Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

6 találat a megadott biztosítás elszámolása tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Egy összegben fizetett biztosítási díj

Kérdés: Egy társaság vezető beosztású dolgozóira (10 fő) 2013. szeptember elsejével egészségbiztosítási szerződést kötött határozatlan időre. A biztosítási díjat (100 E Ft/fő/év) egy összegben, 1 évre előre kellett kifizetni a kapott egészségbiztosítási kötvény szerint. Helyesen számolja-e el a cég, ha a fenti teljes összeget (1000 E Ft) annak kifizetésekor a személyi jellegű kifizetések között mutatja ki, függetlenül attól, hogy az a következő év augusztus végéig terjedő időszakra szól? (Vagyis év végén nincs időbeli elhatárolás a tételre.) Keletkezik-e szja- és ehofizetési kötelezettsége amiatt, hogy évente egyszer fizet 100 E Ft-ot, és nem havonta a 100 E Ft egytizenketted részét? Így az első hónapban a fizetett díj meghaladja a minimálbér 30%-át, míg más hónapban nem lesz fizetés.
Részlet a válaszból: […]által ugyanazon biztosítottra tekintettel, egy hónapra vonatkozóan a minimálbér 30 százalékát meg nem haladóan fizetett díj. Tehát 2014-től kikerült a törvényből a "havonta" szó. Ez a rendelkezés nem visszamenőleges hatályú, de ez az értelmezés elfogadott a 2013. évre is. Ha a kérdésben szereplő biztosítási módozatról van szó (tehát az valóban kockázati biztosításnak minősül, és nincsenek a szerződésben más kiegészítő feltételek), akkor az egy főre fizetett éves 100 ezer forint díj havi összege 8333 forint, amely kevesebb, mint a 2013. évi, illetőleg majd a 2014. évi minimálbér 30 százaléka,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. január 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6151

2. találat: 2012-ben kiállított számla könyvelése

Kérdés: A 2012-ben kiállított, de teljes egészében 2013. évre vonatkozó szolgáltatás (biztosítás) számlája 2012-ben könyvelendő-e a szállítóval szemben, a költség elhatárolásával?
Részlet a válaszból: […]rögzíteni kell. A számla kiállítása még nem gazdasági esemény, a biztosítás mint szolgáltatás viszont az. Általános gyakorlat számos esetben, hogy a szolgáltatást előre számlázzák, számviteli bizonylattal bizonylatolják. Ilyen esetben a szolgáltatást megelőzően kibocsátott számlát indokolt könyvelni, különösen akkor, ha ahhoz fizetési kötelezettség is kapcsolódik, akár egy összegben, akár részletekben.A leírtakból következően indokolt a[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. március 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5787

3. találat: Biztosító térítésének elszámolása

Kérdés: A kft. munkavégzés során véletlenszerűen kárt okozott egy harmadik személynek, egy föld alatti szivattyú rongálódott meg. A károkozást a kft. elismerte, az eseményről 2011 decemberében jegyzőkönyv készült. A kár­okozás költsége elszámolható-e 2011. évre? Az okozott kárt 2012 januárjában kifizettük, számla nem készült. A kft.-nek van felelősségbiztosítása. A biztosító várhatóan csak egy folyamatban lévő per végén fizet. Ha a mérlegkészítés időpontjáig fizet, elszámolható 2011. év javára? Ha csak bírói végzés van a birtokunkban, az alapján elszámolható egyéb bevételként 2011. év javára?
Részlet a válaszból: […]2011. évre az egyéb ráfordítások között elszámolnia. (Azért 2011. évre, mert a károkozás 2011. évben volt!) Az Szt. 77. §-a (3) bekezdésének f) pontja alapján az egyéb bevételek között kell kimutatni a biztosító által a mérlegkészítés időpontjáig elfogadott, visszaigazolt - tárgyévi, illetve a tárgyévet megelőző üzleti évi kár­eseményhez kapcsolódó - összeget. Tehát nem feltétlenül kell a biztosítónak a mérlegkészítés időpontjáig fizetnie, ha az általa fizetendő kártérítés összegét elfogadta, visszaigazolta. Nem egyértelmű, hogy a biztosító várhatóan miért egy másik per végén fizet? A két ügylet hogyan kapcsolódik egymáshoz? Ha a biztosító nem fizet, és a kft. perli[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. június 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5479
Kapcsolódó tárgyszavak:

4. találat: Magánszemély biztosításból származó jövedelme

Kérdés: Egy cég a tulajdonosaira (magánszemélyekre) kötött életbiztosítást. Az életbiztosítás díja évi 200 E Ft (évente egyszeri díjfizetéssel). Az életbiztosítási szerződésben az alábbiak szerepelnek: A díjfizető: a kft. A biztosított: a kft.-ben személyesen közreműködő tag. A kedvezményezett: a kft.-ben személyesen közreműködő tag. A biztosítási tartam kezdete: 2011. 09. 01. A biztosítási tartam lejárata: 2021. 09. 01. Kockázati fedezetek: kórházi napi térítés (45 000), műtéti térítésre szóló fedezet (150 000), baleseti napi térítésre szóló fedezet (5000). A megjegyzés a kötvényen: A szerződésünk nem tartalmaz megtakarítási életbiztosítási fedezetet, így nem rendelkezik visszavásárlási értékkel. A szerződés alapján visszajuttatandó többlethozam nem képződik. Kérdéseim:
1. A kft. évente egy összegben fizeti ki az életbiztosítás díját. A kft.-nek 2011. 09. hónapban kell a 200 E Ft után járulékokat fizetni, azaz a magánszemélynek a biztosítási számla kelte, teljesítése időpontjában keletkezik jövedelme, vagy ha tényleges műtéti térítést kap? [Például: ha 2011. 12. hónapban vakbélműtéten fog átesni, a biztosító fizet a személyesen közreműködő tagnak 150 E Ft-ot (szerződés szerint), akkor a magánszemélynek 2011. 12. hónapban lett jövedelme, azaz 2011. 12. havi 1108-as bevallásban kell ezt bevallani?]
2. Ha 2011. 09. hónapban kell bevallani a 200 E Ft-ot, akkor a kft.-nek milyen járulékokat kell fizetnie? A 200 E Ft nettó vagy bruttó jövedelem?
3. Ha 2011. 12. hónapban kell bevallani a 150 E Ft-ot, akkor a kft.-nek milyen járulékokat kell fizetnie? A 150 E Ft nettó vagy bruttó jövedelem?
Részlet a válaszból: […]vette (átvette). Ebből következően, amikor a kft. a biztosítási díjat fizeti a magánszemélynek, még nem keletkezik adóköteles jövedelem, így sem a kft.-nél, sem a magánszemélynél semmilyen bevallási kötelezettség nincs. A magánszemélynek akkor keletkezik jövedelme, amikor a biztosító számára kifizetést teljesít. A kérdésben leírtak szerint, ha 2011. 12. hónapban műtéten esik át a tag, és ebben a hónapban a biztosító kifizetést teljesít a magánszemélynek, akkor a magánszemély ebben a hónapban szerzi meg a jövedelmet. A bevallási kötelezettség nem a kft.-t, hanem a kedvezményezett magánszemélyt terheli[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. december 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5262

5. találat: Biztosítónak fizetett összegek elszámolása

Kérdés: Egy kft. életbiztosítást köt mindkét tagjára, a tagok: férj és feleség. A szerződés tartalmaz élet-, kockázati halál-, baleseti halál-, kritikus halálbiztosítást, betegbiztosítást és befektetési biztosítást. Szerződő a kft., biztosított a magánszemély (tag), kedvezményezett a magánszemély (másik tag). Lejárat: halál esetére, egyébként korlátlan. Befektetési elemet tartalmaz. A biztosító tájékoztatójában (biztosítási kötvény melléklete) az szerepel, hogy szja- és tb-mentes, költségként elszámolható. A biztosítóban dolgozó személyekkel történő egyeztetés alapján azonban vannak olyan elemei a biztosításnak (kockázati elemek), amelyek szja- és tb-kötelesek. (Erről küldött a kft.-nek értesítőt a biztosító.) Az összes biztosítási díj 45 000 Ft/hó (két főnek), ebből szja-, tb-köteles 6000 Ft (két főnek együtt). Kérdésem:
1. A 6000 Ft adóköteles biztosítást a tagnak nettó vagy bruttó jövedelemként kell feltüntetni a bérjegyzékben? A 08-as bevallásban fel kell ezt tüntetni, mint nettó bér és az az utáni szja-t? Milyen járulékokat kell ez után fizetni? A biztosítottól mit kell levonni, és mit kell a kft.-nek utána fizetni?
2. Egy szakmai lapban van egy magyarázat az életbiztosításokkal kapcsolatban. Ebben az szerepel, hogy a nem ellenérdekű felek (nem tekinthető ellenérdekűnek a felek többségi befolyása bármely formájában, függetlenül attól, hogy a szavazati többséget birtokló tulajdonos alkalmazotti, ügyvezetői vagy személyesen közreműködő tag) esetén - a fenti szerződési konstrukcióra vonatkozóan - a biztosítási díj elszámolása az alábbiak szerint alakul.
Számvitel: követelés a biztosítóval szemben. Társasági adó: nem érinti, mivel költségként nem jelenik meg. Szja: magánszemélyként egyáltalában nem jelenik meg jövedelemként (ez ellentmond a biztosítóban dolgozó személyek által kiadott igazolásoknak, mely szerint a 45 000 Ft-ból 6000 Ft szja- és tb-köteles). Jelen esetben a 45 000 Ft-ból 6000 Ft adóköteles, a 39 000 Ft pedig követelés a biztosítóval szemben?
3. Ha biztosítóval szembeni követelésként kell kimutatni, akkor a biztosítás lejártakor (halál esetére) mi történik? Hogyan kell elszámolni? A lejáratkor keletkezik jövedelme a kedvezményezettnek? A kedvezményezett a másik tag, ilyen esetben a másik tag kapja meg a bankszámlájára, nem a kft. bankszámlájára utalja a biztosító?
4. Számla kontírozása: T 4711 - K 454; 6000 Ft, T 454 - K 384; 45 000 Ft
(39 000 Ft biztosítóval szembeni követelés marad.) Ha biztosítóval szembeni követelésként kell kimutatni, akkor a biztosítás lejártakor (halál esetére) mi történik? Hogyan kell elszámolni (rendkívüli ráfordítás)?
Részlet a válaszból: […]is a kft.-nél biztosítási díjként kell a személyi jellegű egyéb kifizetések között elszámolni, azt nem terheli járulékfizetési kötelezettség, azt bevallani sem kell. Bevallási kötelezettség a kedvezményezett magánszemélyt terheli akkor, amikor a biztosító fizetett, a fizetett összeg 78 százaléka után 27 százalék egészségügyi hozzájárulás, illetve a 78 százalék szuperbruttósított összege után 16 százalék személyi jövedelemadó (a jelenleg hatályos előírások szerint). 2-4. A kft. és a biztosított - még akkor is, ha a magánszemély adózási szempontból kapcsolt félnek minősül - ellenérdekű felek a biztosítási szerződés tekintetében (például a biztosítási szerződésben, ha visszavásárlási lehetőséget biztosítanak a kft.-nek, ahhoz a biztosított hozzájárulása szükséges). Így a kérdésben hivatkozott szakmai állásponttal nem lehet egyetérteni. A kft. által fizetett biztosítási díj elszámolásánál azt kell elbírálni, hogy a kft. által fizetett biztosítási díj azonnali és végleges vagyonvesztést jelent-e, vagy az számára olyan jogokat keletkeztet, amelyek révén a vagyonvesztés a biztosítási díj fizetésével még nem - esetleg csak későbbi cselekmény alapján - következik be. Így a számviteli elszámolásnál nem minősítési szempont, hogy a biztosított a kft. milyen szavazati arányú tagja vagy munkavállalója. A kft.-nél költségként azt a biztosítási díjat lehet elszámolni, amely a kft.-nél a díjfizetéskor végleges vagyonvesztést jelent. Amennyiben a kft. olyan életbiztosítást köt, melyben szerződő fél a kft., a biztosított a kft. személyesen közreműködő tagja, a kedvezményezett pedig természetes személy, úgy - feltételezve, hogy a biztosítottnak a Ptk. által adott jogai a szerződés futamideje alatt fennállnak - a kft. által fizetett biztosítási díjat, mint személyi jellegű egyéb kifizetés, költségként kell elszámolni. Az így elszámolt összeggel nem kell a társaságiadó-alapot növelni. (Ha azonban a biztosítási szerződést úgy kötötték meg, hogy a biztosított személy hozzájárulása nélkül tud a kft. pl. visszavásárolni, akkor már nem állnak fenn a biztosított Ptk. szerinti jogai, így nem tekinthetők ellenérdekű feleknek sem, a biztosítási díjat nem lehet költségként elszámolni.) A személyesen közre nem működő tag után fizetett biztosítási díjat is - ha a biztosítási szerződés az előbb nevesített feltételeket teljesíti - a kft.-nél költségként kell elszámolni, azonban ez a biztosítási díj nem tekinthető[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. szeptember 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5130

