Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

31 találat a megadott cégautó tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Fióktelep által használt személygépkocsi

Kérdés: Német vállalat magyarországi fióktelepe az "anyavállalat" tulajdonában álló személygépjárműveket használ, azokkal kapcsolatban üzemanyagköltsége, szervizköltsége keletkezik. Hogyan számolja el ezeket a költségeket az "anyavállalat", illetve a fióktelep? Szükséges-e bérleti díjat megállapítani és számlázni a német vállalat és annak fióktelepe között? Esetleg elegendő az értékcsökkenési leírást a magyar fióktelepnél kimutatni költségként? Keletkezik-e, és ha igen, milyen esetekben cégautóadó-fizetési kötelezettség a magyar fióktelepnél?
Részlet a válaszból: […]szervizköltsége Magyarországon merült fel, akkor azt a fióktelep költségeként könyvelni kell. A szervizköltséget akkor is a fióktelepnél kell elszámolni, ha az külföldön merült fel, természetesen a fióktelep nevére szóló számla alapján.A német vállalat tulajdonát jelentő személygépkocsik használatával a magyar fióktelep a külföldi vállalkozás szolgáltatását veszi igénybe, és ennek a szolgáltatásnak ára van, amelyet a német vállalatnak a fióktelep felé számláznia kell, a fióktelepnek pedig költségként kell elszámolnia. Ezt a kötelezettséget értékcsökkenési leírás átterhelésével nem lehet kiváltani, mivel a személygépkocsik nem a fióktelep tulajdonában vannak, az értékcsökkenési leírás elszámolása viszont a könyvekben kimutatott tárgyi eszközökhöz kapcsolódik. Így a személygépkocsik használatának a díját célszerű bérleti díjban meghatározni.A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény 17/A. §-a meghatározza[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. szeptember 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8311
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

2. találat: Casco önrész elengedése

Kérdés: Dolgozónk a cég autójával munkavégzés céljából parkolt egy parkolóban, ahol a munkavégzés ideje alatt az autó oldala megsérült, amit a telephelyre való visszaérkezéskor vett észre. A gépkocsin van casco biztosítás, ami alapján a gépjárművet a cég megjavította. A dolgozónak ki kell-e fizetnie a casco önrészt, vagy el lehet tekinteni attól? Ha a cég eltekint az önrész dolgozó általi megfizetésétől, az elengedett követelésnek minősül? Kell-e a cégnek, illetve a dolgozónak az elengedett casco önrész után adót és járulékot fizetnie?
Részlet a válaszból: […]a dolgozó mulasztására, hibájára vezethető vissza, az okozott kár a biztosító által meg nem térített összeg, az önrész. Ha a belső szabályzatban rögzítettek szerint (vagy belső szabályzat hiányában) ezt az összeget meg kell térítenie a dolgozónak, akkor ettől nem lehet eltekinteni. A cégnek az önrésznek megfelelő összegű javítási költséget az áfa felszámításával számláznia kell a dolgozó felé, és árbevételként, fizetendő áfaként kell kimutatnia. Ha ezt a dolgozóval szembeni követelést (a dolgozó kötelezettségét) a cég elengedi, az a dolgozó bevétele lesz, amelyet a személyi jellegű egyéb kifizetések között kell elszámolni úgy, hogy előtte fel kell bruttósítani (a dolgozót terhelő személyi[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. május 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8233
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

