Osztalék utáni eho elszámolása

Kérdés: Az 1999. és 2000. évben az osztalék után fizetendő 11 százalékos eho-t költségként el lehetett-e számolni?
Részlet a válaszából: […] ...A régi Szt. azonban nem nevesítette részletesen a személyi jellegű egyéb kifizetéseket, illetve nem bérjárulékokról, hanem társadalombiztosítási járulékról szólt. A bérhez kapcsolódó egyéb járulékok, hozzájárulások egy része nevesítetten az egyéb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 3.

Külföldi ügyvezető díjazása

Kérdés: Külföldi részvételű társaság külföldi illetőségű ügyvezetőjének tiszteletdíjából csak személyi jövedelemadót vont le a társaság. Helyesen járt-e el, vagy más közterhet is kellett volna fizetnie, illetve levonnia?
Részlet a válaszából: […] ...biztosítás nem terjed ki a külföldi részvétellel működő gazdasági társaság külföldi természetes személy munkavállalójára, tagjára, foglalkoztatottjára. Ebből következően a foglalkoztatónak társadalombiztosítási járulékot, egészségügyi hozzájárulást nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 3.

Rehabilitációs kezelés szállásdíja

Kérdés: A vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minősül-e a munkavállaló rehabilitációs kezelése során – az OEP által nem térített, de az állami egészségügyi intézet által számlázott – szállásdíj munkáltató által történő átvállalása?
Részlet a válaszából: […] ...az egészségügyi rehabilitációnak megfelelő munkakörülmények, munkavégzési feltételek megteremtése és egészségügyi szolgálat biztosítása. Az egészségügyi kezeléssel kapcsolatos költség viselése természetbeni juttatás, amely – ha munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 12.

Fogászati kezelés adójogi megítélése

Kérdés: Kft. fogászati kezelést elszámolhat-e úgy, hogy a kezelést nem munkavégzés során keletkezett sérülés okozta? Elszámolható-e a kezelés tag, illetve munkavállaló részére? Elszámolható-e úgy a kezelés a társaság tagja részére, hogy csak személyes közreműködést végez, de a közreműködés után díjazásban nem részesül? Amennyiben igen, annak van-e adóvonzata, s ha igen, milyen, illetve milyen mértékű?
Részlet a válaszából: […] ...juttatásként nyújtott jövedelem után a Tbj-tv. 20. §-a szerint a foglalkoztató az általa foglalkoztatott biztosított részére a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján kifizetett, elszámolt, járulékalapot képező jövedelem után...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 15.

Életbiztosítás elszámolása

Kérdés: Kérjük, szíveskedjenek választ adni arra, hogyan kell elszámolni a meghatározott tartamra (10 év) szóló életbiztosítás díját, ahol a szerződő a munkáltató, a biztosított a dolgozó, a lejárati és haláleseti kedvezményezett pedig a szerződő fél.
Részlet a válaszából: […] ...a biztosítási díjat a társaság fizeti, a biztosított egy magánszemély és a kedvezményezett elérés esetén a társaság, halál esetén a társaság,akkor személyi jövedelemadózást érintő kérdés nem merül fel, tekintettel arra, hogy az elérés esetén nem a dolgozó lesz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 15.

Szabadalmi oltalom alatt álló mű hasznosítása

Kérdés: A Tbj-tv. 2003. január 1-jétől kiegészült a 21. § d) ponttal, amely szerint a találmányi szabadalmi oltalom alatt álló mű hasznosítására irányuló hasznosítási szerződés alapján a vagyoni jog felhasználása ellenértékeként kifizetett díj (találmányi díj) után nem kell járulékot fizetni. Szövetkezetünknél a találmányi díjban részesülők a találmányi díjat hasznosítási szerződés alapján, nem személyes munkavégzésre irányulóan, hanem vagyoni jog felhasználása ellenértékeként kapták 2003. január 1. előtt. Kérdésünk: A Tbj-tv. 21. § d) pontjában felsorolt kifizetések után, az előzőekben részletezett esetben, 2003. január 1. előtt kellett-e járulékot fizetni vagy sem?
Részlet a válaszából: […] ...szabályok szerint a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében személyesen munkát végző személyre a biztosítási kötelezettség akkor terjedt ki, ha az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelem elérte...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 15.

Személygépkocsi költségének elszámolása

Kérdés: A társaság személygépkocsit vásárolt hitelre 2002 májusában. Az értékcsökkenési leírás (10 százalék éves szinten) arányos része elszámolható-e? A társaság fizeti a cégautóadót és az eho-t. Igaz-e, hogy 2003-ban a szerviz-, illetve a javítási költségek nem számolhatók el költségként?
Részlet a válaszából: […] ...Növelni kell az adóalapot a 6 millió forintot meghaladó bekerülési értékű személygépkocsi javítási, karbantartási költségének, biztosítási díjának (kivéve a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást) és Tao-tv. szerinti értékcsökkenési leírásának,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 30.

Tőzsdei ügylet bevétele az evánál

Kérdés: Az eva hatálya alá bejelentkezett egyéni vállalkozó vállalkozási tevékenysége biztosítási üzletkötés, oktatás (ez szerepel a vállalkozói igazolványban is). Magánszemélyként tőzsdézik. A tőzsdei ügyleteken elért árfolyamnyereség után evát vagy személyi jövedelemadót kell-e fizetnie?
Részlet a válaszából: […] Az Eva-tv. 1. §-ának (1) bekezdése alapján az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) egyes személyek vállalkozási tevékenységéből származó bevételét terheli. Ez egyéni vállalkozók esetében nem feltétlenül azonos a vállalkozói igazolványban szereplő tevékenységekkel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 30.

Lakásértékesítés magánszemélynek piaci ár alatt

Kérdés: Belföldi magánszemélyekből álló társaság a feleslegessé vált, eddig irodaként használt lakást értékesítené. A vevők a társaság tulajdonosai. A lakás piaci ára kétszerese a könyv szerinti értéknek. A könyv szerinti értéken történő értékesítés esetén a piaci ár és a könyv szerinti érték különbözete képezi-e valamilyen adó alapját?
Részlet a válaszából: […] ...minősülnek (személyesen közreműködő tagok), akkor a társaság mint foglalkoztató a természetbeni juttatás után köteles társadalombiztosítási járulékot (egészségbiztosítási, nyugdíj-biztosítási járulék) is fizetni. A személyesen közreműködő tag részére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 30.

Osztalékfizetés haszonélvezeti jog mellett

Kérdés: A kft. két tulajdonosa ajándékozási szerződéssel üzletrésze 90 százalékát átruházta gyermekeire, holtig tartó haszonélvezet mellett. Így a régi tulajdonosok 10 százalékos, a gyerekek 90 százalékos tulajdoni aránnyal rendelkeznek. Hogyan kell összehívni a taggyűlést? A haszonélvező és a tulajdonos milyen erősségű szavazattal rendelkezik? Kit terhel az osztalékfizetés után az osztalékadó? Ki kapja az osztalékot? A tulajdonos megszavazza, és a haszonélvező kapja?
Részlet a válaszából: […] ...mértékű arány érvényesítése stb.), továbbá a törzsbetétek értékétől eltérő mértékű osztalék megállapítása lehetőségének biztosítása stb. Ezzel elérhető, hogy a tulajdonosok egy része tulajdoni hányadánál nagyobb összegű osztalékot kapjon, és így...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 17.
1
66
67
68
78