Jutalom fizetése a mérleg elfogadása után

Kérdés: Társaságunk vezetése a 2023. évi nyereségből a mérleg elfogadását követően jutalmat fizet a dolgozóknak, differenciáltan. A vezérigazgató a személyenkénti összeget csak a beszámoló közzététele után határozza meg, de a döntés a jutalomról - összeg nélkül - már 2023. decemberben megszületett. Van-e lehetőség ebben az esetben a jutalom összegére és annak járulékaira céltartalékot képezni a 2023. évi közgyűlés elé terjesztendő mérlegben?
Részlet a válaszából: […] ...összegét, és ez nem rendszeresen, csak esetenként fordul elő, ez esetben indokolt lehet az Szt. 41. §-ának (2) bekezdése alapján céltartalékot képezni a név szerint még jóvá nem hagyott jutalmakra, prémiumokra. Ha a kérdés szerinti gyakorlat rendszeres,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 23.

Közigazgatási bírság elszámolása

Kérdés: A kft. tulajdonában lévő gépjárművel történő gyorshajtásra tekintettel közigazgatási bírságot szabott ki az ORFK a cég részére. Az esemény 2023. decemberben történt, a határozat kelte: 2023. 12. 30. A bírságot megállapító határozat kézhezvételének időpontja: 2024. 01. 02. A határozat véglegessé válásának időpontja: 2024. január. A társaság számviteli politikája szerint a mérlegkészítés időpontja: március 31. Az Szt. 81. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerint az egyéb ráfordítások között kell elszámolni. A fentiekre tekintettel arra következtetek, hogy a bírságot a 2023. év terhére kell előírni, mivel a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált, és a mérlegfordulónap előtti időszakhoz kapcsolódik. Korábban, a Számviteli Levelekben 2022. február 24-én megjelent, a 8774. számú kérdésre adott válaszukban ezt a választ adták: a mulasztási bírságot az erről szóló határozat jogerőre emelkedésével egyidejűleg kell könyvelni. Feltételezem, az összes bírságra irányadónak tekintik álláspontjukat. Kérem, szíveskedjenek választ adni, mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...2024-ben. (Ha a kft. a közigazgatási bírságot 2023-ban eredményt csökkentő tételként figyelembe kívánja venni, akkor képezzen rá céltartalékot, amit majd az egyéb ráfordításkénti elszámoláskor felold 2024-ben.)(Kéziratzárás: 2024. 03....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 7.

Jövőbeni rekultivációs költségek fedezete

Kérdés: Hulladéklerakót üzemeltető vállalkozás az elmúlt 15 évben a jövőbeli rekultivációs kötelezettségeinek a fedezetére, minden évben költségek passzív időbeli elhatárolását számolta el. A rekultivációval kapcsolatos jövőben felmerülő költségek összege a passzív időbeli elhatárolás időpontjában nem ismert, az elhatárolások kalkulációk alapján történtek. A rekultivációs költség felmerülésekor, a számla alapján költség nem kerül könyvelésre, hanem a számla nettó értéke a T 482. Rekultivációs felhasználás - K 454. Szállítók könyvelési tétellel kerül elszámolásra. A társaság az éves beszámolók kiegészítő mellékletében folyamatosan bemutatta, hogy mekkora értékű rekultivációs elhatárolást tart nyilván. A társaság a rekultivációval kapcsolatban céltartalékot nem képzett. A hulladékról szóló törvény már a 2013-ban hatályos szövegében előírja a céltartalékképzés kötelezettségét, méghozzá a külön kormányrendeletben meghatározott összegben. (A kormányrendelet 2023. év végéig nem jelent meg.) A hivatkozott törvény 2021. 03. 01-től hatályos szövege már nem tartalmazza a kormányrendeletre való hivatkozást, de a céltartalékképzés kötelezettségét fenntartja. A 2024. január 1-jétől hatályos 681/2023. (XII. 29.) Korm. rendelet megerősíti a céltartalékképzési kötelezettségét, és útmutatást ad a céltartalék kiszámításának módjára. Az Szt. a jövőbeli környezetvédelmi költségekre vonatkozóan nem ír elő céltartalékképzési kötelezettséget. Álláspontom szerint meglehetősen bizonytalan szabályozásra tekintettel az alábbi kérdésekben szeretném kérni állásfoglalásukat:
1. Helyes volt-e az elmúlt 15 évben rekultivációs költségekre való tekintettel költségek passzív időbeli elhatárolását elszámolni?
2. Kötelező volt-e céltartalékot képezni egy hulladéklerakót üzemeltető vállalkozásnak a rekultivációs költségekre való tekintettel, és ha igen, mikortól, vagy csak választható lehetőség volt?
3. A számviteli elszámolás módján változtat-e a 681/2023. (XII. 29.) Korm. rendelet?
4. Mit kell tenni a passzív időbeli elhatárolásban lévő tételekkel? Meg kell szüntetni? Ha igen, közvetlenül lehet-e vezetni a céltartalékra? Mint céltartalékképzés társaságiadó-alapot növelő tételnek minősül?
5. Elképzelhető, hogy marad az eddig megképzett passzív időbeli elhatárolás, de 2024-től kezdve már kötelezően céltartalékot kell képezni? Ebben az esetben párhuzamosan él majd a két elszámolás?
Részlet a válaszából: […] ...(és a hivatkozott egyéb jogszabályok) alapján, amikor még van bevétele. A fedezetképzés eszköze a hulladéklerakás időszakában a céltartalék képzése, a rekultivációs költségek fedezete pedig a céltartalék majdani feloldása lesz. A rekultivációs...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 7.

Eladó megtéríti a vagyonszerzési illetéket

Kérdés: Egy magyar zrt. ingatlant értékesített. Az értékesítés során a felek megállapodtak, hogy a vevő ilyen kérésére az eladó megtéríti a vevő által - a tranzakciót terhelő - vagyonszerzési illetéket. Vagyis a vevőnek keletkezett egy kötelmi igénye az eladóval szemben. Az eladó - biztosra véve, hogy a vevő élni fog ezzel az igényével - az eladás évében a költségek passzív időbeli elhatárolásaként könyvelte a vevő felé megtérítendő illeték teljes összegét. Ugyanakkor a vevő sosem élt ezen megtérítési igénnyel. A szerződés alapján fennálló igény pedig időközben elévült. Azaz a költség korábbi passzív időbeli elhatárolása valójában sosem jelentkezett valódi fizetendő költségként. Mi a helyes eljárás a passzív időbeli elhatárolás feloldására? A feloldáskor ez az összeg eredményt növelő (egyéb bevétel) vagy költséget csökkentő (egyéb ráfordítást csökkentő) összeg lesz?
Részlet a válaszából: […] ...lehetett volna könyvelni a pénzügyi rendezéssel egyidejűleg. Másrészt a jövőben jelentősebb költségek/ráfordítások fedezetére céltartalékot lehetett volna képezni, ha ennek a feltételeit, előzményeit a számviteli politikában szabályozták.A kérdésben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 7.

Késedelmipótlék-prognózis könyvelése

Kérdés: A NAV 2024. november 15-én fogja előírni a 2023. évi késedelmi pótlékot. A beszámolókészítés időszakában már letölthető a NAV várható késedelmipótlék-prognózisa. A prognózisban megállapított késedelmi pótlék könyvelhető-e a 2023. évre?
Részlet a válaszából: […] ...késedelmipótlék-prognózisa ismertté válik, és így az összegszerűen megállapítható lesz, akkor azzal azonos összegben a 2023. évben céltartalékot képezhet a cég az Szt. 41. §-ának (2) bekezdése alapján.(Kéziratzárás: 2024. 02....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 22.

Hitelszerződés felmondása

Kérdés:

A pénzügyi vállalkozás hitelnyújtással foglalkozik. 2020–2022. évben, a moratórium ideje alatt felhalmozott kamatokat a moratórium utáni új futamidő alatt egyenletes részletekben, a havi törlesztési díjjal együtt beszedi, könyveiben aktív időbeli elhatároláson szerepelteti. 2023 szeptemberében felmondásra került egy ilyen szerződés, a 2023. évi meg nem fizetett esedékes kamatokat függővé tettem a 250/2000. Korm. rendelet 17. §-a szerint. A 2020–2022. évben felhalmozott, aktív időbeli elhatároláson lévő, esedékessé még nem tett moratóriumi kamattal (korábbi évek kamata) mit kell tenni? Függővé kell tenni (sztornótétellel: T 91 – K 39)? Esetleg értékvesztést kell elszámolni rá?

Részlet a válaszából: […] ...követő 30. nappal függővé kell tenni. A még nem törlesztett tőkeösszeg miatti követelésre – az adós minősítésének megfelelően – céltartalékot indokolt képezni (várható veszteség).(Kéziratzárás: 2023. 12....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 14.

Elhatárolt árfolyamveszteség forintról euróra való áttérésnél

Kérdés:

A gazdasági társaság forintban vezeti a könyveit, az MNB által hivatalosan közzétett árfolyamot alkalmazza. A társaság korábban 10 éves lejáratra kapott forgóeszközeinek finanszírozása céljából kölcsönt a cégcsoporthoz tartozó társaságtól. A szerződés GBP-ben került aláírásra. A forint árfolyamának 2022. évi gyengülése miatt jelentős nem realizált árfolyamvesztesége volt a társaságnak. A cég döntése alapján az árfolyamnyereséggel nem fedezett árfolyamveszteséget elhatárolta. 2024. január 1-jétől a társaság eurós könyvvezetésre tér át. A kapott kölcsön továbbra is a GBP-ben marad. A könyvvezetés euróra történő váltásánál hogyan kell kezelni a mérlegátváltás során az elhatárolt árfolyamveszteséget?

Részlet a válaszából: […] ...az euróra való áttéréskor a nem realizált árfolyamveszteséghez kapcsolódó lekötött tartalék képzett összegét, továbbá a képzett céltartalék összegét is az Szt. 146. §-ának (1) bekezdése szerint át kell értékelni. Áttérés után – a nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 9.

EUR könyvvezetésre való áttérésnél az elhatárolt árfolyamveszteség

Kérdés:

A társaság devizás (EUR) beruházási hitelhez kapcsolódóan, a nem realizált árfolyamveszteséget halasztott ráfordításként könyvelte. Ehhez kapcsolódó egyéb céltartalék és lekötött tartalék képzése is megtörtént az előírt szabályoknak megfelelően. A társaság devizás, EUR könyvvezetésre szeretne áttérni 2024. 01. 01. dátummal. Mi történik a halasztott ráfordítással és a hozzákapcsolódó lekötött tartalék- és céltartalékképzéssel az áttérés után? Amennyiben szükséges ezek kivezetése, milyen dátummal kell megszüntetni?

Részlet a válaszából: […] ...jutó összegben, illetve megszüntetni teljes összegében a (3) bekezdésben leírt esetekben. Ehhez kapcsolódóan szüntetendő meg a képzett céltartalék és lekötött tartalék is.(Kéziratzárás: 2023. 09....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 28.

Partner vízügyi hálózatának javítása támogatásból

Kérdés: Az alábbi eset helyes számviteli elszámolásához kérem a tanácsukat. Adott egy magyar társaság, amely a támogatói okirat szerint részt vesz a Nyugat-Balkán régió éghajlatvédelmi fejlesztésében, amelynek kivitelezéséhez 60%-ban kap állami támogatást. A megállapodás szerint a fennmaradó 40%-ot saját önerejéből kell állnia. A végrehajtott fejlesztések, tanácsadói tevékenységek ezen régióban található partner vízügyi hálózatának javítását szolgálják, vagyis nem a támogatásban közvetlenül részesülő, kivitelező magyar társaság saját tulajdonában lévő eszközökhöz, hálózatokhoz kapcsolódnak. Ez esetben hogyan kell elszámolni a fejlesztéshez igénybe vett alvállalkozók számláit, a saját maga által beletett munka bérköltségét? Amennyiben fennáll a partnernél létrehozott munka esetében bármilyen helytállási kötelezettség, kell-e a társaságnak a támogatói bevételekből ezen kötelezettség végett esetlegesen felmerülő költségek fedezetére bármilyen részt a kapott támogatás összegéből elhatárolnia?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettségek jövőbeni költségeire a fedezetet azonban nem az állami támogatás elhatárolásával kell biztosítani, hanem a céltartalékképzéssel.(Kéziratzárás: 2023. 06....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 13.

Beolvadáshoz kapcsolódó kérdések

Kérdés:

"A" kft. beolvad "B" kft.-be. A "B" kft. – mint átvevő – jogutód. Az ismétlések elkerülése érdekében az alkérdésekre a konkrét kérdés után válaszolunk.
1. A "B" kft. mint jogutód átvevő társaság vagyonmérleg-tervezetében (az "A" kft.-vel együtt) a saját tőke 105, amelyből a jegyzett tőke +18, a lekötött tartalék +120, az eredménytartalék –33. Átalakulással létrejövő jogutód vagyonmérleg-tervezetében negatív előjelű eredménytartalék esetében annak összegét meg kell szüntetni a tőketartalék és/vagy a jegyzett tőke egyidejű csökkentésével. A fenti esetben nincs tőketartalék, és a jegyzett tőke sem elég, az eredménytartalék pedig -33. Mi ilyenkor a teendő? Hogyan lehet a mínusz eredménytartalékot megszüntetni? Melyik oszlopba tesszük a vagyonmérleg-tervezetben?

Részlet a válaszából: […] ...szereplő, egymással szemben fennálló követelések-kötelezettségek tételeit a követelések és a kötelezettségek, céltartalékok, illetve az időbeli elhatárolások csökkentésével, valamint ezen követelések és kötelezettségek, céltartalékok,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 15.
1
2
3
19