Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

14 találat a megadott devizaszámla tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Devizabankszámla folyószámlahitellel

Kérdés: Hogyan kell forintosítani a devizabankszámlát, ahol folyószámla-hitelkeret van, tehát az egyenleg többször negatív? Kell-e a folyószámla-hitelkeret miatti kötelezettségváltozásokat év közben a rövid lejáratú kötelezettségek között kimutatni? Milyen sorrendet kell tartani egy napon belül a terhelések és jóváírások között? A keletkező devizakötelezettség forintértékét a mérlegben választott - a mérlegfordulónapra vonatkozó -, MNB által közzétett, hivatalos árfolyammal forintosítjuk. A devizaszámlára kerülő devizát a bekerülés napjára vonatkozó, MNB hivatalos devizaárfolyamon átszámított forintértéken vesszük fel, kivéve a forintért vásárolt devizát. A devizában lévő pénzeszközcsökkenések forintértékét átlagos (súlyozott) beszerzési árfolyamon határozzuk meg. Ha egy napon belül több jóváírás, illetve terhelés szerepel a bankkivonaton, a bankműveletek időbeli sorrendjében rögzítjük a tételeket. Többször egy napon belül a jóváírások és terhelések váltakozva történnek. Az egy napon belüli tételek rögzítésének sorrendje eltérő forintösszegeket eredményez. Előírhatjuk a számviteli politikában a tételek rögzítésének sorrendjét? Véleményünk szerint attól az időponttól kezdve, ahogy a devizaszámla negatívba fordul, továbbra is az átlagos (súlyozott) beszerzési árfolyamon határozzuk meg a devizacsökkenések forintértékét. A jelenleg használt szoftver szerint, ha nullától távolodik az egyenleg (betétet rögzít), a napi árfolyamon történik a rögzítés, ha nullához közelít az egyenleg (kiadást rögzít), a rögzítés kalkulált áron történik. Ha mínuszban van a bank egyenlege, akkor ez fordítva van, banki kiadásnál napi árfolyamon megy a rögzítés, bevételnél pedig az átlagárral. Szerintünk ez nem felel meg a számviteli törvényben előírtaknak.
Részlet a válaszból: […]devizacsökkenést pedig átlagos (súlyozott) bekerülési árfolyamon. Ez rendben is van (a javasolt sorrendet is figyelembe véve) mindaddig, amíg - a devizacsökkenés figyelembevétele mellett - a devizabankszámlának pozitív vagy nulla az egyenlege. (Ha a devizabetét növekedésével a "folyószámlahitel kerül törlesztésre", akkor árfolyam-különbözettel kell számolni!) A kérdésben a használt szoftverrel kapcsolatosan leírtak első fele így nem ellentétes a számviteli törvény előírásaival, feltételezve, hogy a szoftver kezeli a deviza bekerülési árfolyama és a folyószámlahitel árfolyama közötti eltérést.Ha a devizabankszámlán folyószámlahitelként olyan kifizetés jelenik meg, amelynek nincsen devizafedezete, a kifizetett deviza teljes összegében a 386. számla Követel oldalán lesz, akkor azt a választott napi árfolyamon kell rögzíteni, ugyanis úgy kell kezelni, mint a devizahitel-felvétet. De ha nem volt devizabetét-növekedés, akkor a következő napon kifizetett devizát is a napi (de a következő napi) választott árfolyamon kell rögzíteni. A 386. számla Követel oldalának átlagos (súlyozott) árfolyamát akkor indokolt meghatározni, ha a folyószámlahitel így kimutatott összegét egyetlen devizabevétellel nem lehet rendezni, csak többel, esetleg több napon keresztül.A válaszadó a deviza-betétszámla negatív egyenlegének rendezésénél lát problémát, a kérdésben leírtak alapján. A főszabály szerint a folyószámlahitel a befolyó devizabevételből rendezendő. Ezt a devizabevételt pedig a napi bekerülési árfolyamon rögzítik. Tehát mindaddig, amíg a folyószámlahitel miatt a 386. számlának negatív előjele van, a törlesztésre felhasznált devizabevétel napi bekerülési árfolyamán kell a csökkenést elszámolni.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. április 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6247
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

