Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

Keresés eredménye

14 találat a megadott devizaárfolyam tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.
1. találat: Devizakészlettel nem fedezett devizakötelezettség
Kérdés: Az Szt. 47. §-a több bekezdésében részletezi, hogy mi képezi a bekerülési (beszerzési) érték részét. A (4) bekezdés c) pontjában az szerepel, hogy a "devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett" devizakötelezettség árfolyam-különbözete is része a bekerülési értéknek. Hogyan kell értelmezni az idézőjelbe tett szöveget? Mikor kell vizsgálni ennek a fennállását?
Részlet a válaszból: […]vagy forintra történő átváltására felhasználható.Ez esetben például az épületvásárlás (a beruházás) bekerülési értéke miatti devizakötelezettség törlesztésekor - a beruházás üzembe helyezéséig - keletkező árfolyam-különbözet összegével (akár árfolyamnyereség, akár árfolyamveszteség) a beruházás bekerülési értékét módosítani kell.A devizakészlettel való fedezettséget a beruházáshoz kapcsolódó devizakötelezettséget megelőzően kell vizsgálni (pontosabban biztosítani elkülönítéssel). Ha a meglévő devizakészletet (legalább akkora összegben, mint a várható devizakötelezettség) a beruházáshoz kapcsolódó devizakötelezettséghez hozzárendelték, célszerű, ha ezt úgy dokumentálják, hogy a már meglévő devizakészletet elkülönített devizaszámlára vezetik át (vagy kötik le), amelyből csak és kizárólag a beruházáshoz kapcsolódó devizakötelezettséget egyenlítik[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. május 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8218
2. találat: Devizaárfolyam megváltoztatása
Kérdés: Társaságunk számviteli politikája szerint 2019. 12. 31-ig a devizás tételeknél a számlavezető pénzintézet által meghirdetett devizavételi és devizaeladási árfolyamának átlagát alkalmazza. 2020. január 1-jétől az MNB által közzétett, hivatalos devizaárfolyamra térünk át. Az áttéréshez kapcsolódóan át kell-e értékelni a 2019. december 31-i devizás, devizaalapú követeléseinket, kötelezettségeinket a január 1-jétől használni szándékozott devizaárfolyamon?
Részlet a válaszból: […](3) bekezdése szerint a számviteli politika meghatározó elemeinek (a devizaárfolyam használata ilyen) változását, a változás eredményre gyakorolt hatását a kiegészítő mellékletben be kell mutatni!]Általános szabály, hogy a számviteli politikát csak az üzleti év első napjától lehet hatályosan módosítani. Ez igaz ebben az esetben is. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az üzleti év első napján (a kérdés szerint 2020. január 1-jén) meglévő külföldi pénzértékre szóló eszközöket, kötelezettségeket is át kell értékelni. A külföldi pénzértékre szóló eszközöket, kötelezettségeket csak akkor lehet értékelni, ha azt az Szt. megengedi, illetve kötelezővé teszi. (Jellemzően a mérlegfordulónaphoz, az üzleti év utolsó napjához, de nem az üzleti év első napjához kapcsolódóan.)A társaságnál 2019. december 31-én az általános előírások szerint [az Szt. 60. §-ának (2)-(3) bekezdése szerint] kell eljárni a külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek mérlegfordulónapi értékelése során. Ebből az következik, hogy a mérlegben a valutapénztárban lévő valutakészletet, a devizaszámlán lévő devizát, továbbá a külföldi pénzértékre szóló - értékvesztéssel csökkentett - minden követelést (követelésjellegű aktív időbeli elhatárolást), befektetett pénzügyi eszközt, értékpapírt, illetve kötelezettséget (kötelezettségjellegű passzív időbeli elhatárolást) a számlavezető pénzintézet által - 2019.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. október 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8036
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
3. találat: Devizakészletek lekötésének, felszabadításának árfolyama
Kérdés: A devizaszámlán lévő deviza ugyanazon bankon belüli lekötése, illetve felszabadítása eredményez-e olyan változást, amelyet az Szt. 60. §-ának (1) bekezdése szerint kell nyilvántartásba venni? És valutakészlet lekötése, felszabadítása esetén?
Részlet a válaszból: […]nem változtatja meg ugyanazon devizakészlet mennyiségét, és így nem igényli a hivatkozott árfolyamváltozás keresztülvezetését. (Ugyanazon az árfolyamon kell elszámolni a lekötést, illetve annak lejáratát, mint amilyen árfolyamon ezen tranzakciók napján szerepel a deviza-betétszámlán.)Természetesen a lekötött devizakészletet is a mérlegfordulónapi értékelés keretében az Szt. 60. §-ának (2) bekezdése szerint az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozó - a (4)-(6) bekezdés szerinti - devizaárfolyamon át kell számítani, és az átszámított forintértéken kell kimutatni.Más a helyzet a valutakészlet esetében. A valutakészletet csak devizaszámlára történő átvezetés után lehet lekötni. Így[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. október 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7723
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
4. találat: Időszakos elszámolású devizaügyletek árfolyama
Kérdés: Devizában kiállított időszakos elszámolású ügyleteknél milyen árfolyamon állítom be a számlát számviteli szempontból? Hetente számlázzuk az előző hetet, fizetési határidő 30 nap.
Részlet a válaszból: […]alkalmazni, amely az 58. §-ban említett esetben a számla kibocsátásakor érvényes. Ez a kérdés szerinti esetben az előző hetet követő héten belüli valamelyik nap.Számviteli szempontból a számlázásra kerülő hét utolsó napja tekintendő a teljesítés időpontjának, szerződés szerinti teljesítés napjának.Három időpont, lehet-e ezek közül választani, ha igen, melyiket javasoljuk?A főszabályt az Szt. 60. §-ának (1) bekezdése fogalmazza meg. E szerint a külföldi pénzértékre szóló követelést a szerződés szerinti teljesítés napjára vonatkozó - a (4)-(6) bekezdés szerinti - devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell a könyvviteli nyilvántartásba felvenni, ezen a cég által választott devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell árbevételként elszámolni. Ez azonban azt eredményezheti az időszakos elszámolású ügyletek esetében, hogy az áfa forintban meghatározott alapjától eltér a számviteli nyilvántartásokban elszámolt árbevétel forintösszege, egyrészt azért, mert eltérhet az árfolyamérték, másrészt eltérhet a teljesítés időpontja.A kétféle (áfa, illetve számviteli) nyilvántartás közötti eltérés elkerülése érdekében[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. szeptember 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7691
5. találat: Lekötött deviza árfolyama
Kérdés: A Számviteli Levelek 26. számában az 510. kérdésre adott válaszban azt írják, hogy a devizabetét lekötésekor, illetve a lekötött deviza felszabadításakor nem szabad új árfolyammal számolni, így nem keletkezik árfolyam-különbözet. Az adott válasz csak az éven belül lekötött devizabetétekre vonatkozik, vagy az éven túliakra is? Azonos módon kell-e könyvelni a betétlekötést, ha a devizabetét összegét a bank átvezeti egy külön azonosító számmal rendelkező betétszámlára (vagy belső technikai számlára), mint amikor "csak" zárolja a betét összegét a látra szóló devizabankszámlán? A lekötött betét devizaszámlán jóváírt kamata új eszköznek minősül?
Részlet a válaszból: […]az éven túliakra is? Ez ideig ezt a kérdést nem érintettük.A kérdést pontosítva, vannak olyan devizabetétek, amelyeket a tárgyévben kötöttek le, és még ez üzleti évben a lekötés időtartama lejárt. Ez esetben egyértelműen igazak a válasz elején leírtak.Lehetnek azonban olyan devizabetétek, amelyeket ugyan a tárgyévben kötöttek le, de csak a következő üzleti évben (években) jár le a lekötés időtartama, azaz a lekötés és a felszabadítás időpontja között van az üzleti év mérlegfordulónapja.Az Szt. 60. §-ának (2) bekezdése nem tesz különbséget a lekötött, illetve a le nem kötött devizaszámlán lévő deviza között. Ebből következően a devizaszámlán lévő lekötött devizát is a mérleg-fordulónapi választott devizaárfolyamon értékelni kell, az értékelés eredményeként árfolyam-különbözet keletkezhet, amelyet könyvelni kell.A leírtak alapján az egyik üzleti évről a másik üzleti évre történő devizalekötés esetén:- a lekötéskor nincs új devizaárfolyam (a lekötéskori devizaárfolyam megegyezik a lekötés előtti árfolyammal), és így nincs árfolyam-különbözet;- a devizaszámlán lévő lekötött devizát is át kell értékelni a mérleg-fordulónapi árfolyamon, árfolyam-különbözet a lekötéskori és a mérleg-fordulónapi árfolyam eltéréséből adódik, de ennek nincs köze a lekötéshez;- a lekötött deviza felszabadításakor sincs új devizaárfolyam (az a mérleg-fordulónapi devizaárfolyammal egyezik meg).Az előbbiekből azonban az következik, amíg a lekötés és a felszabadítás ugyanazon üzleti éven belül van, a lekötött[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. augusztus 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5978
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
6. találat: Devizavételi, -eladási árfolyam használata
Kérdés: A számviteli törvény 60. §-ának (6) bekezdéséhez kapcsolódóan kérdezem: tudnának olyan példát mondani, amikor indokolt lehet a középárfolyamtól eltérni, és vagy csak a devizavételi, vagy csak a devizaeladási árfolyamon értékelni az eszközöket és a kötelezettségeket?
