Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

6 találat a megadott devizakölcsön tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Devizakölcsön visszafizetése más devizában

Kérdés: A 100%-ban külföldi anyavállalat tulajdonában lévő magyar gazdasági társaság (leányvállalat) 2010. 01. 01-től áttért az euróban történő könyvvezetésre. Az anyavállalat - megállapodás alapján - USD-t és japán jent adott át leányvállalatának a szállítói tartozások kiegyenlítésére, amelyet a folyósítást követő napon euróban kell visszafizetnie, meghatározva a visszafizetendő euró összegét is. Ha a visszafizetés elmarad, az anyavállalat euróban kamatot számít fel. Jelenleg a leányvállalat a fentiek szerint átvett devizát a folyósított devizanemben, a bekerülés napjára vonatkozó MNB-árfolyamon átszámított euróértéken veszi nyilvántartásba, és az anyavállalat felé ugyanezen euróértéken tartja nyilván az USD és a japán jen miatti kötelezettséget. Ebből az következik, hogy a beszámoló fordulónapján a kötelezettséget mint devizás tételt értékelnie kell. Helyes-e az az álláspont, hogy a leányvállalatnak az USD és a japán jen összegét, mint euróért vásárolt devizát, a megállapodásban rögzített, mint ténylegesen fizetett euró alapján meghatározott nyilvántartásba vételi árfolyamon kell nyilvántartásba vennie, és a megállapodásban rögzített euró jelenik meg a leányvállalat könyveiben, mint az anyavállalattal szembeni kötelezettség? Ebben az esetben az éves beszámoló fordulónapján az euróban fennálló tartozást nem kell értékelni, mint más devizanemben fennálló tartozást.
Részlet a válaszból: […]devizát a bekerülés napjára vonatkozó - választott (itt MNB) - devizaárfolyamon átszámított euróértéken kell a könyvviteli nyilvántartásba felvenni, és ugyanezen az euróértéken kell az anyavállalattal szembeni kötelezettségként is kimutatni. Ha ezt követően a mérlegfordulónaphoz kapcsolódóan az Szt. 60. §-ának (2) bekezdése alapján kötelező a mérleg-fordulónapi értékelés, akkor azt úgy kell végrehajtani, mint az egymástól független tételek értékelését, pontosabban csak az USD-ben, illetve japán jenben meglévő devizát kell értékelni, az euróban kimutatott és euróban fennálló tartozást nem szabad értékelni. Problémát jelenthet az, ha a bekerülés napján érvényes devizaárfolyamon - a fentiek szerint meghatározott - eurókötelezettség ténylegesen kimutatott értéke és a visszafizetendő összeg eltér egymástól, mert a megállapodásban külön összegszerűen rögzítették a kölcsön törlesztéseként fizetendő euróösszeget. Ez esetben[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. október 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 4755
Kapcsolódó tárgyszavak:

2. találat: Devizakölcsön értékelése

Kérdés: Kapcsolódóan a 2469. kérdéshez: cégünk 2005. 12. 01-jén 120 ezer euró hitelt vett fel, amelyet a bank az eurós devizaszámlára utalt át. A banki árfolyam 250 forint. A cég által választott MNB-árfolyam 253,63 Ft. Válaszuk alapján elvégzett kontírozás alapján: T 3862 - K 4525, 120 ezer euró 250 Ft-tal 30 millió Ft; T 8764 - K 4525, 120 ezer euró 253,63-250 = 3,63 Ft-tal 435 600 Ft. Ez azt jelenti, hogy a 2005. évi üzleti eredményt ezzel a veszteséggel csökkenteni kell? A devizaszámlán 250 Ft-tal, a deviza-hitelszámlán 253,63 Ft-tal lesz az euró? Amennyiben a devizahitel beruházási hitel (a hitelt a beruházás üzembe helyezése előtt folyósították), akkor ezen árfolyam-különbözet a beruházás bekerülési értékét is növeli?
Részlet a válaszból: […]devizát, illetve a külföldi pénzértékre szóló kötelezettséget a teljesítés (az adott esetben a folyósítás) napjára vonatkozó - a cég által választott - devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell a könyvviteli nyilvántartásba felvenni. A kérdés szerint ez az MNB 253,63 Ft/EUR árfolyamot jelent, függetlenül attól, hogy az adott esetben a folyósító bank milyen árfolyamot közölt. A könyvelési tétel tehát helyesen: T 3862 - K 4525, 30 435 600 Ft-tal, és nincs árfolyam-különbözet. Így a kérdésben leírt könyvelési tételek nem felelnek meg az Szt. előírásainak. Árfolyam-különbözet az ügyletből adódóan csak akkor lesz, ha az Szt. 60. §-ának (2) bekezdése szerint kötelezően el kell végezni a mérleg-fordulónapi értékelést, és a devizaszámla szerinti devizamennyiség[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. január 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 2921
Kapcsolódó tárgyszavak:

3. találat: Devizaalapú kölcsön év végi értékelése

Kérdés: Társaságunknak X összegű "CHF" alapú devizakölcsöne van. Hogyan értékeljük év végén a devizakölcsönt? Milyen árfolyamon (nincs devizaszámla, nincs devizakövetelés)?
Részlet a válaszból: […]folyósításkor árfolyam-különbözetként kellett elszámolni. Legyen a forintban folyósított kölcsön összege 4800 E Ft, a "CHF"-érték 30 000 CHF, a folyósításkori árfolyama 160 Ft/CHF. Ha a társaság által választott hitelintézet "CHF"-árfolyama 162 Ft/CHF, akkor a 160 és 162 Ft különbözetének 30 000 CHF-fel szorzott összegével a devizaalapú kölcsön összegét már a folyósításkor növelni kellett, függetlenül attól, hogy a devizakölcsön folyósított forintösszege 4800 E Ft volt. (Könyvelési tétel: T 8762 - K 441, 60 000 Ft.) Az Szt. 60. §-ának (2) bekezdése alapján a devizaalapú kötelezettséget (a "CHF" alapú kölcsönt is) az üzleti év mérleg-fordulónapjára vonatkozó - a társaság által választott - devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell kimutatni, amennyiben a mérleg-fordulónapi értékelésből adódó különbözetnek a külföldi pénzértékre szóló eszközökre, kötelezettségekre, illetve az eredményre gyakorolt hatása jelentős. (Ebből következik, ha a hatás nem jelentős, akkor nem kell átértékelni!) Tegyük fel, hogy[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2006. január 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 2469
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

4. találat: Devizakölcsön törlesztésének elszámolása

Kérdés: Devizában felvett kölcsön törlesztése vagy visszafizetése esetén a deviza könyv szerinti vagy a teljesítés napjára érvényes választott árfolyamát kell-e alkalmazni?
Részlet a válaszból: […]pénzügyi rendezés napján érvényes választott devizaárfolyammal számított forintértéken. Árfolyam-különbözet a devizakölcsön-számlán lehet. A számviteli politikába tartozik annak eldöntése, hogy a devizaszámlán lévő deviza bekerülési értékeként a deviza tényleges, beszerzéskori árfolyamon számított bekerülési értékét, vagy az átlagos (súlyozott) beszerzési árfolyamon számított értékét veszik-e figyelembe, vagy annak megállapítására a FIFO módszert alkalmazzák. Amennyiben a devizakölcsön törlesztéséhez, visszafizetéséhez szükséges devizát a társaság forintért vásárolja meg, a ténylegesen forintban fizetett összeggel kell a devizakölcsön-számlán lévő kötelezettség csökkenését elszámolni, árfolyam-különbözet a devizakölcsön-számlán lehet. A devizakölcsön törlesztése,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2004. április 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 1703
Kapcsolódó tárgyszavak:

5. találat: Devizakölcsön árfolyamveszteségének elhatárolása

Kérdés: Ügyfelünk külföldi tulajdonosától az előző évben devizakölcsönt kapott, amelynél az év végi értékeléskor számított árfolyamveszteséget elhatárolta. A tárgyévben a kölcsönt visszafizette, majd újabb kölcsönt vett fel. Megszüntethető-e az aktív időbeli elhatárolás?
Részlet a válaszból: […]beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz), vagyoni értékű joghoz kapcsolódó - tartozások esetén a mérleg-fordulónapi értékelésből adódó - árfolyamnyereséggel nem ellentételezett - árfolyamveszteség összege. A külföldi tulajdonostól kapott devizakölcsön jellemzően nem felel meg az előbbieknek (valószínű nem az importberuházás szállítóját egyenlítették ki azzal), így annak árfolyamvesztesége nem határolható el. [Meg kell jegyezni, az Szt. előírásával összhangban lévő elhatároláshoz az Szt. 41. §-ának (4) bekezdése szerint kötelező céltartalékképzés is kapcsolódik.] Amennyiben a kölcsöntartozás árfolyamveszteségének elhatárolása jogszerűen történt (céltartalékot is képeztek), akkor a hiteltartozás (a kölcsön) visszafizetésekor az Szt. 33. §-ának (3) bekezdése alapján az aktív időbeli elhatárolást a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai közötti elszámolással meg kell szüntetni (meg kell szüntetni a képzett céltartalékot is). Újabb, az előbbit kiváltó - beruházáshoz, vagyoni értékű joghoz kapcsolódó - hitel, devizakölcsön mérleg-fordulónapi értékelésekor mutatkozó árfolyamveszteség ismételten elhatárolható (nem kötelező), amennyiben a már hivatkozott Szt. szerinti követelmények teljesültek. Ha a kérdésben szereplő devizakölcsön[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2003. július 3.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 1315
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

6. találat: Külföldi tulajdonostól kapott devizakölcsön kamata, adója, elszámolása

Kérdés: A társaságban 55 százalékos részesedéssel rendelkező, USA-ban élő magánszemély által 2001-ben fejlesztésre adott devizahitel és annak kamata alapján milyen adófizetési kötelezettsége keletkezhet a magánszemélynek, a társaságnak? A hitel tárgyévi kamata része-e a bekerülési értéknek? Az év végi értékeléskor az árfolyamkülönbözet elszámolásának milyen lépései vannak? A törlesztés és a kamatfizetés kezdete 2002. január 1. (A Számviteli Levelek 2001. évi 20. számában a 406. kérdéshez kapcsolódó további kérdések.)
Részlet a válaszból: […]bíró személy Magyarországról származó kamatjövedelme csak az USA-ban adóztatható és természetesen ez áll fenn fordítva is [amerikai-magyar egyezmény 10. cikk (1) bekezdés]. Ahhoz azonban, hogy a kifizetéskor ne kelljen levonni az adót (amelyet majd a külföldi visszakérhetne a magyar adóhatóságtól), a kifizetés előtt kérni kell az USA-ban illetőséggel bíró magánszemélytől illetőségigazolást. Ennek részleteiről az Art. 5. számú melléklete rendelkezik. b) A kölcsön kamatával kapcsolatos társasági adó, illetve adóalap-módosítás A konkrét esetben a kölcsönt magánszemély nyújtotta, aki a Tao-tv. előírása értelmében nem minősül külföldi szervezetnek [Tao-tv. 2. §-a (3) bekezdésének b) pontja), így a fizetett kamat után társaságiadó-kötelezettség nem merülhet fel. A kapott kölcsönt ugyanakkor a Tao-tv. 8. §-a (1) bekezdésének j) pontjában és a 8. §-ának (5) bekezdésében szabályozott kötelezettség részének kell tekinteni, és ha az összes (felsorolt), 2001-től keletkezett (2003-tól majd a bármikor keletkezett) kötelezettség adóévi (2001-ben is és 2002-ben, illetve később is) napi átlagos állománya a saját tőke adóévi napi átlagos állományának háromszorosát meghaladja, az adóévben eszközbekerülési értékként vagy ráfordításként elszámolt kamatnak a saját tőke háromszorosát meghaladó kötelezettséggel arányos része növeli a társasági adó alapját. Feltételeztük, hogy a külföldi magánszemély és a társaság kapcsolt vállalkozás, ezért ha a kamat nem a szokásos mértékű, és ennek következtében adózás előtti eredménye kisebb lesz, mint lenne a szokásos kamat mellett (vagyis ha a kamat magasabb a szokásosnál), akkor 2001-ben a Tao-tv. 18. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján a szokásos kamat adóévre számított (esedékes) összege és az elszámolt kamat adóévre esedékes összege közötti különbözettel növelni kell az adóalapot. Abban az esetben, ha csak eszközbekerülési-értékként történik kamatelszámolás - mivel nem érinti az adózás előtti eredményt -, nem kell e módosítást érvényesíteni. 2002-től változik a Tao-tv. hivatkozott előírása, így a magánszemély kapcsolt vállalkozással nem a szokásos piaci áron kötött szerződése miatt nem kell az adózás előtti eredményt növelni. c) A kamat mint az eszköz bekerülési értéke Az új Szt. 47. §-ának (4) bekezdésében foglaltak szerint az eszköz - adott esetben a létesítendő telephely - bekerülési értékének részét képezi (egyszeres könyvvitelt vezetőknél nem kötelező alkalmazni) az eszköz beszerzéséhez, előállításához közvetlenül kapcsolódóan igénybe vett hitel, kölcsön felvétele előtt fizetett - a hitel, a kölcsön feltételeként előírt - bankgarancia díja (nem valószínű, hogy ez az adott esetben fennáll), szerződésben meghatározott, a hitel igénybevétele miatt fizetett kezelési díj, folyósítási jutalék, a hitel igénybevételéig felszámított rendelkezésre tartási jutalék (valószínű a konkrét esetben ilyen költség sincs), szerződés közjegyzői hitelesítésének díja (lehetséges, hogy ez van), felvétele után az eszköz üzembe helyezéséig, raktárba történő beszállításáig terjedő időszakra elszámolt kamat. A hivatkozottakból következik, hogy csak az eszközbeszerzéshez szorosan kapcsolódóan felvett kölcsön üzembe helyezésig (ha a mérlegfordulónap megelőzi az üzembe helyezés napját, a mérlegfordulónapig) felmerült kamat része a bekerülési értéknek. Ha a fejlesztési kölcsön és az eszközök beszerzése közötti közvetlen kapcsolat hiányzik (bár ez jellemzően nem fordul elő!), akkor a felmerült kamatot az üzleti év eredménye terhére kell elszámolni. d) A devizaárfolyam-különbözet megállapítása, elszámolása A külföldi pénzértékre szóló eszközöket, kötelezettségeket, devizát, valutát a mérlegfordulónapon értékelni kell (meg kell határozni a forintértékét, és össze kell hasonlítani a könyv szerinti forintértékkel), ha a mérlegfordulónapi értékelésből adódó különbözetnek a külföldi pénzértékre szóló eszközökre, kötelezettségekre, illetve az eredményre gyakorolt hatása jelentős [hogy mi a jelentős, azt a számviteli politikában kell(ett) rögzíteni]. Az értékelés történhet a választott hitelintézet által meghirdetett devizavételi és devizaeladási árfolyam átlagán, vagy a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon, vagy a devizavételi és devizaeladási árfolyam[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2002. január 3.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 493
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,