3. találat: Cégautó

Kérdés: Cégautóadóval kapcsolatos a kérdésem. Mely járműveket tekintjük személygépkocsinak a cégautóadó szempontjából? Erre a törvény az alábbi választ adja: "A négy, illetve három gumiabroncs­kerékkel felszerelt olyan gépjármű, amely a vezetővel együtt legfeljebb nyolc felnőtt személy szállítására alkalmas, azzal, hogy idetartozik a benzinüzemű, a dízelüzemű, a gázüzemű személygépkocsi, a versenyautó, az önjáró lakóautó. Személygépkocsinak minősül továbbá az a vegyes használatú, 2500 kg-ot meg nem haladó megengedett együttes tömegű, olyan gépjármű (nagy rakodóterű személygépkocsi), amelynek rakodótere gyárilag kialakítva kettőnél több utas szállítására alkalmas, de kézzel egyszerűen oldható ülésrögzítése révén a felhasználás szerinti terhek szállítására bármikor átalakítható a válaszfal mögötti rakodótér, ideértve azt az esetet is, ha az ülés eltávolítására visszafordíthatatlan műszaki átalakítással került sor. A kizárólag elektromos üzemű gépjármű nem tekinthető személygépkocsinak a cégautóadó szempontjából". Egy kft. rendelkezik egy olyan típusú gépjárművel, aminek az együttes tömege 3050 kg és 8 személyes. Besorolása M1, személyszállító gépkocsi. A kft. olyan szolgáltatást végez, ahol szerszámgépeket szállít a gépjárművel, illetve a partnereknél szerelési, karbantartási tevékenységet lát el. Jelenleg a nyolc ülés a gépjárműben van, de bármikor kivehetők. A kereskedőcég - ahonnan a gépjárművet vásárolta a kft. - azt az információt adta, hogy mivel a gépjármű meghaladja a 2500 kg-ot, nem szükséges cégautóadót fizetni. Fentiek alapján valóban nem kell erre a gépjárműre cégautóadót fizetni?
Részlet a válaszból: […]idetartozik a benzinüzemű, a dízelüzemű, az elektromos üzemű, a gázüzemű személygépkocsi, a versenyautó, az önjáró lakóautó. Személygépkocsinak minősül továbbá az a vegyes használatú, 2500 kg-ot meg nem haladó megengedett együttes tömegű, olyan gépjármű (nagy rakodóterű személygépkocsi), amelynek rakodótere gyárilag kialakítva kettőnél több utas szállítására alkalmas, de kézzel egyszerűen oldható ülésrögzítése révén a felhasználás szerinti terhek szállítására bármikor átalakítható a válaszfal mögötti rakodótér, ideértve azt az esetet is, ha az ülés eltávolítására visszafordíthatatlan műszaki átalakítással került sor. Az előzőekben részletezett, a személygépkocsi fogalmának értelmezése alapján az első mondat a különféle üzemeltetésű, csak személyszállításra alkalmas gépjármű fogalmát írja le, következésképpen[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. április 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6642
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

4. találat: Háziorvos cégautóadója

Kérdés: A háziorvosi cégautót terheli-e cégautó­adó-fizetési kötelezettség? Milyen költségek számolhatók el az üzemeltetés során?
Részlet a válaszból: […]cégautóadó fizetése alóli mentesség alapvető feltétele, hogy a háziorvosi bt., kft. a személygépkocsit kizárólag olyan tevékenysége során használja, amely tevékenységet a 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet szerint az Egészségbiztosítási Alapból finanszíroznak az egészségügyi alapellátás keretében. Természetesen ezen háziorvosi feladatok ellátása során felmerülő üzemeltetési költségek (beleértve a személygépkocsi terv szerinti értékcsökkenési leírását is) a bt.-nél, a kft.-nél - a számviteli előírások szerint bizonylatoltan - elszámolhatók.A kizárólagos használat követelményeinek nem felel meg azonban az, ha olyan tevékenységéhez veszi igénybe[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. november 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6495
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

5. találat: Cégautó helyreállítási költségei

Kérdés: A társaság cascóval rendelkező cégautójában baleset következtében kár keletkezett. A javítást végző cég a helyreállítás teljes költségéről számlát állított ki társaságunk részére. A számla bruttó összegének 10%-át fizettük ki (bevételi pénztárbizonylat alapján) a javítást végző cégnek, mint önrészt. Helyes-e, ha az igénybe vett szolgáltatások költségei között csak a 10 százalékot könyveljük?
Részlet a válaszból: […]céggel szembeni kötelezettségként kimutatni. A számla bruttó összegének 10 százalékát - önrészként - kifizették, még 90% a kötelezettségek között szerepel. Mivel a cégautó biztosított volt, feltételezhetően a 90 százalékot a biztosító közvetlenül fizette meg a javítást végző cégnek (nem minősíthető jogszerű gyakorlatnak!). Ezt azonban dokumentálni kell! Kell a biztosítótól az igazolás, hogy biztosítási díjként fizeti a teljes javítási költség 90 százalékát, a javítást végző cégtől pedig annak az elismerése,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. szeptember 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5562
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

6. találat: Külföldön forgalomba helyezett gépjárművek cégautóadója

Kérdés: Ügyfelünk külföldi telephellyel rendelkező társaság. Tevékenysége jelentős részét külföldön gyakorolja. A szállás és a munkahely között az alkalmazottak közlekedését úgy oldotta meg, hogy autókat lízingelt, illetve vásárolt. A külföldön forgalomba helyezett és ott használt gépkocsik után a cégautóadót meg kell-e fizetni?
Részlet a válaszból: […]területén közlekedik. A Gjt. 17/A. §-ának (1) bekezdése alapján cégautóadó-köteles az a személygépkocsi, amely nem magánszemély tulajdonában áll, továbbá az a személygépkocsi, amely után az Szt. szerint költséget, ráfordítást számoltak el (ideértve a lízingbe vett személygépkocsikat is). A magyar hatósági nyilvántartásban nem szereplő személygépkocsik után az adókötelezettség annak a hónapnak az 1. napján keletkezik, amelyet megelőző hónapban a személygépkocsi után költséget (értékcsökkenést, lízingdíjat) számoltak el. A Gjt. 17/D. §-a sorolja fel azokat a személygépkocsikat, amelyek mentesek az adó alól. Ezek között a külföldön üzemeltetett személygépkocsi nem[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. szeptember 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5560
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

7. találat: Céges autók javításának elszámolása a biztosítóval

Kérdés:

Cégünk karosszériajavítással is foglalkozik. Ha a céges autóinkat saját magunk javítjuk, hogyan kell ezt kezelni? Normál esetben cégünk az ügyfél nevére állít ki számlát, amelyhez tartozik egy fizetési megoszlás. Ez utóbbin vezetjük le, hogy az adott biztosítótól mennyit várunk, illetve az ügyfél mennyit fizet részünkre. Ha a saját autóinkat javítjuk, akkor egy elszámolást (belső számlát) küldünk a biztosítónak, a kapcsolódó fizetési megoszláson vezetjük le, hogy mennyi az önrész, avulás, esetleg áfa. Amikor megérkezik a biztosító térítése, azt kapott kártérítésként könyveljük, az elszámolást nem könyveljük. Helyesen járunk el? A javításhoz beszerzett alkatrész áfáját levonásba helyezhetjük?

Részlet a válaszból: […]biztosító, illetve az ügyfél fizet, az ügyféllel szembeni követelés fog csökkenni. Ha a biztosító nem fizeti a várt összeget, akkor azt az ügyfélnek kell megfizetnie. Más a helyzet saját, biztosított gépjárművek javítása esetén. A saját tárgyi eszközök javításának a költségeit célszerű elkülönítetten kimutatni, de - főszabályként - önmaga felé a társaságnak nem kell számlát kiállítania. Biztosított jármű esetében viszont a biztosítónak van szüksége olyan dokumentumra, amely az elvégzett munkákat és azok értékét bizonyítja. Erre szolgálhat a belső számla (áfa nélkül, a biztosító nem megrendelő), amely szerinti összeget célszerű megbontani a biztosító által megtérítendő összegre, illetve az önrészre, azonban sem a belső számlát, sem annak megoszlását könyvelni nem kell. Könyvelni a biztosító által elismert kártérítés összegét kell a kártérítés összegének megérkezésekor, illetve a megtérítendő összeg biztosító általi elismerésekor, az elismerés időpontjával az egyéb bevételek között (ez utóbbi esetben a biztosító által dokumentáltan elismert összeget a biztosítóval szembeni követelésként kell kimutatni). A kívülálló, az ügyfél részére végzett javítások áfakötelesnek minősülnek, a számlán az áfát fel kell számítani, a saját cégautók pedig - feltételezzük - az áfaköteles vállalkozási tevékenységet szolgálják, ezért mind a számlázott, mind a belső javításokhoz beszerzett alkatrészek előzetesen felszámított áfája levonásba helyezhető. Válasz olvasói észrevételre Olvasónk észrevétele szerint a Számviteli Levelek 270. számában az 5552. kérdésre adott[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. augusztus 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5552
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

8. találat: Cégautóadó-fizetési kötelezettség

Kérdés: A kft. 2010. 07. 01-jén személygépkocsit vásárolt. A kft.-nek igazolása van arról, hogy a megvásárolt személygépkocsi tulajdonosa (szintén gazdasági társaság) 2010-ben minden gépjárműadó-fizetési kötelezettségének eleget tett. Kell-e a kft.-nek 2010. július hónapra cégautóadót fizetnie? A vevő kft. a 2010. évi havonta esedékes cégautóadó-fizetési kötelezettségből levonhatja-e az adott forgalmi rendszámhoz kapcsolódó, az eladó által már 2010-ben biztosan befizetett gépjárműadó összegét? A kft. személygépkocsiflottájából néhányat értékesít. A kft. - az év első felében - 2010-re már minden gépjárműadó-fizetési kötelezettségének eleget tett. Az év közben értékesített személygépkocsik után már év elején megfizetett teljes 2010. évi gépjárműadó összegét időarányosan levonhatja-e például 2010. III. és/vagy IV. negyedévi cégautóadójából?
Részlet a válaszból: […]szerző felet kell az adó alanyának tekinteni. A hivatkozottakból egyértelműen következik, hogy a kft. a 2010-ben vásárolt személygépkocsi után 2010-ben nem fizet gépjárműadót, ilyen kötelezettség csak 2011. 01. 01-től terheli majd. A törvény szerint az adóévre járó adót az adóalany köteles megfizetni. Az adóalany által megfizetett gépjárműadó - általános számviteli szabály - adóként nem hárítható át, azt a kft. - bármilyen jogcímen történő áthárítása esetén sem - nem tudja a könyveiben gépjárműadóként kimutatni. A már leírtak alapvetően meghatározóak a kérdésekre adandó válasznál. Előtte azonban még hivatkoznunk kell a Gjt. 17/F. §-ára is. A Gjt. 17/F. §-a alapján a negyedévre fizetendő cégautóadóból levonható a személygépkocsi után az adóalany terhére az önkormányzati adóhatóság által megállapított gépjárműadó. Levonásra a negyedév azon hónapjaira jutó gépjárműadó esetén van lehetőség, amelyben a személygépkocsi utáni cégautóadó-, a gépjárműadó-kötelezettség egyaránt fennállt, feltéve hogy az adóalany a gépjárműadó-fizetési kötelezettségének eleget tett. A kft.-nek 2010. július hónapra a Gjt. 17/C. §-ának (1) bekezdése alapján nem kell cégautóadót fizetnie, azt az eladó cégnek kell fizetnie a Gjt. 17/C. §-ának (5) bekezdése szerint. Az eladó társaság által megfizetett[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. november 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 4790
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