2. találat: Devizaszámlák közötti átvezetés

Kérdés: Azonos pénznemben nyitott bankszámlák közötti átvezetésnél kell-e számolni árfolyam-különbözetet? Van 2 eurós bankszámlánk ugyanannál a banknál. Egyikről utalunk X összeget átlagárfolyamon a másik számlára. A számviteli politikánk szerint a kimenő tételt átlagárfolyamon, a bejövőt az érvényes MNB-árfolyamon könyveljük, de vannak kivételek, amikor egyedi árfolyamot használunk (konverziós vétel-eladás). Ugyanazon bank két számlája közötti átutalásnál, amelyikre a pénz érkezett, megtartottam az átlagárfolyamot. Van, aki szerint ezt is MNB-árfolyamon és árfolyam-különbözettel kell könyvelni. Mikor járok el helyesen?
Részlet a válaszból: […]ugyanazon banknál megnyitott bankszámlák - számviteli szempontból - a deviza-betétszámla alszámláinak tekintendők, és ebből következően az alszámlák közötti átvezetéssel nem változik meg a deviza-betétszámla devizaösszege. A devizaszámlán lévő deviza csökkenését az Szt. szerint is lehet átlagárfolyamon elszámolni. Így ha csökken az egyik eurós számla devizaösszege a másik eurós számlára történő átutalással, akkor a számviteli előírásokkal[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. június 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5491
Kapcsolódó tárgyszavak:

3. találat: Devizaszámla vezetése

Kérdés: Társaságunk CHF devizaszámlát nyitott. A napi forgalom könyvelése az adott napi árfolyammal átszámítva történik. A napi záró egyenleg és a következő napi nyitó egyenleg árfolyam-különbözetét el kell-e számolnom és könyvelnem mindennap? Vagy csak az év végén állok rá az év végi árfolyamra, és ekkor számolok árfolyam-különbözetet? A naponta, illetve év végén számított árfolyam-különbözet realizált vagy nem realizált árfolyam-különbözet?
Részlet a válaszból: […]követelés kiegyenlítéseként írják jóvá a devizaszámlán, a jóváírt devizát (CHF-et) a deviza bekerülési napjára (a jóváírás napjára) vonatkozó - az Szt. 60. §-ának (4)-(6) bekezdése szerinti, a társaság által választott - deviza (CHF)-árfolyamon átszámított forintértéken kell a devizabetétszámlán növekedésként kimutatni. Számviteli politikában szabályozandó, hogy a társaság az Szt. 60. §-ának (4)-(6) bekezdésében rögzített devizaárfolyamok közül melyiket használja, természetesen következetesen. Mivel az adott deviza árfolyama akár naponta változhat, nagy a valószínűsége annak, hogy a devizabetétszámlán minden növekedés más-más árfolyamon fog szerepelni. Az Szt. nem ad arra lehetőséget, hogy a devizaszámlán lévő devizát naponta az aktuális árfolyamon forintra átszámítsák, és - emiatt - árfolyam-különbözetet számoljanak el. Így a záró árfolyam és a nyitó árfolyam között nem lehet eltérés! (Az év végi értékelésre még visszatérünk!) A devizaszámla azonban nem csak növekedik, de csökken is. A devizaszámlán lévő deviza csökkenésének forintértékét az Szt. 62. §-a (4) bekezdésének előírása alapján határozhatjuk meg. Eszerint a devizakészletnél bekerülési érték a beszerzéskori devizaárfolyamon számított forintérték, vagy az átlagos (súlyozott) beszerzési árfolyamon, vagy a FIFO módszer szerinti árfolyamon számított forintérték. Ebből az következik, hogy a devizabetétszámláról a deviza csökkenését a számvitel-politikában rögzített - az előbbiek közül választott - árfolyamon kell elszámolni. Így a devizaszámla csökkenése (átutalás a devizaszámláról) nem eredményez árfolyam-különbözetet a devizabetétszámlánál. (Lehet árfolyam-különbözet a kapcsolódó számlánál, például a szállítónál, de nem a devizabetétszámlán!) Abban az esetben, ha a devizaszámlán lévő devizát forintra átváltják, akkor a ténylegesen forintban kapott összeg alapján kell a beváltási árfolyamot meghatározni, majd a deviza csökkenésének elszámolásánál használt árfolyammal összevetve az átvezetési számlán az árfolyam-különbözetet megállapítani. Ez esetben a forintra átváltott devizáért kapott forintösszeget az átvezetési számlával szemben kell könyvelni (T 384 - K 389), a deviza csökkenésének forintértékét a devizabetétszámláról az átvezetési számlára kell átvezetni (T 389 - K 386), majd az átvezetési számlán mutatkozó különbözetet realizált árfolyam-különbözetként elszámolni (T 389 - K 9761, illetve T 8761 - K 389). Hasonló módon kell eljárni akkor is, ha a meglévő devizát más devizára (például CHF-et euróra) váltanak át. Ez esetben - a kapott devizát (eurót) a bekerülés (az átváltás) napjára vonatkozó - a társaság által választott - devizaárfolyamon kell nyilvántartásba venni (T 3862 - K[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. szeptember 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 3797
Kapcsolódó tárgyszavak:

4. találat: Devizában kiállított számlán az áfa alapja

Kérdés: Az új Áfa-tv. 80. §-a alapján a külföldi fizetőeszközben kifejezett adóalapot át kell számítani forintra. A 172. § szerint a külföldi fizetőeszközben kifejezett adó összegét forintban is a számlán fel kell tüntetni. Kérdésem, a 80. § alapján az adó alapját is fel kell tüntetni a számlán, vagy elegendő csak az adó összegét?
Részlet a válaszból: […]devizában meghatározott áfaösszeg mellett kell csak feltüntetni az alkalmazott árfolyammal forintban kifejezett áfaösszeget. Tekintettel azonban arra, hogy az Áfa-tv. 80. §-a alapján az áfa alapját kell forintra átszámítani a (2) bekezdés szerint alkalmazott árfolyam használatával, és az így kapott adóalap alapján a számla kibocsátója által forintban fizetendő áfát meghatározni, célszerű, ha a számlán az áfa alapjának forintösszegét, továbbá az átszámításnál alkalmazott árfolyamot is feltüntetik. (A számlán több adat szerepelhet, mint amennyit a törvény előír!) Előnyös a számla fogadója számára is, ha a számlán forintban -[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. május 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 3691
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

5. találat: Devizamegtakarítási számla árfolyama

Kérdés: Cégünk devizamegtakarítási számlát nyitott 2006-ban. MNB-árfolyamon kell-e a forintról devizára átváltott összeget nyilvántartásba venni, a havonta kapott kamatot és az év végi értékelést könyvelni?
Részlet a válaszból: […]devizamennyiség hányadosaként kell a devizamegtakarítási számlán elhelyezett deviza bekerülési árfolyamát meghatározni. A társaságnak a számviteli politikájában kell meghatároznia, hogy az Szt. 60. §-ának (4)-(6) bekezdése szerinti devizaárfolyamok közül melyiket választja. Választhatja az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamot is. Ez esetben a kamatot a jóváírás időpontjában közzétett MNB hivatalos devizaárfolyamon kell a devizaelszámolási számlán növekedésként a kamatbevételekkel szemben elszámolni. A devizaeszközöket (ideértve a devizaszámlán lévő devizát is) és devizakötelezettségeket a mérlegfordulónapon (év végén) az Szt. 60. §-ának (2) bekezdésében meghatározott esetben kell a mérlegfordulónapra vonatkozó - választott - devizaárfolyamon értékelni. Ha csak a devizamegtakarítási számla lesz év végén a cégnél, akkor a devizaszámlára került deviza tényleges[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. május 3.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 3121
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

6. találat: Devizaátvezetés árfolyam-különbözete

Kérdés: Devizaátvezetés alatt a devizaszámláról a forintszámlára, illetve fordítva átvezetést értek. A bank például ügyfelem devizaátvezetését a forintszámlán a saját árfolyamával írja jóvá. Én más banknak az árfolyamát használom a deviza és a valuta forintosításánál. Ebben az esetben árfolyam-különbözet keletkezhet, vagy a bank átszámítását kell elfogadnom?
Részlet a válaszból: […]is csökkenteni kell az átvezetési számla közbeiktatásával úgy, hogy a jóváírt összeget az átvezetési számlával szemben könyveljük (T 384 - K 389), a deviza-betétszámláról pedig kivezetjük az eladott deviza nyilvántartás szerinti forintösszegét (T 389 - K 386). Valószínű, hogy a deviza nyilvántartási árfolyama eltér a bank devizavételi árfolyamától, ezért a 389. számlának az "átvezetés" könyvelése után egyenlege lesz, amelyet mint devizaárfolyam-különbözetet el kell számolni a pénzügyi műveletek egyéb bevételei, illetve egyéb ráfordításai között (T 389 - K 9761, illetve T 8761 - K 389). Más a helyzet akkor, ha a társaság forintért devizát vásárol (a kérdező szerint a forintszámláról átvezet a devizaszámlára). Ez esetben az Szt. 60. §-ának (1) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni: a forintért vásárolt valutát, devizát a fizetett forintösszegben kell könyvelni, amelynél a ténylegesen fizetett - a bankköltséget nem tartalmazó - forint alapján kell a nyilvántartásba vételi árfolyamot meghatározni (T 386 - K 384). Ez esetben a vásárolt deviza állományba vételekor árfolyam-különbözet nem lehet, mivel az Szt. 60. §-ának (4)-(6) bekezdése szerinti választott devizaárfolyam ez esetben nem használható. A deviza eladásakor, illetve vételekor a bank által felszámított díjat[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2006. március 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 2551
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

7. találat: Devizában történő számlázás

Kérdés: Belföldi székhelyű kft. fuvarozással foglalkozik, rendelkezik közösségi adószámmal. Egy másik belföldi cég Olaszországba, illetve Szlovákiába történő fuvarozással bízza meg a kft.-t. A kft. számlázhat-e euróban? Az euróban kiállított számlára elegendő-e kézzel ráírni a forintra átszámított öszszeget?
Részlet a válaszból: […]felek a szerződésben devizában határozzák meg az ellenértéket (természetesen - ha van áfa - az áfa összegét is), és az ellenértéket a vevő, a szolgáltatást igénybe vevő devizában (euróban) egyenlítse ki, utalja át. A devizában (euróban) kiállított - a vevő, a megrendelő részére átadott - számlán a devizaértéket nem kell forintra átszámítva feltüntetni, mivel a deviza forintra történő átszámításához a devizaárfolyamot minden társaság maga választja meg. Természetesen a számlán - mint könyvelési bizonylaton - a devizaértékek mellett a forintra átszámított értéket és az átszámítás alapadatait is fel kell tüntetni. Belső szabályzatban - jellemzően a számviteli politikában és a számlarendben - kell leírni, hogy miként történik a deviza forintra átszámítása, milyen bizonylatai[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2005. október 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 2370
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

8. találat: Belföldi devizaszámlákban lévő áfa elszámolása

Kérdés: Társaságunk export-import nagykereskedelemmel foglalkozik. Devizás tételeit a választott hitelintézet átlagárfolyamán könyveli. Belföldi vevőivel devizában is köt szerződést, amikor az áfa alapja a deviza szorozva az MNB-árfolyammal. Számítógépes könyvelői program a devizaalapú belföldi árbevételt (T 317 - K 917 könyvelési tétellel) könyveli, majd az árbevételt csökkenti az MNB-árfolyammal számított áfaösszegével (T 917 - K 467). Ezt az áfaösszeget a kimenő számlában is szerepeltetjük. Helyesen járunk-e el?
Részlet a válaszból: […]megállapításakor az adófizetési kötelezettség keletkezése napján érvényes, az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamot kell alkalmazni. Az előbbiekből következik, a számviteli előírások szerint a fizetendő áfát a deviza választott árfolyamán kell forintra átszámítani, az áfabevallásba pedig az adó alapját az MNB hivatalos devizaárfolyamával kell meghatározni. A kettő nyilvánvalóan eltér egymástól. Az ellentmondást kétféle módon lehet feloldani: vagy minden devizás tételt az MNB hivatalos devizaárfolyamával mint választott árfolyammal számolnak el (ez általában, termékértékesítéskor majdnem minden esetben jó megoldás lehet), vagy a kétféle árfolyam alkalmazásából adódó különbözetet az elszámolásokból kiszűrik. Ez utóbbi bemutatására induljunk ki a következőkből: a számlázott árbevétel 1000 USD, az áfa 250 USD, együtt 1250 USD, a választott árfolyam 230 Ft/USD, az MNB hivatalos devizaárfolyama 232 Ft/USD. A számla könyvelése a választott árfolyamon: T 311. Belföldi vevők (1250 USD) 287 500 Ft K 917. Belföldi deviza-árbevétel (1000 USD) 230 000 Ft K 4671. Fizetendő áfa (deviza) (250 USD) 57 500 Ft Az áfa alapja 1000 USD és a 232 Ft/USD szorzata, azaz 232 000 forint, amelynek 25 százaléka, azaz 58 000 forint az adóbevallásba beállítandó áfa: T 4671. Fizetendő áfa (deviza) 58 000 Ft K 4672. Fizetendő áfa (forint) 58 000 Ft A 4671. számlán mutatkozó különbözetet, az adott esetben 500 Ft-ot árfolyamveszteségként kell elszámolni (T 8762 - K 4671). A levezetés - úgy véljük - szemlélteti, hogy a kérdésben leírt megoldás a számviteli előírásokkal összeegyeztethetetlen. Nem lehet úgy könyvelni, hogy választott árfolyamon árbevételként elszámolják a teljes számlázott összeget (T 317 - K 917), majd ezt az árbevételt csökkentik az MNB hivatalos devizaárfolyama alapján megállapított[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2003. április 3.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 1190
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

9. találat: Forinttal kiegyenlített devizaszámla

Kérdés: A cseh koronáról szóló számlát a gépkocsivezető külföldön forintban egyenlítette ki. Milyen árfolyamot kell alkalmazni a könyvelésünkben? Lehet-e bizonylat nélkül vásárolni valutát? Ha ilyen történik, milyen árfolyamot lehet alkalmazni?
Részlet a válaszból: […]forintösszeget tartalmaznia kell, amely alapján a ténylegesen érvényesített árfolyam meghatározható. Az elismervény, a forintban való fizetés megtörténtének igazolása a külföldi pénznemben kiállított számlán is lehetséges. Amennyiben az előbbi tartalmú kifizetésigazolás hiányzik, a külföldi pénzértékre szóló számla kiegyenlítésének számvitelileg elfogadható bizonylata nincs. Ha a külföldi pénzértékre szóló számlát olyan valutával egyenlítették ki, amely valutáért fizetett forintösszegről bizonylat nincs, de a számla kiegyenlítése egyértelműen dokumentált, a pénzváltáskor[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2002. szeptember 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 867
Kapcsolódó tárgyszavak:

10. találat: Devizaszámlához kapcsolódó gazdasági események

Kérdés: Újra olvastam a Számviteli Levelek devizabetétszámla vezetésével kapcsolatos kérdéseit, a rá adott válaszokat, észrevételeket. Számomra még mindig nem világos, hogy a devizabetét és a valutakészlet csökkenéseit milyen árfolyamon kell forintra átszámítani. Azt nem tudom, hogy a készletcsökkenést mikor kell könyv szerinti és mikor teljesítésnapi választott árfolyamon könyvelni. Mikor keletkezik a devizabetét-, illetve a valutapénztár-számlákon árfolyam-különbözet, és mikor nem?
Részlet a válaszból: […]devizára átváltott deviza forintértékének csökkenését az adott deviza nyilvántartás (könyv) szerinti árfolyamával kell meghatározni, és az így meghatározott forintértékkel csökken a devizabetét-számla értéke az átvezetési számlával szemben: T 389 - K 3861; d) a 389. Átvezetési számlán mutatkozó eltérés az árfolyam-különbözet, amelyet jellegének megfelelően kell árfolyamnyereségként (T 389 - K 9762), illetve árfolyamveszteségként (T 8762 - K 389) elszámolni; e) amennyiben a 389. Átvezetési számlát nem iktatják be, akkor a más devizaszámlára kerülő devizát a bekerülés napjára vonatkozó választott devizaárfolyamon kell forintra átszámítani, és ezen forintértéken könyvelni a kapcsolódó devizabetét-számlán azzal a devizabetét-számlával szemben (T 3862 - K 3861), amelyhez kapcsolódó deviza csökkent, a csökkenő devizaszámlához kapcsolódó devizabetét-számlán kell megállapítani ez esetben az árfolyam-különbözetet (az átváltott deviza mennyiségének, valamint az átváltásra kerülő deviza nyilvántartás [könyv] szerinti árfolyama és az átváltott deviza átváltáskori árfolyama különbözetének a szorzata), amelyet jellegének megfelelően kell árfolyamnyereségként (T 3861 - K 9762), illetve árfolyamveszteségként (T 8762 - K 3861) elszámolni. 3. Átváltás valutára (a devizaszámlán lévő deviza csökkenésével azonos összegű valutanövekedés a valutaszámlán): a) az Szt. 60. §-ának (1) bekezdése alapján a valutaszámlára kerülő valutát a bekerülés (az átváltás) napjára vonatkozó választott devizaárfolyamon kell forintra átszámítani, és ezen az értéken kell a valutaszámlához kapcsolódó valutapénztár-számlán felvenni; b) mivel a bankszámla bizonylata a pénztárba történő bevételezéssel egyidejűleg nem érkezik meg, indokolt a 389. Átvezetési számla használata (az a) ponthoz kapcsolódóan a könyvelési tétel: T 3821 - K 389); c) a valutára átváltott deviza forintértékének csökkenését az adott deviza nyilvántartás (könyv) szerinti árfolyamával kell meghatározni, és az így meghatározott forintértékkel csökken a devizabetét-számla értéke az átvezetési számlával szemben: T 389 -K 3861; d) a 389. Átvezetési számlán mutatkozó eltérés (egyenleg) az árfolyam-különbözet, amelyet jellegének megfelelően kell árfolyamnyereségként (T 389 - K 9762), illetve árfolyamveszteségként (T 8762 - K 389) elszámolni. 4. Deviza lekötése (a devizaszámlán lévő deviza nem változik): A deviza lekötése, illetve felszabadítása nem változtatja meg a deviza mennyiségét, így a deviza lekötését, illetve felszabadítását a deviza könyv szerinti árfolyamán kell a devizabetét-számlán rögzíteni, könyvelni, nem szabad sem a lekötéskor, sem a felszabadításkor új árfolyammal számolni. 5. Kölcsönadott valuta, deviza (a devizaszámlán lévő deviza, a valutaszámlán lévő valuta csökkenésével azonos devizaösszegben nő a követelés [a kölcsön] összege): a) az Szt. 60. §-ának (1) bekezdése alapján a külföldi pénzértékre szóló követelés (kölcsön) analitikus nyilvántartásába felvett valutát, devizát a (bekerülés) kölcsönadás napjára vonatkozó választott devizaárfolyamon kell forintra átszámítani, és ezen az értéken kell a tartósan adott kölcsönök, illetve a rövid lejáratú kölcsönök számlán felvenni; b) mivel a deviza kölcsönadáskori árfolyama eltér a valuta, a deviza nyilvántartás (könyv) szerinti árfolyamától, célszerű a 4799. Rövid lejáratú különféle egyéb kötelezettségek számlát közbeiktatni [ez esetben az a) ponthoz kapcsolódóan a könyvelési tétel: T 19, 364 - K 4799]; c) a kölcsönadott valuta, deviza forintértékének csökkenését az adott deviza, valuta nyilvántartás (könyv) szerinti árfolyamával kell meghatározni, és az így meghatározott forintértékkel csökken a devizabetét-számla, illetve a valutapénztár-számla értékea rövid lejáratú különféle egyéb kötelezettségek számlával szemben: T 4799 - K 3861, 3821; d) a 4799. Rövid lejáratú különféle egyéb kötelezettségek számlán mutatkozó egyenleg (eltérés) az árfolyam-különbözet, amelyet jellegének megfelelően kell árfolyamnyereségként (T 4799 - K 9762), illetve árfolyamveszteségként (T 8762 - K 4799) elszámolni; e) amennyiben a 4799. Rövid lejáratú különféle egyéb kötelezettségek számlát nem iktatják be, akkor a kölcsönadott valutát, devizát a bekerülés (a kölcsönadás) napjára vonatkozó választott devizaárfolyamon kell forintra átszámítani, és ezen a forintértéken könyvelni az adott kölcsönszámlán a devizabetét-számlával, illetve a valutapénztár-számlával szemben (T 19, 364 - K 3861, 3821); a devizabetét-számlán, illetve a valutapénztár-számlán kell ez esetben megállapítani az árfolyam-különbözetet (a kölcsönadott deviza, valuta mennyiségének, valamint a kölcsönadásra kerülő deviza, valuta nyilvántartás [könyv] szerinti árfolyama és a kölcsönadott deviza, valuta kölcsönadáskori [bekerülési] árfolyama különbözetének a szorzata), amelyet jellegének megfelelően kell árfolyamnyereségként (T 3861, 3821 - K 9762), illetve árfolyamveszteségként (T 8762 - K 3861, 3821) elszámolni. 6. Kifizetés ellenében fináncváltó (a devizaszámlán lévő deviza csökkenésével azonos devizaösszegben nő a váltókövetelés összege): a) az Szt. 60. §-ának (1) bekezdése alapján a külföldi pénzértékre szóló követelés (váltókövetelés) analitikus nyilvántartásába kerülő devizát a bekerülés (a fináncváltó-vásárlás) napjára vonatkozó választott devizaárfolyamon kell forintra átszámítani, és ezen az értéken kell a váltókövetelés-számlán felvenni; b) mivel a fináncváltó vásárlásakor a deviza árfolyama eltér a deviza nyilvántartás (könyv) szerinti árfolyamától, célszerű a 4799. Rövid lejáratú különféle egyéb kötelezettségek számlát közbeiktatni (az esetben az a) ponthoz kapcsolódóan a könyvelési tétel: T 346 - K 4799); c) a fináncváltó-vásárlásra fordított deviza csökkenését az adott deviza nyilvántartás (könyv) szerinti árfolyamával kell meghatározni, és az így meghatározott forintértékkel csökken a deviza-betétszámla értéke a rövid lejáratú különféle egyéb kötelezettségek számlával szemben: T 4799 - K 3861; d) a 4799. Rövid lejáratú különféle egyéb kötelezettségek számlán mutatkozó egyenleg (eltérés) az árfolyam-különbözet, amelyet jellegének megfelelően kell árfolyamnyereségként (T 4799 - K 9762), illetve árfolyamveszteségként (T 8762 - K 4799) elszámolni; e) amennyiben a 4799. Rövid lejáratú különféle egyéb kötelezettségek számlát nem iktatják közbe, akkor a fináncváltó vásárlására fordított devizát a bekerülés (a vásárlás) napjára vonatkozó választott devizaárfolyamon kell forintra átszámítani,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2002. május 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 691
Kapcsolódó tárgyszavak:
| 1 - 10 | 11 - 14 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést