Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

3 találat a megadott biztosítási díj elszámolása tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Biztosítási díj, munkabér vagy valami más?

Kérdés: A társaság a 333 E Ft-os biztosítási díjat elszámolta: T 55 - K 454, majd a munkavállaló nettó bérének védelme érdekében felbruttósította 500 E Ft-ra, amellyel megnövelte a rendszeres bérjövedelmet, és elvégezte a bérszámfejtést. A munkavállaló M-es lapján a 300. sorban a rendszeres munkabért, a 304. sorban a felbruttósított biztosítási díjat írta be, hivatkozva a kitöltési útmutatóra. A járulékok a megfelelő sorokban szerepelnek. A könyvelésre vonatkozó az 541/471-re elő kell írni a rendszeres bért és a felbruttósított biztosítási díjból a felbruttósító összeget? Ugyanis a 333 E Ft már szerepel az 55-ön. Így, ha a 471-ről utalással kifizetésre kerül a rendszeres nettó bér, előírásra kerül a rendszeres bér szja-, eü- és nyugdíjjáruléka (15+7+1,5+10%), és a felbruttósított biztosítási díj miatti szja-, eü- és nyugdíjjárulék 167 E Ft-tal, éppen nullára fut a 471. Helyes ez így? Ezek az adók maradhatnak az 541-en?
Részlet a válaszból: […]először meg kell keresni azt a jogcímet, amely jogcímen a munkavállaló helyett fizetett biztosítási díj elszámolható.Az Szja-tv. 25. §-ának (1) bekezdése szerint nem önálló tevékenységből származó bevétel minden olyan bevétel, amelyet a magánszemély a tevékenységével összefüggésben vagy egyébként az e tevékenysége alapjául szolgáló jogviszonyára tekintettel megszerez. Idetartozónak tekintendő a költségtérítés is. (A munkavállalóval kötött megállapodás alapján a biztosítási díj megfizetése is költségtérítésnek minősülhet, amelynek teljes összege a magánszemély jövedelme, mivel ezen költségtérítést jogszabály külön nem szabályozza.)A nem önálló tevékenységből származó jövedelemből a munkavállaló terhei: 15 százalék személyi jövedelemadó, 10 százalék nyugdíjjárulék, 7 százalék egészségbiztosítási járulék, 1,5 százalék munkaerőpiaci járulék (együttesen 33,5 százalék). Mivel biztosítási díjként a nettó összeg kerül átutalásra, az átutalt összeget fel kell bruttósítani. A felbruttósított összeget kell a személyi jellegű egyéb kifizetések között elszámolni a 471. számlával szemben (T 559 - K 471, 500 E Ft). A 471. számlával szemben kell könyvelni a biztosítási díj átutalását (T 471 - K 384), a személyi jövedelemadó, a járulékok bevallását (T 471 - K 462, 463-1). Ezután lesz[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. március 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8153

2. találat: Magánszemély biztosításból származó jövedelme

Kérdés: Egy cég a tulajdonosaira (magánszemélyekre) kötött életbiztosítást. Az életbiztosítás díja évi 200 E Ft (évente egyszeri díjfizetéssel). Az életbiztosítási szerződésben az alábbiak szerepelnek: A díjfizető: a kft. A biztosított: a kft.-ben személyesen közreműködő tag. A kedvezményezett: a kft.-ben személyesen közreműködő tag. A biztosítási tartam kezdete: 2011. 09. 01. A biztosítási tartam lejárata: 2021. 09. 01. Kockázati fedezetek: kórházi napi térítés (45 000), műtéti térítésre szóló fedezet (150 000), baleseti napi térítésre szóló fedezet (5000). A megjegyzés a kötvényen: A szerződésünk nem tartalmaz megtakarítási életbiztosítási fedezetet, így nem rendelkezik visszavásárlási értékkel. A szerződés alapján visszajuttatandó többlethozam nem képződik. Kérdéseim:
1. A kft. évente egy összegben fizeti ki az életbiztosítás díját. A kft.-nek 2011. 09. hónapban kell a 200 E Ft után járulékokat fizetni, azaz a magánszemélynek a biztosítási számla kelte, teljesítése időpontjában keletkezik jövedelme, vagy ha tényleges műtéti térítést kap? [Például: ha 2011. 12. hónapban vakbélműtéten fog átesni, a biztosító fizet a személyesen közreműködő tagnak 150 E Ft-ot (szerződés szerint), akkor a magánszemélynek 2011. 12. hónapban lett jövedelme, azaz 2011. 12. havi 1108-as bevallásban kell ezt bevallani?]
2. Ha 2011. 09. hónapban kell bevallani a 200 E Ft-ot, akkor a kft.-nek milyen járulékokat kell fizetnie? A 200 E Ft nettó vagy bruttó jövedelem?
3. Ha 2011. 12. hónapban kell bevallani a 150 E Ft-ot, akkor a kft.-nek milyen járulékokat kell fizetnie? A 150 E Ft nettó vagy bruttó jövedelem?
Részlet a válaszból: […]vette (átvette). Ebből következően, amikor a kft. a biztosítási díjat fizeti a magánszemélynek, még nem keletkezik adóköteles jövedelem, így sem a kft.-nél, sem a magánszemélynél semmilyen bevallási kötelezettség nincs. A magánszemélynek akkor keletkezik jövedelme, amikor a biztosító számára kifizetést teljesít. A kérdésben leírtak szerint, ha 2011. 12. hónapban műtéten esik át a tag, és ebben a hónapban a biztosító kifizetést teljesít a magánszemélynek, akkor a magánszemély ebben a hónapban szerzi meg a jövedelmet. A bevallási kötelezettség nem a kft.-t, hanem a kedvezményezett magánszemélyt terheli[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. december 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5262

3. találat: Biztosítónak fizetett összegek elszámolása

Kérdés: Egy kft. életbiztosítást köt mindkét tagjára, a tagok: férj és feleség. A szerződés tartalmaz élet-, kockázati halál-, baleseti halál-, kritikus halálbiztosítást, betegbiztosítást és befektetési biztosítást. Szerződő a kft., biztosított a magánszemély (tag), kedvezményezett a magánszemély (másik tag). Lejárat: halál esetére, egyébként korlátlan. Befektetési elemet tartalmaz. A biztosító tájékoztatójában (biztosítási kötvény melléklete) az szerepel, hogy szja- és tb-mentes, költségként elszámolható. A biztosítóban dolgozó személyekkel történő egyeztetés alapján azonban vannak olyan elemei a biztosításnak (kockázati elemek), amelyek szja- és tb-kötelesek. (Erről küldött a kft.-nek értesítőt a biztosító.) Az összes biztosítási díj 45 000 Ft/hó (két főnek), ebből szja-, tb-köteles 6000 Ft (két főnek együtt). Kérdésem:
1. A 6000 Ft adóköteles biztosítást a tagnak nettó vagy bruttó jövedelemként kell feltüntetni a bérjegyzékben? A 08-as bevallásban fel kell ezt tüntetni, mint nettó bér és az az utáni szja-t? Milyen járulékokat kell ez után fizetni? A biztosítottól mit kell levonni, és mit kell a kft.-nek utána fizetni?
2. Egy szakmai lapban van egy magyarázat az életbiztosításokkal kapcsolatban. Ebben az szerepel, hogy a nem ellenérdekű felek (nem tekinthető ellenérdekűnek a felek többségi befolyása bármely formájában, függetlenül attól, hogy a szavazati többséget birtokló tulajdonos alkalmazotti, ügyvezetői vagy személyesen közreműködő tag) esetén - a fenti szerződési konstrukcióra vonatkozóan - a biztosítási díj elszámolása az alábbiak szerint alakul.
Számvitel: követelés a biztosítóval szemben. Társasági adó: nem érinti, mivel költségként nem jelenik meg. Szja: magánszemélyként egyáltalában nem jelenik meg jövedelemként (ez ellentmond a biztosítóban dolgozó személyek által kiadott igazolásoknak, mely szerint a 45 000 Ft-ból 6000 Ft szja- és tb-köteles). Jelen esetben a 45 000 Ft-ból 6000 Ft adóköteles, a 39 000 Ft pedig követelés a biztosítóval szemben?
3. Ha biztosítóval szembeni követelésként kell kimutatni, akkor a biztosítás lejártakor (halál esetére) mi történik? Hogyan kell elszámolni? A lejáratkor keletkezik jövedelme a kedvezményezettnek? A kedvezményezett a másik tag, ilyen esetben a másik tag kapja meg a bankszámlájára, nem a kft. bankszámlájára utalja a biztosító?
4. Számla kontírozása: T 4711 - K 454; 6000 Ft, T 454 - K 384; 45 000 Ft
(39 000 Ft biztosítóval szembeni követelés marad.) Ha biztosítóval szembeni követelésként kell kimutatni, akkor a biztosítás lejártakor (halál esetére) mi történik? Hogyan kell elszámolni (rendkívüli ráfordítás)?
Részlet a válaszból: […]is a kft.-nél biztosítási díjként kell a személyi jellegű egyéb kifizetések között elszámolni, azt nem terheli járulékfizetési kötelezettség, azt bevallani sem kell. Bevallási kötelezettség a kedvezményezett magánszemélyt terheli akkor, amikor a biztosító fizetett, a fizetett összeg 78 százaléka után 27 százalék egészségügyi hozzájárulás, illetve a 78 százalék szuperbruttósított összege után 16 százalék személyi jövedelemadó (a jelenleg hatályos előírások szerint). 2-4. A kft. és a biztosított - még akkor is, ha a magánszemély adózási szempontból kapcsolt félnek minősül - ellenérdekű felek a biztosítási szerződés tekintetében (például a biztosítási szerződésben, ha visszavásárlási lehetőséget biztosítanak a kft.-nek, ahhoz a biztosított hozzájárulása szükséges). Így a kérdésben hivatkozott szakmai állásponttal nem lehet egyetérteni. A kft. által fizetett biztosítási díj elszámolásánál azt kell elbírálni, hogy a kft. által fizetett biztosítási díj azonnali és végleges vagyonvesztést jelent-e, vagy az számára olyan jogokat keletkeztet, amelyek révén a vagyonvesztés a biztosítási díj fizetésével még nem - esetleg csak későbbi cselekmény alapján - következik be. Így a számviteli elszámolásnál nem minősítési szempont, hogy a biztosított a kft. milyen szavazati arányú tagja vagy munkavállalója. A kft.-nél költségként azt a biztosítási díjat lehet elszámolni, amely a kft.-nél a díjfizetéskor végleges vagyonvesztést jelent. Amennyiben a kft. olyan életbiztosítást köt, melyben szerződő fél a kft., a biztosított a kft. személyesen közreműködő tagja, a kedvezményezett pedig természetes személy, úgy - feltételezve, hogy a biztosítottnak a Ptk. által adott jogai a szerződés futamideje alatt fennállnak - a kft. által fizetett biztosítási díjat, mint személyi jellegű egyéb kifizetés, költségként kell elszámolni. Az így elszámolt összeggel nem kell a társaságiadó-alapot növelni. (Ha azonban a biztosítási szerződést úgy kötötték meg, hogy a biztosított személy hozzájárulása nélkül tud a kft. pl. visszavásárolni, akkor már nem állnak fenn a biztosított Ptk. szerinti jogai, így nem tekinthetők ellenérdekű feleknek sem, a biztosítási díjat nem lehet költségként elszámolni.) A személyesen közre nem működő tag után fizetett biztosítási díjat is - ha a biztosítási szerződés az előbb nevesített feltételeket teljesíti - a kft.-nél költségként kell elszámolni, azonban ez a biztosítási díj nem tekinthető[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. szeptember 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5130