Lehet-e más árfolyamot használni év végén, mint év közben?

Kérdés: Számviteli politika alapján a devizás tételeket MNB-árfolyamon tartjuk nyilván, és év végén is MNB-árfolyammal értékeljük át a követeléseket-kötelezettségeket. Lehet-e az év végi átértékeléseket az Szt. 60. §-a (6) bekezdése értelmében úgy elvégezni, hogy az egyik számlavezető bankunk év végi eladási árfolyamát használjuk, ha év közben az MNB-árfolyamon könyvelődött minden devizás tétel? Természetesen a számviteli politikában ez rögzítésre kerülne. Jelentős hatása lenne az adózás előtti eredményre.
Részlet a válaszából: […] ...az adózás előtti eredmény csökkenne, amit az adóhatóság nem nézne jó szemmel).Az Szt. 60. §-ának (2) bekezdése alapján a devizás tételeket az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozó – választott – devizaárfolyamon átszámított forintértéken...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. február 26.
Kapcsolódó címke:

Időszaki elszámolású számlák árfolyama

Kérdés: Társaságunk euróban vezeti a könyveit. A számlák 90%-a időszaki (folyamatos) elszámolású. A számviteli törvény szerint a beérkező számlák árfolyamának a számla kelte szerinti árfolyamot választotta. Ezt az árfolyamot a számvitelben használhatjuk-e az eseti számlák esetében is, vagy ezeknél a teljesítési időpont szerinti árfolyamot kell használni? A számviteli törvény szerint ez az egységesség elvét sértené, viszont ebben az esetben árfolyam-különbözet keletkezik.
Részlet a válaszából: […] ...külföldi pénzértékre szóló követelést (bejövő számlák) … a szerződés szerinti teljesítés napjára vonatkozó – választott – devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell a könyvviteli nyilvántartásba felvenni.Ezen főszabálytól való eltérésre az Szt. 60...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. február 12.
Kapcsolódó címke:

MNB-árfolyam helyett EKB-árfolyam: az áfa forintosítását be kell-e jelenteni?

Kérdés: Cégünk az áfa tekintetében az EKB-árfolyam alkalmazását jelentette be az adóhatósághoz 2026. 01. 01-től. 2025. 12. 31-ig az MNB-árfolyamot használjuk. A 2025. 12. 31. utáni teljesítésű kimenő számláknál fel kell-e tüntetni, hogy az EKB-árfolyammal történt az áfa forintosítása? Kell-e ezt valahogy külön jelölni a számlán? Vagy elengedő az árfolyam értékét és a forintos összeget feltüntetni?
Részlet a válaszából: […] ...módját (vagyis hogy a Magyar Nemzeti Bank, az Európai Központi Bank vagy belföldön pénzváltási engedéllyel rendelkező hitelintézet devizában eladási árként jegyzett árfolyamát alkalmazza-e) nem kötelező feltüntetni. Természetesen nem tilos ezeket a további adatokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. február 12.
Kapcsolódó címke:

Árfolyamveszteség elszámolásának elhalasztása

Kérdés: Vállalkozásunk devizaszámláján lévő pénzösszeg év végi átértékelésekor nagy összegű árfolyamveszteséget kell elszámolnunk. Van-e valamilyen lehetőség arra, hogy ezt a veszteséget valamilyen módon későbbre halasszuk vagy a negatív hatását csökkentsük?
Részlet a válaszából: […] ...veszteséget akkor is el kell számolni, ha az üzleti év mérlegének fordulónapja és a mérlegkészítés időpontja között vált ismertté.A devizaszámlán kimutatott külföldi pénzértéket – helyesen írja – az Szt. 60. §-ának (2) bekezdése szerint az üzleti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 11.

Önszámlázás esetén a deviza árfolyama

Kérdés: Szeretném kérni a véleményüket abban, hogy deviza-önszámlázás esetén az áfa összegét a saját vagy a partner választott árfolyamon kell számítani?
Részlet a válaszából: […] ...külföldi pénznem valamely egységének forintban kifejezett ára, amelyeta) belföldön pénzváltási engedéllyel rendelkező hitelintézet devizában eladási árként jegyez; vagyb) a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hivatalosan közzétesz, feltéve, hogy a forintra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 25.
Kapcsolódó címke:

Nem jegyzett valuta forintra történt átszámítása

Kérdés: Az Szt. 60. §-ának (4) bekezdése meghatározza a külföldi pénzértékre szóló kötelezettség forintértékét, amennyiben rendelkezésre áll a választott hitelintézet árfolyama vagy hivatalos devizaárfolyam.
Az Szt. 60. §-ának (5) bekezdése szabályozza a nem jegyzett valutára vonatkozó kötelezettség forintra történő átszámítását, azonban nem teljesen egyértelmű, hogy mit ért a törvény a valuta szabadpiaci árfolyamán. Ennek hiányában országos napilapban a világ valutáinak árfolyamáról közzétett tájékoztató adatai alapján lehet elvégezni az átszámítást.
Kérem állásfoglalásukat a szabadpiaci árfolyam értelmezése kapcsán, illetve, hogy van-e tudomásuk olyan országos napilapról, ami közli a világ valutáinak tájékoztató adatait.
Részlet a válaszából: […] ...A számviteli törvény előírása a számviteli politikában rögzített, választott hitelintézet által az adott napra meghirdetett (jegyzett) devizavételi és devizaeladási árfolyam átlagának vagy a Magyar Nemzeti Bank által közzétett – az adott napra érvényes –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 11.
Kapcsolódó címke:

Eurószámla negatív egyenlegű?

Kérdés: Társaságunknak több devizában van bankszámlája, amelyek közül az eurószámla negatív egyenlegű egy folyamatban lévő beruházás finanszírozása miatt. Számviteli politikánk alapján a devizaszámla növekedését MNB-középárfolyamon, csökkenését könyv szerinti átlagárfolyamon számoljuk el.
1. Az árfolyam torzulásának elkerülése érdekében a negatív bankszámla esetében megfordítjuk, és a devizacsökkenést vezetjük MNB-árfolyamon, a növekedést (tehát a negatív egyenleg csökkenését) pedig könyv szerinti átlagárfolyamon. Helyes ez a megoldás számviteli szempontból?
2. USD-számlánkról szeretnénk dollárt átváltani euróra. Ehhez a banktól kapunk egy USD/EUR árfolyamot. Számviteli szempontból milyen árfolyamon számoljuk el az USD-csökkenést és az eurónövekedést?
Részlet a válaszából: […] Meglepők a kérdésben leírtak, ami arra utal, hogy több eurót költöttek el, mint amennyi eurójuk volt. Ez – természetesen – nem lehetséges! Feltételezhetően, valamit nagyon elrontottak. A kérdésben leírt megoldás azonban rossz megoldás.A kérdés bevezetőjében leírtak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 10.
Kapcsolódó címke:

Az Szt. 60. §-a (5/a) bekezdésének értelmezése

Kérdés: A cím szerinti törvényhely alkalmazása esetén helyesen számol-e a programunk a következő devizás végszámla értékesítés árbevételének könyvelésekor?
Előlegszámla (árfolyam [400 Ft/HUF]): 1000 EUR + 27% áfa (270 EUR) = 1270 EUR
Végszámla (árfolyam [420 Ft/HUF]): 1500 EUR +27% áfa 405 EUR = 2405 EUR
Értékesítés árbevétele:
– előlegre jutó árbevétel: 1000 EUR × 400 Ft/EUR = 400.000 Ft
– maradék árbevétel: 1500 EUR – 1000 EUR = 500 EUR × 420 Ft/EUR = 210.000 Ft
Így az árfolyam adott tételnél: 610.000Ft / 1500 EUR = 406,7 Ft/EUR lesz.
Ha a végszámla tételét mennyiségi okokból helyesbíteni akarjuk, és így változik a tétel nettó és áfaértéke, mi a helyes eljárás? Mire kell figyelni árfolyam szempontjából?
Részlet a válaszából: […] ...készítőnek el kellett volna előbb olvasnia a hivatkozott törvényhelyet.Az Szt. 60. §-ának (5/a) bekezdése arra ad lehetőséget, hogy a devizakövetelés, illetve a devizakötelezettség forintértékének meghatározása az Áfa-tv. szerinti teljesítési időponttal és az Áfa-tv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 12.
Kapcsolódó címke:

Mérlegtételek értékelése

Kérdés: Az éves beszámoló összköltségeljárással készített eredménykimutatása esetében a 17. és 22. soroknál szereplő „ebből: értékelési különbözet” sorokon milyen értékelési különbözeteket kell kimutatni? Találkoztunk olyan véleménnyel, hogy a devizás átértékelések miatti különbözeteket is itt kell kimutatni. Véleményünk szerint azonban ezen részletező sorokban csak az Szt. 59/A. – 59/F. §-okban írt pénzügyi instrumentumok valós értéken történő értékeléséhez kapcsolódó átértékelést kell kimutatni.
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy véleményükkel nem lehet egyetérteni. Az éves beszámoló készítésekor általános szabály, hogy a mérlegtételeket értékelni kell, az értékeléskor keletkező, az eredményt érintő különbözeteket pedig ki kell mutatni. A pénzügyi műveletekhez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 22.
Kapcsolódó címke:

Munkabér megállapítása részben euróban, részben forintban

Kérdés: Ügyfelünk, egy magyar tulajdonú zrt. vezető tisztségviselői számára szeretnénk a munkabért részben euróban, részben forintban megállapítani. Lehetséges ez, vagy csak egy pénznem választható? Kérdés még, hogy a kifizetéskor, illetve annak könyvelésekor milyen árfolyamot kell használni?
Részlet a válaszából: […] ...Részében foglalt rendelkezésektől – szűk tilalmak kivételével – eltérhet [Mt. 209. § (1)–(2) bek.]. A tilalmak közé a munkabér devizanemének megállapítása nem került be, így a vezetők esetében van arra lehetőség, hogy forint helyett/mellett a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 22.
Kapcsolódó címke:
1
2
3
55