Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

7 találat a megadott devizaalapú ügyletek tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Időszakos elszámolású devizaügyletek árfolyama

Kérdés: Devizában kiállított időszakos elszámolású ügyleteknél milyen árfolyamon állítom be a számlát számviteli szempontból? Hetente számlázzuk az előző hetet, fizetési határidő 30 nap.
Részlet a válaszból: […]alkalmazni, amely az 58. §-ban említett esetben a számla kibocsátásakor érvényes. Ez a kérdés szerinti esetben az előző hetet követő héten belüli valamelyik nap.Számviteli szempontból a számlázásra kerülő hét utolsó napja tekintendő a teljesítés időpontjának, szerződés szerinti teljesítés napjának.Három időpont, lehet-e ezek közül választani, ha igen, melyiket javasoljuk?A főszabályt az Szt. 60. §-ának (1) bekezdése fogalmazza meg. E szerint a külföldi pénzértékre szóló követelést a szerződés szerinti teljesítés napjára vonatkozó - a (4)-(6) bekezdés szerinti - devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell a könyvviteli nyilvántartásba felvenni, ezen a cég által választott devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell árbevételként elszámolni. Ez azonban azt eredményezheti az időszakos elszámolású ügyletek esetében, hogy az áfa forintban meghatározott alapjától eltér a számviteli nyilvántartásokban elszámolt árbevétel forintösszege, egyrészt azért, mert eltérhet az árfolyamérték, másrészt eltérhet a teljesítés időpontja.A kétféle (áfa, illetve számviteli) nyilvántartás közötti eltérés elkerülése érdekében[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. szeptember 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7691

2. találat: Határidős devizaügylet

Kérdés: Euróeladásra vonatkozóan egy évre minden hónap konkrét napjára kötöttünk határidős ügyletet. Fedezetként lekötött betétünk szolgált. Az ügylet megkötését, illetve a havonta keletkező eredményt hogyan kell könyvelni? A bank eurószámláján ugyanabban az összegben "��" van, az eredmény a forintos számlán, az euró kötési és zárási árfolyamán kiszámított forintösszeg különbözeteként jelenik meg.
Részlet a válaszból: […]eurót elkülönítetten kimutatni. Egyéb könyvelési feladat ezzel kapcsolatosan nincs.A minden hónap konkrét napján (ezt a napot indokolt az elszámolási határidős ügylet zárási napjának tekinteni az adott esetben) mutatkozó eredményt a következők szerint kell könyvelni:- ha a záráskori piaci árfolyam magasabb, mint a kötési árfolyam,= a bank, mint vevő, a kapott árfolyam-különbözetet (forintban) elszámolja a pénzügyi műveletek egyéb bevételei között (T 384 - K 9772);= a kérdező társaság, mint eladó, a fizetett árfolyam-különbözetet (forintban) a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között mutatja ki (T 8772 - K 384);- ha a záráskori piaci árfolyam alacsonyabb, mint a kötési árfolyam,= a bank a fizetett árfolyam-különbözetet (forintban) elszámolja a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között (T 8772 - K 384);= a kérdező társaság a kapott árfolyam-különbözetet (forintban) a pénzügyi műveletek egyéb bevételei között mutatja ki (T 384 - K 9772).Ha a kérdés szerinti "minden hónap konkrét napja" nem a hónap utolsó napja, akkor meg kell állapítani, hogy a mérlegfordulónapon a határidős elszámolási ügylet eredménye nyereség vagy veszteség. Ha veszteség, akkor azt időbeli elhatárolással könyvelni kell:- ha a mérleg-fordulónapi piaci árfolyam[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. augusztus 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5982
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

3. találat: Devizaalapú követelések, kötelezettségek átértékelése

Kérdés: A pénzintézetek úgy nyújtották az elmúlt években a hiteleket, illetve úgy határozták meg a pénzügyi lízing feltételeit, hogy a finanszírozás forintban történt, a törlesztőrészleteket forintban határozták meg, azonban meghatároztak egy "mértékadó devizanemet", amit a törlesztés során figyelemmel kísérve, "kamat 2" stb. elnevezéssel gyakorlatilag árfolyameltérést fizettettek az adóssal. Vonatkozik-e az ilyen kötelezettségekre, illetve követelésekre az átértékelési kötelezettség?
Részlet a válaszból: […]annak törlesztőösszegeit devizaalapon állapítsák meg. Ez - egyszerűbben szólva - azt jelenti, hogy pl. a hitelintézet ugyan forintban folyósítja a hitel összegét, de a szerződésben rögzíti azt, hogy az mennyi devizának felel meg (devizaalapon folyósítja a forinthitelt). Az ügyfélnek valójában a devizahitelt kell törlesztenie, de az aktuális (a szerződésben meghatározott módon) devizaárfolyamon forintra átszámított összegben forintban. Ebből az következik, hogy a forinthitel devizában meghatározott összege minden egyes törlesztés során csökken, és év végén még egy része fennáll, amelyet a mérleg-fordulónapi értékelés során át kell számítani forintra, és ha az ilyen címen felvett hiteltartozás könyv szerinti értéke ettől eltér, a különbözetet árfolyam-különbözetként kell elszámolni. Az előbbieket alkalmazni kell a hasonló feltételekkel lízingelt[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. július 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5513

4. találat: Devizaalapú forinthitel elszámolása

Kérdés: A CHF-alapú forinthitel-felvételnél a hitelező által megállapított árfolyam és az adós által a számviteli politikában választott saját banki árfolyam különbözetét a folyósítás napjával kell megállapítani és könyvelni? Például ha egy társaság vesz egy autót, a számla 3 850 000 Ft-ról szól, amelyet 25 000 CHF alapú hitelből egyenlít ki közvetlenül a hitelező. A bankhitel árfolyama 154 Ft/CHF, a választott banki árfolyam 157 Ft/CHF. Akkor ezt hogyan kell könyvelni? Ha a hitelszámlán a választott árfolyammal könyvelt érték jelenik meg, akkor az eltér a hitelszerződés szerinti összegtől. A törlesztéskor a fizetési értesítőben is közölnek árfolyam-különbözetet, azt hogyan kell figyelembe venni? Nem világos, hogyan kell értelmezni az Szt. 60. §-ának (7) bekezdését?
Részlet a válaszból: […]kötelezettségszámlán nemcsak a forinttartozást kell feltüntetni, hanem a 25 000 CHF-et, meg a bekerülési árfolyamot is, ami a kérdés szerint 454 Ft/CHF.) A kérdező cég által választott hitelintézeti CHF-árfolyam nem 154 Ft/CHF, hanem 157 Ft/CHF. A különbözet 3 Ft/CHF. Az Szt. hivatkozott előírása alapján a bankkal szembeni tartozást ezen az árfolyamon kell kimutatni, azaz 3x25 000 = 75 000 Ft-tal meg kell növelni a bankkal szembeni kötelezettséget, és ezt a különbözetet mint árfolyamveszteséget kell elszámolni: T 8762 - K 444. Ne feledjük, a társaság nem 3850 ezer Ft-tal tartozik a banknak, hanem 25 000 CHF-fel. A devizaalapú szerződésnek éppen az a lényege, hogy a tartozás forintösszege jellemzően nem annyi, mint a ténylegesen forintban folyósított hitel összege. Az adott esetben - az eltérő árfolyam miatt - a tartozás összege: 3850+75 = 3925 ezer Ft. A törlesztés forintösszegének meghatározásakor is azt kell figyelembe venni, hogy az adós CHF-hitelt (kölcsönt) törleszt forintban. Ezért amikor a bank fizetési értesítőt küld, akkor azt is közölnie kell, hogy a törlesztés forintösszege milyen összegű CHF-csökkenést eredményez. A szerződés szerinti eredeti árfolyamhoz képest bekövetkezett árfolyamváltozás miatti különbözetet közöl a bank a kérdésben foglaltak alapján. Valójában elegendő lenne, ha csak egy összeget közölne, és mellette feltüntetné a CHF-csökkenés összegét és az éppen aktuális árfolyamot. Folytassuk a példát azzal, hogy ezen a fizetési értesítőn a következő adatok szerepelnek: a törlesztés forintösszege: 400 ezer Ft, 2500 CHF, 160 Ft/CHF. Ezt az összeget kell fizetni a hitel törlesztéseként: T 444 - K 384. A társaság azonban tudja,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. március 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 3586
Kapcsolódó tárgyszavak:

5. találat: Lekötött deviza árfolyama

Kérdés: Devizában történő betétlekötésnél a betét lejáratakor a lekötés forintösszegét kell visszavezetni, vagy az aznapi árfolyammal és árfolyam-különbözet elszámolásával?
Részlet a válaszból: […]nyilvántartásba felvenni. Amikor a devizaszámlán lévő devizát lekötik, akkor a devizaszámla devizamennyiségében nem következik be változás, így a hivatkozott (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, nem kell árfolyamváltozással számolni. Hasonló a helyzet akkor is, amikor a devizaszámlán lévő devizabetét lekötése lejárt. A devizabetét lekötésének lejáratakor így a lekötés forintösszegét kell visszavezetni. A lekötött deviza után devizában kapott, a devizaszámlán jóváírt[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2006. január 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 2458

6. találat: Devizaalapú ügyletek elszámolása

Kérdés: Szójadarát importálunk. A szója eladási árát az USD ár és a teljesítéskori árfolyam szorzataként állapítjuk meg és számlázzuk a vevőknek. Külön szerződésben abban állapodtunk meg, hogy a végleges ár a pénzügyi teljesítéskor érvényes árfolyamon számított ár. Az utólag megállapított árfolyam-különbözetet hogyan kell terhelni, kell-e arról számlát kiállítani?
Részlet a válaszból: […]a forintban számlázott eladási árat az ügylet devizában is rögzített értéke alapján, a szerződésben rögzített - a szerződés szerinti teljesítéskor érvényes - árfolyam figyelembevételével kell meghatározni. Az így forintban számlázott értéket kell követelésként könyvelni, de az analitikában szerepelnie kell a devizaalapnak is. Amennyiben az importáló cég által választott devizaárfolyam nem egyezik meg a szerződés szerinti devizaárfolyammal, az árbevételt, a követelést, a kötelezettséget a választott devizaárfolyammal számított értékre kell helyesbíteni (T 311 - K 91-92, 467, illetve T 91-92, 467 - K 311), mivel a devizaalapú követelések, kötelezettségek, árbevétel a könyvekben a választott devizaárfolyamon kell, hogy szerepeljenek. A leírtakból következik, hogy a forintban számlázott ellenérték forintban történő kiegyenlítésekor mutatkozó - részben a választott árfolyam, részben a megállapodás szerinti árfolyam változásából adódó - különbözetet árfolyamnyereségként, illetve árfolyamveszteségként kell elszámolni. Ha a devizaalapú követelés a mérlegfordulónapon is fennáll, és a mérlegfordulónapon az új Szt. 60. §-ának (2) bekezdése szerint a külföldi pénzértékre szóló eszközöket és kötelezettségeket[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2002. április 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 633
Kapcsolódó tárgyszavak:

7. találat: Devizaalapú ügyletek

Kérdés: Az utóbbi időben egyre gyakrabban kötnek devizabelföldi jogi személyek egymással devizaalapú, de forintfizetésű ügyleteket. Ezen ügyleteknél a szerződés összege devizában van meghatározva, ugyanakkor a számlázás - meghatározott árfolyam alapján - forintban történik. Az ügylethez gyakran kapcsolódik előleg is. Az időbeli eltérésekből adódó árfolyam-különbözeteket hogyan kell kezelni a számviteli, illetve az áfaelszámolásokban?
Részlet a válaszból: […]Áfa-tv. 17. §-a szerint a pénzösszeg átvételének (jóváírásának) időpontja az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontja, a fizetendő áfa-bizonylata pedig az Áfa-tv. 43. §-ának (2)-(3) bekezdése szerint a számlát helyettesítő okmány, amely forintban tartalmazza mind az előleg, mind a fizetendő áfa összegét. 2001-ben az Áfa-tv. 26. §-ának (2) bekezdésében, 2002-ben az Art. 28/A. §-ának (2) bekezdésében rögzített előírást akkor kell alkalmazni, ha az adó alapjának megállapításához szükséges értéket külföldi fizetőeszközben fejezték ki. Az adott esetben a deviza csak a forintérték kiszámításának az alapja, ezért a számlát helyettesítő okmány is, a számla is forintban tartalmazza az ellenértéket. A szerződés szerinti teljesítéskor az új Szt. 72. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján kiállított számlának az elvégzett munkák szerződés szerinti ellenértékét kell tartalmaznia, az új Szt. 60. §-ának (1) bekezdése alapján a szerződés szerinti teljesítés napjára vonatkozó - a két fél közötti szerződés szerinti - devizaárfolyamon (itt az MNB által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon) átszámított forintértékben. A forintban kiállított számlát a vevőkkel szembeni követelésként kell könyvelni forintban (T 311 - K 91-92, 467), de az analitikában szerepelnie kell a devizaalapnak is. Ha az adott társaság által választott devizaárfolyam nem egyezik meg a szerződés szerinti (példánkban az MNB által közzétett, hivatalos) devizaárfolyammal, és mivel a devizaalapú követelést, árbevételt és kötelezettséget a - szerződés szerinti teljesítésnapjára vonatkozó - választott árfolyamon kell elszámolni, az árbevételt, a követelést és a kötelezettséget a választott devizaárfolyammal számított értékre kell helyesbíteni (T 311 - K 91-92, 467, illetve T 91-92, 467 - K 311). A vevővel való elszámolásnál, a vevő által fizetendő összeg meghatározásánál a számlázott és az előleg között devizaalapon mutatkozó különbözetet kell rendezni a számlában rögzített teljesítéskori - a szerződésben meghatározott, példánkban az MNB által közzétett, hivatalos - devizaárfolyamon számított forintértékben. Az előleget tehát a devizaalap összegében kell figyelembe venni. A számla szerinti követelésbe beszámított devizaalapú előleget az előlegszámláról a könyv szerinti árfolyamon kell a Vevők számlára átvezetni, majd a Vevők számlán mutatkozó árfolyam-különbözetet (a beszámított devizaalapú előleg beszámításkori választott árfolyamon számított és könyv szerinti árfolyamon számított értékének különbözetét), továbbá a számlázott érték és az előleg különbözetének kiegyenlítésekor mutatkozó differenciát árfolyam-különbözetként kell elszámolni. (T 453 - K 311, T 311 - K 9762vagy T 8762 - K 311, illetve a kiegyenlítéskor: T 384 - K 311, T 311 - K 9762 vagy T 8762 - K 311.) Bár az előlegként kapott összeg csökkenti a fizetendő (járó) összeget, a csökkentő tételeket nem célszerű a számlában feltüntetni, devizaalapú elszámolásoknál egyértelműen zavarja a tisztánlátást. Ezért az előlegről készült, számlát helyettesítő okmányt kell helyesbíteni (ugyanazon értékadatokat - negatív előjellel - tartalmazó) helyesbítő számlát helyettesítő okmány kibocsátásával. Ez esetben az áfabevallásban fizetendő adóként szerepel a számla szerinti áfa, a fizetendő adót csökkentő tételként a számlát helyettesítő okmány szerinti áfa, a kettő különbözete rendezendő (T 311 - K 467 és T 467 - K 368). Elszámolás a vevőnél, ha szerződés beruházáshoz kapcsolódik A megrendelőnél a szállítónak - az előbbiek szerint meghatározott módon - a beruházásra forintban adott előleget - a számlát helyettesítő okmány alapján - nem a ténylegesen fizetett, hanem az új Szt. 26. §-ának (8) bekezdése szerint a levonható, előzetesen felszámított áfát nem tartalmazó összegben kell a követelések között kimutatnia (T 352 - K 384). Ha a megrendelő által választott devizaárfolyam nem egyezik meg a szerződés szerinti (példánkban az MNB által közzétett, hivatalos) devizaárfolyammal, és mivel a devizaalapú követelést a megrendelő által választott devizaárfolyamon kell a követelések között kimutatni, a választott árfolyamon számított értékre kell helyesbíteni a forintban adott előleg összegét. A különbözetet árfolyam-különbözetként a pénzügyi műveletek egyéb bevételeivel, illetve egyéb ráfordításaival szemben kell elszámolni (T 352 - K9762, illetve T 8762 - K 352). Az Áfa-tv. szerint a vállalkozási tevékenység adóköteles, így az ezzel kapcsolatosan adott előleg előzetesen felszámított áfája is levonható a számlát helyettesítő okmányban rögzített összegben (T 466 - K 384). Célszerű, ha a megrendelő az előleghez kapcsolódó áfát elkülönítetten is nyilvántartja: T 3681 - K 3682 könyvelési tétellel. Az új Szt. 60. §-ának (7) bekezdéséből következően, az adott esetben a devizaalapú követelést úgy kell kezelni, mint a devizában adott előleg miatti[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2002. március 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 601
Kapcsolódó tárgyszavak: