Ügyvezető baleset-biztosításának elszámolása

Kérdés: Társaságunk ügyvezetőjére baleset-biztosítást kötöttünk halál, illetve baleset esetére, az első esetben kedvezményezett a biztosított felesége. Hogyan kell az ilyen biztosítást elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtak alapján nem derül ki egyértelműen, hogy az ügyvezetőre megkötött biztosítás részleteiben milyen tartalmú, így a kérdést csak általánosságban lehet megválaszolni.A vállalkozás – mint szerződő – által a magánszemély (ügyvezető) javára kötött...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 11.

Unit-linked biztosítás elszámolása

Kérdés: Egyik ügyfelemet meggyőzte egy alkusz, hogy kössön unit-linked biztosítást 2 dolgozójára. Kedvezményezett a cég lenne. Ezzel kapcsolatban szeretnék kérni egy kontírozási és adózási segédletet.
Részlet a válaszából: […] Unit-linked, azaz a befektetési egységekhez kötött életbiztosítás. Nem keletkezik sem a cégnek, sem a munkavállalónak adófizetési kötelezettsége: amennyiben a haláleseti és/vagy a lejárati kedvezményezett maga a cég. Ekkor azonban nem költségként, hanem követelésként kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 5.

Egészségbiztosítás elszámolása

Kérdés: Növénytermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkozó cég (kettős könyvvitel, elsődleges költséghely) egészségbiztosítást kötött (egészségőr) dolgozóinak, ami adómentesen adható juttatás. Szabályos-e, ha a költségnemek között az egyéb személyi jellegű kifizetések között számoljuk el, a költséghely/költségviselő könyvelésben pedig az általános költségek között, mint a központi irányítás költsége?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben hiányosan körülírt egészségbiztosításra nem lehet egyértelmű választ adni. Így a választ csak általánosságban tudjuk megfogalmazni.Az Szja-tv. 3. §-ának 89. pontja a szerint a biztosítási díj adóköteles, ha a magánszemély biztosítottra kötött...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 21.

Egy összegben fizetett biztosítási díj

Kérdés: Egy társaság vezető beosztású dolgozóira (10 fő) 2013. szeptember elsejével egészségbiztosítási szerződést kötött határozatlan időre. A biztosítási díjat (100 E Ft/fő/év) egy összegben, 1 évre előre kellett kifizetni a kapott egészségbiztosítási kötvény szerint. Helyesen számolja-e el a cég, ha a fenti teljes összeget (1000 E Ft) annak kifizetésekor a személyi jellegű kifizetések között mutatja ki, függetlenül attól, hogy az a következő év augusztus végéig terjedő időszakra szól? (Vagyis év végén nincs időbeli elhatárolás a tételre.) Keletkezik-e szja- és ehofizetési kötelezettsége amiatt, hogy évente egyszer fizet 100 E Ft-ot, és nem havonta a 100 E Ft egytizenketted részét? Így az első hónapban a fizetett díj meghaladja a minimálbér 30%-át, míg más hónapban nem lesz fizetés.
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 2013-ban hatályos, a kockázati biztosítás más személy által fizetett díjának adómentességét tartalmazó szabálya, az 1. számú melléklet 6.3. pontja nem tartalmaz meghatározást a havi biztosítási díj számítására. Ez a rendelkezés 2014-től módosul, amely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 9.

2012-ben kiállított számla könyvelése

Kérdés: A 2012-ben kiállított, de teljes egészében 2013. évre vonatkozó szolgáltatás (biztosítás) számlája 2012-ben könyvelendő-e a szállítóval szemben, a költség elhatárolásával?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt megjegyezzük, a biztosítási díjat sem az Áfa-tv., sem az Szt. előírásai szerint nem kell számlázni! Számviteli bizonylatra természetesen szükség van.A gazdasági eseményeket a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni kell. A számla kiállítása még nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 7.

Biztosítás pénzkivonással

Kérdés: Bizonytalan vagyok egy "befektetési egységekhez kötött, élethosszig tartó életbiztosítás" elszámolása tekintetében. Szerződő fél "A" kft., biztosított az ügyvezető, kedvezményezett az ügyvezető felesége. Miután a biztosítás befektetés jellegű, hozamot is ígérő, ezért követelésként számoltam el a biztosítóval szemben. Az ötvenoldalas kötvény elolvasása után elbizonytalanodtam, mert a kötvényben rögzítették, hogy rendszeres pénzkivonás vagy visszavásárlás esetén ehhez a biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges, ilyen esetben viszont tudomásom szerint költségként kell elszámolni a biztosításra befizetett összeget. Mi a helyes elszámolása az ilyen "vegyes" jellegű biztosításnak?
Részlet a válaszából: […]  A számviteli elszámolást nem befolyásolja, hogy a biztosításígér-e vagy sem hozamot. A számviteli elszámolás megítélésénél jelen esetbenazt kell mérlegelni, hogy a kft. a biztosítási időtartam alatt a díjtartalékterhére vonhat-e pénzt ki úgy, hogy a biztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 5.

Biztosító térítésének elszámolása

Kérdés: A kft. munkavégzés során véletlenszerűen kárt okozott egy harmadik személynek, egy föld alatti szivattyú rongálódott meg. A károkozást a kft. elismerte, az eseményről 2011 decemberében jegyzőkönyv készült. A kár­okozás költsége elszámolható-e 2011. évre? Az okozott kárt 2012 januárjában kifizettük, számla nem készült. A kft.-nek van felelősségbiztosítása. A biztosító várhatóan csak egy folyamatban lévő per végén fizet. Ha a mérlegkészítés időpontjáig fizet, elszámolható 2011. év javára? Ha csak bírói végzés van a birtokunkban, az alapján elszámolható egyéb bevételként 2011. év javára?
Részlet a válaszából: […]  A kérdésből nem derül ki, hogy a kft. a ténylegesenfelmerült, dokumentált kárt térítette meg, vagy a kár­okozásért kártalanítástfizetett egy megállapodás szerinti összegben. Ez utóbbi esetben a harmadikszemélynek az áfa felszámításával számlát kellett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. június 14.

Magánszemély biztosításból származó jövedelme

Kérdés: Egy cég a tulajdonosaira (magánszemélyekre) kötött életbiztosítást. Az életbiztosítás díja évi 200 E Ft (évente egyszeri díjfizetéssel). Az életbiztosítási szerződésben az alábbiak szerepelnek: A díjfizető: a kft. A biztosított: a kft.-ben személyesen közreműködő tag. A kedvezményezett: a kft.-ben személyesen közreműködő tag. A biztosítási tartam kezdete: 2011. 09. 01. A biztosítási tartam lejárata: 2021. 09. 01. Kockázati fedezetek: kórházi napi térítés (45 000), műtéti térítésre szóló fedezet (150 000), baleseti napi térítésre szóló fedezet (5000). A megjegyzés a kötvényen: A szerződésünk nem tartalmaz megtakarítási életbiztosítási fedezetet, így nem rendelkezik visszavásárlási értékkel. A szerződés alapján visszajuttatandó többlethozam nem képződik. Kérdéseim:
1. A kft. évente egy összegben fizeti ki az életbiztosítás díját. A kft.-nek 2011. 09. hónapban kell a 200 E Ft után járulékokat fizetni, azaz a magánszemélynek a biztosítási számla kelte, teljesítése időpontjában keletkezik jövedelme, vagy ha tényleges műtéti térítést kap? [Például: ha 2011. 12. hónapban vakbélműtéten fog átesni, a biztosító fizet a személyesen közreműködő tagnak 150 E Ft-ot (szerződés szerint), akkor a magánszemélynek 2011. 12. hónapban lett jövedelme, azaz 2011. 12. havi 1108-as bevallásban kell ezt bevallani?]
2. Ha 2011. 09. hónapban kell bevallani a 200 E Ft-ot, akkor a kft.-nek milyen járulékokat kell fizetnie? A 200 E Ft nettó vagy bruttó jövedelem?
3. Ha 2011. 12. hónapban kell bevallani a 150 E Ft-ot, akkor a kft.-nek milyen járulékokat kell fizetnie? A 150 E Ft nettó vagy bruttó jövedelem?
Részlet a válaszából: […]  A kérdésben hivatkozott biztosítás a magánszemélynél – azSzja-tv. 3. §-ának 50. pontja alapján – adóköteles jövedelemnek minősül. AzSzja-tv. előírása szerint a magánszemélynél a jövedelem megszerzésénekidőpontja pénz esetében az a nap, amelyen azt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 15.

Biztosítónak fizetett összegek elszámolása

Kérdés: Egy kft. életbiztosítást köt mindkét tagjára, a tagok: férj és feleség. A szerződés tartalmaz élet-, kockázati halál-, baleseti halál-, kritikus halálbiztosítást, betegbiztosítást és befektetési biztosítást. Szerződő a kft., biztosított a magánszemély (tag), kedvezményezett a magánszemély (másik tag). Lejárat: halál esetére, egyébként korlátlan. Befektetési elemet tartalmaz. A biztosító tájékoztatójában (biztosítási kötvény melléklete) az szerepel, hogy szja- és tb-mentes, költségként elszámolható. A biztosítóban dolgozó személyekkel történő egyeztetés alapján azonban vannak olyan elemei a biztosításnak (kockázati elemek), amelyek szja- és tb-kötelesek. (Erről küldött a kft.-nek értesítőt a biztosító.) Az összes biztosítási díj 45 000 Ft/hó (két főnek), ebből szja-, tb-köteles 6000 Ft (két főnek együtt). Kérdésem:
1. A 6000 Ft adóköteles biztosítást a tagnak nettó vagy bruttó jövedelemként kell feltüntetni a bérjegyzékben? A 08-as bevallásban fel kell ezt tüntetni, mint nettó bér és az az utáni szja-t? Milyen járulékokat kell ez után fizetni? A biztosítottól mit kell levonni, és mit kell a kft.-nek utána fizetni?
2. Egy szakmai lapban van egy magyarázat az életbiztosításokkal kapcsolatban. Ebben az szerepel, hogy a nem ellenérdekű felek (nem tekinthető ellenérdekűnek a felek többségi befolyása bármely formájában, függetlenül attól, hogy a szavazati többséget birtokló tulajdonos alkalmazotti, ügyvezetői vagy személyesen közreműködő tag) esetén – a fenti szerződési konstrukcióra vonatkozóan – a biztosítási díj elszámolása az alábbiak szerint alakul.
Számvitel: követelés a biztosítóval szemben. Társasági adó: nem érinti, mivel költségként nem jelenik meg. Szja: magánszemélyként egyáltalában nem jelenik meg jövedelemként (ez ellentmond a biztosítóban dolgozó személyek által kiadott igazolásoknak, mely szerint a 45 000 Ft-ból 6000 Ft szja- és tb-köteles). Jelen esetben a 45 000 Ft-ból 6000 Ft adóköteles, a 39 000 Ft pedig követelés a biztosítóval szemben?
3. Ha biztosítóval szembeni követelésként kell kimutatni, akkor a biztosítás lejártakor (halál esetére) mi történik? Hogyan kell elszámolni? A lejáratkor keletkezik jövedelme a kedvezményezettnek? A kedvezményezett a másik tag, ilyen esetben a másik tag kapja meg a bankszámlájára, nem a kft. bankszámlájára utalja a biztosító?
4. Számla kontírozása: T 4711 – K 454; 6000 Ft, T 454 – K 384; 45 000 Ft
(39 000 Ft biztosítóval szembeni követelés marad.) Ha biztosítóval szembeni követelésként kell kimutatni, akkor a biztosítás lejártakor (halál esetére) mi történik? Hogyan kell elszámolni (rendkívüli ráfordítás)?
Részlet a válaszából: […]  1. Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 6.3. pontja soroljafel, hogy mely biztosítások adómentesek a magánszemély szempontjából. Akérdésben leírt tényállásból az feltételezhető, hogy a biztosításbetegbiztosítási része nem felel meg a hivatkozott törvényi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 8.

Biztosításokhoz kapcsolódó elszámolások

Kérdés: Egy gazdasági társaság az egyik biztosítóval 3-féle biztosítást kötött. Az első biztosítás neve csoportos baleset-biztosítási szerződés, a kockázatviselés baleseti halál, baleseti maradandó rokkantság, baleseti kórházi napi térítés, ill. műtéti térítés. A biztosításra jogosult minden egyes, a céggel munkaviszonyban álló alkalmazott. A biztosítás akkor szűnik meg, ha az alkalmazott munkaviszonya megszűnik, vagy ha eléri azt az életkort, mikor a biztosító már nem vállalja a kockázatot. A biztosítás biztosítottja az alkalmazott, kedvezményezett maga a biztosított, halál esetén az örökös, vagy akit a biztosított megnevez. A biztosító a szerződésben meghatározott események (baleset, baleseti halál) esetén nyújt biztosítást. Az ugyanezen biztosítóval kötött másik szerződés neve csoportos kockázati (haláleseti) életbiztosítási szerződés. Ez a biztosítás a baleseti és vagy betegségből származó maradandó teljes rokkantság esetére szóló kiegészítő biztosítást is tartalmaz. Itt is a mindenkori alkalmazottak a biztosítottak. A biztosított a munkavállaló, kedvezményezett az igénybevételre jogosult, vagy halál esetén az örökös, illetve a megjelölt személy. A dolgozó biztosítása megszűnik, ha a munkaviszonya is megszűnik. A cég harmadik biztosítása csoportos baleset- és betegségbiztosítás. A cég kötötte, biztosítottak a szerződő alkalmazásában álló 80 év alatti természetes személyek: 1 fő ügyvezető, 1 fő házastárs (a cég munkavállalója) és 2 fő gyermek. Itt fel van tüntetve a fizetendő biztosítási díj alatt, hogy adóköteles díjrész is van. Határozatlan időtartamú a szerződés. Kérdés, hogy a fenti biztosításokhoz kapcsolódóan hogyan kell szja-t, tb-járulékot fizetni, a társasági adó alapját hogyan érintik a számviteli elszámolások?
Részlet a válaszából: […] A kérdés elbírálásához sok feltétel hiányzik (pl.befektetési egységekhez kötött biztosításról van-e szó, a biztosítási szerződésa társaságnak visszavásárlási lehetőséget ad-e, a szerződés futamideje alatt aszerződő személyében bekövetkezhet-e változás stb.),...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 15.
1
2