6. találat: Biztosításokhoz kapcsolódó elszámolások

Kérdés: Egy gazdasági társaság az egyik biztosítóval 3-féle biztosítást kötött. Az első biztosítás neve csoportos baleset-biztosítási szerződés, a kockázatviselés baleseti halál, baleseti maradandó rokkantság, baleseti kórházi napi térítés, ill. műtéti térítés. A biztosításra jogosult minden egyes, a céggel munkaviszonyban álló alkalmazott. A biztosítás akkor szűnik meg, ha az alkalmazott munkaviszonya megszűnik, vagy ha eléri azt az életkort, mikor a biztosító már nem vállalja a kockázatot. A biztosítás biztosítottja az alkalmazott, kedvezményezett maga a biztosított, halál esetén az örökös, vagy akit a biztosított megnevez. A biztosító a szerződésben meghatározott események (baleset, baleseti halál) esetén nyújt biztosítást. Az ugyanezen biztosítóval kötött másik szerződés neve csoportos kockázati (haláleseti) életbiztosítási szerződés. Ez a biztosítás a baleseti és vagy betegségből származó maradandó teljes rokkantság esetére szóló kiegészítő biztosítást is tartalmaz. Itt is a mindenkori alkalmazottak a biztosítottak. A biztosított a munkavállaló, kedvezményezett az igénybevételre jogosult, vagy halál esetén az örökös, illetve a megjelölt személy. A dolgozó biztosítása megszűnik, ha a munkaviszonya is megszűnik. A cég harmadik biztosítása csoportos baleset- és betegségbiztosítás. A cég kötötte, biztosítottak a szerződő alkalmazásában álló 80 év alatti természetes személyek: 1 fő ügyvezető, 1 fő házastárs (a cég munkavállalója) és 2 fő gyermek. Itt fel van tüntetve a fizetendő biztosítási díj alatt, hogy adóköteles díjrész is van. Határozatlan időtartamú a szerződés. Kérdés, hogy a fenti biztosításokhoz kapcsolódóan hogyan kell szja-t, tb-járulékot fizetni, a társasági adó alapját hogyan érintik a számviteli elszámolások?
Részlet a válaszból: […]kötött életbiztosításoknál - a biztosítási időtartam alatt a díjtartalék terhére pénzt vonhat ki úgy, hogy a biztosítási szerződés nem szűnik meg, és a pénzkivonáshoz nem kell a biztosított hozzájárulása - mert a szerződés aláírásakor erről lemondott -, akkor a társaság által befizetett ezen biztosítási díj díjtartalékba kerülő részét nem lehet költségként elszámolni, azt mindaddig követelésként kell kimutatni, míg a biztosítási szerződés a társaság számára meg nem szűnik. Ugyanígy a fizetett biztosítási díjat nem lehet költségként elszámolni, ha például a biztosított személy előre lemond a szerződővel való együttes kedvezményezettjelölés jogáról. Ezekben az esetekben mindaddig, amíg a biztosítási szerződés a társaság számára meg nem szűnik, a befizetett biztosítási díj díjtartalékba kerülő részét a társaságnál a biztosítóval szembeni követelésként indokolt kimutatni. Azzal, hogy a társaságnak a biztosított személy hozzájárulása nélküli visszavásárlási, rész-visszavásárlási joga van, illetve a kedvezményezett személyét önállóan módosíthatja, a szerződőt a biztosítói kifizetések jogosultjának lehet tekinteni, így a biztosítási díjat a kifizetéskor költségként nem lehet elszámolni. A munkavállaló, a személyesen közreműködő tag, vezető tisztségviselő, illetve ezek közeli hozzátartozója (pl. gyerek) után a társaság által fizetett biztosítási díj, ha az a számvitelben - az előbb leírtakra tekintettel - költségként elszámolható, a vállalkozás érdekében felmerült költségnek minősül, ezért a biztosítási díj összegével nem kell növelni a társaságiadó-alapot. Az Szja-tv. 1. számú melléklete 6.3. pontja alapján adómentes a kockázati (halál) esetére szóló életbiztosítás, a baleset-biztosítás, a teljes és a végleges munkaképtelenségre szóló betegbiztosítás díja, ha a biztosítási esemény bekövetkezett. A kérdésben szereplő első kettő biztosításnál leírt feltételekből az derül ki, hogy a biztosítási esemény a biztosított halála/balesete, ezért ezen biztosítások az Szja-tv. előbb hivatkozott biztosítási szerződéseibe tartoznak. Így a társaság által fizetett díj - a díjfizetés időpontjában - a biztosítási szerződésben biztosítottként szereplő munkavállalók adómentes jövedelme. A kérdésben szereplő harmadik biztosításhoz kapcsolódó tényállásból nem derül ki, hogy mi a biztosítási esemény. Ha a biztosítási esemény itt is a biztosított halála/balesete, akkor[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. július 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 4644
Kapcsolódó tárgyszavak: ,