Ágazati bértámogatás kivás cégnél

Kérdés: A cég, melyet könyvelek, ágazati bértámogatási programban vett részt [hazai és uniós forrásból megvalósuló, a veszélyhelyzet ideje alatt egyes gazdaságvédelmi intézkedésekről szóló 485/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet szerint]. Ez a támogatás 2020/11.-2021/05. hónapig tartott. Ez de minimis (csekély összegű) támogatásnak minősül-e, és jeleznem kell-e a 2021. évi taobevallásban? Ha de minimisnek minősül, akkor kivás cég esetén fel kell ezt tüntetnem valahol?
Részlet a válaszából: […] ...rendelet (R.) 14. § a (8) bekezdése szerint az "Állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes keret a gazdaságnak a jelenlegi Covid-19-járvánnyal összefüggésben való támogatása céljából kiadott uniós közlemény [2020. március 19-i, C(2020) 1863 final...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 10.

Antitestvizsgálat munkavállalók számára

Kérdés: Társaságunk saját munkavállalói részére IGG-antitestvizsgálat lehetőségét biztosítja. A vizsgálaton való részvétel önkéntes, de minden munkavállalónknak lehetősége lesz részt venni azon. Aszemélyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú melléklet 8.39. pontja alapján adómentes a kifizető által biztosított védőoltás és a járványügyi szűrővizsgálat. A járványügyi szűrővizsgálat fogalmát sem az Szja-tv., sem más jogszabály nem határozza meg. Így abban kérném segítségüket, hogy az antitestvizsgálat adómentes-e vagy sem. Amennyiben adómentes, úgy egyes meghatározott juttatásként vagy munkabérként adózó juttatásként kell kezelni?
Részlet a válaszából: […] ...az eddigi kutatások alapján az antitestvizsgálatok eredménye nem jelent bizonyosságot arra vonatkozóan, hogy egy személy védett-e a Covid-19-megbetegedéssel szemben.Emellett az antitestvizsgálat egyetlen, a fertőző betegségek és a járványok megelőzése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 13.

Fejlesztési tartalék lejárati határidejének hosszabbítása

Kérdés: A fejlesztési tartalék felhasználására nyitva álló törvényes határidő, a képzést követő 4. adóév 2021. december 31-ével lejár. A tervezett beruházás csúszik, így nem kerül az év végéig felhasználásra 50-60 millió Ft. A Covid-19 vírus kapcsán hozott rendelkezések, a veszélyhelyzet kapcsán hozott jogszabályok lehetőséget adnak-e - szankciómentesen - későbbi felhasználásra, ugyanis erre vonatkozó átmeneti jogszabályi rendelkezést nem találtam.
Részlet a válaszából: […]

Eddig nem született olyan jogszabály, amely lehetőséget adna a képzett fejlesztési tartalék 4. évet követő felhasználására.

(Kéziratzárás: 2021. 11. 05.)

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 11.

Új üzemcsarnok üzembe helyezése használatbavételi engedély nélkül

Kérdés: Kérem tanácsukat az újonnan kivitelezésre kerülő ingatlan üzembe helyezési időpontjának helyes megállapításával kapcsolatban! A társaságnál a vállalkozási fő tevékenységet szolgáló új üzemcsarnok épül. A generálkivitelezővel kötött megállapodás értelmében az épületre vonatkozó használatbavételi engedélyt a generálkivitelező fogja a hatóságoknál igényelni azt követően, hogy az épület kivitelezése maradéktalanul megvalósult, az épület rendeltetésszerű használatra való alkalmasságát hitelt érdemlően dokumentálták, az épület alkalmas a rendeltetésszerű és biztonságos használatra. Jelenleg a COVID-19-járvány eredményeképpen a használatbavételi engedély kiállítása az illetékes hatóság által előreláthatólag a szokásosnál lényegesen hosszabb időt fog igénybe venni. A társaság azonban a jogerős használatbavételi engedély megszerzését megelőzően birtokba veszi, és rendeltetésszerűen használni kezdi az épületet, üzembe helyezési jegyzőkönyvet vesz fel. A társaság aktiválhatja-e a beruházást, azaz megkezdheti-e annak terv szerinti értékcsökkenésének elszámolását már a vállalkozási tevékenység érdekében történő használatbavételi időpontjában, függetlenül attól, hogy az épületre vonatkozó hatósági használatbavételi engedély kiállítása nem történt meg?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre egyértelmű választ valójában az adott társaság szakértői tudnak adni a kérdésben oldalakon keresztül hivatkozott előírások és az azokhoz kapcsolódó értelmezésük - a helyi viszonyok ismeretében - gyakorlati alkalmazásával.Az Szt. 52. §-ának (2) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 17.

Adóhatósági eljárás jogszerűsége

Kérdés: A kft. Németországban végzett munkát, 2016. évben milliárdos árbevételt ért el, majd a német féllel vitába keveredett, amelynek per lett a vége. 2017. évben már nem volt árbevétele a cégnek, a működési költségeket és a perrel kapcsolatos kiadásokat tulajdonosi kölcsönből fedezte. Jelentős összegű veszteség halmozódott fel, és negatív lett a saját tőke. 2017. évben elhunyt a kft. tulajdonosa. A hagyatéki eljárás elhúzódott, az örökösök 2020. évben lettek a kft. tulajdonosai, és intézkedhettek a kft.-vel kapcsolatban. A németországi per megegyezéssel zárult, de a kft. csekély összegű kompenzációt kapott, ami a felhalmozott veszteség kis részét fedezte. Az örökösök 2020. évben a kft. negatív saját tőkéjét a tulajdonosi kölcsön terhére rendezték. A németországi piaci helyzet és a Covid-19-járvány miatt ellehetetlenült a kft. helyzete. Ezért 2020. augusztus 1-jén a végelszámolással történő megszűnés mellett döntött. A NAV ellenőrzést hajtott végre a társaságnál. A NAV szerint a kft. adójogi szempontból nem jogszerűen, nem a törvényes előírásoknak megfelelően járt el a kötelezettség rendezése során, amikor a tagokkal szemben fennálló kötelezettségeit a Ptk. 3:189. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak szerint, tőkeemeléssel rendezte. A társaság valójában a saját tőke emelésének látszatát csak azért alakította ki, hogy a valóságban megtörtént tagi kölcsön elengedéséhez kapcsolódó társaságiadó-fizetési kötelezettséget elkerülje. ASzámviteli Levelek 361. számában a 7228. számú kérdésre adott válaszukban a következőket írják: "A tagikölcsön-követelés elengedése helyett egyszerűbb megoldás a Ptk. 3.99. §-ának (1) bekezdése alapján a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásnak tekinthető tagikölcsön-követeléssel történő tőkeemelés. Ez esetben azonban a tőkeemelést a végelszámolás megindítása előtt úgy kell végrehajtani, hogy a jegyzett tőke emelése a cégjegyzékbe a cégbíróságon a végelszámolás kezdő időpontját megelőzően bejegyzésre kerüljön." Lehetséges, hogy egy jogszerű eljárást (mint amit Önök is javasolnak) a NAV nem jogszerű joggyakorlássá minősítsen? A Ptk. 3.99. §-a (1) bekezdése alapján indított jegyzett-tőke-emelést és tőketartalék-növelést, ha azt a cégbíróság bejegyezte, megtámadhatja a NAV? Látszat vagy valóság egy cégbírósági eljárás?
Részlet a válaszából: […] Válaszunkat azzal kezdjük, hogy a NAV nevében eljáró revizorok is emberek, akik tévedhetnek. Ezért mindenképpen indokolt fellebbezni, akár a bíróságig is elmenni.A kérdésben a hivatkozott válaszunkat természetesen továbbra is fenntartjuk, mivel az általunk javasoltak a Ptk....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 29.

Törlesztési moratórium - áfa kezelése

Kérdés: A kft. (belföldi áfaadóalany), melyet könyvelek, a 2019. évben vásárolt egy új személygépkocsit nyílt végű pénzügyi lízingszerződés alapján. Havonta kap egy számlát, melyen a tőketörlesztő rész áfás, a kamatrész adómentes tételként van feltüntetve. Ezen számlatőkerész áfatartalmának 50%-át helyezem levonásba. A Covid miatt törlesztések tekintetében moratóriumot kapott a kft., ennek ellenére (nem rendszeresen ugyan, de) befizet egy-egy törlesztőrészletet. A számla kelte a legutóbbi számla esetén (melyet a Toyota Pénzügyi Zrt. kiállított) pl. 2020. 11 hónap volt, teljesítése pedig 2020. 08. 25-e. A kft. havi áfagyakoriságú. Hogyan kezeljem ezeket a számlákat? A kft. most is befizetett egy újabb részt, várhatóan kapunk egy olyan számlát, ami 2021. februári keltezésű, teljesítése pedig a soron következő 2020. augusztusi. Önrevíziózzam a 2020. augusztusi áfát, vagy rakjam be a 2021. februári áfába levonhatóként?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. rendelkezései alapján [119. §, 120. §, 127. § (1) bek. a) pontja] a számlabefogadó levonási joga a fizetendő adó megállapításának időpontjában (főszabály szerint a teljesítési időpontban) megnyílik, azt azonban csak a nevére szóló, az ügylet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 25.

Visszatérítendő vagy vissza nem térítendő támogatás

Kérdés: A kft. a GINOP-1.2.8-20-2020 támogatási rendszerében támogatásra jogosult, a támogatói okirat rendelkezésünkre áll (Covid-19 járvánnyal összefüggő). A kft. előleget igényelt és kapott is 2020 őszén. A támogatás visszatérítendő támogatásnak minősül, amely bizonyos eredményességi célok elérése esetén részben vagy egészében átalakítható vissza nem térítendő támogatássá (a következő 1-2 évben). A pályázatíró tájékoztatása alapján a támogatást tőketartalékként kell könyvelni. Sajnos nem találom ennek a jogszabályi megerősítését. Melyik jogszabály írja le, hogy tőketartalékként kell könyvelni a szóban forgó támogatást? Helyes-e, ha a kapott előleget kötelezettségként mutatjuk ki? A pályázat elszámolásának elfogadásához kapcsolódóan kell megszüntetni az előlegkötelezettséget, és átvezetni a tőketartalékba, majd onnan a lekötött tartalékba? Mindaddig, amíg a támogatás visszatérítendőnek minősül, addig a lekötött tartalékon marad?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kezdjük, hogy a pályázatírónak csak akkor szabad tájékoztatást adnia, ha tájékoztatását jogszabályi előírással alá is tudja támasztani. Az adott esetben félrevezette a kft.-t azzal, hogy a tőketartalékba könyvelendőnek minősítette a támogatást....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 14.

Elvitelre értékesített étel áfamértéke

Kérdés: A 498/2020. (XI. 13.) számú Korm. rendelet 5%-os áfát határoz meg az Áfa-tv. 3. számú mellékletének 3. sora szerinti étkezőhelyi vendéglátásban az étel és a helyben készített nem alkoholtartalmú ital forgalma esetében. A cukrászdai termelőben készített, saját üzleteiben forgalmazott valamennyi termékre (pl.: egész torta, csomagolt habcsók, különféle bejglik, kézi gyártású bonbon, péksütemények) vonatkozik a Korm. rendelet 1. §-a szerinti, 5%-os áfakulcs?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 82. § (2) bekezdése, illetve 3. számú melléklete szerint 5 százalékos adókulcs alá tartozik az étkezőhelyi vendéglátásban az étel és a helyben készített, nem alkoholtartalmú ital forgalma (TESZOR'15 56.10-ből). AKözponti Statisztikai Hivatal által kiadott,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 10.

Bérelt ingatlan bérleti díjának elengedése

Kérdés: Az ügyfelünk önkormányzattól bérel ingatlant, a számlát negyedévenként állítják ki áfamentesen. A Covid-19-veszélyhelyzetre tekintettel polgármesteri döntés született a március-május havi bérleti díj összegének elengedésére. Az önkormányzat ezekről a hónapokról számlát nem állított ki. A határozat alapján egyéb bevételként kell könyvelni? Ha igen, akkor mi lesz az ellenszámla?
Részlet a válaszából: […] ...bérleti díjat kell csökkenteni, tehát költségcsökkentő tétel lesz.Első feltételezésünket tartjuk megfelelőnek, nincs számla a Covid-19-re hivatkozással, tehát nem kell bérleti díjat költségként elszámolni.Egyéb bevételkénti elszámolás csak akkor lehetséges,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 27.

Hitelmoratórium alatti kamat elszámolása

Kérdés: A társaság élt a kormányrendelet alapján a hitelmoratóriummal. Az év egy részében, december 31-ig bezárólag nem törleszti a hitelt, és kamatot sem fizet. A hitelek terhe 2020. januártól legfeljebb ugyanannyi lesz, mintha nem is lett volna törlesztési szünet. Az időközben felhalmozódott kamatok és esetleg a moratórium időszakában felmerülő egyéb költségek futamidő-hosszabbítással fizethetők meg oly módon, hogy a kamatra kamat nem számolható fel. 2020. évben meg nem fizetett, ráfordításként előírt kamatot a könyvekben kötelezettségként, vagy időbeli elhatárolásként kell kimutatni? Véleményem szerint a meg nem fizetett kamatot és járulékos költségeket kötelezettségként kell a könyvekben kimutatni. Célszerű vagy önálló főkönyvi számlán, vagy a hitelanalitikában önálló tételként szerepeltetni, mert ez olyan tétel, amelyet további kamat nem terhelhet, a gazdálkodónak 2021. január 1-je után ezzel kapcsolatban "kamatmentesen" fizetési kötelezettsége keletkezik.
Részlet a válaszából: […] Hosszabban, teljes terjedelemben idéztük a kérdező megkeresését azért is, mert logikus levezetéssel valójában a kérdésére a választ is megadta. Válaszunkhoz idézzük az aktuális számviteli előírásokat.Az Szt. 44. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján passzív időbeli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 6.
1
2