Részlet a válaszból: […]szerződött, euróban számlázott, és a vevő által euróban kifizetett számla szerinti eurót kapott, mert a kötelezettségei teljesítéséhez nem euróra, hanem forintra van szüksége, akkor az eurót értékesíti. Ha az ügyletet (legyen 1000 euró) átlagos euróárfolyamon (280 forint/euró) számolja, akkor követelésként és árbevételként 280 ezer forintot mutat ki. A pénzügyi rendezést is átlagos euróárfolyamon számolja el (281 ezer forintot), amelyet a banknak elad a bank vételi árfolyamán (278 forint/euró), és kap 278 ezer forintot, elszámol 3 ezer forint árfolyamveszteséget. Ha euróvételi árfolyamot alkalmaz, akkor ugyan kisebb forintban a követelése, kevesebb az árbevételként elszámolt összeg, de kisebb összegű az árfolyamveszteség is. Ez megtévesztő lehet (és többletadó-fizetési kötelezettséggel járhat) akkor, ha az árbevétel elszámolása a tárgyévben volt, az ellenérték kiegyenlítése, az euró értékesítése pedig a következő évben.Ha a társaság a szállítóval euróban szerződött, a szállító euróban számlázott, és a társaság átlagos euróárfolyamot használ, akkor a beszerzést, a költséget ezen az árfolyamon számolja el a kötelezettségekkel szemben. Az előbbi bekezdés számainak felhasználásával ez legyen 280 ezer forint. Az euróban kiállított számla kiegyenlítéséhez az eurót a banktól meg kell vásárolnia. A bank a számla kiegyenlítéséhez szükséges eurót a saját eladási árfolyamán értékesíti forint ellenében (legyen ez 282 ezer forint), az árfolyamveszteség 2 ezer forint. Ha költségként került elszámolásra[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. január 31.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5707
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
7. találat: Eltérő mérleg-fordulónapi devizaárfolyam
Kérdés: Cégcsoportunk több társaságánál problémát jelent a devizás tartozások és követelések állományának a december 31-én érvényes árfolyamra történő értékelésének elszámolása, annak az eredményre, a saját tőkére, az adókötelezettségre gyakorolt hatása. A december 31-i kiugróan magas euró- és CHF-árfolyam alkalmazásával keletkező árfolyam-különbözet jelentős mértékben torzíthatja a cégek vagyoni és pénzügyi helyzetét jelző mutatókat. Elfogadható-e a könyvvizsgálóval való egyetértés esetén [az Szt. 4. §-ának (4) bekezdése alapján], hogy az év végi devizás tartozások és követelések átértékelésénél a december 31-i árfolyam helyett egy átlagárfolyammal számoljunk? Megítélésünk szerint az átlagárfolyammal számított különbözettel a beszámoló jobban megközelítené a valós vagyoni és pénzügyi helyzetet.
Részlet a válaszból: […]illetve javul a forint megítélése), okozhat olyan problémákat, mint amilyenekről a kérdés szól. Van-e megoldás? Lehet-e jó megoldás? Ezen kérdésekre egyértelműen sem igennel, sem nemmel nem lehet válaszolni, hiszen még a közeli jövő is kiszámíthatatlan! Az Szt. 4. §-ának (4) bekezdése felkínál egy lehetséges megoldást: a törvény előírásaitól el lehet térni abban a kivételes esetben - a könyvvizsgáló egyetértésével és ilyen tartalmú nyilatkozata mellett -, ha az adott körülmények mellett a törvény valamely rendelkezésének [jelen esetben az Szt. 60. §-a (2) bekezdésének] alkalmazása nem biztosítja, hogy a beszámoló megbízható és valós összképet nyújtson. A kérdés csak az lehet, hogy mennyi legyen az eltérés, és azt hogyan lehet dokumentálni? A törvényi előírásoktól való eltérés indoka adott: az euró, a CHF, de más devizák árfolyama is néhány héten belül kiugróan magas lett, majd nem sokkal ezután jelentősen csökkent. A december 31-i devizaárfolyamoktól eltérően a kérdező az átlagárfolyam használatával számolna. Az átlagszámításnál azonban vitatható, hogy milyen időszak adatait átlagoljuk. Jelen esetben a 2011. év átlagát, vagy 2012. 01. 01. és a mérlegkészítés időpontja közötti időszak átlagát? Érvekkel, számításokkal mindkettőt alá lehet támasztani. A válaszadó véleménye szerint, mivel a külföldi pénzértékre szóló követelések, illetve kötelezettségek mérleg-fordulónapi értékelése felértékelést jelent, és így nem realizált árfolyamnyereséget, illetve árfolyamveszteséget eredményez, célszerűbb lenne abból kiindulni, hogy ezek a követelések, illetve kötelezettségek a mérlegkészítés időpontjáig milyen árfolyamon realizálódtak a pénzügyi rendezéskor (abból kiindulóan, hogy ne kelljen például árfolyamnyereséget elszámolni akkor, amikor a követelés kiegyenlítésekor már alacsonyabb az árfolyam, és így - felértékelés esetén - árfolyamveszteséget kellene kimutatni). A válaszadó szerint a december 31-i devizaárfolyamok[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. június 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5496
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
8. találat: Mérleg-fordulónapi devizaárfolyam
Kérdés: A 2011. december 31-i devizás tételek Szt. és Tao-tv. szerinti nem realizált árfolyamnyereség vagy -veszteség számításához (mivel az MNB által nem volt jegyzett árfolyam) a megelőző napon (2011. 12. 30-i) vagy az utána következő napon (2012. 01. 02.) jegyzett árfolyamot kell használni?
Részlet a válaszból: […]- devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell kimutatni. A hivatkozott előírás szerint tehát a mérlegfordulónapra vonatkozó devizaárfolyamot kell használni. Ez lehet az üzleti év utolsó napján meghirdetett devizaárfolyam, ennek hiányában azonban csak a mérlegforduló napját megelőzően meghirdetett
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. március 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5335
9. találat: Lekötött deviza árfolyama
Kérdés: A társaság a devizaszámláján a bekerülő devizát MNB-árfolyamon, a csökkenést pedig átlag­árfolyamon tartja nyilván. A 2458. válaszuk szerint, ha lekötés történik, a lekötéskori forintértéken kell a devizát visszavezetni, azaz - esetünkben - a lekötéskori átlagárfolyamon. Ha a teljes devizaösszeg lekötésre kerül (például egy évre), és nulla lesz a devizaszámla egyenlege, hogyan kell számítani az átlagárfolyamot? Az új bekerülések miatt az első csökkenés is MNB-árfolyamon történik? Vagy valamilyen módon hozzá kell számítani a lekötött devizaállományt? A lekötés visszavezetésekor pedig ismét torzul az átlagárfolyam?
Részlet a válaszból: […]nyilvántartani. Átlagárfolyammal csak a következő befizetést követően lehet számolni, és minden devizában történt befizetést követően számított MNB-átlagárfolyammal kell a devizacsökkenés (kifizetés) forintértékét megállapítani. (Ebben az esetben tehát a lekötött deviza átlagárfolyamon számított értékét nem szabad figyelembe venni!) Amikor a lekötött deviza lekötését megszüntetik (újból szabad rendelkezésű lesz), akkor ezt úgy kell kezelni, mint egy új devizában történő befizetést azzal, hogy nem a visszavezetéskori aktuális MNB-árfolyamon kell számításba venni, hanem a lekötéskori átlagárfolyamon. Így a devizaszámlára - a lekötés feladásakor (lejáratakor)[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. szeptember 22.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5149
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
10. találat: CTI Business devizaárfolyam használata
Kérdés: A társaság a devizás tételek forintra átszámításánál a CTI Business üzletágba tartozó ügyfelek részére - a bank által honlapon - közzétett ("CTI Business devizaárfolyamok 1 egységre 10 000 USD alatti tranzakciók esetén") árfolyamot alkalmazza. Elfogadható-e ez az árfolyam az Szt. 60. §-ának (4) bekezdése szerint meghirdetett devizaárfolyamnak?
Részlet a válaszból: […]vagy a Magyar Nemzeti Bank által meghirdetett hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani. A (6) bekezdés szerint a külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek forintra történő átszámításánál a devizavételi és devizaeladási árfolyam átlaga helyett valamennyi külföldi pénzértékre szóló eszköz és kötelezettség egységesen értékelhető devizavételi vagy csak devizaeladási árfolyamon is. A számviteli törvény nem nevesíti, hogy a választott hitelintézet csak magyar hitelintézet lehet. Ebből következően a választott hitelintézet külföldi hitelintézet is lehet, ha jegyzi a forint árfolyamát, ha forintot vásárol és elad, és abból meghatározható a devizavételi, a devizaeladási árfolyam, illetve az ezek átlagának megfelelő árfolyam. A kérdésben leírt információk alapján úgy[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. április 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5009
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
| 1 - 10 | 11 - 14 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést