3 találat a megadott devizaelszámolás tárgyszóra

Részlet a válaszból: […](3) bekezdése szerint a számviteli politika meghatározó elemeinek (a devizaárfolyam használata ilyen) változását, a változás eredményre gyakorolt hatását a kiegészítő mellékletben be kell mutatni!]Általános szabály, hogy a számviteli politikát csak az üzleti év első napjától lehet hatályosan módosítani. Ez igaz ebben az esetben is. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az üzleti év első napján (a kérdés szerint 2020. január 1-jén) meglévő külföldi pénzértékre szóló eszközöket, kötelezettségeket is át kell értékelni. A külföldi pénzértékre szóló eszközöket, kötelezettségeket csak akkor lehet értékelni, ha azt az Szt. megengedi, illetve kötelezővé teszi. (Jellemzően a mérlegfordulónaphoz, az üzleti év utolsó napjához, de nem az üzleti év első napjához kapcsolódóan.)A társaságnál 2019. december 31-én az általános előírások szerint [az Szt. 60. §-ának (2)-(3) bekezdése szerint] kell eljárni a külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek mérlegfordulónapi értékelése során. Ebből az következik, hogy a mérlegben a valutapénztárban lévő valutakészletet, a devizaszámlán lévő devizát, továbbá a külföldi pénzértékre szóló - értékvesztéssel csökkentett - minden követelést (követelésjellegű aktív időbeli elhatárolást), befektetett pénzügyi eszközt, értékpapírt, illetve kötelezettséget (kötelezettségjellegű passzív időbeli elhatárolást) a számlavezető pénzintézet által - 2019.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]K 386. Deviza-betétszámla a devizaszámla tényleges árfolyamán, árfolyam-különbözet a 4542. számlán lehet, amelyet T 4542 - K 9762, illetve T 8762 - K 4542 könyvelési tétellel, a kiegyenlítéssel egyidejűleg kell a pénzügyi műveletek egyéb bevételei, illetve egyéb ráfordításai között elszámolni.Ha a kérdés szerinti szállítói kötelezettséget valutával egyenlítik ki, akkor T 4542 - K 382. Valutaszámla a valuta tényleges árfolyamán, árfolyam-különbözet a 4542. számlán lehet, amelyet az előbbiek szerint kell rendezni.Árfolyam-különbözeti számla használata a deviza-betétszámlához kapcsolódóan indokolt lehet akkor, ha jelentős mennyiségű a deviza-betétszámlát érintő tételek száma. Az árfolyam-különbözeti számla használatát - számvitel-politikai döntés eredményeként - az üzleti év első napjával indokolt bevezetni. Az árfolyam-különbözeti számlán összevontan mutatkozó különbözetet az értékelési szabályzatban meghatározott időszakonként (általában negyedévenként, de az üzleti év végével mindenképpen) és módon kell felosztani a devizakészlet és a pénzügyi műveletek egyéb bevételei, illetve egyéb ráfordításai között.Értelmezhetetlen a kérdésnek azon része, amely szerint a forintszámláról a devizaszámlára, illetve a devizaszámláról a forintszámlára történik az utalás. Valójában csak arról lehet szó, hogy forintért devizát vásárol a társaság, illetve a meglévő devizáját adja el forintért.Az Szt. szerint a forintért vásárolt valutát, devizát a fizetett összegben kell felvenni, átvezetési számla közbeiktatásával: T 389 - K 384 és T 386 - K 389, így árfolyam-különbözet nem lehet, és a deviza nyilvántartásba vételi árfolyamát[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]euró jóváírásakor alkalmazott hivatalos MNB-euróárfolyamon számított forintérték és a forintra átváltáskor alkalmazott kereskedelmi banki (általában vételi) euróárfolyamon számított forintérték különbözete az egyéni vállalkozó jövedelme, ha az árfolyamnyereség, illetve vesztesége, ha az árfolyamveszteség, azaz a különbözettel nem kell (nem lehet) a korábban elszámolt bevételt növelni, illetve költségkénti elszámolással a bevételt csökkenteni. Ha a vevőtől kapott eurót a devizaszámlán május 20-án írták jóvá, akkor azt az április 15-i hivatalos MNB-euróárfolyamon kell forintra átszámítani, és bevételként kimutatni (például 250 forint/euróval). Ha az így kapott és a devizaszámlán jóváírt eurót az egyéni vállalkozó diszpozíciója alapján a kereskedelmi bank május 31-én forintra 252 forint/euró árfolyamon átváltja, akkor a pénzügyi teljesítéskor meghatározott forintbevétel nem változik, a különbözet [2 forint/euró] az egyéni vállalkozó szja-alapot nem képező bevétele. (Persze, árfolyamveszteség esetén pedig az egyéni vállalkozó szja-alapot nem csökkentő kiadása lesz.) Hangsúlyozni kell, hogy az euró forintra történő átváltásakor az átváltáskori euróárfolyammal számított értéket kell a bekerülési árfolyammal számított értékkel összehasonlítani. Az elszámolási betétszámlán jóváírt forintösszeg az átváltáskori - általában vételi - euróárfolyammal számított értéktől eltérhet, mert például a bank a kezelési költséget a jóváírásra kerülő összegből levonta. A kezelési költségnek megfelelő összeget - mint bankköltséget - az egyéni vállalkozónak kiadásként kell elszámolnia. Az Szja-tv. előírásaitól eltérő módon szabályoz az Áfa-tv. 26. §-a. E szerint,[…] részlet vége a válaszból.