Céltartalék képzése visszafizetendő támogatásra

Kérdés: Társaságunk megpályázott és meg is nyert a kormány által indított versenyképesség-növelő támogatási programot, a beruházásként kapott támogatást 2020. folyamán meg is kapta. A támogatási szerződésben vállaltuk, hogy a támogatás folyósítását követő monitoring-időszakban a szerződésben meghatározott feltételeket teljesítjük. A2022. 03. 31-én zárult üzleti évre vonatkozóan azonban nem tudtuk teljesíteni a létszámra előírt kötelezettségvállalást, ezért vissza kell fizetni a korábban folyósított támogatás támogatási szerződésben meghatározott képlet szerint meghatározott nemteljesítéssel arányos részét. Mérlegkészítéskor már tudjuk, hogy a támogatás mekkora részét kell majd biztosan visszafizetni, de a lebonyolító szerv erről szóló felszólításának és a visszafizetés esedékessége ismeretének hiányában kötelezettségként még nem tudjuk a visszafizetendő összeget kimutatni. Mivel fejlesztési célú támogatásról van szó, passzív időbeli elhatárolások között halasztott bevételként mutatjuk ki a támogatás még feloldásra nem került összegét az üzleti év végén. Társaságunk a lebonyolító szerv felszólításának kézhezvétele után, a hatálybalépés időpontjával fogja a visszafizetendő összeget az egyéb ráfordítások között elszámolni, és ezzel egyidejűleg és megegyező összegben a halasztott bevétel is feloldásra fog kerülni. Véleményünk szerint az élő támogatási szerződéshez kapcsolódóan társaságunknak biztosan keletkezik visszafizetési kötelezettsége, amivel a mérlegkészítéskor már tisztában vagyunk. A visszafizetendő összeg megállapítható, de esedékessége nem. Figyelembe véve az előbbieket, és azt, hogy a támogatási szerződésből adódó visszafizetési kötelezettség nem az üzleti tevékenységgel kapcsolatban folyamatosan felmerülő tétel, indokoltnak látjuk az óvatosság elvét biztosító céltartalék képzését a visszafizetendő támogatás összegében a 2022. 03. 31-én zárult üzleti évre, amit a visszafizetéskor kell majd feloldani. Kérdésünk, a céltartalékképzésre vonatkozó következtetésünket helyesnek gondolják-e?
Részlet a válaszából: […] ...tekintjük, mivel a mérleg szerinti eredmény évek közötti átrendezéséhez vezetne.Az Szt. 41. §-ának (1) bekezdése szerint ... céltartalékot kell képezni - a szükséges mértékben - azokra a múltbeli, illetve folyamatban lévő ügyletekből,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 16.

Céltartalék képzése támogatásra - alapítvány

Kérdés: Az alapítvány céljai között szerepel - többek között - a magyarországi oktatás támogatása. Az alapítvány kuratóriuma a 2020. évi mérlegfordulónap és a mérlegkészítés napja (2021. 02. 28.) között meghozott határozatai alapján kötelezettséget vállalt az egyik egyetem felé, hogy részére támogatást nyújt 2021-ben egy új szakirány elindítására, valamint támogatást ad egy 2021. szeptembertől induló új ösztöndíjprogramra. Az alapítvány képezhet-e céltartalékot a 2020-as üzleti évben ezekre a 2021-ben nyújtandó támogatásokra? Az alapítvány ezzel szeretné a 2020. évi pozitív eredménye terhére megteremteni ezen támogatások fedezetét, mert lehetséges, hogy a 2021. évi eredménye nem nyújt vagy csak részben nyújt fedezetet mindkét támogatásra. A támogatásokat folyósítani fogjuk, azonban a pénzügyi teljesítésük és pontos összegük egyelőre még nem ismert. Aszámviteli politikában nem rögzítettük konkrétan, hogy az Szt. 41. §-ának (2) bekezdése alapján mely esetekben képezünk céltartalékot, arról úgy határoztunk, hogy mindig a tárgyévi zárás mérlegelésére bízzuk ennek eldöntését, megteremtve a lehetőségét a céltartalékképzésre, de kötelezettséget nem vállalva rá.
Részlet a válaszából: […] ...meg kell jegyezni, a céltartalékképzés lehetősége azért került be - húsz évvel ezelőtt - a számviteli törvénybe, hogy a törvény ezzel is elősegítse a számviteli alapelvek érvényesülését a megbízható és valós összkép bemutatása érdekében (és nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 11.

Jelentős összegű céltartalék megszüntetése a mérlegben

Kérdés: Társaságunk egyik, 51%-os tulajdonosa, külföldi tagja - a 2015. üzleti év vonatkozásában - jelezte, hogy 45 M Ft összegű holdingdíjra tart igényt. A másik tag az összeget vitatta, emiatt 2015-ben 45 M Ft összegre céltartalékot képeztünk, amely összeg meghaladta a mérlegfőösszeg 2%-át. Végül a két tag 2016. év végére megállapodott, és a külföldi tulajdonos lemondott az igényéről. A céltartalékot 2016-ban megszüntettük. A fentiek alapján jelentős összegű hibának minősül-e a 2015. évi céltartalékképzés, szükséges-e háromoszlopos beszámolót készíteni a 2016. évre vonatkozóan?
Részlet a válaszából: […] ...szerint a társaság 2015-ben - nyilvánvalóan a mérlegfordulónapi értékelés keretében - a várható kötelezettségre 45 M Ft összegben céltartalékot képzett. 2016. évben azonban kiderült a tagok megállapodása alapján, hogy a 2015-ben képzett céltartalékra nincs szükség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 25.

Kötelező-e céltartalékot képezni?

Kérdés: A kollektív szerződésünk tartalmazza, hogy a dolgozót nyugdíjba vonulásakor 1 havi munkabér illeti meg, továbbá legalább 25 éves munkaviszony esetén 1 aranyóra kb. 400 E Ft értékben. Kötelező-e erre céltartalékot képezni? Ha igen, milyen időtartamra? Szükséges-e aktuáriusi számítás? Milyen módszert lehetne alkalmazni? Változtat-e a megítélésen, ha a kollektív szerződésből kivesszük ezeket a juttatásokat, és külön belső szabályzat rendelkezik róla?
Részlet a válaszából: […] ...választ a kérdez ő utolsó kérdésére válaszolva kezdjük. Véleményünk szerint az alapkérdés (kell-e céltartalékot képezni) megítélésében nincs különbség, hogy a társaság a kérdés szerinti juttatásokat a kollektív szerz ő dés vagy külön szabályzat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 11.

Devizában képzett céltartalék

Kérdés: 2013-tól euróban könyvelünk. A 2011-ben nem realizált árfolyamveszteség devizában (Ft-ban) van meghatározva. Az ehhez kapcsolódó céltartalékot év végén át kell-e értékelni?
Részlet a válaszából: […] ...az áttérés napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyam reciprok értékén kell a választott devizára átszámítani.A kérdés szerinti céltartalék nem tartozik az Szt. 146. §-a (2)-(6) bekezdésében felsorolt tételek közé, ahol további különbözetek állapíthatók meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 13.

Céltartalék ki nem vett szabadságra

Kérdés: Vállalkozásunk eltérő üzleti évet választott. Az üzleti év mérlegfordulónapja: szeptember 30. A gazdálkodás velejárója, hogy a dolgozóknak lehet ki nem vett időarányos szabadságuk bármely hónap végén, így a mérlegforduló napján is. A szabadságokat a naptári év végéig kiadjuk. Jelenleg vállalkozásunk az időarányosan ki nem vett szabadságra elhatárolást készít, az összemérés elvének megfelelően. Az elhatárolással biztosítjuk, hogy a "szabadságok" értéke azon időszakra kerüljön elszámolásra, amely időszakban a munkavállaló által termelt hozamok keletkeznek. 2006-ban a SzAKmában megjelent cikk a ki nem vett szabadságok miatti céltartalékképzés szükségessége mellett érvel. Egyetértenek-e az elhatárolás képzésére vonatkozó gyakorlatunkkal, illetve mi a véleményük az idézett cikk indoklásával kapcsolatosan?
Részlet a válaszából: […] ...venni), az időbeli elhatárolás elvével (a gazdasági esemény csak egy üzleti évet érint).Az Szt. 41. §-ának (1) bekezdése szerint céltartalékot kell képezni a harmadik felekkel szembeni fizetési kötelezettségekre. Az idetartozóként említett tételek egyikével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 20.

Céltartalékképzés jövőbeni kötelezettségekre

Kérdés: Társaságunk az önkormányzat tulajdonában lévő víz- és csatornaművet üzemeltetett 2012. 12. 31-ig. Az önkormányzat 2013. 01. 01-től más szolgáltatót bízott meg az üzemeltetéssel. Társaságunk december 31-ig számlázta a fogyasztóknak a víz- és csatornadíjat, amelyet a díjbeszedők szednek be 2013. január, február, március hónapokban. Társaságunknak ebből a tevékenységéből 2013-ban nem származik bevétele. A díjbeszedők bérére és járulékaira lehet-e céltartalékot képezni?
Részlet a válaszából: […] ...rövid válasz az, hogy igen!Az Szt. 41. §-ának (1) bekezdése szerint az adózás előtti eredmény terhére céltartalékot kell képezni - a szükséges mértékben - többek között azokra a múltbeli ügyletekből, szerződésekből származó, harmadik felekkel szembeni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 25.

Kötelezettségekre képzett céltartalék nagysága

Kérdés: A jövőben felmerülő garanciális kötelezettségekre képzett céltartaléknak van-e maximált értéke? A vállalkozás építőipari tevékenységet végez. A vállalkozási szerződésben garanciális költségekre visszatartásban állapodtak meg, de a visszatartás összege előreláthatóan - az időjárási viszonyoktól függően - nem fogja fedezni a garanciálisan elvégzendő szolgáltatás összegét. Év végén milyen összeget kell (lehet) elhatárolni? Milyen dokumentumokkal kell mindezt alátámasztani?
Részlet a válaszából: […] ...felmerülő garanciális kötelezettségekre annyi céltartalékot kell képezni,amennyi szükséges, és a vállalkozás ennek a fedezetét más módon nembiztosította. Tehát törvényi előírás a képezhető céltartalék összegét nemmaximálja, nem korlátozza...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 24.

Elhatárolt árfolyamveszteségre céltartalék

Kérdés: Társaságunk pénzügyi lízing keretében beszerzett eszközökkel rendelkezik, amely eszközöket tartósan bérbe adja (a továbbadás nem pénzügyi lízing). A bérleti díjat a lízing törlesztéséhez igazodóan devizában vagy forintban (de napi árfolyamon) számlázzuk. Az üzleti év mérlegfordulónapján a devizában fennálló pénzügyi lízing miatti tartozás mérleg-fordulónapi értékelésekor kimutatott - jelentős összegű - árfolyamveszteséget az Szt. 33. §-ának (2) bekezdése alapján elhatároljuk. Van-e arra lehetőség, mivel a nem realizált árfolyamveszteség a jövőben kiszámlázandó bérleti díjban megtérül, hogy ne kelljen céltartalékot képezni? Amennyiben ez nem lehetséges, indokolt lenne az Szt.-t oly módon módosítani, hogy akkor ne kelljen céltartalékot elszámolni, ha arra "a fedezet más módon biztosított" [mint az Szt. 41. §-ának (1) bekezdésében].
Részlet a válaszából: […] ...33. §-ának (2)bekezdése szerint elhatárolt árfolyamveszteséghez kapcsolódó, az Szt. 41.§-ának (4) bekezdésében meghatározott céltartalékképzéstől nem leheteltekinteni. A válaszadó nem kezdeményezi, mert nem támogatná az Szt.-nek akérdésben leírt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 13.

Céltartalékképzés az utólag adott engedményre

Kérdés: Társaságunk termékértékesítéssel foglalkozik, ahol az utólag adott engedmény tárgyévi eredményre gyakorolt hatása jelentős, éves szinten összességében 25 százalék. Az utólag adott engedményeknek a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg rendezett összegét - az Szt. 81. §-a alapján - tárgyévi ráfordításként számoltuk el. Ebből következően a mérlegkészítés időpontját követően pénzügyileg rendezett engedmények értékét a tárgyévet követő év eredményében vesszük figyelembe, arra céltartalékot nem képezünk. Könyvvizsgálónk a fenti gyakorlatunkat megkifogásolta, és céltartalékképzést írt elő az Szt. 41. §-a (1) bekezdésének előírása alapján, hivatkozva egy másik szaklapban a 17/2004. és a 101/2003. számviteli kérdésekre adott válaszokra.
Részlet a válaszából: […] ...eredmény helyességét kifogásolhatja, súlyosabbesetben korlátozott vagy elutasító záradékot adhat, de nem kötelezheti atársaságot céltartalék képzésére.Az Szt. 41. §-ának (1) bekezdése határozza meg, hogy mikorkell a társaságnak céltartalékot képeznie....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 11.
1
2