Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

3 találat a megadott biztosítási térítés elszámolása tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Le nem vonható áfa elszámolása

Kérdés: A március 19-i számukban a 8159. Biztosító kártérítésének könyvelése című válaszukban azt írták, hogy a gépjárműjavítás 50%-ban levonható áfarészét az egyéb ráfordításokba kell könyvelni. Ez számomra ellentétes a számviteli törvény 78. § (3) bekezdésével. [A kérdező pontosan idézi a számviteli törvény 78. §-ának (3) bekezdését.] Kérem visszajelzésüket, hogy jól gondolom-e. Ha mégsem, akkor melyik előírás tartalmazza az egyéb ráfordítások alkalmazását?
Részlet a válaszból: […]elszámolni. A törvényi előírás lényege tehát az, hogy a le nem vonható áfát is magában foglalja a számlázott, fizetett, szerződésben meghatározott összeg.A kérdésben hivatkozott esetben a számlázott összeg 100%-ban tartalmazza az áfát, de annak csak 50%-a a le nem vonható áfa. Így az igénybe vett szolgáltatások értékeként nem lehet a teljes összeget elszámolni (mert az előzetesen felszámított áfa 50%-ban levonható), így nem teljesül az Szt. 78. §-a (3) bekezdésének előírása teljes mértékben.Az Szt. 81. §-ának (1) bekezdése alapján, ami nem lehet költség (igénybe vett szolgáltatások költsége, értéke), az egyéb ráfordítás, amely a rendszeres tevékenység során merül fel.A kérdésre adott válaszhoz kapcsolódóan idézzük az Szt. 47. §-ának (3) bekezdését (az igénybe vett szolgáltatások gyakran kapcsolódnak az eszközök beszerzéséhez is)."A bekerülési (beszerzési) értéknek nem része a levonható[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. április 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8200

2. találat: Helyreállítási költségek tűzkár esetén

Kérdés: Az üzemi ingatlan leégett. A biztosító megtéríti a helyreállítás költségeit. Minden helyreállítási költség egyéb ráfordítás lesz? Előfordulhat felújítás is, mivel a helyreállítási költség meghaladja az ingatlan bekerülési értékének 50 százalékát? A biztosító egy mai helyreállítást térít, nem a nyilvántartási értéket. Lehet-e időbeli elhatárolás a felújításra eső résszel? Érinti-e az elszámolás a valós értéken történő nyilvántartást?
Részlet a válaszból: […]selejtezéséhez, az eszközök értéke csökkenésének értékvesztéskénti, terven felüli értékcsökkenéskénti elszámolásához, másrészt az épületben keletkezett károk helyreállításához kapcsolódnak.Az üzemi ingatlan oltásában részt vehettek a társaság dolgozói és kívülállók is (például tűzoltók). Saját dolgozók felmerült közvetlen munkabérét, annak járulékait, továbbá a tűzoltáshoz felhasznált anyagok (víz, poroltó stb.) bekerülési értékét elsődlegesen az 5. számlaosztály számláin kell könyvelni, majd az Szt. 76. §-ának (2) bekezdése szerint - mint saját előállítású eszközök aktivált értékét - készletre kell venni (T 261 - K 582), majd el kell számolni az egyéb ráfordítások között (T 8631 - K 261). A tűzoltásban részt vevők által számlázott - áfa nélküli - összeget közvetlenül kell az egyéb ráfordítások között könyvelni (T 8631, 466 - K 454).Ha a tűzkár során anyag- és árukészlet, illetve saját előállítású termék semmisült meg, azok bekerülési értékét, illetve közvetlen önköltségét az egyéb ráfordítások között kell elszámolni akkor is, ha az anyag- és árubeszerzés bekerülési értékét a beszerzéskor anyagköltségként, elábéként számolták el (először készletre kell venni: T 211 - K 511, T 261 - K 814, majd T 8631 - K 211, 261), illetve a saját termelésű készleteket még nem vették készletre (T 261 - K 582 és T 8631 - K 261).Amennyiben a készletek javíthatók, azok bekerülési értékét, közvetlen önköltségét értékvesztés elszámolásával kell az állapotuknak megfelelő értékre lecsökkenteni. Ez esetben a javítás költségeit kell majd a tűz miatti kárként az egyéb ráfordítások között kimutatni.Tűz esetén sérülhetnek, használhatatlanná válhatnak az ingatlanon kívül más tárgyi eszközök is (pl. gépek). Ezen tárgyi eszközök esetében (ha javíthatók) indokolt lehet terven felüli értékcsökkenést elszámolni. Ha teljesen használhatatlanok, nem javíthatók, akkor piaci értékükön (jellemzően hulladék-, illetve haszonanyagértéken) át kell vezetni a vásárolt készletek közé, a nettó érték és a piaci érték közötti különbözetet (a piaci értékként figyelembe vett érték nem lehet több, mint a nettó érték) pedig terven felüli értékcsökkenésként elszámolni.A tűz során károsodhat az épület is. Az épület helyreállításának a költségeit a felmerülés időszakában kell az eredmény terhére elszámolni. A helyreállítás attól még nem lesz felújítás, mert a kár meghaladja az épület nyilvántartási értékének 50 százalékát. A felújítás kritériumait az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 8. pontja részletezi. Tűz esetén felújítás lehet például, ha az épület teljes tetőszerkezete megsemmisült, a cserepek használhatatlanná váltak, és így a helyreállítás során új tetőszerkezetet kell készíteni, maguk a tetőfedő anyagok is újak. Felújítás lehet az is, ha a tartó- és födémszerkezetek úgy károsodtak, hogy azokat az épület rendeltetésszerű[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. szeptember 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8029
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

3. találat: Biztosító közvetlen, illetve közvetett térítésének elszámolása

Kérdés: Gyakorlati tapasztalat, hogy a biztosító a gépjármű-felelősségbiztosítás keretében - a biztosítási szerződésben foglaltaknak megfelelően - vagy megjavítja (megjavíttatja), esetleg kicseréli a kárt szenvedett gépjárművet, vagy fizet közvetlenül a biztosítottnak, vagy közvetlenül a javítást végző szerviznek. Hogyan kell ezen esetekben a biztosító térítését elszámolni?
Részlet a válaszból: […]138, 139 - K 132, T 148, 149 - K 142). Az új (csereként kapott) gépjárművet állományba kell venni, annak forgalmi, piaci értékén az egyéb bevételekkel szemben (T 132, 142 - K 9647). Az így elszámolt egyéb bevételt halasztott bevételként időbelileg el kell határolni, az elhatárolást az Szt. 45. §-a (2) bekezdésében előírtak szerint kell megszüntetni.Ha a biztosító közvetlenül a biztosítottnak fizet (az elszámolás szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a biztosító a teljes kárt vagy annak csak egy részét, vagy csak az áfa nélküli összeget téríti meg), akkor a biztosító által fizetett, illetve a mérlegkészítés időpontjáig elfogadott, visszaigazolt - tárgyévi, illetve a tárgyévet megelőző üzleti évi káreseményhez kapcsolódó - összeget az egyéb bevételek között kell elszámolni (T 384 - K 968, illetve T 368 - K 968). A biztosítottnál felmerült javítási költségeket pedig a felmerüléskor kell a megfelelő költségnemszámlán kimutatni.Ha a biztosító közvetlenül a szerviznek fizet, akkor a kártérítési jegyzőkönyv adatai (esetleg a biztosító nevére kiállított számla másolata) alapján a biztosított a szerviznek fizetett összeget az egyéb bevételek között mutatja ki. A kártérítés összegének egyéb bevételkénti elszámolásával egyidejűleg a bevétellel azonos összegben el kell számolni a javítási költséget is az igénybe vett szolgáltatások költségei között (T 523 - K 968).Ha a biztosító közvetlenül a szerviznek fizet, de a javítási költségek[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. szeptember 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7396
Kapcsolódó tárgyszavak: