Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

44 találat a megadott deviza tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Devizaárfolyam harmadik országból importált áru esetében

Kérdés: Harmadik országból (Kína) importált áru esetében nem kötnek adásvételi szerződést, nagyon kevés dokumentumot kapunk. Megrendeljük az árut, amelyről a vámhivatal határozatot ad ki. Eddigi eljárásunk úgy alakult, hogy a teljesítés helyét és idejét a vámhatározat kiadására határoztuk meg. Az árfolyamot pedig a határozatban szereplő árfolyamra tettük. A kft. az MNB-árfolyamra is bejelentkezett. Több fórumon olvastuk, hogy nem megfelelő az átváltás a határozatban megállapított árfolyamon, hanem az MNB-árfolyamon kellene, amennyiben azt választotta a cég. Maradhat-e így, ebben a formában ez évben az eljárásunk, és a jövőben térjünk át az MNB-árfolyamra, vagy pedig módosítsuk már a 2020. évet is?
Részlet a válaszból: […]Nemzeti Bank, illetve az Európai Központi Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyam,-eltérő szabály érvényesül az MNB, illetve az EKB által nem jegyzett valuta, deviza esetében [részletesen az (5) bekezdésben], vagy-a devizavételi és a devizaeladási árfolyam helyett valamennyi külföldi pénzértékre szóló eszköz és kötelezettség egységesen értékelhető devizavételi vagy csak devizaeladási árfolyamon is, sőt-alkalmazható az Áfa-tv.-nek az adóalap forintban történő megállapítására vonatkozó előírása [Áfa-tv. 80. §-ának (2) bekezdése] szerinti árfolyam is.Tekintettel arra, hogy a vámhatóság jellemzően az importtal kapcsolatos áfát is megállapítja, feltételezhetően az általa alkalmazott árfolyam használatával meghatározott adóalap figyelembevételével, akkor ez az árfolyam az importáru bekerülési árfolyamaként is alkalmazható [Szt. 60. §-ának (5a) bekezdése] (fentebb az utolsó francia bekezdés).A mérlegfordulónapi értékelés során azonban az Szt. 60. §-ának (2) bekezdése szerint kell[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. február 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8447
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

2. találat: Devizakészlettel nem fedezett devizakötelezettség

Kérdés: Az Szt. 47. §-a több bekezdésében részletezi, hogy mi képezi a bekerülési (beszerzési) érték részét. A (4) bekezdés c) pontjában az szerepel, hogy a "devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett" devizakötelezettség árfolyam-különbözete is része a bekerülési értéknek. Hogyan kell értelmezni az idézőjelbe tett szöveget? Mikor kell vizsgálni ennek a fennállását?
Részlet a válaszból: […]vagy forintra történő átváltására felhasználható.Ez esetben például az épületvásárlás (a beruházás) bekerülési értéke miatti devizakötelezettség törlesztésekor - a beruházás üzembe helyezéséig - keletkező árfolyam-különbözet összegével (akár árfolyamnyereség, akár árfolyamveszteség) a beruházás bekerülési értékét módosítani kell.A devizakészlettel való fedezettséget a beruházáshoz kapcsolódó devizakötelezettséget megelőzően kell vizsgálni (pontosabban biztosítani elkülönítéssel). Ha a meglévő devizakészletet (legalább akkora összegben, mint a várható devizakötelezettség) a beruházáshoz kapcsolódó devizakötelezettséghez hozzárendelték, célszerű, ha ezt úgy dokumentálják, hogy a már meglévő devizakészletet elkülönített devizaszámlára vezetik át (vagy kötik le), amelyből csak és kizárólag a beruházáshoz kapcsolódó devizakötelezettséget egyenlítik[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. május 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8218

3. találat: Devizakészletek lekötésének, felszabadításának árfolyama

Kérdés: A devizaszámlán lévő deviza ugyanazon bankon belüli lekötése, illetve felszabadítása eredményez-e olyan változást, amelyet az Szt. 60. §-ának (1) bekezdése szerint kell nyilvántartásba venni? És valutakészlet lekötése, felszabadítása esetén?
Részlet a válaszból: […]nem változtatja meg ugyanazon devizakészlet mennyiségét, és így nem igényli a hivatkozott árfolyamváltozás keresztülvezetését. (Ugyanazon az árfolyamon kell elszámolni a lekötést, illetve annak lejáratát, mint amilyen árfolyamon ezen tranzakciók napján szerepel a deviza-betétszámlán.)Természetesen a lekötött devizakészletet is a mérlegfordulónapi értékelés keretében az Szt. 60. §-ának (2) bekezdése szerint az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozó - a (4)-(6) bekezdés szerinti - devizaárfolyamon át kell számítani, és az átszámított forintértéken kell kimutatni.Más a helyzet a valutakészlet esetében. A valutakészletet csak devizaszámlára történő átvezetés után lehet lekötni. Így[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. október 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7723
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

4. találat: Devizás tételek időbeli elhatárolása

Kérdés: Időbeli elhatároláshoz kapcsolódó fordulónapi átértékelési kérdéssel fordulok Önökhöz.
1. 2016. évi keltű számlák esetén: Adott egy euróban kiállított bejövő számla, amely tartalmát tekintve a 2017. évet is érinti. Ebben az esetben 2016. 12. 31-ével át kell értékelni az aktív időbeli elhatárolást? A feloldás milyen árfolyamon történhet? Adott egy euróban kiállított kimenő számla, amely tartalmát tekintve 2017. évet is érinti. Ebben az esetben 2016. 12. 31-ével át kell értékelni a passzív időbeli elhatárolást? Feloldás árfolyama?
2. 2017. évi keltű számlák esetén: Adott egy euróban kiállított bejövő számla, amely tartalmát tekintve a 2016. évet is érinti. Ebben az esetben milyen árfolyamon kerül a költség a 2016. évre könyvelésre, és 2016. 12. 31-ével át kell-e értékelni ezen elhatárolás összegét? Adott egy euróban kiállított kimenő számla, amely tartalmát tekintve a 2016. évet is érinti. Milyen árfolyamon kell a bevételt 2016-ban elszámolni, 2016. 12. 31-ével át kell-e értékelni ezen elhatárolás összegét?
3. Nem számla alapján történő elhatárolás. Például 2017-ben a bankszámlán euróban jóváírt bankkamat esetén, ahol a 2016. évet is érinti. Milyen árfolyamon kerül a bevétel a 2016. évi könyvelésbe, és 2016. 12. 31-én át kell-e értékelni ezen elhatárolás összegét?
Részlet a válaszból: […]lehet.Euróban 2016-ban kiállított kimenő számla lehet a bérleti díjról kiállított és elküldött számla is, ami a 2016. és a 2017. évet is érinti, ha a bérleti szerződésben azt rögzítették, hogy a bérbeadó a számlát a bérleti időszak elején bocsátja ki. (A bérlethez hasonló más szolgáltatások esetében is előfordulhat, de nem lehet adásvételnél, nem lehet javítási, karbantartási stb. munkáknál!)Az egyértelműség érdekében vegyük példaként azt, hogy a bérbeadó - a bérleti szerződésnek megfelelően - 2016. 09. 30-án számlát bocsát ki a bérbe adott épületnek a 2016. 10. 01. és 2017. 03. 31. közötti időszakra járó bérleti díjáról, euróban. Ezt az euróban kibocsátott számlát a bérleti időszak első napjával (mint a szerződés szerinti teljesítés napjával) kell az Szt. 60. §-a alapján forintra átszámítani a számlázott euró teljes összegében, és így forintban meghatározott teljes bérleti díjat (áfa nélkül) kell árbevételként könyvelni (T 313 - K 91-92, 467). Ha a bérbevevő a számlát nem egyenlíti ki 2016. 12. 31-ig, akkor az euróban a 313. számlán kimutatott követelést a mérlegfordulónapi euróárfolyamon át kell értékelni.A mérlegfordulónap előtt befolyt, elszámolt árbevételnek a 2017. január 1. és március 31. közötti időszakra jutó hányadát kell az Szt. 44. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint időbelileg elhatárolni (T 91-92 - K 4811), de ezt már nem kell (nem lehet) átértékelni; mivel az forintban van, és nem euróban, az nem euróban meglévő kötelezettség.2. 2017. évi keltű számlák:Az euróban 2017-ben kiállított bejövő számla gyakran csak a 2016. évet érinti. Ez lehet termékbeszerzés is, igénybe vett szolgáltatás is. Ez esetben a számlát 2016. évre könyvelni kell, a teljesítés időpontjának megfelelő euróárfolyamon forintra átszámított összegben a szállítóval, a szolgáltatóval szemben (T 161, 21-22, 26, 51, 52, 466 - K 4542, 4545), de nem az időbeli elhatárolásokkal szemben. (Gyakran előfordul, hogy a csak a 2016. évet érintő termékbeszerzést, igénybe vett szolgáltatást - helytelenül, a törvényi előírások megszegésével - a passzív időbeli elhatárolásokkal szemben könyvelik, mert a számla csak 2017-ben érkezett!)Ha a szállítóval, a szolgáltatóval szembeni - előbbiek szerinti - euróban fennálló tartozást 2016. 12. 31-ig nem rendezik, akkor azt a mérlegfordulónapi euróárfolyamon át kell értékelni, a beszerzésként, költségként, ráfordításként elszámolt összeget azonban nem lehet átértékelni.Ha az euróban 2017-ben kiállított bejövő számla a 2016. és a 2017. évet is érinti, és a számla a mérlegkészítés időpontja előtt megérkezett, továbbá a szerződésben rögzített teljesítési időpontja a szerződés szerinti időszak utolsó napja, akkor azt a számlát csak 2017-ben lehet könyvelni, a szerződés szerinti teljesítés napjával, a szerződés szerinti teljesítés napja szerinti euróárfolyamon forintra átszámított összegében. Tekintettel azonban arra, hogy az euróban számlázott összegnek 2016. évet érintő része is van, bár a számla megérkezett ugyan a mérlegkészítés időpontja előtt, de azt csak a következő évben lehet könyvelni, mivel a teljesítés időpontja 2017-ben van, az euróban kiállított számla 2016. évet érintő részének megfelelő összegű eurót a 2016. 12. 31-i választott euróárfolyamon forintra át kell számítani, és azt az Szt. 44. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján a passzív időbeli elhatárolásokkal szemben - jellemzően - az igénybe vett szolgáltatások között (T 522 - K 4821) könyvelni kell. További átértékelés nincs.Az előbbiek szerinti időbeli elhatárolást 2017-ben - a könyvviteli számlák megnyitása után - meg kell szüntetni (T 4821 - K 522), annak a forintban meghatározott értéke a megszüntetéskor nem változik. 2017-ben a szerződés szerinti teljesítés napjával az euróban kiállított bejövő számlát könyvelni kell a szerződés szerinti teljesítés napján érvényes euróárfolyamon (T 522, 466 - K 4545). Az euróban kiállított számla 2016. évet érintő részének a 2016. 12. 31-i euróárfolyamon, illetve a teljesítéskori euróárfolyamon számított értéke közötti különbözet a 2017. évi eredményben, a költségek módosulásaként csapódik le, annak összegével - visszamenőlegesen - a 2016. évi költségeket módosítani nem lehet!Hasonló módon kell eljárni akkor is, ha a 2016. és 2017. évet érintő szolgáltatások euróban kiállított számlái a mérlegkészítés időpontjáig nem érkeztek meg.Az euróban 2017-ben kiállított kimenő számla gyakran csak a 2016. évet érinti. Ez lehet termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás is. Ez esetben a számlát a 2016. évre kell könyvelni, a szerződés szerinti teljesítési időpontnak megfelelő euróárfolyamon forintra átszámított összegben a vevővel szemben (T 313 - K 91-92, 467), de nem az időbeli elhatárolásokkal szemben. (Sajnálatos módon, gyakran előfordul, hogy a csak a 2016. évet érintő termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást, mert a számla 2017-ben lett kibocsátva - helytelenül -, az aktív időbeli elhatárolásokkal szemben könyvelik!)Ha a vevő a vele szembeni - euróban fennálló - követelést 2016. 12. 31-ig nem rendezi (mivel a számlát 2017-ben bocsátották ki), akkor azt a mérlegfordulónapi választott euróárfolyamon át kell értékelni (a teljesítéskori, korábbi árfolyamon szerepel a követelés számlán), de a bevételként elszámolt összeget nem lehet átértékelni.Ha az euróban 2017-ben kiállított kimenő számla a 2016. és a 2017. évet is érinti, és a szerződés szerinti teljesítés időpontja 2016. december 31-e utáni időpont (például a szerződés szerinti időszak utolsó napja), akkor ezt a számlát csak 2017-ben lehet könyvelni, a szerződés szerinti teljesítés napjával, a szerződés szerinti teljesítés napja szerinti euróárfolyamon forintra átszámított összegében. Mivel azonban az euróban számlázott összegnek 2016. évet érintő része is van, az euróban kiállított kimenő számla 2016. évet érintő részének megfelelő összegű eurót a 2016. 12. 31-i választott euróárfolyamon forintra át kell számítani, és azt az Szt. 32. §-ának (1) bekezdése alapján az aktív időbeli elhatárolásokkal szemben - jellemzően - árbevételként (T 3913 - K 91-92) könyvelni kell. További átértékelés nincs! Ez az elszámolás független attól, hogy a számla a mérlegkészítés időpontja előtt vagy után került kibocsátásraAz előbbiek szerinti időbeli elhatárolást 2017-ben - a könyvviteli számlák megnyitása után - meg kell szüntetni (T 91-92 - K 3913), annak a forintban meghatározott értéke a megszüntetéskor nem változik. 2017-ben a szerződés szerinti teljesítés időpontjával az euróban kiállított[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. január 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7192
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

5. találat: Deviza egysége a beszámolóban

Kérdés: A 6138. kérdésre adott válaszban azt írják, a devizában elkészített éves beszámolóban az adatokat az MNB hivatalos devizaárfolyam-jegyzése szerinti devizaegységben kell megadni. Ennek pontosításaként kérdezem, hogy a beszámolóban az euróadatokat két tizedessel kell megjeleníteni? Az MNB honlapján a jegyzett árfolyamokat két tizedessel tüntetik fel, a könyvelés is centpontossággal történik, a létesítő okirat is két tizedesjegyre feltüntetve tartalmazza a jegyzett tőkét. Helyes az elgondolásunk, hogy az euróbeszámolóban a feltüntetett euróadatokat is két tizedesjegyig kell megjeleníteni?
Részlet a válaszból: […]információtartalmát, érthetőségét.)A forintban történő könyvvezetés mellett fel sem merült, hogy az értékadatokat ezer forint helyett ezer forintban három tizedessel kell megadni (ez olyan, mintha az adatok forintban lennének), pedig a könyvvezetés legalább forintban történik. Sőt az Szt. 20. §-ának (2) bekezdése szerint: amennyiben a vállalkozás éves beszámolója mérlegének főösszege meghaladja a százmilliárd forintot, akkor az adatokat millió forintban kell megadni. (Természetesen érvényesülnek a kerekítés szabályai is, és így az eurót, az ezer forintot, a millió forintot meghaladó, illetve el nem érő értékek jellemzően kiegyenlítik egymást, emiatt az esetleges különbözet a mérlegfőösszeg szempontjából elhanyagolható.)Visszatérve a kérdéshez. Ha a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyam-jegyzése[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. október 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7110
Kapcsolódó tárgyszavak:

6. találat: Forintért vásárol, euróval fizet

Kérdés: Esetenként a vásárlók euróval fizetnek. Ennek kezelésére a pénztárgépünk nem alkalmas. Az adóhatóságnál az MNB-árfolyam alkalmazásának választását jelentették be. A jelenlegi gyakorlatban az üzlet telefonál a központba a napi árfolyam alkalmazása érdekében, és megkapja a számlavezető bank napi árfolyamát, amelyen átszámítja a bevételt forintra, és azt üti be a pénztárgépbe, de a vevő euróval fizet. Ez a gyakorlat - véleményem szerint - helytelen. Az alkalmazott árfolyam tekintetében szeretne alacsonyabb árfolyammal számolni. A helyes gyakorlatot mely jogszabályhely alkalmazásával tudnám alátámasztani? Az alacsonyabb átváltási árfolyam alkalmazásának lehetőségét mely jogszabályban találom meg?
Részlet a válaszból: […]a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény. A szabályozás lényege az, hogy pénzváltási tevékenységet csak az végezhet, akinek erre jogosító engedélye van.A kérdés szerinti üzlet valójában pénzváltási tevékenységet végez, amire vonatkozóan nincs engedélye. Ebből következően nemcsak a használt árfolyam jogossága, helyessége vitatható, de a jogellenes gyakorlat visszaélések melegágya lehet.A kérdésben leírt gyakorlattal az üzlet (a cég) súlyosan megsértette a bizonylati elv és a bizonylati fegyelem követelményét is, mivel a pénztárgépbe forintban üti be a bevételt, a pénztárba viszont nem forintot tesz, hanem eurót. Helyesen akkor járna el az üzlet, ha az üzletben a termék árát jól látható helyen és egyértelműen forintban is és euróban is meghatároznák, és a vevőre bíznák, hogy euróban vagy forintban fizet, ha vásárol. Vásárlás esetén pedig a fizetésnek megfelelően a pénztárgépbe eurót, illetve forintot üt be a pénztáros. Természetesen ehhez olyan pénztárgép kell, amelyik alkalmas erre, vagy - egyszerűbb megoldásként - két pénztárgépet kell alkalmazni, az egyikbe a forint[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. március 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6572
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,

7. találat: Devizaadósság forintosítása

Kérdés: A zrt. magánszemély devizaadósával az adósság forintosításában egyezik meg, amelyet szerződésbe foglalnak. Kérdés, hogy az átváltás milyen árfolyamon történjen? A zrt. az árfolyam-különbözetet azonnal elszámolhatja a könyveiben?
Részlet a válaszból: […]szükséges devizamennyiséget megvásárolni. Kereskedelmi banktól (ez lehet az zrt. bankja is) történő devizavásárlás esetén a banki eladási árfolyamon állapítanák meg a fizetendő forintösszeget. Ezért a megállapodás időpontjában érvényes banki eladási árfolyamon határozzák meg a devizaadósság helyett a forintadósság (forinttartozás) összegét. A mutatkozó
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. április 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6271
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

8. találat: Devizabankszámla folyószámlahitellel

Kérdés: Hogyan kell forintosítani a devizabankszámlát, ahol folyószámla-hitelkeret van, tehát az egyenleg többször negatív? Kell-e a folyószámla-hitelkeret miatti kötelezettségváltozásokat év közben a rövid lejáratú kötelezettségek között kimutatni? Milyen sorrendet kell tartani egy napon belül a terhelések és jóváírások között? A keletkező devizakötelezettség forintértékét a mérlegben választott - a mérlegfordulónapra vonatkozó -, MNB által közzétett, hivatalos árfolyammal forintosítjuk. A devizaszámlára kerülő devizát a bekerülés napjára vonatkozó, MNB hivatalos devizaárfolyamon átszámított forintértéken vesszük fel, kivéve a forintért vásárolt devizát. A devizában lévő pénzeszközcsökkenések forintértékét átlagos (súlyozott) beszerzési árfolyamon határozzuk meg. Ha egy napon belül több jóváírás, illetve terhelés szerepel a bankkivonaton, a bankműveletek időbeli sorrendjében rögzítjük a tételeket. Többször egy napon belül a jóváírások és terhelések váltakozva történnek. Az egy napon belüli tételek rögzítésének sorrendje eltérő forintösszegeket eredményez. Előírhatjuk a számviteli politikában a tételek rögzítésének sorrendjét? Véleményünk szerint attól az időponttól kezdve, ahogy a devizaszámla negatívba fordul, továbbra is az átlagos (súlyozott) beszerzési árfolyamon határozzuk meg a devizacsökkenések forintértékét. A jelenleg használt szoftver szerint, ha nullától távolodik az egyenleg (betétet rögzít), a napi árfolyamon történik a rögzítés, ha nullához közelít az egyenleg (kiadást rögzít), a rögzítés kalkulált áron történik. Ha mínuszban van a bank egyenlege, akkor ez fordítva van, banki kiadásnál napi árfolyamon megy a rögzítés, bevételnél pedig az átlagárral. Szerintünk ez nem felel meg a számviteli törvényben előírtaknak.
Részlet a válaszból: […]devizacsökkenést pedig átlagos (súlyozott) bekerülési árfolyamon. Ez rendben is van (a javasolt sorrendet is figyelembe véve) mindaddig, amíg - a devizacsökkenés figyelembevétele mellett - a devizabankszámlának pozitív vagy nulla az egyenlege. (Ha a devizabetét növekedésével a "folyószámlahitel kerül törlesztésre", akkor árfolyam-különbözettel kell számolni!) A kérdésben a használt szoftverrel kapcsolatosan leírtak első fele így nem ellentétes a számviteli törvény előírásaival, feltételezve, hogy a szoftver kezeli a deviza bekerülési árfolyama és a folyószámlahitel árfolyama közötti eltérést.Ha a devizabankszámlán folyószámlahitelként olyan kifizetés jelenik meg, amelynek nincsen devizafedezete, a kifizetett deviza teljes összegében a 386. számla Követel oldalán lesz, akkor azt a választott napi árfolyamon kell rögzíteni, ugyanis úgy kell kezelni, mint a devizahitel-felvétet. De ha nem volt devizabetét-növekedés, akkor a következő napon kifizetett devizát is a napi (de a következő napi) választott árfolyamon kell rögzíteni. A 386. számla Követel oldalának átlagos (súlyozott) árfolyamát akkor indokolt meghatározni, ha a folyószámlahitel így kimutatott összegét egyetlen devizabevétellel nem lehet rendezni, csak többel, esetleg több napon keresztül.A válaszadó a deviza-betétszámla negatív egyenlegének rendezésénél lát problémát, a kérdésben leírtak alapján. A főszabály szerint a folyószámlahitel a befolyó devizabevételből rendezendő. Ezt a devizabevételt pedig a napi bekerülési árfolyamon rögzítik. Tehát mindaddig, amíg a folyószámlahitel miatt a 386. számlának negatív előjele van, a törlesztésre felhasznált devizabevétel napi bekerülési árfolyamán kell a csökkenést elszámolni.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. április 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6247
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

9. találat: Határidős devizaügylet

Kérdés: Euróeladásra vonatkozóan egy évre minden hónap konkrét napjára kötöttünk határidős ügyletet. Fedezetként lekötött betétünk szolgált. Az ügylet megkötését, illetve a havonta keletkező eredményt hogyan kell könyvelni? A bank eurószámláján ugyanabban az összegben "��" van, az eredmény a forintos számlán, az euró kötési és zárási árfolyamán kiszámított forintösszeg különbözeteként jelenik meg.
Részlet a válaszból: […]eurót elkülönítetten kimutatni. Egyéb könyvelési feladat ezzel kapcsolatosan nincs.A minden hónap konkrét napján (ezt a napot indokolt az elszámolási határidős ügylet zárási napjának tekinteni az adott esetben) mutatkozó eredményt a következők szerint kell könyvelni:- ha a záráskori piaci árfolyam magasabb, mint a kötési árfolyam,= a bank, mint vevő, a kapott árfolyam-különbözetet (forintban) elszámolja a pénzügyi műveletek egyéb bevételei között (T 384 - K 9772);= a kérdező társaság, mint eladó, a fizetett árfolyam-különbözetet (forintban) a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között mutatja ki (T 8772 - K 384);- ha a záráskori piaci árfolyam alacsonyabb, mint a kötési árfolyam,= a bank a fizetett árfolyam-különbözetet (forintban) elszámolja a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között (T 8772 - K 384);= a kérdező társaság a kapott árfolyam-különbözetet (forintban) a pénzügyi műveletek egyéb bevételei között mutatja ki (T 384 - K 9772).Ha a kérdés szerinti "minden hónap konkrét napja" nem a hónap utolsó napja, akkor meg kell állapítani, hogy a mérlegfordulónapon a határidős elszámolási ügylet eredménye nyereség vagy veszteség. Ha veszteség, akkor azt időbeli elhatárolással könyvelni kell:- ha a mérleg-fordulónapi piaci árfolyam[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. augusztus 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5982
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

10. találat: Lekötött deviza árfolyama

Kérdés: A Számviteli Levelek 26. számában az 510. kérdésre adott válaszban azt írják, hogy a devizabetét lekötésekor, illetve a lekötött deviza felszabadításakor nem szabad új árfolyammal számolni, így nem keletkezik árfolyam-különbözet. Az adott válasz csak az éven belül lekötött devizabetétekre vonatkozik, vagy az éven túliakra is? Azonos módon kell-e könyvelni a betétlekötést, ha a devizabetét összegét a bank átvezeti egy külön azonosító számmal rendelkező betétszámlára (vagy belső technikai számlára), mint amikor "csak" zárolja a betét összegét a látra szóló devizabankszámlán? A lekötött betét devizaszámlán jóváírt kamata új eszköznek minősül?
Részlet a válaszból: […]az éven túliakra is? Ez ideig ezt a kérdést nem érintettük.A kérdést pontosítva, vannak olyan devizabetétek, amelyeket a tárgyévben kötöttek le, és még ez üzleti évben a lekötés időtartama lejárt. Ez esetben egyértelműen igazak a válasz elején leírtak.Lehetnek azonban olyan devizabetétek, amelyeket ugyan a tárgyévben kötöttek le, de csak a következő üzleti évben (években) jár le a lekötés időtartama, azaz a lekötés és a felszabadítás időpontja között van az üzleti év mérlegfordulónapja.Az Szt. 60. §-ának (2) bekezdése nem tesz különbséget a lekötött, illetve a le nem kötött devizaszámlán lévő deviza között. Ebből következően a devizaszámlán lévő lekötött devizát is a mérleg-fordulónapi választott devizaárfolyamon értékelni kell, az értékelés eredményeként árfolyam-különbözet keletkezhet, amelyet könyvelni kell.A leírtak alapján az egyik üzleti évről a másik üzleti évre történő devizalekötés esetén:- a lekötéskor nincs új devizaárfolyam (a lekötéskori devizaárfolyam megegyezik a lekötés előtti árfolyammal), és így nincs árfolyam-különbözet;- a devizaszámlán lévő lekötött devizát is át kell értékelni a mérleg-fordulónapi árfolyamon, árfolyam-különbözet a lekötéskori és a mérleg-fordulónapi árfolyam eltéréséből adódik, de ennek nincs köze a lekötéshez;- a lekötött deviza felszabadításakor sincs új devizaárfolyam (az a mérleg-fordulónapi devizaárfolyammal egyezik meg).Az előbbiekből azonban az következik, amíg a lekötés és a felszabadítás ugyanazon üzleti éven belül van, a lekötött[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. augusztus 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5978
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 40 | 41 - 44 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést