Közös költség bizonylata

Kérdés: Egy társasház tagjai (tulajdonosai) kizárólag vállalkozások. A közös költségekről (áramdíj, vízdíj, őrzési díj, képviseleti díj stb.) a társasház nevére érkeznek a számlák. Milyen bizonylatot állíthat ki a társasház a tulajdoni hányad arányában a közgyűlés által megállapított közös költségekről? Tekintettel arra, hogy a társasház a szolgáltatásokat nem saját nevében nyújtja, nem kötelezett számla kiállítására. Ennek ellenére állíthat ki számlát? Lehet-e a közös költség elszámolásának szabályszerű bizonylata a tulajdonos vállalkozások könyvelésében a díjbekérő (pro forma számla)? A számviteli törvény 166. §-ában előírt adattartalmú számviteli bizonylat lehet-e a tulajdonos vállalkozások könyvelési nyilvántartásában a közös költség elszámolásának szabályszerű bizonylata, a bizonylatot szigorú számadás alá kell-e vonni?
Részlet a válaszából: […] A választ a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (Tht.) 47. §-ában foglaltakkal kezdjük. E szerint a közös képviselőnek a számviteli szabályok szerint évente költségvetési javaslatot kell készítenie, amely tartalmazza:- a közös tulajdonnal kapcsolatos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 19.

Közösségen kívüli értékesítés előlege

Kérdés: Egyéni cégünk szerb üzleti partnernek értékesít termékeket. Előleget szeretnénk kérni, mert még új az üzleti kapcsolat. Hogyan kell kiállítani a számlát (vagy esetleg díjbekérőt?), ha forintban, ha EUR-ban kérjük az előleget? Van-e áfafizetési kötelezettség? A végszámlából hogyan vonjuk le az előleg összegét? Hogyan történik a számviteli elszámolása?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 98. §-a tartalmazza a termék Közösség területénkívülre történő értékesítésének a szabályait. E szerint - a főszabály - mentesaz adó alól a belföldön a küldeményként feladott vagy belföldről fuvarozotttermék értékesítése a Közösség területén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 7.

Kapott csatlakozási díj elszámolása

Kérdés: Társaságunk a villamosenergia-hálózat tulajdonosaként villamosenergia-elosztást folytat fő tevékenységként. A hálózathoz csatlakozni kívánó rendszerhasználó a 117/2007. (XII. 29.) GKM rendeletben meghatározott csatlakozási díj ellenében létesíthet új fogyasztási helyet. A rendszerhasználóval a közcélú hálózat és/vagy a csatlakozóvezeték megtervezésére és kiépítésére szerződést kötünk. Ezt követően készül el a kivitelezési terv. A terv alapján díjbekérő megküldésével a kivitelezést megelőzően kérjük megfizetni a csatlakozási díjat. A műszaki kivitelezés a díj befizetését követően kezdődik meg. A GKM rendelet 3. §-ának (2) bekezdése szerint: "A csatlakozási díj megfizetésével a rendszerhasználó a rendelkezésre álló teljesítmény igénybevételére az adott csatlakozási ponton jogot szerez." Társaságunk e rendelkezésre alapozva a jogosultság megszerzését tekinti teljesítésnek, és nem a csatlakozás műszaki teljesítését. Így a csatlakozási díj jóváírásával megegyező teljesítési dátummal állítjuk ki a számlát, a megfizetett csatlakozási díjat pedig rendkívüli bevételként számoljuk el. A kivitelezés megvalósulásakor megtörténik a műszaki átadás/átvétel, ennek során felmérik a pontos vezetékhosszt, a különbözettel a rendszerhasználóval el kell számolni: ha a rendszerhasználó kevesebbet fizetett, mint a GKM rendelet szerint a ténylegesen elkészült vezetékhossz alapján fizetnie kellett volna, a különbözetet befizeti, ha kevesebbet, a különbözetet visszatérítjük. Pótlólagos befizetés esetén újabb számlát bocsássunk ki, vagy az eredeti számlát helyesbítsük? Ha a csatlakozási díjból visszajár, az eredeti számlát helyesbítjük, de mi legyen a teljesítési időpont?
Részlet a válaszából: […] ...nemlehet támogatni, a számviteli elszámolás követelményei teljesülésének hiányanem teszi lehetővé, hogy azzal egyetértsünk.A díjbekérő alapján befizetett csatlakozási díj valójábanelőleg, azt a szerződést követően, de még a csatlakozási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 15.

Díjbekérő bizonylatok könyvelése

Kérdés: Hogyan kell könyvelni a különböző díjbekérő bizonylatokat (pl. biztosítások, folyóiratok díjbekérői)?
Részlet a válaszából: […] ...jellemzően számla, bevallás, kivetés, szerződés, bankkivonat, belsőbizonylat és más hasonló bizonylat alapján történhet. A díjbekérő bizonylatakkor lehet a számviteli elszámolás bizonylata, ha az termékértékesítésről,szolgáltatásnyújtásról szólna...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 10.