Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

15 találat a megadott céltartalék tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Céltartalék képzése támogatásra - alapítvány

Kérdés: Az alapítvány céljai között szerepel - többek között - a magyarországi oktatás támogatása. Az alapítvány kuratóriuma a 2020. évi mérlegfordulónap és a mérlegkészítés napja (2021. 02. 28.) között meghozott határozatai alapján kötelezettséget vállalt az egyik egyetem felé, hogy részére támogatást nyújt 2021-ben egy új szakirány elindítására, valamint támogatást ad egy 2021. szeptembertől induló új ösztöndíjprogramra. Az alapítvány képezhet-e céltartalékot a 2020-as üzleti évben ezekre a 2021-ben nyújtandó támogatásokra? Az alapítvány ezzel szeretné a 2020. évi pozitív eredménye terhére megteremteni ezen támogatások fedezetét, mert lehetséges, hogy a 2021. évi eredménye nem nyújt vagy csak részben nyújt fedezetet mindkét támogatásra. A támogatásokat folyósítani fogjuk, azonban a pénzügyi teljesítésük és pontos összegük egyelőre még nem ismert. Aszámviteli politikában nem rögzítettük konkrétan, hogy az Szt. 41. §-ának (2) bekezdése alapján mely esetekben képezünk céltartalékot, arról úgy határoztunk, hogy mindig a tárgyévi zárás mérlegelésére bízzuk ennek eldöntését, megteremtve a lehetőségét a céltartalékképzésre, de kötelezettséget nem vállalva rá.
Részlet a válaszból: […]szerinti esetben egy ígéret miatti, ráfordításként felmerülő támogatás nem olyan jövőbeni kötelezettség, amire céltartalékot lehetne képezni, legfeljebb az alapítvány eredménye lesz 2021-ben veszteség. Ez olyan önként vállalt kötelezettség, amely a támogatás nyújtásakor válik eredményt terhelő ráfordítássá, nem sorolható be sem az Szt. 41. §-ának (1) bekezdése szerinti kötelezettségek, sem a (2) bekezdés szerinti jövőbeni költségek közé. Így a kérdésben leírt, 2021. évben esedékes támogatásokra 2020-ban céltartalék nem képezhető.Az Szt. 3. §-a (8) bekezdésének 15. pontja tartalmazza a biztos (jövőbeni) kötelezettség értelmező rendelkezését. E szerint biztos (jövőbeni) kötelezettség, amely a mérleg fordulónapján már fennáll, de a szerződés teljesítése még nem történt meg, ezért mérlegtételként nem szerepeltethető. A törvény felsorolja az idetartozó kötelezettségeket, hozzátéve, nem tartoznak ide az üzleti tevékenységgel (az adott esetben az alapítványi tevékenységgel)[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. március 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8463
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

2. találat: Jelentős összegű céltartalék megszüntetése a mérlegben

Kérdés: Társaságunk egyik, 51%-os tulajdonosa, külföldi tagja - a 2015. üzleti év vonatkozásában - jelezte, hogy 45 M Ft összegű holdingdíjra tart igényt. A másik tag az összeget vitatta, emiatt 2015-ben 45 M Ft összegre céltartalékot képeztünk, amely összeg meghaladta a mérlegfőösszeg 2%-át. Végül a két tag 2016. év végére megállapodott, és a külföldi tulajdonos lemondott az igényéről. A céltartalékot 2016-ban megszüntettük. A fentiek alapján jelentős összegű hibának minősül-e a 2015. évi céltartalékképzés, szükséges-e háromoszlopos beszámolót készíteni a 2016. évre vonatkozóan?
Részlet a válaszból: […]mérlegfordulónapi értékelés keretében - a várható kötelezettségre 45 M Ft összegben céltartalékot képzett. 2016. évben azonban kiderült a tagok megállapodása alapján, hogy a 2015-ben képzett céltartalékra nincs szükség, tehát az 2016. évben - ugyancsak a mérlegfordulónapi értékelés keretében - megszüntethető.Tekintettel azonban arra, hogy a számviteli előírások szerint jártak el 2015. üzleti évben, és 2016. üzleti évben is, 2016-ban nem 2015. évi hibát korrigálnak, a 2016. évi céltartalék megszüntetését a mérlegben, az eredménykimutatásban nem a középső oszlopban kell bemutatni, azt a tárgyévi könyvelés keretébe tartozónak kell tekinteni.A válasznál természetesen abból indultunk ki, hogy a társaság 2015-ben jogszerűen, az Szt. 41. §-ának (1)-(2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével képezte a céltartalékot a 45 M Ft összegben (mert például a korábbi években a külföldi tulajdonosnak[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. május 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7308
Kapcsolódó tárgyszavak:

3. találat: Kötelező-e céltartalékot képezni?

Kérdés: A kollektív szerződésünk tartalmazza, hogy a dolgozót nyugdíjba vonulásakor 1 havi munkabér illeti meg, továbbá legalább 25 éves munkaviszony esetén 1 aranyóra kb. 400 E Ft értékben. Kötelező-e erre céltartalékot képezni? Ha igen, milyen időtartamra? Szükséges-e aktuáriusi számítás? Milyen módszert lehetne alkalmazni? Változtat-e a megítélésen, ha a kollektív szerződésből kivesszük ezeket a juttatásokat, és külön belső szabályzat rendelkezik róla?
Részlet a válaszból: […]vagy megállapodás vagy szabályzat alapján - biztosított juttatás is. A kérdés azonban az, hogy mikor és mennyiben biztos a nyugdíjba vonulás? A személyi adatok alapján ugyan megállapítható, hogy a társaság dolgozói mikor, melyik évben mennek, illetve mehetnek nyugdíjba. De azt meg is kell élni! Addig a társaságnál kell munkát végeznie!A leírtakból következően, a bizonytalansági tényezők a nyugdíjba vonulás évét megelőzően csökkenthetők a minimálisra. Például ha 2016. év végével ismert lehet, hogy hányan mennek 2017-ben nyugdíjba, a részükre adandó juttatások értéke hány forinttal terheli a társaság 2017. évi adózás előtti eredményét, akkor ezen összeg alapján lehet céltartalékképzésben gondolkodni, de csak akkor, ha a 2017. évre számított összeg érdemileg eltér a 2016., illetve a megelőző évek hasonló terheitől, akkor is a különbözet összegében.A kérdező már a felvétel időpontjától a nyugdíjba vonulás időpontjáig terjedő teljes időszak alatt - dolgozónként - minden évben, valamilyen módon meghatározná a céltartalékképzés összegét. (Ehhez valóban aktuáriusi számítás is kellene, és olyan adminisztráció 10-20 vagy több éven[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. május 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7304
Kapcsolódó tárgyszavak:

4. találat: Devizában képzett céltartalék

Kérdés: 2013-tól euróban könyvelünk. A 2011-ben nem realizált árfolyamveszteség devizában (Ft-ban) van meghatározva. Az ehhez kapcsolódó céltartalékot év végén át kell-e értékelni?
Részlet a válaszból: […]MNB hivatalos devizaárfolyam reciprok értékén kell a választott devizára átszámítani.A kérdés szerinti céltartalék nem tartozik az Szt. 146. §-a (2)-(6) bekezdésében felsorolt tételek közé, ahol további különbözetek állapíthatók meg, és a nem realizált árfolyamveszteség nem sorolható a devizaeszközök, a devizakötelezettségek közé sem (az árfolyam­veszteséget nem forintban kell rendezni, egyáltalán nem kell rendezni), megszüntetni pedig csak euróban lehet,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. február 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6177
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

5. találat: Céltartalék ki nem vett szabadságra

Kérdés: Vállalkozásunk eltérő üzleti évet választott. Az üzleti év mérlegfordulónapja: szeptember 30. A gazdálkodás velejárója, hogy a dolgozóknak lehet ki nem vett időarányos szabadságuk bármely hónap végén, így a mérlegforduló napján is. A szabadságokat a naptári év végéig kiadjuk. Jelenleg vállalkozásunk az időarányosan ki nem vett szabadságra elhatárolást készít, az összemérés elvének megfelelően. Az elhatárolással biztosítjuk, hogy a "szabadságok" értéke azon időszakra kerüljön elszámolásra, amely időszakban a munkavállaló által termelt hozamok keletkeznek. 2006-ban a SzAKmában megjelent cikk a ki nem vett szabadságok miatti céltartalékképzés szükségessége mellett érvel. Egyetértenek-e az elhatárolás képzésére vonatkozó gyakorlatunkkal, illetve mi a véleményük az idézett cikk indoklásával kapcsolatosan?
Részlet a válaszból: […]szabadságokat a naptári év végéig kiadják.Álláspontunk az, hogy a ki nem vett szabadságokra majd kifizetendő összeg és annak járulékai nem minősíthetők a mérlegfordulónappal lezárásra kerülő üzleti évet terhelő költségnek, ráfordításnak, így azok passzív időbeli elhatárolással történő elszámolása nem egyeztethető össze a számviteli alapelvekkel. Elsősorban az összemérés elvével (a bevételeknek megfelelő költségeket [ráfordításokat] kell számításba venni), az időbeli elhatárolás elvével (a gazdasági esemény csak egy üzleti évet érint).Az Szt. 41. §-ának (1) bekezdése szerint céltartalékot kell képezni a harmadik felekkel szembeni fizetési kötelezettségekre. Az idetartozóként említett tételek egyikével sem azonosítható a ki nem vett szabadságokra képzett céltartalék. A hivatkozott cikk érvelésével - a valós vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzet bemutatása érdekében - elvileg egyet lehet érteni, de a céltartalékként képzendő összeg meghatározását[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. június 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5898
Kapcsolódó tárgyszavak:

6. találat: Céltartalékképzés jövőbeni kötelezettségekre

Kérdés: Társaságunk az önkormányzat tulajdonában lévő víz- és csatornaművet üzemeltetett 2012. 12. 31-ig. Az önkormányzat 2013. 01. 01-től más szolgáltatót bízott meg az üzemeltetéssel. Társaságunk december 31-ig számlázta a fogyasztóknak a víz- és csatornadíjat, amelyet a díjbeszedők szednek be 2013. január, február, március hónapokban. Társaságunknak ebből a tevékenységéből 2013-ban nem származik bevétele. A díjbeszedők bérére és járulékaira lehet-e céltartalékot képezni?
Részlet a válaszból: […]mérlegfordulónapon valószínű vagy bizonyos, hogy fennállnak, de összegük vagy esedékességük időpontja még bizonytalan, és azokra a vállalkozó a szükséges fedezetet más módon nem biztosította.A kérdés szerinti esetben, amikor a 2012. 12. 31-ig számlázott víz- és csatornadíjat részben vagy egészében 2013-ban szedik be, egyértelmű az, hogy az összemérés számviteli alapelv érvényesülése érdekében a 2012. évben elszámolt bevételhez kapcsolódó költségeket a 2012. évi adózás előtti eredmény meghatározása során számításba kell venni. Ezek a költségek azonban ténylegesen csak 2013-ban[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. április 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5837
Kapcsolódó tárgyszavak:

7. találat: Kötelezettségekre képzett céltartalék nagysága

Kérdés: A jövőben felmerülő garanciális kötelezettségekre képzett céltartaléknak van-e maximált értéke? A vállalkozás építőipari tevékenységet végez. A vállalkozási szerződésben garanciális költségekre visszatartásban állapodtak meg, de a visszatartás összege előreláthatóan - az időjárási viszonyoktól függően - nem fogja fedezni a garanciálisan elvégzendő szolgáltatás összegét. Év végén milyen összeget kell (lehet) elhatárolni? Milyen dokumentumokkal kell mindezt alátámasztani?
Részlet a válaszból: […]történő visszatartás sajátos formája a garanciális kötelezettség fedezete biztosításának. Valójában azt feltételezi, ha az esetleg felmerülő garanciális kötelezettségének a kivitelező nem tesz eleget, ezért a hibákat a megrendelő vagy az általa megbízott fogja elvégezni. Ha ez megtörténik, akkor a visszatartott összeget nem kell megfizetni, és az így kimutatott kötelezettséget pedig elengedett kötelezettségként rendkívüli bevételként kell elszámolni (a kivitelezőnél elengedett követelés, és mint ilyen, a Tao-tv. 3. számú melléklete A/13. pontja alapján akár adóalap-növelő tétel is lehet). Ha ezen elszámolással a jövőbeni garanciális költségek miatti kötelezettsége a kivitelezőnek rendezett, akkor a kivitelezőnél nem indokolható a céltartalék képzése. Ha a kivitelező saját maga (vagy az általa megbízott vállalkozóval) kívánja a garanciális munkákat elvégezni (elvégeztetni), akkor indokolt céltartalékot a kivitelezőnek képezni olyan összegben, amely a várhatóan felmerülő garanciális költségek eredményt rontó hatását ellentételezni tudja, függetlenül attól, hogy a vállalkozási szerződésben garanciális visszatartásban megállapodtak-e vagy sem. Ennek - összegszerűen - a nagyságát alapvetően az elvégzett, számlázott munkák jellege határozhatja meg, annak alátámasztására pedig a már lezárt, befejezett munkákkal kapcsolatosan ténylegesen[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. március 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 4976
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

8. találat: Elhatárolt árfolyamveszteségre céltartalék

Kérdés: Társaságunk pénzügyi lízing keretében beszerzett eszközökkel rendelkezik, amely eszközöket tartósan bérbe adja (a továbbadás nem pénzügyi lízing). A bérleti díjat a lízing törlesztéséhez igazodóan devizában vagy forintban (de napi árfolyamon) számlázzuk. Az üzleti év mérlegfordulónapján a devizában fennálló pénzügyi lízing miatti tartozás mérleg-fordulónapi értékelésekor kimutatott - jelentős összegű - árfolyamveszteséget az Szt. 33. §-ának (2) bekezdése alapján elhatároljuk. Van-e arra lehetőség, mivel a nem realizált árfolyamveszteség a jövőben kiszámlázandó bérleti díjban megtérül, hogy ne kelljen céltartalékot képezni? Amennyiben ez nem lehetséges, indokolt lenne az Szt.-t oly módon módosítani, hogy akkor ne kelljen céltartalékot elszámolni, ha arra "a fedezet más módon biztosított" [mint az Szt. 41. §-ának (1) bekezdésében].
Részlet a válaszból: […]árfolyamveszteséghez kapcsolódó, az Szt. 41. §-ának (4) bekezdésében meghatározott céltartalékképzéstől nem lehet eltekinteni. A válaszadó nem kezdeményezi, mert nem támogatná az Szt.-nek a kérdésben leírt módon történő módosítását. Ezen véleményének elméleti és gyakorlati okai vannak. Az Szt. 41. §-ának (1) bekezdése szerint a céltartalékot a harmadik felekkel szembeni - valójában jövőbeni - fizetési kötelezettségekre kell képezni. A nem realizált árfolyamveszteség viszont egy múltbéli kötelezettséghez kapcsolódik úgy, hogy a devizában kimutatott kötelezettség aktualizált forintértékének a meghatározásából - árfolyam-különbözet formájában - származik, és nem a devizakötelezettség változásához kapcsolódik (a devizakötelezettség nem változik!). Az árfolyamveszteséget a tárgyévben - a felmerülés évében - kell az eredmény terhére elszámolni. Az elszámolási kötelezettség alól biztosít elhatárolási lehetőséget az Szt. feltételekkel. A feltételek között az egyik a kötelező céltartalékképzés. A[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. január 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 4872

9. találat: Céltartalék beruházásra

Kérdés: Az állattartó telepek trágyakezelésének megoldására a környezetvédelmi jogszabályok 2013. december 31-éig adnak határidőt. Eddig az időpontig meg kell valósítani azokat a beruházásokat, amelyek biztosítják a környezetbarát tárolást. Képezhető-e a később megvalósítandó beruházás fedezetére céltartalék minden évben? Kihasználható-e az adóalap-csökkentés? A beruházás bekerülési értéke várhatóan 70 millió forint.
Részlet a válaszból: […]valószínű vagy bizonyos, hogy fennállnak, de összegük vagy esedékességük időpontja még bizonytalan. A környezetvédelemmel kapcsolatos beruházás azonban nem tekinthető olyan harmadik felekkel szembeni fizetési kötelezettségnek, amelyre céltartalékot lehet képezni. Harmadik felekkel szembeni fizetési kötelezettség az lehetne, ha nem a társaságnak kellene a beruházást megvalósítania (esetleg beruházásra nem is lenne szükség), hanem csak fizetnie kellene másnak azért, hogy a harmadik fél megoldja a környezetbarát trágyakezelést. Itt kell megjegyezni, a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerint az adózás előtti eredményt csökkenti a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott környezetvédelmi kötelezettség fedezetére az adóévben képzett céltartalék, a céltartalékot növelő összeg. A problémát az jelenti, hogy ma még nincs ilyen kormányrendelet. Így ha lehetne is céltartalékot[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2006. május 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 2615
Kapcsolódó tárgyszavak:

10. találat: Céltartalékképzés az utólag adott engedményre

Kérdés: Társaságunk termékértékesítéssel foglalkozik, ahol az utólag adott engedmény tárgyévi eredményre gyakorolt hatása jelentős, éves szinten összességében 25 százalék. Az utólag adott engedményeknek a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg rendezett összegét - az Szt. 81. §-a alapján - tárgyévi ráfordításként számoltuk el. Ebből következően a mérlegkészítés időpontját követően pénzügyileg rendezett engedmények értékét a tárgyévet követő év eredményében vesszük figyelembe, arra céltartalékot nem képezünk. Könyvvizsgálónk a fenti gyakorlatunkat megkifogásolta, és céltartalékképzést írt elő az Szt. 41. §-a (1) bekezdésének előírása alapján, hivatkozva egy másik szaklapban a 17/2004. és a 101/2003. számviteli kérdésekre adott válaszokra.
Részlet a válaszból: […]feltételezi a következetességet, azaz azt, ha a tárgyévvel kapcsolatosan megállapításra kerül a forgalommal arányosan adott engedmény összege, akkor azt a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg rendezik is. Ha pénzhiány miatt a forgalommal arányosan utólag adott engedményt pénzügyileg nem rendezik, akkor indokolt lehet az Szt. 4. §-a (4) bekezdésében foglaltak alkalmazása. Ha az engedményt adónak volt pénze, és mégsem rendezte pénzügyileg a mérlegkészítés időpontjáig a már megállapított engedményt, akkor a könyvvizsgáló a jogszabályi előírásokkal való visszaélést megállapíthatja, a társaság által kimutatott eredmény helyességét kifogásolhatja, súlyosabb esetben korlátozott vagy elutasító záradékot adhat, de nem kötelezheti a társaságot céltartalék képzésére. Az Szt. 41. §-ának (1) bekezdése határozza meg, hogy mikor kell a társaságnak céltartalékot képeznie. A törvényi előírás általános meghatározásából, illetve példálódzó felsorolásból nem következik az, amit a könyvvizsgáló állít, hogy abban az esetben, amikor az Szt. valamely ráfordítás elszámolására tételes előírást tartalmaz, akkor a tételes előírástól eltérő tartalom megfogalmazásával (kötelezettséggé minősítéssel) kötelező legyen a céltartalékképzés. A könyvvizsgáló által hivatkozott számviteli kérdésekre adott válaszok valójában az adott esetre nem alkalmazhatók. A 17/2004. számviteli kérdés a ki nem vett szabadsággal kapcsolatosan utal a céltartalékképzés indokoltságára. A Számviteli Levelek 120. számában a 2450. kérdésre adott válaszban fejtettük ki, hogy miért nem lehet rá céltartalékot képezni. (Az Mt. 136. §-a a szabadság pénzbeli megváltását nem teszi lehetővé, csak kivételes esetben fordulhat elő.) A 101/2003. számviteli kérdés a mérlegkészítés időpontjáig ki nem vett, számított késedelmi pótlék paszszív időbeli elhatárolások közötti elszámolás[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2006. május 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 2611
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
| 1 - 10 | 11 - 15 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést