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben az egyéni vállalkozó továbbra is adómentes adóalanyként járt el, azaz áfa felszámítása nélkül – vélelmezhetően az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa-tv.) 169. § m) pontja szerinti – alanyi áfamentességre vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 9.

Minimálbérnél kevesebb munkabér esetén az ekho alkalmazása

Kérdés: A munkáltató egy magánszemélyt alkalmaz heti 10 órában csomagoló munkakörben, havi 60 E Ft munkabérrel. Ez után megfizeti az általános szabályok szerinti adókat, járulékokat. Továbbá ugyanezt a magánszemélyt megbízza előadó-művészeti tevékenységre, mindig az adott projektre adott honorárium összegében – ami maximum havi 600 E Ft-ra tehető. Ez a megbízási díj már teljes egészében ekhós szabályok szerint adózna, mivel egy másik jogviszonyában (bár a munkáltató és megbízó személye azonos...) az általános szabályok szerinti közterheket fizet. Szabályos ez így?
Részlet a válaszából: […] Az ekho szerinti adózást az a magánszemély választhatja, aki a törvény szerint felsorolt foglalkozások valamelyikébe tartozik, és ezzel adóköteles bevételt szerez. Így mindenekelőtt azt kell tisztázni, hogy a kérdésben említett előadó-művészeti tevékenységre alkalmazható-e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 15.

Jövedelem adózása megbízási szerződés esetén

Kérdés: A megbízási szerződéssel foglalkoztatott magánszemélynek szükséges-e, hogy valahol legalább a minimálbérnek megfelelő összegű jövedelmét a normál szabályok szerint adóztassa, annak érdekében, hogy az afelettit az egyszerűsített közteherviselésről szóló 2005. évi CXX. törvény szerint adóztathassa?
Részlet a válaszából: […] A megbízási szerződéssel foglalkoztatott magánszemélynek szükséges, hogy valahol legalább a minimálbérnek megfelelő összegű jövedelmét a normál szabályok szerint adóztassák, ha az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény (Ekho tv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 10.

Bérelt földterületen ültetvénytelepítés átadása a bérbeadónak

Kérdés: Egy kft. a saját tulajdonosának földterületén állami támogatással saját vállalkozásban ültetvényt telepített, mely már termőre fordult. A megváltozott gazdasági körülmények következtében a tulajdonos őstermelőként kívánja tovább folytatni e tevékenységét. Hogyan kell ezt jogszerűen kezelni, könyvelni, mi lesz a levont áfa sorsa stb.?
Részlet a válaszából: […] Az egyszerűnek tűnő kérdést részelemeire kell bontani ahhoz, hogy a felmerülő kérdésekre választ adjunk.A kft. a saját tulajdonosának földterületén állami támogatással saját vállalkozásban ültetvényt telepített, amely már termőre fordult.Ahhoz, hogy ez megvalósulhasson...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 28.

Elektronikus úton nyújtott szolgáltatások teljesítési helye, számlázása

Kérdés: Kérdésem az elektronikus úton nyújtott szolgáltatások teljesítési helyére és számlázására vonatkozik, különös tekintettel arra, amikor az Áfa-tv. 45/A. §-a nem alkalmazható. Szeretnék információt kapni az alábbiakról a későbbiekben részletezett hat esetre vonatkozóan:
–Mi a teljesítés helye?
–A számlán fel kell-e tüntetni az áfát?
–A számlán a "fordított adózás" és "Áfa területi hatályon kívüli szolgáltatás" szövegrészeket kell-e szerepeltetni (vagy esetleg egyéb megjegyzést)?
–A közösségi adószámot fel kell-e tüntetni (eladó, vevő)?
–Van-e adatszolgáltatási kötelezettség a 65-ös áfabevalláson és az A60-as nyilatkozaton?
1. Közösségen belüli szolgáltatásnyújtás esetén adóalany részére.
2. Közösségen belüli szolgáltatásnyújtás esetén nem adóalany (magánszemély) részére.
3. Harmadik országbeli szolgáltatásnyújtás esetén adóalany részére.
4. Harmadik országbeli szolgáltatásnyújtás esetén nem adóalany (magánszemély) részére.
5. Egyesült Királyságban regisztrált adóalany részére.
6. Egyesült Királyságban regisztrált nem adóalany (magánszemély) részére.
Kérem, legyenek kedvesek a válaszokat egy áfás kft. és egy alanyi adómentes katás egyéni vállalkozás esetében is megadni! Amennyiben kizárólag az Egyesült Királyságban (vagy más harmadik országban) végez szolgáltatást a kft./egyéni vállalkozó, akkor kötelező-e kiváltania a közösségi adószámot?
Részlet a válaszából: […] Az adóalany részére teljesített, elektronikus úton nyújtott szolgáltatások tekintetében a teljesítési hely megállapítására vonatkozóan az Áfa-tv. nem tartalmaz különös szabályokat, így azt a 37. § (1) bekezdésének általános szabálya szerint kell megállapítani....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 11.

Katás ügyvédi iroda ingatlaneladása

Kérdés: A 2012. évi CXLVII. törvény 2. § 12. g) pontja értelmében a kisadózó egyéni vállalkozónak a nem kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköze értékesítésekor az ebből származó jövedelmének adózására az 1995. évi CXVII. Szja-tv. XI. fejezetében foglalt rendelkezéseket kell alkalmaznia. Tehát a nem kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköze értékesítésének ellenértéke nem számít a kisadózó vállalkozás bevételének. Ingatlan esetén, ha több mint öt év eltelt a vásárlás óta, adómentessé válik az értékesítéssel megszerzett jövedelme.
1. Hasonló helyzetben lévő kataadóalany ügyvédi iroda esetén hogyan kell leadózni az ingatlaneladásból származó jövedelmet, ha az nem kizárólag üzemi célt szolgált?
2. A jelenleg kataadóalany ügyvédi iroda 20 éve vásárolt ingatlanának értékesítését milyen adózási forma választása esetén tudja optimalizálni?
3. Esetleg érdemes értékhelyesbítéssel a piaci értékre módosítani az ingatlan értékét még az értékesítést megelőzően, hogy ezáltal az értékesítés ellenértékével szemben magasabb legyen a beszerzési érték?
Részlet a válaszából: […] A Katv. 2. § 12/g) pont szerinti adózás kizárólag az egyéni vállalkozóra vonatkozik. Az ügyvédi iroda tulajdonát képező ingatlan értékesítéskor az ellenérték minősül a kisadózó vállalkozás bevételének. Ha ezzel túllépi a 12 millió forint bevételi határt, akkor a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 10.

Kivára való áttérés

Kérdés: A kivára való áttérés egyik feltétele az, hogy az adózó – kapcsolt vállalkozás adataival együtt számolt – átlagos statisztikai állományi létszáma az adóévet megelőző évben várhatóan ne haladja meg az 50 főt. A kapcsolt vállalkozások figyelembevétele a tv. szerint: (3) A (2) bekezdésben meghatározott állományi létszám és bevételi határok számítása során a kapcsolt vállalkozások átlagos statisztikai állományi létszámát és bevételét együttesen, az utolsó beszámolóval lezárt üzleti év adatai alapján kell figyelembe venni. Ha egy társaságnak az adóévet megelőző adóévnek csak egy részében van kapcsolt vállalkozása (a kapcsolt vállalkozása az adóév során megszűnik), az ő létszámadatait hogyan kell figyelembe venni? Esetleg az utolsó beszámolóval lezárt üzleti év fordulónapján fennálló állapot alapján kell az összegezést elvégezni ?
Részlet a válaszából: […] A Katv. 16. § (3) bekezdése szerint az állományi létszám és bevételi határok számítása során a kapcsolt vállalkozások adatait együttesen kell figyelembe venni az utolsó beszámolóval lezárt üzleti év adatai alapján. Ez azt jelenti, hogy ha az adózónak a Katv. hatálya...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 15.
1
2
3
5