Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

13 találat a megadott devizahitel tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Devizahitel miatti negatív egyenleg árfolyama

Kérdés: Cégünk a devizás bankszámla könyvelése során azt az eljárást alkalmazza, hogy a jóváíró tételeket a jóváírás napján érvényes MNB-árfolyamon tartja nyilván, a terhelések forintértékét a súlyozott átlagár módszerével határozza meg. A probléma abból adódik, hogy a kft. és számlavezető bankja közötti megállapodás alapján a cég folyószámlahitelre jogosult. Ez esetben a bankszámla mínusz egyenleget mutat. Ha mínusz egyenlegű a devizaszámla, akkor a kiadásokat kell a választott árfolyamon könyvelni, a bevételeket pedig súlyozott átlagáron, mert ilyenkor a banki hitel visszafizetése történik?
Részlet a válaszból: […]kezelendő!)Az előbbiekből következően a devizában történő kifizetéseket, a bank által nyújtott hitelt a cég által választott eladási áron kell a bankszámla Követel oldalán könyvelni. A jóváíró tételeket természetesen a jóváírás napján érvényes MNB-árfolyamon. Ezen jóváírást jelentő devizás tételek azonban nem jelennek meg a devizaszámlán, a bank a folyószámlahitel törlesztésére fordítja azt. Ezért csökkenteni kell a jóváírt és törlesztésre fordított deviza mennyiségének a devizaszámla Követel oldalán lévő bekerülési forintértékét. A folyószámlahitel bekerülési árfolyama és a jóváírt deviza előbbiek szerinti árfolyama eltérhet egymástól, a különbözetet indokolt árfolyam-különbözetként kezelni. Súlyozott átlagárfolyam használata a devizakiadások forintértékének meghatározása során helyénvaló, ha a deviza mennyiségének[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. március 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7883
Kapcsolódó tárgyszavak:

2. találat: Devizahitel kiváltása újabb devizahitellel

Kérdés: A társaság élt az Szt. 33. §-ának (2) bekezdésében adott lehetőséggel, és a beruházáshoz kapcsolódó, külföldi pénzértékre szóló tartozása év végi értékelésekor keletkezett árfolyamveszteséget időbelileg elhatárolta, az elhatárolt veszteség után az Szt. 41. §-ának (4) bekezdése szerint céltartalékot képzett, majd az elhatárolt összeget a devizahitel törlesztésekor az előírásoknak megfelelően feloldotta. Mi a helyes eljárás akkor, ha a társaság az előbbiek szerinti devizahitelt visszafizeti, és újabb devizahitelt vesz fel?
Részlet a válaszból: […]eredményez. A számviteli törvény hivatkozott előírása nemcsak a beruházáshoz kapcsolódó hiteltartozások nem realizált árfolyamveszteségének elhatárolási lehetőségéről szól, de lehetővé teszi a beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz kapcsolódó devizahitel-tartozások nem realizált árfolyamveszteségének az elhatárolását is. (Jellemzően a beruházáshoz felvett devizahitel futamideje a beruházás befejezését követően, tehát az aktiválás után ér véget.)Mivel az új devizahitel valójában a beruházás időszakában felvett devizahitelt váltja ki, nincsen akadálya annak, hogy az új devizahitelnek a mérlegfordulónapi értékelésből adódóan keletkezett - árfolyamnyereséggel nem ellentételezett - árfolyamveszteségét[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. október 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7731
Kapcsolódó tárgyszavak:

3. találat: Szabad felhasználású devizahitel árfolyamvesztesége

Kérdés: Társaságunk 2007. évben szabad felhasználású devizahitelt (nem beruházásra) vett fel a banktól. 2010. 12. 31-ig a devizás tételeket csak akkor kellett értékelni, ha jelentős volt az eltérés a főkönyvi és a mérleg-fordulónapi érték között. 2011. 01. 01-től kötelező az értékelés. Társaságunk a devizahitelt nem értékelte, nem számolt el árfolyamveszteséget. 2010. évig visszamenőleg szükségessé válik az önellenőrzés? Az elszámolandó árfolyamveszteség igen jelentős összegű. A társaság eredménye az árfolyamveszteség miatt veszteséges lesz. A nem realizált árfolyamveszteség időbelileg elhatárolható? Céltartalék-képzési lehetőség van? Az árfolyamveszteséget társaságiadó-alapot módosító tételként figyelembe kell venni?
Részlet a válaszból: […]árfolyam-különbözetként kell elszámolni.A kérdésben leírtakból az következik, hogy más devizás tétel a társaságnál nem volt, csak a devizahitel, vagy más devizás tételeknél elvégezték a hivatkozott értékelést, csak a devizahitel esetében nem.Mivel a hivatkozott rendelkezés 2011. 01. 01-jével lépett hatályba, először azt kötelezően a 01. 01-jét követő mérlegfordulónapon (naptári évvel azonos üzleti év esetén 2011. 12. 31-én) kell alkalmazni. Önellenőrzés keretében 2014-ben kell az árfolyam-különbözetet mint a 2011. évi eredményt módosító tételt könyvelni. Ha a kötelező értékeléssel megállapított különbözet árfolyamveszteség, akkor csökkenti a 2011. évi eredményt, módosul a társasági adó alapja, tehát a társaságiadó-bevallást is helyesbíteni kell.Hasonlóan kell eljárni 2012-ben is.Az Szt. 2013. január 1-jétől hatályos 33. §-ának (2) bekezdése alapján a forgóeszközhöz kapcsolódó devizahitel-tartozások esetén a tárgyévben, a mérleg-fordulónapi értékelésből adódóan keletkezett, és a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között elszámolt - árfolyamnyereséggel nem ellentételezett - árfolyamveszteség teljes összege a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításainak a csökkentésével az aktív időbeli elhatárolások között halasztott ráfordításként elszámolható. Ennek természetesen az a feltétele, hogy az árfolyamveszteség összegét önellenőrzés keretében meg kell állapítani. Az így elhatárolt árfolyamveszteséget a devizahitel-tartozások törlesztésekor - a törlesztőrészletre jutó összegben - meg kell szüntetni a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai közötti elszámolással. Ezzel a 2013. üzleti év mérlegfordulónapjával elszámolt és elhatárolt árfolyamveszteség 2014. évre, illetve a törlesztés időszakára áthúzható.A[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. szeptember 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6413
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

4. találat: Egyéni vállalkozó devizahitele

Kérdés: Egyéni vállalkozó 2008. évben devizaalapú (szabad felhasználású) hitelt vett fel a vállalkozási tevékenységéhez. Ezután havi törlesztőrészleteket (tőke+kamat+árfolyamváltozás) fizet. A hitel fennmaradó részét visszafizeti 2012-ben (tőketörlesztés, kamatfizetés és a tőkére jutó árfolyamveszteség kiegyenlítése). A tőkére jutó árfolyamveszteséget az egyéni vállalkozó költségként érvényesítheti-e, vagy az osztalékalapját csökkentheti-e ezen összeggel?
Részlet a válaszból: […]tevékenységgel kapcsolatban felvett pénzintézeti hitelre (kölcsönre) kifizetett kamat. A kifizetett árfolyamveszteséget ilyennek nem nevesíti a törvény, azonban álláspontunk szerint ez a kifizetés tekinthető olyannak, mintha az kifizetett kamat lenne, tekintettel arra is, hogy a törvény a jellemzően elszámolható költségek felsorolásánál azt a kifejezést
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. március 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5801

5. találat: Anyavállalati hitel devizában

Kérdés: Ügyfelem hitelt kapott az anyavállalattól angol fontban. Többszöri alkalommal kapta a hitelt, most vissza szeretné fizetni, de nem tudjuk, hogy milyen árfolyamot kell alkalmazni?
Részlet a válaszból: […]tartozása, bár a könyveiben azt forintban mutatja ki. Ebből az következik, hogy az anyavállalattal szembeni tartozását minden üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozóan értékelnie kellett. Az angol fontban fennálló kölcsöntartozás visszafizetésekor nem az a lényeges, hogy az milyen árfolyamon szerepel a könyvekben, hanem az, hogy angol fontot kell visszafizetni. Ha van angolfont-devizaszámlája, és arról fizeti vissza, akkor a font bekerülési árfolyama és a kölcsöntartozás árfolyama közötti különbözet a visszafizetéskor a kötelezettségszámlán megjelenik, amelyet[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. május 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5472
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

6. találat: Devizás beruházási hitel más devizára váltása

Kérdés: A Számviteli Levelek 207. számában a 4329. kérdésre adott válaszukban arról írtak, hogy ha év közben változik az aktivált tárgyi eszközökhöz kapcsolódó devizakötelezettség devizaneme, akkor a halasztott ráfordításként kimutatott árfolyamveszteséget a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításakénti elszámolással meg kell szüntetni. Az elmúlt hetekben azt hallottam, az ezen álláspontot alátámasztó törvényi előírást módosítják? Igaz ez?
Részlet a válaszból: […]tartozás visszafizetésének, ha a még fennálló tartozás pénznemét (devizanemét) szerződésmódosítás keretében megváltoztatják]. Ez az előírás a 2009. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazható. Ebből következően, ha a 2009. évben induló üzleti évben történt a CHF-hitelnek szerződésmódosítás keretében az euróra való átváltása, akkor - emiatt - a 2008. december 31-ével halasztott ráfordításként elhatárolt - beruházáshoz kapcsolódó devizakötelezettség - nem realizált árfolyamveszteséget nem kell megszüntetni. A módosult előírás azonban nem változtat azon az előíráson, hogy a CHF-hitel forintban kimutatott összegét a könyvekből - a devizanemváltással egy­idejűleg - ki kell vezetni, az euróban keletkezett devizakötelezettség forintra átszámított, az Szt. 60. §-ának (1) bekezdése szerint meghatározott összegét pedig állományba kell venni, a kivezetett forintérték és az állományba vételkori forintérték közötti különbözetet árfolyam-különbözetként a pénzügyi műveletek egyéb bevételei, illetve egyéb ráfordításai között kell elszámolni (azt időbelileg elhatárolni nem lehet!). A gazdasági események könyvelése a devizanemváltással egyidejűleg: - a megszűnt CHF beruházási hitel forintban kimutatott összegét egy átvezetési számlára kell átvezetni: T 44421 - K 389; - a CHF-hitelt kiváltó euró beruházási hitel euróösszegét a társaság által választott euróárfolyammal kell forintra átszámítani, és könyvelni az euróban fennálló kötelezettséget az átvezetési számlával szemben: T 389 - K[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. március 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 4498
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

7. találat: Telekvásárláshoz kapcsolódó árfolyam-különbözet

Kérdés: A Számviteli Levelek 198. számában a 4147. kérdésre adott válasz szerint, ha a megépített lakások eladásakor a telek arányos része is eladásra kerül, a vásárolt készletek között kimutatott telek bekerülési értékét növelő tételként számításba vehető a telek vásárlásához felvett hitel kamata is. Kérdésünk, hogy deviza- vagy devizaalapú hitel esetén - a kamathoz hasonlóan - a telek bekerülési értékét növelő tételként figyelembe vehető-e az árfolyamveszteség? Ha igen, akkor hogyan számolandó el az árfolyamnyereség?
Részlet a válaszból: […]minden eszköz beszerzésére vonatkozóan érvényes szabályt ad (tehát nem csak a beruházásra, de a készletekre vonatkozóan is). A vásárolt készletként kimutatott telek vonatkozásában a "raktárba történő beszállítás" a klasszikus módon nem értelmezhető (nem lehet elfuvarozni), ezért ez esetben a "raktárba történő beszállítás"-ig terjedő időszak értelmezésére az a gyakorlat alakult ki, mindaddig tart, amíg a telek értékesítésére sor nem kerül. Más a helyzet a deviza-, illetve devizaalapú hitelek árfolyam-különbözete elszámolása esetében. Az Szt. 47. §-a (4) bekezdésének c) pontja szerint: a bekerülési (beszerzési) érték részét képezi a beruházáshoz közvetlenül kapcsolódó - devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett - devizakötelezettségnek az eszköz üzembe helyezéséig terjedő időszakra elszámolt árfolyam-különbözete, függetlenül attól, hogy az árfolyamnyereség vagy árfolyamveszteség. A[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. október 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 4331

8. találat: Devizás beruházási hitel más devizára váltása

Kérdés: Ügyfelünk CHF beruházási bankhitelt vett fel. A devizás tételek év végi átértékelése során keletkező árfolyam-különbözet jelentősnek minősült. A CHF-hitelnél keletkező nem realizált árfolyamveszteséget a társaság halasztott ráfordításként elhatárolta, céltartalékot képezett, lekötött tartalékba helyezett. A következő üzleti évben a bank a hitel pénznemét CHF-ről euróra módosította, a szerződés egyéb feltételei változatlanok maradtak. Pénzmozgás nem történt. Hogyan számoljuk el a fenti gazdasági eseményt? A CHF-hitelre elszámolt halasztott ráfordítást meg kell szüntetni?
Részlet a válaszból: […]árfolyamveszteséget, legalább az összevont árfolyamveszteség és a banki hitel miatti árfolyamveszteség azonos összegű, továbbá ha kevesebb az összevont árfolyamveszteség, mint a banki hitel miatti árfolyamveszteség, akkor maximum az összevont árfolyamveszteségnek megfelelő nem realizált árfolyamveszteség volt elhatárolható az Szt. 33. §-ának (2) bekezdése szerint. Ezen elhatárolás esetén céltartalékot kellett képezni az Szt. 41. §-ának (4) bekezdése szerint, az elhatárolt árfolyamveszteség és a képzett céltartalék összege különbözetének megfelelő összeget pedig az eredménytartalékból a lekötött tartalékba át kellett vezetni. Feltételezzük, hogy a fentiek figyelembevételével történt a banki hitel nem realizált árfolyamveszteségének a halasztott ráfordításkénti elhatárolása. Azzal, hogy a beruházási hitel pénznemét a bank - nyilvánvalóan a társaság kérésére - euróra módosította, valójában a CHF-hitel megszűnt, és új hitel felvételére került sor. Az Szt. 33. §-ának (3) bekezdése szerint a halasztott ráfordításként kimutatott árfolyamveszteséget a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításakénti elszámolással meg kell szüntetni, ha a külföldi pénzértékre szóló hiteltartozást teljes összegében visszafizették. Azt, hogy a CHF-hitel euróra módosult, nem lehet másként minősíteni, mint hogy a CHF-hitelt visszafizették. Természetesen, nem csak a halasztott ráfordításként kimutatott árfolyamveszteséget kell megszüntetni, de az emiatt képzett céltartalékot és lekötött tartalékot is. A beruházási hitel pénznemének euróra módosulásával a társaságnak új devizakötelezettsége keletkezett, amelynek a forintra átszámított[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. október 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 4329
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

9. találat: Devizahitel-keret terhére történő elszámolások

Kérdés: Cégünknek 160 000 euró devizahitel-kerete van. A vevők euróban fizetnek, és ez a meglévő folyószámlahitel összegét csökkenti, ugyanakkor az euróban történő szállítói számlakifizetések azt növelik. Az euróbankszámlának az egyenlege folyamatosan negatív. Milyen árfolyamon kell számolnom a beérkező vevői fizetéseket, illetve a szállítóknak történő kifizetéseket? A cég az MNB-árfolyamot használja a devizás tételek elszámolásakor. A jelenlegi gyakorlat az, hogy mindkét irányú tranzakció esetén az aznapi MNB-árfolyammal történik a könyvelés. Helyes ez így?
Részlet a válaszból: […]felvenni. Az Szt. hivatkozott előírása alapján: - a vevők által euróban fizetett összeget a bankszámlán a bekerülés (a bankszámlán történő jóváírás) napjára vonatkozó, az MNB által közzétett, hivatalos euróárfolyamon forintra átszámított összegben kell könyvelni, akkor is, ha az közvetlenül az euró-devizahitelt csökkenti (árfolyam-különbözet lehet a vevői számlán, de árfolyam-különbözet lehet a már létező devizahitel-számlán is, a negatív egyenlegű euróbankszámla ugyanis kötelezettség, amelynek összege a vevői jóváírás eredményeként csökken, ezen kötelezettség csökkenését pedig az euró-devizahitel tényleges árfolyamán kell kivezetni); - amennyiben a szállítók számláinak kiegyenlítése az eurodevizahitel-számláról történik, a szállítói számlák kifizetése az euró-devizahitel összegét növeli, a fizetett összeget a bankszámlán a kifizetés (a devizahitel-számlán ez bekerülés!) napjára vonatkozó, az MNB által közzétett, hivatalos euróárfolyamon forintra átszámított összegben kell könyvelni (árfolyam-különbözet lehet a szállítói számlán); amennyiben az euróbankszámlának Tartozik egyenlege van, és ebből történik a szállítói számlák kiegyenlítése, akkor a bankszámlán lévő összeg csökkenését[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2006. szeptember 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 2802
Kapcsolódó tárgyszavak:

10. találat: Mérleg-fordulónapi értékelés árfolyamnyereségére céltartalék

Kérdés: Cégünk nagy összegű devizahitellel rendelkezik, amelynek lejárata 7 év. Ez évben a mérleg-fordulónapi értékeléskor közel kétmilliárd forint árfolyamnyereséget kell könyvelniük az Szt. 60. §-a alapján. A piaci prognózisok és gazdasági előrejelzések alapján nem valószínű, hogy az átértékelés hatása pénzügyileg realizálható. Az Szt. 15. §-ának (8) bekezdése alapján kell-e képezni, illetve képezhető-e céltartalék a pénzügyileg valószínűleg nem realizálható bevételre? Ha nem képezhető céltartalék, akkor hogyan teljesíthető az Szt. 15. §-a (8) bekezdésében foglalt óvatosság elve?
Részlet a válaszból: […]kötelezettség nincs, hiszen az árfolyamváltozás hatására a devizahitel nyújtójával szembeni devizakötelezettség összege nem változik, nem nő. Az Szt. a devizaárfolyam jövőbeni alakulása miatt esetleg elszámolandó árfolyamveszteség fedezetére nem engedi meg a céltartalékképzést, még lehetőségként sem. [Az Szt. 41. §-ának (2) bekezdése szerint csak a várható, jelentős és időszakonként ismétlődő jövőbeni költségekre képezhető céltartalék.] Az adott esetben azonban nem a jövőbeni - esetleges - veszteségre kellene céltartalékot képezni, hanem inkább az árfolyamnyereség már kimutatott összegét kellene időbelileg elhatárolni. Az időbeli elhatárolás elve viszont az összemérés számviteli alapelvéhez kapcsolódik, és így azt feltételezi, hogy az elhatárolt bevételhez biztosan kapcsolódik előre meghatározható összegű költség, ráfordítás. A piaci prognózisok és gazdasági előrejelzések alapján az árfolyamveszteség összege így - egyértelműen - nem határozható meg. Az Szt. 15. §-a (8) bekezdése szerint: "Nem lehet eredményt kimutatni akkor, ha az árbevétel, a bevétel pénzügyi realizálása bizonytalan." Ez igaz és helytálló, csak nem az adott esetben. Ugyanis a devizahitel mérleg-fordulónapi értékelését a törvény írja elő, s az értékelés eredményét könyvelni kell, akár árfolyamnyereség, akár árfolyamveszteség, ha az adott esetben a kötelezettségre, az eredményre gyakorolt hatás jelentős. Itt utalunk a Tao-tv. 2005. január 1-jétől hatályos 7. §-a (1) bekezdésének dzs) pontjára, illetve 8. §-a[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2006. január 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 2480
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
| 1 - 10 | 11 - 13 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést