Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

13 találat a megadott családi gazdaság tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Családi gazdaság vissza nem térítendő támogatása

Kérdés: A családi gazdaság utólagos finanszírozás mellett 50%-os intenzitású, vissza nem térítendő támogatást nyert a földterületeinek öntözését biztosító beruházás kiadásainak finanszírozására. Aberuházás 1. üteme a tárgyévben megvalósult, a támogatóval az elszámolás megtörtént, az üzembehelyezési folyamat előreláthatólag az idén befejeződik, de a támogatás összege valószínűleg nem fog befolyni a családi gazdaság bankszámlájára. Acsaládi gazdaság az üzembe helyezéskor az értékcsökkenést egy összegben kívánja elszámolni. Az Szja-tv. 19. § (2) bekezdés szerint: "A támogatásnak az a része minősül az adóévben megszerzett bevételnek, amely egyenlő a támogatás felhasználásával teljesített kiadás alapján az adóévben e törvény rendelkezései szerint elszámolt költség(ek) - ideértve az értékcsökkenési leírást is - összegével." Helyesen alkalmazzuk-e a fenti bekezdést, ha a még be nem folyt támogatást is tárgyévi bevételnek számoljuk el, és a tárgyi eszköz bekerülési értékét a 2020. évben egy összegben elszámoljuk? Olvasható ugyanis olyan álláspont is, hogy helyesen akkor járunk el, ha 2020-ban a támogatással nem ellentételezett részt számoljuk el értékcsökkenésként, és mind a befolyt támogatás, mind az annak összegére jutó értékcsökkenés elszámolása 2021-ben történik.
Részlet a válaszból: […]teljesített kiadás alapján az adóévben e törvény rendelkezései szerint elszámolt költség(ek) - ideértve az értékcsökkenési leírást is - összegével" az következik, hogy ha 2020-ban nem kapják meg a támogatás összegét, akkor a támogatással nem ellentételezett részt számolják el 2020-ban értékcsökkenésként (ha az üzembe helyezés befejeződik
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. január 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8418

2. találat: Családi gazdaság mely településen adóköteles - ipa?

Kérdés: Kérem szíves válaszukat a nyilvántartásba bejegyzett családi gazdaság helyi iparűzésiadó-fizetési kötelezettségének keletkezésére (mely településen, kikre vonatkozik), értelmezésére vonatkozóan az alábbi esetekben! A Htv. 41. § (8) bekezdésének rendelkezése 2017. 01. 01-től érvényes, azonban az ezt megelőző időszakra is eltérő értelmezések merültek fel.
1. A családi gazdaság nyilvántartásba vett földterületei nem a családi gazdaság vezetőjének és nem a tagoknak az állandó lakcíme szerinti településen található.
2. A családi gazdaság nyilvántartásba vett földterületei nem a családi gazdaság vezetőjének és nem a tagoknak az állandó lakcíme szerinti településen található, és a tagok kiskorú személyek (unokák).
3. A családi gazdaság nyilvántartásba vett földterületei a családi gazdaság vezetőjének állandó lakcíme szerinti településen találhatóak, azonban a tagoknak az állandó lakcíme más településen van. Ebben az esetben is felmerül, hogy a tagok felnőttek vagy kiskorúak.
Részlet a válaszból: […]és családi gazdaság tagja (családtag) is. Ezért a családi gazdaság tagjai is lehetnek iparűzésiadó-alanyok (maga a családi gazdaság nem), ha az egy tagra jutó bevétel meghaladja az adóévben a 600 ezer forintot (ennek megállapításához a közös őstermelői igazolványban szereplő bevételt osztani kell a családi gazdaság tagjainak számával). Ha tehát ezek alapján az őstermelő, ideértve a családi gazdálkodót és a családi gazdaság tagját is, alanya az iparűzési adónak, akkor a lakóhelye, lakóhelyük a Htv. 52. § 41. pontja szerint székhelynek tekintendő, és ezért e településen - főszabály szerint - mindenképp fennáll az adókötelezettség.Telephelynek számít a Htv. alkalmazásában például a lakóhelytől eltérő településen létesített, a gazdálkodó gépei, terményei, vetőmagja tárolására szolgáló telep (ahonnan a vállalkozó tipikusan munkavégzésre indul), továbbá - figyelemmel arra, hogy a Htv. 52. §-a 31. pontja külön említi a termőföldet - az általa hasznosított (művelt vagy műveltetett) földterület fekvése szerinti település. A telephely megítélése kapcsán nincs jelentősége annak, hogy az őstermelő kiskorú-e, valamint az is közömbös, hogy családi gazdaság tagjáról van-e szó, vagy nem családi gazdaságban működő őstermelőről.2017. január 1-jétől, a Htv. 41. § (8) bekezdésének - adóegyszerűsítési célú - beiktatásával annyi változott, hogy a közös őstermelői igazolvánnyal rendelkező adóalanyok, valamint a családi gazdaság tagjai az őstermelői tevékenységből eredő teljes, közös adóalap után az adómegállapítási, adóbevallási, adófizetési kötelezettségüket együttesen, az adószámmal rendelkező adóalany (az őstermelő vagy a családi gazdálkodó) "nevén" is teljesíthetik (a közös őstermelői árbevétel és a közös őstermelőiárbevétel-csökkentő költségek különbözeteként kell számítani az adóalapot,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. szeptember 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8319
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

3. találat: Közösen használt földterület bérbeadása

Kérdés: Családi gazdaság tagjai a tulajdonukban és használatukban lévő földterületet, melyek a családi gazdaságot alapító okiratban is feltüntetésre kerültek, a családi gazdaság használatába adták. Fizethet-e a családi gazdaság e területek után bérleti díjat?
Részlet a válaszból: […]megállapításakor. A családi gazdálkodóként bejegyzett magánszemély és a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő családtagja őstermelői tevékenysége tekintetében adókötelezettségeit a mezőgazdasági őstermelőre irányadó szabályok szerint teljesíti.A közösen használt földterület bérbeadása a családi gazdaság másik tagjának nem értelmezhető. A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 5. § 4. pontja szerint családi gazdaságnak minősülő, a mezőgazdasági igazgatási[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. augusztus 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6748

4. találat: Teljes foglalkoztatott a családi gazdaságban

Kérdés: Családi gazdaságban ki minősül teljes foglalkoztatottnak? Ha egy gazdaság december 31-én 5 főből áll, hány fővel osztunk év végén?
Részlet a válaszból: […]kiindulva oly módon kell meghatározni, hogy az összes bevételt és az összes költséget is el kell osztani a családi gazdálkodónak és a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő családtagoknak (ideértve a kiskorú családtagot is) az adóév utolsó napján meglévő együttes létszámával, függetlenül attól, hogy a bevételek és költségek igazolására kiállított bizonylat melyik családtag nevére szól. Abban az esetben, ha a család valamely tagja kilép a családi gazdaságból, akkor a kilépés időpontjáig keletkezett bevételt és kiadást az eredeti létszám szerint kell megosztani, a kilépés időpontját követően - az év hátralévő időszakában - elért bevételt és felmerült kiadást a családi gazdaságban maradó tagoknál kell figyelembe[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. április 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5823
Kapcsolódó tárgyszavak:

5. találat: Egészségügyi hozzájárulás a családi gazdaságban

Kérdés: Egészségügyi hozzájárulást év közben a keletkezett adóalapot képező jövedelem után kell fizetni? Abban az esetben, ha belépő taggal bővül a létszám a családi gazdaságban, ezt hogyan kell év közben kezelni?
Részlet a válaszból: […]folytató kiskorú személyt és a gazdálkodó család kiskorú tagját, az egyéb jogcímen - ide nem értve a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony szerint (megbízási, vállalkozási szerződés alapján munkát végzőt, választott tisztségviselőt) - biztosítottat, a saját jogú nyugdíjast, illetve azt az özvegyi nyugdíjban részesülő személyt, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.A mezőgazdasági őstermelő biztosítási kötelezettségének időtartama az őstermelői igazolványban feltüntetett időponttól az igazolvány visszaadása napjáig, gazdálkodó család tagja esetében a családi gazdaság nyilvántartásba vétele napjától a nyilvántartásból való törlés napjáig, illetőleg a Tbj-tv. 5. §-a (1) bekezdésének i) pontjában meghatározott biztosítást kizáró körülmény megszűnését követő naptól a biztosítást kizáró körülmény bekövetkezésének napjáig áll fenn.Megszűnik a biztosítás akkor is, ha a mezőgazdasági őstermelő kilép a családi gazdaságból vagy a közös őstermelésből.A mezőgazdasági őstermelő - ideértve a tevékenységét a tárgyévben kezdő mezőgazdasági őstermelőt is - a minimálbérnek megfelelő összeg után fizeti meg a 7 százalék egészségbiztosítási járulékot, melyből 4 százalék a természetbeni és 3 százalék a pénzbeli egészségbiztosítási járulék, valamint a 10 százalék nyugdíjjárulékot.Ettől eltérően, az a mezőgazdasági őstermelő, akinek az e tevékenységéből származó, tárgyévet megelőző évben elért bevétele nem haladja meg a 8 millió forintot, az őstermelői tevékenységből származó, tárgy­évet megelőző évi bevételének 20 százaléka után 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot és 10 százalék nyugdíjjárulékot fizet. A 8 millió forintos bevételi összeghatár számításánál figyelmen kívül kell hagyni a jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján folyósított, egyébként bevételnek számító támogatást.A havi járulékalap megállapításánál a tárgyévet megelőző évi bevétel 20 százalékának egytizenketted részét kell figyelembe venni. A jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján folyósított, egyébként bevételnek számító támogatást kizárólag a 8 millió forintos bevételi összeghatár számításánál kell figyelmen kívül hagyni, a járulékalap megállapításánál már figyelembe kell venni.A mezőgazdasági őstermelő a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében az adóévre vonatkozóan nyilatkozattal vállalhatja, hogy a nyugdíjjárulékot, valamint a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékot az előzőekben meghatározott járulékalapnál (minimálbér, illetve a bevétel 20 százalékának egytizenketted része) magasabb összeg után fizeti meg. A mezőgazdasági őstermelő a magasabb járulékalap választásáról a tárgyév első negyedévére vonatkozó járulékbevallásában nyilatkozik az állami adóhatóságnak.A mezőgazdasági őstermelő nem köteles járulékot fizetni arra az időtartamra, amely alatt- táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben,- gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül, kivéve ha a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj folyósításának tartama alatt őstermelői tevékenységét személyesen folytatja,- katonai szolgálatot teljesítő önkéntes katona,- fogvatartott.Az az őstermelő, aki az előzőek szerint nem válik biztosítottá, és[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. április 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5819

6. találat: Jövedelem számítása családi gazdaságban

Kérdés: Egy olyan családi gazdaságban, ami már évek óta működik, és 2012-ben év közben újabb tagok lépnek be, szintén december 31-i létszámmal kell osztani, visszamenőleg január 1-jétől, vagy csak attól az időponttól, amikor belép az új tag? Például január 1-jétől 4 fő van a családi gazdaságban, majd július 25-től belép egy új tag, így már 5 főre nő a létszám. Ebben az esetben január 1-jétől július 24-ig 4 fővel kell a jövedelmet számolni, és július 25-től 5 fővel kell osztani, vagy december 31-én 5 fővel osztunk a teljes évre vonatkozóan?
Részlet a válaszból: […]határozni az egy főre jutó jövedelmet, és az ezt követő időszakra jutó jövedelmet kell osztani azzal a létszámmal, amely december 31-én van. Például január 1-jétől 4 fő van a családi gazdaságban, majd július 25-től belép egy új tag, így már 5 főre nő
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. április 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5818
Kapcsolódó tárgyszavak:

7. találat: Egy főre jutó jövedelem családi gazdaságban

Kérdés: Amennyiben december hónapban jön létre egy családi gazdaság, akkor az egy főre eső jövedelmet a december 31-én meglévő létszámmal kell kiszámolni? Vagyis az adóbevallásban az év elejétől származott összes bevételt és összes ráfordítást annyifelé osztjuk, ahányan december 31-én vannak a családi gazdaságban? Amennyiben már korábban voltak olyan tagok, akik őstermelőnek számítottak, hogyan kell az adóelőleget és ehoelőleget számolni? Év közben külön-külön, év végén pedig az összesített adatokból újra kell számolni? Viszont így eltérő adatokat kapunk.
Részlet a válaszból: […]költségelszámolás esetén - azzal kapcsolatos költségből kiindulva oly módon kell meghatározni, hogy az összes bevételt és az összes költséget is el kell osztani a családi gazdálkodónak és a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő családtagoknak (ideértve a kiskorú családtagot is) az együttes létszámával, függetlenül attól, hogy bevételekről és a költségekről szóló bizonylatok kinek a nevére szólnak.Amennyiben már korábban voltak olyan tagok, akik őstermelőnek számítottak, akkor rájuk külön-külön az őstermelőkre vonatkozó szabályok szerint kell az adóelőleget és az egyéb közterheket meghatározni, bevallani és megfizetni. Tehát ameddig az[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. április 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5817
Kapcsolódó tárgyszavak:

8. találat: Amortizáció elszámolása családi gazdaságban

Kérdés: A regisztrációs számmal rendelkező őstermelő, illetve a családi gazdálkodó egy összegben is amortizálhatja a tárgyévben beszerzett tárgyi eszközét a beszerzés évében. Ezt akkor megteheti, amikor üzembe helyezi, vagy csak év végén? Az olyan családi gazdaságnál, ahol bővült a létszám, és a beszerzés még a belépése előtt történt, osztható-e az új tagra?
Részlet a válaszból: […]előállított tárgyi eszközök (új vagy használtan beszerzett), nem anyagi javak üzembe helyezésekor megállapított beruházási költséget az üzembe helyezés adóévében egy összegben jogosult költségként elszámolni, még akkor is, ha azok egyedi bekerülési költsége meghaladja a 100 ezer forintot.Ha a családi gazdálkodó és a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő családtag a kizárólag üzleti célra beszerzett vagy saját maga által elő­állított tárgyi eszközökre, nem anyagi javakra nem alkalmazza az egyösszegű értékcsökkenési leírást, akkor az egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályok alkalmazásával elszámolhatja a kizárólag üzleti célú tárgyi eszközök és nem anyagi javak értékcsökkenési leírását (a részletszabályokat az Szja-tv. 11. számú melléklete tartalmazza).A családi gazdálkodásba belépő, korábban mezőgazdasági őstermelőnek minősülő magánszemélyek e tevékenységük tekintetében tevékenységet[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. március 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5803
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

9. találat: Családi gazdaságból kilépő családtag

Kérdés: A gazdálkodó család tagja kilép a családi gazdaságból, és nem folytatja tovább az őstermelői tevékenységet (visszaadja az őstermelői igazolványát), ilyenkor a tételes költségelszámolás esetében a kilépés időpontjában a kilépő családtagra arányosan felosztott, pénzügyileg teljesített bevételek és pénzügyileg teljesített költségek mellett a családtagok közötti megállapodás alapján a kilépés időpontjában fennálló követeléseket (elsősorban vevőköveteléseket) és kötelezettségeket (elsősorban számlázott szállítói kötelezettségeket) is fel lehet-e osztani azzal, hogy a kilépés időpontja után befolyt bevételből részesül, illetve a kötelezettség (szállítói számla) kiegyenlítéséhez hozzájárul a rá eső arányos összegben? Ha igen, akkor a kilépés időpontja után a megállapodás szerint a kilépő családtagot megillető követelésből, illetve kötelezettségből a családi gazdaságtól kapott bevétel, illetve a családi gazdaságnak befizetett összeg része-e a tárgyévi őstermelői bevételének, illetve kiadásának? További kérdésem, hogy mezőgazdasági kistermelő esetében a 8 millió forintos értékhatár számításánál a tárgyi eszköz értékesítéséből származó bevétel is része a bevételnek?
Részlet a válaszból: […]követően - az év hátralévő időszakában - elért bevételt és felmerült kiadást a megmaradó közös termelést folytató tagoknál kell figyelembe venni. Az adóalap kiszámításánál a kilépő családtagnál a kilépés időpontjáig elért bevétel és felmerült kiadás rá jutó részét, az őstermelést tovább folytató tagoknál a kilépés időpontjáig elért bevétel és felmerült kiadás rájuk jutó részét, valamint az év még hátralévő részében elért ki­adás és bevétel rájuk jutó részét kell alapul venni. Fontos szabály, hogy a közös őstermelői tevékenységet folytató családtagok külön-külön minősülnek őstermelőnek, így minden kedvezmény egyénenként illeti meg őket, és külön-külön kell eleget tenniük adókötelezettségüknek is, így nemleges bevallási nyilatkozatot is külön-külön tehetnek. A közös őstermelésből kilépő tag is őstermelőnek minősül, és a kilépés időpontja után a megállapodás szerint a kilépő családtagot megillető követelésből, illetve kötelezettségből a családi gazdaságtól megkapott bevétel, illetve a családi gazdaságnak befizetett összeg része a tárgyévi őstermelői bevételének, illetve kiadásának. Ha a mezőgazdasági őstermelőnek ezen tevékenységéből elért bevétele az adóévben nem haladja meg a 8 millió forintot, akkor mezőgazdasági kistermelőnek minősül. A mezőgazdasági kistermelő ugyanolyan szabályok szerint állapíthatja meg jövedelmét, mint az őstermelő, azonban az őstermelőt megillető kedvezményeken túl[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. május 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5464
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

10. találat: Családi gazdálkodás, közös őstermelés

Kérdés: Mezőgazdasági tevékenységet végző egyéni vállalkozó (állattenyésztés) bejelentkezett, hogy tevékenységét családi vállalkozás keretében végzi. Oka, hogy így a beruházási támogatás mértéke 2002-2003. évben 10 százalékkal több. A férj, aki a családi gazdaság tagja, munkaviszonyban dolgozik a gazdaságban. A vállalkozás adójogi szempontból vállalkozói adózás alapján adózik. Értékesítés csak és kizárólag a családi gazdálkodó nevében történik, egyéni vállalkozói adószám feltüntetésével. Jól járunk-e el, mert alaphelyzetben a családi gazdaságot a közös őstermelőkre vonatkozó szabályok szerint kell adójogi szempontból elszámolni, a jövedelmeket a tagok által eltöltött idő arányában kell felosztani, és külön-külön bevallani?
Részlet a válaszból: […](ideértve a kiskorú családtagot is) az adóév utolsó napján meglévő együttes létszámával, függetlenül attól, hogy a bevételek és költségek igazolására kiállított bizonylat mely családtag nevére szól. Fontos szabály, hogy a közös őstermelői tevékenységet folytató családtagok külön-külön minősülnek őstermelőnek, így minden kedvezmény egyénenként illeti meg őket, és külön-külön kell eleget tenniük adókötelezettségüknek is! Amennyiben a családi gazdálkodó egyben egyéni vállalkozóként saját őstermelői termékeit (is) értékesíti, akkor ezeknek a termékeknek a szokásos piaci értékét őstermelői bevételként kell figyelembe vennie - azaz az őstermelői igazolvány értékesítési betétlapjában fel kell tüntetnie -, és ezeknek a termékeknek az értékesítéséből származó bevételt az egyéni vállalkozói bevételei között is szerepeltetnie kell. A vállalkozói jövedelemadózás szerint adózó egyéni vállalkozó az egyéni vállalkozás érdekében felmerült költségek között figyelembe veheti az őstermelői bevételek közé beírt értékeket. Ha[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. július 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 3219
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
| 1 - 10 | 11 - 13 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést