7 találat a megadott bizományos tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]általános forgalmi adó szempontjából a szolgáltatásnyújtásra vonatkozó bizományosi szerződés alapján teljesülő ügyletre a közvetített szolgáltatás szabályai alkalmazandók (Áfa-tv. 15. §), amelyek értelmében, ha az adóalany valamely szolgáltatás nyújtásában, a saját nevében, de más javára jár el, úgy kell tekinteni, mint aki (amely) ennek a szolgáltatásnak igénybevevője és nyújtója is. A szolgáltatás közvetítőjét (bizományosát) megillető díj pedig két szolgáltatás ellenértékének különbözeteként jelenik meg. Ez a gyakorlatban azt eredményezi, hogy a bizományos a tevékenységéért járó bizományi, közvetítői díjat - mint szolgáltatásnyújtás ellenértékét - soha nem "számlázhatja vissza" a megbízó felé. Megítélésünk szerint a konkrét esetben is ez az irányadó, hiszen - a leírtak alapján - a bizományos a saját nevében köt szerződést a végfelhasználóval.Számlaösszefüggések a bizományosnál:- a szervező által a bizományi díjjal csökkentett eladási árról kiállított számla alapján: T 271, 466 - K 454;- a végfelhasználó felé kiállított számla alapján az eladási ár könyvelése: T 381, 311 - K 91-92, 467; könyv szerinti érték kivezetése: T 815 - K 271;- az áfakulcs nem változik.Az előbbiekhez képest más konstrukció lenne, ha a cég nem saját nevében, hanem a megbízó nevében (ügynöki minőségben) kötne szerződést. Ekkor a megbízó meghatalmazása alapján történhetne a végfelhasználó felé a számla- vagy nyugtakibocsátás (Áfa-tv. 160-161. §), emellett pedig az ügynök saját szolgáltatásának ellenértékéről, az ügynöki[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]is 0 százalékos adómértékkel "adózott". 2004. május 1-je után a fenti megítélésben annyi változás történt, hogy az Áfa-tv. hivatkozott 11. §-ának (2) bekezdése - a már említett jogharmonizációs kötelezettség miatt - úgy módosult, hogy a korábbi, a megbízó és a bizományos közötti értékesítést termékexportnak minősítő b) pont megszűnt. E módosítás azt eredményezi, hogy a továbbiakban a megbízó bizományos felé történő termékértékesítése még akkor is belföldön - az adott termékre vonatkozó adómérték szerint - adóztatandó ügyletnek minősül, ha a bizományos vevő részére végzett értékesítése egyébként termékexportot valósít meg. Az említett ügyletek bizonylatolásában is történt változás. 2004. május 1-jét megelőzően a termékexportot 0 százalékos adó "terhelte" [2003. december 31-én hatályos Áfa-tv. 29 §-ának a) pontja], ennek megfelelően az ezt kísérő számlán 0 százalékos adómértéket kellett feltüntetni. A jelzett időpontot követően a termékexport fogalmilag már adómentes ügyletnek minősül [2004. május 1-jén hatályos Áfa-tv. 29. §-ának a) pontja], az ügyletet kísérő számlán 0 százalékos adómérték helyett a "Mentes az adó alól" kifejezést kell feltüntetni [2004. május 1-jén hatályos Áfa-tv. 44. §-ának (3) bekezdése]. Összefoglalva: az exportbizomány kapcsán[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]elkülönítés is (idegen helyen tárolt áruról van szó), amiből következik, csak olyan készletnyilvántartó program használható, amely program az ehhez szükséges értékbeni információkat biztosítja. Így tehát, ha a bizományosnak átadott árukészlettel közvetlenül és ténylegesen a bizományos rendelkezik, azaz az áru a bizományosnál van, akkor nem megfelelő az olyan program, amely csak mennyiségi háttérinformációt ad a bizományi értékesítésre átvett árukról. Ha az áru nem került ki a megbízó raktárából, telephelyéről, a bizományos által történt értékesítéskor onnan történik a kiszállítás, akkor a megbízó számára elegendő lehet az árukészlet csökkenéséről kapott információ. A kérdésben csak a bizományba adott áruk értékesítéséhez kapcsolódó elábéról van szó, de nem tudni, hogy a vevőnek közvetlenül ki értékesít: a megbízó értékesít (számláz) a bizományos közreműködésével (mert akkor elegendő az így értékesített áruk elábéjának az ismerete, hiszen az árbevétel közvetlenül a megbízónál jelenik meg), a bizományos értékesít (számláz) közvetlenül (mert akkor, legkésőbb az értékesítéssel egyidejűleg a megbízó eladja az árukészletet a bizományosnak, azaz a megbízó számláz a bizományos felé, és az így eladott árukészlet beszerzési értékét kell a megbízónál elábéként elszámolni). A válasz alapján a kérdésben szereplő program nem megfelelő akkor, ha a bizományos az árukészletet ténylegesen átveszi,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]megbízót) és a vevőt - a megbízóval kötött szerződés szerinti teljesítéskor a bizományi díjról állít ki - saját szigorú számadási kötelezettsége alá vont - számlát, és számol el a bizományi díjnak megfelelő összegű árbevételt (könyvelési tétel: T 311 - K 91-92, 467) (az így számlázott bizományi díjat - mivel értékesítéshez kapcsolódik - a megbízó csak igénybe vett szolgáltatások költségeként tudja elszámolni [könyvelési tétel: T 529, 466 - K 4543]). A vevő a nevére szóló, az eladó (a megbízó) által kiállított számla alapján könyveli a beszerzést az általános előírás szerint (könyvelési tétel: T 161, 21-22, 26-28, 466 - K 454). "B" módszer szerint (a gazdasági események sorrendje módosul): A bizományos az eladótól (a megbízótól) bizományba átvett terméket közvetlenül értékesíti a vevőnek, ezért a bizományos állítja ki a - saját szigorú számadási kötelezettsége alá vont - számlát közvetlenül a vevő nevére, és ezen számla alapján könyveli a termékek (az áruk) értékesítését és számol el árbevételt (könyvelési tétel: T 311 - K 91-92, 467). Export esetében a bizományos közvetlenül a külföldi nevére állítja ki a - saját szigorú számadási kötelezettsége alá vont - számlát és könyveli - ha megfelel az egyéb feltételeknek is - az exportárbevételt (könyvelési tétel: T 317 - K 93-94). Amennyiben a bizományos saját üzletében készpénz ellenében értékesíti a megbízótól átvett termékeket (árukat), akkor a bizományosnál a fizetendő áfával csökkentett készpénzbevételt kell árbevételként elszámolni (könyvelési tétel: T 381 - K 91-92, T 91-92 - K 467). Az eladó a bizományostól - a bizományi szerződésben meghatározott módon és időben - kapott értesítés alapján számlázza a bizományos felé a bizományba átadott és a bizományos által már értékesített termékek (áruk) szerződésben rögzített értékét és áfáját, számolja el az értékesítés árbevételét (könyvelési tétel: T 311 - K 91-92, 467). Ilyen esetben külföldre történő értékesítés esetén is az eladó belföldi értékesítés árbevételét számolja el. A bizományos az eladó által megküldött, az eladó által kiállított és a bizományos - mint vevő - nevére szóló számla alapján számolja el a már értékesített termékek (áruk) beszerzését és a készlet csökkenését az eladott áruk beszerzési értékeként (könyvelési tétel: T 261, 466 - K 454 és T 814 - K 261); A vevő a nevére szóló, a bizományos által kiállított számla, egyszerűsített számla alapján könyveli a beszerzést az általános előírások szerint (könyvelési tétel: T 161, 21-22, 26-28, 466 - K 454). Beszerzés bizományos közreműködésével "A" módszer szerint: Az eladó állítja ki a bizományi ügylet keretében beszerzésre kerülő termékekről (árukról) a - saját szigorú számadási kötelezettsége alá vont - számlát közvetlenül a vevő (a megbízó) nevére és ezen számla alapján könyveli a termékek (az áruk) értékesítését és számol el árbevételt (könyvelési tétel: T 311 - K 91-92, 467). Az új Szt. 48. §-ának (7) bekezdése szerinti importbeszerzésnél a külföldi eladó közvetlenül a belföldi vevő (a megbízó) nevére állítja ki a számlát, a vámkezelést közvetlenül a belföldi vevő (a megbízó) végezteti el, ő fizeti meg a vámterhet és a fizetendő áfát is. A bizományos - mivel csak összehozza az eladót és a vevőt (a megbízót) - a megbízóval kötött szerződés szerinti teljesítéskor csak a bizományi díjról állít ki - saját szigorú számadási kötelezettsége alá vont - számlát és számol el a bizományi díjnak megfelelő összegű árbevételt (könyvelési tétel: T 311 - K 91-92, 467) [az így számlázott bizományi díjat - mivel az a beszerzéshez kapcsolódik - a megbízó (a vevő) az új Szt. 47. §-ának (1) bekezdése szerint bekerülési értékként számolja el (könyvelési tétel: T 161, 21-22, 26-28, 466 - K 4543)]. A vevő (a megbízó) a nevére szóló, az eladó által kiállított számla alapján könyveli a beszerzést az általános előírások szerint (könyvelési tétel: T 161, 21-22, 26-28, 466 - K 454). "B" módszer szerint: Az eladó a bizományos - és nem a vevő (megbízó) - nevére állítja ki a bizományi ügylet keretében beszerzésre kerülő termékekről (árukról) a - saját szigorú számadási kötelezettsége[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]megbízótól kapott megbízást úgy teljesíti, hogy összehozza az eladót (megbízót) és a vevőt, és az adásvételi szerződést már az eladó (megbízó) és a vevő köti meg. Ennek megfelelően a bizományi ügylet keretében értékesített termékről a számlát az eladó (megbízó) állítja ki közvetlenül a vevő nevére, és számolja el a számla alapján az árbevételt. A bizományos - ez esetben - csak a bizományi díjról állít ki a megbízó részére - a szerződés szerinti teljesítést követően - számlát, és számol el a bizományi díjnak megfelelő összegű árbevételt. A kérdés alapján egyértelmu, hogy az adott esetben (üzlethelyiségben történik az értékesítés) nem erről van szó! A másik módszernél a megbízó az értékesítendő termékeket bizományba átadja a bizományosnak. A bizományos a bizományba átvett terméket a saját nevében - a megbízó javára - értékesíti közvetlenül úgy, hogy a vevőt nem hozza össze a megbízóval (az eladóval). A bizományos a vevő részére a saját nevében állítja ki a számlát, és számolja el annak alapján a teljes összeget az értékesítés árbevételeként. (Ha a bizományos készpénz ellenében értékesíti a megbízótól átvett termékeket, akkor a bizományosnál a fizetendő áfával csökkentett készpénzbevételt kell árbevételként elszámolni.) E módszer mellett a bizományos úgy számolja el az értékesítés árbevételét (fizeti az áfát), mintha a saját tulajdonát képező termékeket értékesítette volna. Ennek rendezéséhez a bizományos a szerződésben meghatározott módon és időben (a kérdezőnél negyedévenként) értesíti a megbízót a bizományba átvett termékek értékesítéséről. A megbízó pedig ezen értesítés alapján számlázza a bizományos felé a bizományba átadott - és a bizományos által már értékesített - termékek szerződésben rögzített értékét, és számolja el az értékesítés árbevételét. A bizományos a megbízó által megküldött számla szerinti értéket először beszerzésként, majd a készletcsökkenést az eladott áruk[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]hazaszállításáról nem neki kell gondoskodnia), akkor a megbízót kell importálónak tekinteni. A vámjogszabályok alapján az importot terhelő közterhek megfizetésére azonban sokkal szélesebb kört (pl. a speditőrt, a fuvarozót, a kezest) lehet kötelezni [vámtörvény 125. § (2) bekezdés]. Az importtal kapcsolatban áfalevonási joga azonban csak annak van, akinek az áru az áfaköteles, bevételszerző tevékenységét szolgálja. Ezért elengedhetetlen, hogy az áfatörvény szempontjából vett importőrről az importáláskor egyértelműen rendelkezzenek [45/1996. (III. 25.) Korm. rendelet 207. § (3) bekezdés], s így az a nevére szóló vámhatósági határozat birtokában áfalevonási joggal élhessen. Ha a bizományi szerződés alapján a bizományos az importáló, a nevére szóló vámhatósági határozat birtokában jogosult az előzetesen felszámított áfa levonására, de fizetendő adója is van az árunak a megbízójának történő továbbadásával. [Ez a termékimport utáni adófizetési kötelezettség keletkezésével azonos, Áfa-tv. 16. § (8) bekezdés b) pont.] A bizományi jutalék és minden egyéb, a közreműködéséért járó költségtérítés szintén része a megbízó nevére kibocsátott számlában az áfa alapjának [Áfa-tv. 22. § (1) bekezdés]. Ebben az esetben, ha a bizományos fogadott el előleget a megbízótól, az előleg után szintén kellett áfát fizetnie (és természetesen azt számlát helyettesítő okmánnyal kísérnie). Amennyiben a bizományos nem importáló, úgy a vámeljárásban az első belföldi tulajdonost, azaz a megbízót kell feltüntetni importőrként. A vámhatósági határozat alapján ő élhet az áfalevonás jogával (és majd neki kell áfát fizetnie az importált jószág továbbértékesítésekor). A bizományosnak ebben az esetben sem jutaléka, sem az esetlegesen kapott előleg után nem kell áfát fizetnie. Ilyenkor az általa végzett termékértékesítés kívül van az áfatörvény területi hatályán, vagyis az áfatörvény előírásai rá nem vonatkoznak (még a számlaadási kötelezettség sem). Ez azonban a működésével kapcsolatos beszerzések áfalevonhatóságát nem érinti [Áfa-tv. 32. § (2) bekezdés]. Amennyiben a bizományos nem vámáru importjában, hanem külföldről vagy külfölditől igénybe veendő szolgáltatás megszerzésében működik közre, meg kell állapítania a szóban forgó szolgáltatás teljesítési helyét (Áfa-tv. 15. §). Amennyiben ez belföldre esik, tekintettel arra, hogy saját nevében ő áll kapcsolatban a külföldivel, önbevallással neki kell rendeznie az áfakötelezettséget. Belföldi megbízójának - mint egyszerű belföldi szolgáltatásnyújtást - a közreműködéséért járó díjjal növelten számlázhatja tovább a szolgáltatás-igénybevételt. Ha a külfölditől igénybe vett szolgáltatás külföldi teljesítési hellyel bírt (pl. mert külföldön lévő ingatlanhoz kapcsolódott, vagy a szolgáltatás nyújtójának székhelye esett külföldre), a bizományosnak önbevallással rendezendő adókötelezettsége nincs. A megbízójával történő elszámolásakor áfakötelezettsége azonban adódhat, ha a szolgáltatás teljesítési helyét a szolgáltatás nyújtójának székhelye szerint kellett meghatározni. (Azáltal ugyanis, hogy a bizományos belföldi illetőségű, az általa továbbnyújtott szolgáltatás Magyarországon adóztathatóvá vált.) Ilyenkor nemcsak a közreműködésért járó díj, hanem a teljes (a külföldinek járó)[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]nem saját számlájára, hanem megbízója javára cselekszik, vagyis valamilyen további kapcsolat létezik a bizományos és megbízója között is. Ezt az áfatörvény szintén termékértékesítésként definiálja [Áfa-tv. 6. § (2) bekezdés b) pont]. Eladási megbízásnál ennek alapján a megbízó is számlát állít ki a bizományos számára, ebben az adó alapja a megbízót megillető (tehát a bizományi díjat nem tartalmazó) összeg [Áfa-tv. 22. § (1) bekezdés], az adó mértéke szintén 0 százalék [11. § (2) bekezdés b) pont, 29. § b) pont], a teljesítés időpontja pedig az a nap, amellyel a bizományos eladta az árut a külföldi vevőnek [16. § (7) bekezdés a) pont]. Megjegyzendő, hogy a fentiek automatikusan adódnak a Ptk.-nak a bizományra vonatkozó rendelkezéseiből. A megbízó ugyanis nincs közvetlen kapcsolatban a harmadik személy vevővel, vele szemben jogai és kötelezettségei közvetlenül nem állnak fenn [Ptk. 509.§ (1) bekezdés]. Vegyük észre azt is, hogy az áfarendszerben nincs jelentősége annak, hogy ki exportál, hiszen mind a bizományos, mind pedig a megbízó 0 százalékos adómértékkel adózik. Nem mond ellent ezeknek az sem, hogy a vámjogszabályok szerint exportőr az a belföldi illetőségű gyártó vagy kereskedő, vagy bárki más lehet, aki (amely) az áru külföldi címzetthez történő szállítását kezdeményezi [45/1996. (III. 25.) Korm. rendelet 2. sz. melléklet 2.2. pont]. Ennek ugyanis csak az áruk származási okmányának kitöltése szempontjából van jelentősége. Ugyancsak közömbös az áfarendszerbeli megítélés szempontjából az, hogy a 110/1997. FM-PM-IKIM együttes rendelet 2. § (3) bekezdése alapján a mezőgazdasági exporttámogatás alanya - bizományi konstrukció esetén - a megbízó. Amennyiben a termékexportban olyan közvetítő vesz részt, aki megbízója nevében és javára jár el (Ptk. 474. §), a termékértékesítés, és ezen keresztül a termékexport közvetlenül a megbízó[…] részlet vége a válaszból.