Sajtóterméket értékesítő egyéni vállalkozó bevétele

Kérdés:

Alanyi áfamentes, átalányadózó egyéni vállalkozó egy lapterjesztő zrt.-vel kötött bizományosi szerződés szerint újságértékesítést végez. A sajtótermék-értékesítés mentesül a nyugtaadási kötelezettség alól, helyesen gondoljuk, hogy az újságeladások ellenértékét nem kell beütnie a pénztárgépbe? A lapterjesztő az egyéni vállalkozó részére szállítói számlát állít ki, ami tartalmazza az időszak forgalmát, a bizományosi díj összegét, és a számla végösszege a lapterjesztő részére megfizetendő forgalom összege. Átalányadózó egyéni vállalkozó nem számolja el költségként a lapterjesztő számláját, tekintettel az adózási mód sajátosságára és a bevételi nyilvántartás vezetésére. Szeretném a tájékoztatásukat kérni, hogy az egyéni vállalkozó az alanyi áfamentes határ 12 milliós összegének meghatározásánál bevételként a lapterjesztőtől kapott bizományosi díjat számolja el, vagy a teljes újságforgalmazás összege bevételt jelent számára?

Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 167. §-a alapján mentesül a nyugtakibocsátási kötelezettség alól az adóalany abban az esetben, ha sajtóterméket értékesít, ezáltal annak gépi úton történő kibocsátása sem kötelező. Természetesen lehetőség van a sajtótermékek eladását is pénztárgépes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 8.

Ügynöki szolgáltatás tartalma

Kérdés: Egy katás egyéni vállalkozó ügynöki szolgáltatásként a gépjármű tulajdonosának segít vevőt keresni, szerződés megkötését segíti elő a vevő és az eladó között, így ügynöki jutalékot számláz az eladó felé; ez az összeg képezi a katás bevételt. Ha egy külföldi gépjármű-tulajdonos bízza meg az ügynöki munkával, és a külföldi tulajdonos az autót az egyéni vállalkozó telephelyére hozza – azért, hogy a vevők meg tudják nézni, illetve a külföldi tulajdonos személyesen nem, csak telefonon tud részt venni az eladáskor –, ez még belefér az ügynöki szolgáltatás keretébe, mely során csak ügynöki jutalékot számláz az egyéni vállalkozó a külföldi tulajdonos felé? Ilyen esetben vehet-e át a vevőtől pénzt, vagy az már bizományosi szerződés lesz? A cél mindenképp ügynöki szolgáltatás nyújtása, a bizományosi értékesítést nem szeretné.
Részlet a válaszából: […] A KSH Tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere és a tevékenységek tartalmi meghatározása (TEÁOR '03) szerint:51.1 Ügynöki nagykereskedelem: Ebbe az alágazatba tartozik– a más nevében és javára végzett bizományosi ügylet, ügynöki, árubrókeri tevékenység és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 10.

Bizományosi értékesítés számlázása

Kérdés: A 7837. kérdésre adott válaszuk egyértelműen hibás. A válasz szerint "a vevőkkel kötött szerződés szerint a megbízó termékeit kellene értékesítenie a megbízóval kötött szerződés szerinti áron, számláznia pedig a megbízó nevében, a megbízott meghatalmazottjaként, a megbízó helyett az Áfa-tv. 160-161. §-aiban foglaltak figyelembevételével kellene. E számla alapján árbevételt és fizetendő áfát a megbízó számol el, illetve vall be". A szerző nem veszi figyelembe, hogy az Áfa-tv. speciális szabályt tartalmaz a bizományosi konstrukcióra. Az Áfa-tv. 10. § b) pontja szerint termékértékesítésnek minősül továbbá "a megbízó és bizományos között a termék feletti tulajdonosként való rendelkezési jog átszállása, feltéve, hogy a bizományos és a vele jogviszonyban álló harmadik fél között – a 9. § (1) bekezdés értelmében – termék értékesítése teljesül". Ilyenformán az áfában egy fikció útján 2 külön termékértékesítésként kell kezelni az ügyletet, annak ellenére, hogy a termék polgári jogi szempontból a megbízó tulajdonát képezi. Azaz a megbízó a bizományosnak számláz, a bizományos pedig (saját nevében, nem pedig a megbízó meghatalmazottjaként) a vevő felé számláz. A bizományosnak a számlák kiállítására és a megbízó felé való továbbításán túlmenően a bizományosi jutalék értékét kell – a megbízóval kötött szerződésnek megfelelően – számláznia. Ennek kapcsán "a Kúria egyetért az elsőfokú bíróság okfejtésével, mely szerint – az Áfa-tv. 10. § b) pontjára és 70. § (1) bekezdés b) pontjára tekintettel – a bizományosi szerződéshez kapcsolódóan a bizományi díj önálló adóalapot nem képezhet, a megbízó és a bizományos között a bizományi díjjal csökkentett adóalappal történhet számlakibocsátás a megbízó részéről a bizományos felé".
Részlet a válaszából: […] A Számviteli Levelek 400. számában, a bizományosi értékesítés számlázása témájában a 7837. kérdésre adott válaszunkra kapott észrevételt csaknem teljes terjedelmében idéztük. A hivatkozott válaszban a kérdésben leírtakra igyekeztünk választ adni úgy, hogy a válasz a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 28.

Bizományosi értékesítés számlázása

Kérdés: Az eladási bizományi szerződés alapján a bizományos a saját nevében értékesíti a megbízó által átadott termékeket. A bizományos bizományosi jutalékra jogosult az eladott termékek után. A számlázás kétféleképpen történik:
Az egyik: a megbízó az ún. fogyásjelentés alapján a szerződésben rögzített árakon elkészíti a bizományos felé a számláját, a bizományos pedig a bizományosi jutalékról az ő számláját a megbízó felé. Mindkét esetben az Áfa-tv. 58. §-ának (1a) bekezdésében leírtakat alkalmazzák a számla teljesítésére.
A második: a megbízó az ún. fogyásjelentés alapján a számláját úgy készíti el, hogy a szerződésben rögzített árakat (termékek értékét) csökkenti az ehhez kapcsolódó bizományosi jutalék értékével. A teljesítés az előbbiek szerint.
A két számlázási gyakorlat közül melyik a helyes? Hogyan kell bizonylatolni, elszámolni a megbízó által átadott azon termékeket, amelyeket a bizományos nem tud a szerződés megszűnésekor visszaszállítani, mert hiányzik, visszaszállításra alkalmatlanná vált (értékesítés vagy kártérítés)?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt meg kell jegyezni: a kérdésben nincs szó arról, hogy a bizományos a megbízó termékeit megvásárló vevők felé hogyan számláz. Úgy tűnik, hogy a saját nevében. Így a vevőknél eladóként a bizományos jelenik meg, a bizományos nem a megbízótól átvett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 14.

Bizományba átvett értékcikkek

Kérdés: A horgászegyesület az éves tevékenységéhez a MOHOSZ-tól horgászokmányt, igazolványt és bélyeget kap albizományosi szerződés alapján, számlázás nélkül. Ezeket az értékcikkeket az egyesület magánszemélyek felé értékesíti, amiről számlát vagy nyugtát állít ki. A beszedett ellenérték és a forgalmazási jutalék különbözetét átutalja a MOHOSZ részére. Az egyesület a jegyzőkönyv alapján átvett értékcikkeket hol, miként mutassa ki a könyveiben? Az értékesített cikkek az egyesületnél költségek vagy ráfordítások lesznek? Az egyesület nem közhasznú, a tevékenysége csak alapcélt szolgál.
Részlet a válaszából: […] Az egyesület a jegyzőkönyv alapján, valójában bizományba átvett – a kérdés szerinti – értékcikkeket. Mivel azokat értékesítési szándékkal vette át, az átvételkor a kereskedelmi áruk között vegye állományba, azon az értéken, amely összeg ellenében azokat a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 8.

Hírlap számlázása

Kérdés: Hírlap-nagykereskedelemmel foglalkozunk, ami bizományosi értékesítést jelent. Az aktuálisan kiadott számla tartalmazza az előző heti kiszállított áruk értékét és az azt megelőző heti visszavett áruk értékét is, a számlán ezek különbözete szerepel összevontan. A számla tartalmát a mellékletét képező elszámolásból lehet tételesen ellenőrizni. Az időszakonkénti elszámoláskor gyakran előfordul, hogy az elszámolás kapcsán az adó alapjának utólagos csökkenése következik be. Szerintünk, esetünkben nem klasszikus értelmű számlahelyesbítés történik, hanem az elszámolás időbeli eltolódása miatt akár több számlát érintően következik be az adóalap utólagos csökkentése a számláinkhoz. Elfogadható-e a fenti okfejtésből kialakult gyakorlatunk, miszerint folyamatosan a számlázóprogram által soron következő sorszámmal állítunk ki számlát a fenti formában, és nem számlát helyettesítő okiratot? Elfogadható-e ez abban az esetben is, ha negatív a számla végösszege?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy a kérdésben leírt gyakorlatuk sem az Szt., sem az Áfa-tv. előírásával nem egyeztethető össze, és így egyértelműen nem fogadható el.Alapvető követelmény a bizonylattal (a számlával) szemben, hogy az szabályszerű legyen. Az Szt. 165. §-ának (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 8.

Bizományosi értékesítés

Kérdés: Motorboltot üzemeltető ügyfelem kitalálta, hogy az eddig bizományosi formában értékesített használt motorokat ezentúl nem futtatja át a könyvelésen. Ezeken az ügyleteken az volt a haszon, hogy a vevő banki hitelt vett fel, amiért a boltvezető közvetítői jutalékot kapott. A banki jutalék ezután is számlázásra kerül. A bank továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy a hitelokmányokat a cég mint szállító aláírja, sőt a vevő által felvett hitelt is a cégnek utalja, amit azután a cég a pénztárából fizet ki a használt motor eladójának. Számvitelileg és adózási szempontból védhető ez a megoldás?
Részlet a válaszából: […] A válaszadást megnehezíti, hogy a kérdésből nem derül ki, ahasznált motorok eladása milyen formában történik. Pontosabban: ki az eladó?Eladási bizományi ügyletekben szereplő felek:– a megbízó, aki az áru eladására ad megbízást,– a bizományos, aki az áru eladását...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 13.

Bizományba adott áruk értékének meghatározása

Kérdés: A társaság bizományosi konstrukcióban értékesíti az árut. Amíg a bizományos kisebb forgalmat bonyolított le, addig a bizományba átadott áruk értékét, a bizományból történő értékesítés eladott áruk beszerzési értékét (elábéját) minden gond nélkül meg tudtuk állapítani. Partnerünk forgalma megnövekedett, ezért készleteit raktárprogrammal kívánja nyilvántartani. A program azonban nem adja meg a bizományba adott áruk értékét, csak az értékesített áruk beszerzési értékét. Háttérinformációként mennyiségben nyilvántartja a bizományosnak átadott árukészletet, de azt a vállalkozás saját raktárában lévő készletként kezeli. (Értékesítéskor a háttérkészletből veszi le a mennyiséget, az elábét viszont saját raktárból történő értékesítésnek tekinti.) Elfogadható-e ez a módszer? A főkönyvi könyvelésben értékben nem tudjuk követni a bizományosnál lévő árukészlet alakulását.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtakra nem lehet egyértelműen és határozottan sem igennel, sem nemmel felelni, mert a kérdésből nem derül ki, hogy a bizományos bekapcsolásával lebonyolított értékesítés mennyire felel meg a Ptk. szerinti bizománynak.Ha a kérdésben szereplő bizományos a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 20.

"Kézi" patikában történő értékesítés

Kérdés: A gyógyszertár fiók- és kézi patikát is működtet. A "kézi" patikát a háziorvosok működtetik a bizományba átvett gyógyszerekkel, amelyekről havi rendszerességgel elszámolnak a gyógyszertárral. A gyógyszertár pénztárgéppel nyugtát ad a háziorvosnak. A háziorvosnak milyen bizonylatadási kötelezettsége van a beteg felé?
Részlet a válaszából: […] Vélelmezve az orvos önálló adóalanyiságát, és figyelembe véve, hogy a gyógyszert bizományba veszik át, a helyzet a következő:A bizományos (a Ptk. 507. §-a alapján) saját nevében, de más javára köti szerződéseit. Az ebből fakadó sajátos elszámolási szabályokról...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 28.

Bizományosi értékesítés elszámolása

Kérdés: Bizományi értékesítés esetén kinek a nevére szól a szállítói és a vevői számla? A bizományos hogyan jelenik meg a számlán?
Részlet a válaszából: […] A bizományba átvett áruk elszámolásával a Számviteli Levelek 15. számában a 289. kérdésre adott válaszban már foglalkoztunk, bemutattuk a bizományi ügyletek könyvviteli elszámolásának általános szabályait. Itt a könyvviteli elszámolás gyakorlatát mutatjuk be. Ehhez azonban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 8.