9. találat: Személygépkocsi használata

Kérdés: A kft. ügyvezetője a vállalkozási tevékenység ellátásához saját személygépkocsiját használja. Útnyilvántartás alapján, APEH-normát, üzemanyag­­árat figyelembe véve gépkocsi-költségtérítést utal át a kft.-től saját bankszámlájára. Magánszemélyként megfizeti a cégautóadót. Helyes ez így? Van más adóvonzata is? Év végén kell külön igazolás a kifizetett összegről? Van felső határa a kifizetésnek? Útnyilvántartáson kívül kell más dokumentum is a kft. könyvelésében?
Részlet a válaszból: […]a számlával (bizonylattal) történő igazolás alapján a jármű fenntartásának, javításának és felújításának költségei számolhatók el. A törvény lehetőséget ad arra, hogy a tételes költségelszámolás helyett az üzemanyag-felhasználást az üzemanyag-fogyasztási norma és az állami adóhatóság által közzétett üzemanyagár alapján, minden más költséget a 9 Ft/km általános személygépkocsi-normaköltséggel számolhat el a személygépkocsi tulajdonosa. Ha a költségtérítés összege az így számított összeggel azonos, akkor a magánszemély saját személyijövedelemadó-bevallásába az ilyen címen kapott bevétel mellett elismert költségként ezt is be kell állítani. (Mivel a bevétel és a költségként elismert összeg azonos, ebből származó jövedelme a magánszemélynek nincs!) A költségelszámolás módjától függetlenül kötelező útnyilvántartás vezetése, abban járművenként az üzemi célú futás kezdő és záró kilométerállásának a feltüntetése. Költség kizárólag az igazolt üzemi célú futásteljesítmény alapján számolható el. A leírtakból következik, hogy a kérdésben leírtak - kisebb korrekcióval - helyesek. Mivel kifizetni a költségtérítést csak az igazolt üzemi célú futásteljesítmény alapján lehet, annak megtörténtét az arra felhatalmazottnak igazolnia kell (az ügyvezető önmagának nem igazolhat). Az igazolt futásteljesítmény alapján külön kell kiszámítani, hogy mennyi a költségtérítés összege (amelyet[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. augusztus 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 4663
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

10. találat: Cégautó átminősítése készletté

Kérdés: Van-e arra lehetőség, hogy az egyik cégautónkat (amire eddig értékcsökkenést számoltunk el, a cég nevén lett forgalomba helyezve) átminősítsük a készletek közé? Korábban új gépkocsiként vettük meg, az áfáját nem helyeztük levonásba. Ha visszaminősítenénk készletté, és mint használt gépkocsit értékesítenénk - mint gépjármű-kereskedő cég -, akkor az értékesítéskor a különbözet szerint adóznánk. A készleten lévő gépkocsi után kell-e cégautóadót fizetni?
Részlet a válaszból: […]szerinti értékén) kell állományba venni. Ha a könyv szerinti értéke magasabb, mint a piaci értéke, a különbözetet - az átvezetés előtt - terven felüli értékcsökkenésként kell elszámolni. Természetesen, ha a készleten lévő személygépkocsit értékesítik, a számlázott eladási árat árbevételként, a készletre vételi értéket pedig az eladott áruk bekerülési értékeként kell elszámolni. Arra, hogy kell-e áfát felszámítani vagy sem, az Áfa-tv. egyértelmű választ ad. Az Áfa-tv. 87. §-ának b) pontja alapján mentes az adó alól a termék értékesítése abban az esetben, ha az értékesítést megelőzően a termékhez kapcsolódó előzetesen felszámított adó a 124. és 125. § szerint nem vonható le. Az Áfa-tv. 124. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján a személygépkocsit terhelő előzetesen felszámított adó nem vonható le. A kérdező cég is e szerint járt el. Az Áfa-tv. szempontjából nem meghatározó az, hogy az adott eszköz a tárgyi eszközök vagy a készletek között van. Az Áfa-tv.-nek az árrés adóztatásra vonatkozó előírása az adott esetben azért nem alkalmazható, mert a cég már értékcsökkenési leírást számolt el, és így a személygépkocsi könyv szerinti értéke nem egyezik meg a beszerzési árával. (Beszerzési ár az az ellenérték, amelyet a viszonteladó - a cég - a részére értékesítőnek megtérít vagy megtéríteni köteles.) A gépjárműadó-törvény 17/C. §-ának (5) bekezdése alapján a cégautóadó-fizetési kötelezettség megszűnik annak a hónapnak[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. október 1.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 4312
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést