10 találat a megadott egyéni vállalkozás tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]átszámított nettó árbevétel nem haladja meg a 300 millió forintot.Egyéni vállalkozóból átalakulással létrejött kft. esetében véleményünk szerint az előző üzleti évként indokolt számításba venni az egyéni vállalkozóként teljesített üzleti évet, a 2021. évnek az átalakulás időpontjáig terjedő időszakát. Az átalakulást követő üzleti év (négy hónap) a kft. első üzleti éve. A kft.-vé válást megelőző időszak, továbbá az átalakulást követő üzleti év adatait éves szintre kell átszámítani, amely a nyolc hónapra jutó 300 millió forint átszámításával 450 millió forint, a négy hónapra jutó 200 millió átszámításával 600 millió forint, a két üzleti év átlagában bőven meghaladja a 300 millió forintot.A[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]le nem fedett időszakról) a szüneteltetés bejelentését követő 30 napon belül - a személyi jövedelemadó, illetve az egyszerűsített vállalkozói adó kivételével - valamennyi adó-, járulék- és hozzájárulási kötelezettségéről bevallást kell benyújtania az adóhatósághoz.A személyi jövedelemadóról, illetve az egyszerűsített vállalkozói adóról az adóévet követő év február 25-ig kell bevallást benyújtani, és abban kell elszámolni a szünetelés kezdőnapjáig elért egyéni vállalkozói bevétellel, illetve költségekkel (még abban az esetben is, ha az adott adóévben nem volt vállalkozói bevétel). Nem kell szja-bevallást benyújtani akkor, ha a tevékenység a teljes adóévben szünetelt, és az egyéni vállalkozónak nem volt más bevallási kötelezettség alá eső jövedelme.Az Áfa-tv. 193. §-ának (1) bekezdése alapján nem járhat el az adóalany az alanyi adómentesség időszakában alanyi adómentes minőségében, ha tárgyi eszközként használt terméket értékesít. Az Áfa-tv. 11. §-ának (1) bekezdése alapján ellenérték ellenében történő termékértékesítés[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]vállalkozó, mint tag, az egyéni vállalkozási tevékenysége során használt eszközeit az egyéni cégbe nem pénzbeli hozzájárulásként, a jegyzett tőke részeként beviszi.Az egyéni cég alapításához kapcsolódóan utalni kell a Tao-tv. 16. §-ának (16) bekezdésére is, amely az alapító egyéni vállalkozó által igénybe vett kedvezmények továbbvitelére vonatkozó szabályokat tartalmazza.Az egyéni cég többszemélyes kft.-vé alakulása során a Gt. és az Szt. átalakulásra vonatkozó előírásait kell megfelelően alkalmazni. Az egyéni cég a számviteli törvény és a társaságiadó-törvény hatálya alá tartozik.Az egyéni cég tagja az egyéni vállalkozó, azaz egyszemélyes. A kft.-vé való átalakulás során van arra lehetőség, hogy újabb tagok lépjenek be. Az átalakulási tervben rögzíteni kell - többek között - azt is, hogy az új tagok milyen pénzbeli és nem pénzbeli hozzájárulást szolgáltatnak az átalakulással létrejövő kft.-be, ezen hozzájárulásért milyen névértékű üzletrészt kapnak, a hozzájárulásokból mennyi kerül a törzstőkébe (jegyzett tőkébe), esetleg a tőketartalékba.Az átalakulás közzétételi kötelezettségén túlmenően:- a második döntéshez el kell készíteni az átalakuló egyéni cég és az átalakulással létrejövő kft. vagyonmérleg-tervezetét, azt könyvvizsgálóval auditáltatni kell;- a vagyonmérleg-tervezeteket vagyonleltár-tervezetekkel kell alátámasztani, az egyéni cég vagyona átértékelhető, vagyonátértékelésből adódó pozitív különbözet után társaságiadó-fizetési kötelezettség lesz az átalakulás megtörténte után;- a második döntés során meg kell határozni az átalakulás konkrét időpontját a cégtörvény 57. §-ában foglaltak figyelembevételével;- a cégbírósági bejegyzést követően, az átalakulás napjával végleges vagyonleltárral alátámasztott végleges vagyonmérleget kell készítenie az egyéni cégnek is és az átalakulással létrejött kft.-nek is,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]következően nemcsak a ténylegesen befolyt bevételeket, hanem azt is, amit csak kiszámlázott, de még nem realizált, amit még <br> - december 31-ig - pénzügyileg nem rendeztek.Az Eva-tv. hatálya alól történő kilépés (az evaalanyiság megszűnése) bejelentésével egyidejűleg az egyéni vállalkozó átalányadózására vonatkozó rendelkezések alkalmazását is bejelentheti, ha megfelel az Szja-tv.-ben foglalt feltételeknek.Az evaalanyiság megszűnésének adóévét (pl. 2012. adóév) követő első adóév napjára (2013. 01. 01-re) vonatkozóan az egyéni vállalkozónak részletes vagyonleltárt kell készítenie minden olyan eszközéről, amelyet vállalkozói tevékenysége keretében használni fog.Az evaalanyiság időszaka alatt megszerzett nem anyagi jószág, tárgyi eszköz alapján az egyéni vállalkozó az adóalanyiság megszűnése után a jövedelem meghatározásakor az értékcsökkenési leírást a más által (a szállító által) kibocsátott bizonylaton feltüntetett értékre, mint beruházási költségre vetítve állapítja meg.Az előbbiek alapján tehát az evaalanyiság alatt vagy azt megelőzően beszerzett immateriális javak, tárgyi eszközök bekerülési (bruttó) értéke a beszerzéskor számlázott ellenérték, amelynél már elszámolt értékcsökkenési leírásnak kell tekinteni a beszerzés (használatbavétel) időpontja és az evaalanyiság megszűnésének időpontja közötti időszakra az Szja-tv. szerinti leírási kulcsokkal számított bekerülési értéket (ezt, mint egyéni vállalkozó, már nem írhatja le!).Az egyéni vállalkozót terhelő személyi jövedelem­adó szempontjából költségként elszámoltnak kell tekinteni:- az evaalanyként lezárt adóévben teljesített valamennyi, az Szja-tv. alapján költségnek minősülő kiadást (juttatást),- az evaalanyiság megszűnésekor a részletes vagyonleltárban kimutatott nem anyagi javak és tárgyi eszközök (ide nem értve az evaalanyiság időszaka alatt megszerzett nem anyagi javakat és tárgyi eszközöket) beruházási költségének az evaalanyiság keletkezését megelőző adóév utolsó napjára az Szja-tv. szerinti nyilvántartásban kimutatott beruházási költségeket meghaladó részét (például ha az evaalanyiság időszaka[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]vállalkozói tevékenységre való jogosultság a bejelentés napján megszűnik akkor, ha az egyéni vállalkozó tevékenysége megszüntetését a körzetközponti feladatokat ellátó települési (fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzőjének vagy a nyilvántartó szervnek, azaz a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának (KEKKH) bejelenti. A tevékenység megszüntetését a gyakorlatban be lehet jelenteni személyesen az ország bármely okmányirodájában, vagy elektronikus úton, az Ügyfélkapun keresztül a "Változásbejelentés" űrlap segítségével. A bejelentés díj- és illetékmentes. Az eljárás további részleteivel kapcsolatban a http://www.nyilvantarto.hu/hu/evig_megszuntetes weboldalt érdemes felkeresni. Az önkormányzat jegyzője azt az egyéni vállalkozót, akinek az egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultsága megszűnt, a megszűnés napjával hivatalból törli a nyilvántartásból, és erről az egyéni vállalkozót tájékoztatja. A KEKKH pedig elektronikus úton tájékoztatja az állami adóhatóságot, a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíj-biztosítási szervet[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]kell fizetni az apportált ingatlan, az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog, továbbá gépjármű, illetve pótkocsi piaci értéke alapján az illetéktörvény 18. §-ának (1)-(2) bekezdése szerint. Olvasói észrevétel (megjelent a Számviteli Levelek 232. számában - 2010.11.18.) Észrevétel: A Számviteli Levelek 229. számában a - 4731. számú kérdésre adott válasz szerint a megszűnő egyéni vállalkozó által az új egyéni cégébe bevitt vállalkozói vagyon (tárgyi eszközök) apportálásnak minősülnek, és mint ilyen, áfafizetési kötelezettséget nem keletkeztet, - 4732. számú kérdésre adott válasz szerint az egyéni céggé átalakuláskor áfakötelezettséget (az Áfa-tv. 17-18. §-ai alapján) nem keletkeztető apport történik. Jelzem, hogy a fenti megítélés nem helytálló. A szóban forgó átalakuláskor a megszűnő egyéni vállalkozónál a megszűnésre tekintettel áfafizetési kötelezettség áll fenn (azon vállalkozási vagyon tekintetében, amelyhez korábban áfalevonási jog társult). Ezen átalakulás apportként nem értelmezhető, továbbá áfafizetési kötelezettséget nem keletkeztető jogutódlásként sem minősíthető. A szerző válaszol: Tisztelt Olvasónk! A Számviteli Levelek 229. számában a 4731. és a 4732. kérdésekre adott válaszra adott - fenti kérdés szerinti - észrevételekkel a válaszadó egyetért. A szóban forgó kérdésekre adott válaszokban az apport alatt azokat a nem pénzbeli hozzájárulásokat, eszközöket értettük, amelyeket az egyéni vállalkozó az egyéni cégébe az alapító okirat szerint bevisz (apportál). Az egyéni vállalkozó egyéni cégébe azt az eszközét viheti be (apportálhatja), amelyet az egyéni vállalkozásából kivont, hiszen az egyéni vállalkozása az egyéni cég alapításával megszűnik. Az Szja-tv. 49/A. §-ának (2)-(6) bekezdései részletezik azokat a feladatokat, amelyeket az egyéni vállalkozói tevékenység egyéni cég alapítása miatti megszűnésekor el kell végezni. Ezen feladatok közé tartozik a leltár készítése is. Az Szja-tv. rendelkezik arról is, hogy a leltárban meg kell jelölni az egyéni cég tulajdonába nem pénzbeli hozzájárulásként (apportként) kerülő eszközöket azon az értéken, amely értéket az egyéni cég alapító okiratában is rögzítettek A hivatkozott válaszokban azonban nem hangsúlyoztuk, hogy az egyéni vállalkozás megszűnésekor az egyéni vállalkozásban lévő eszközöket az Áfa-tv. 11. §-ának (1) bekezdése alapján áfafizetési kötelezettség terheli, amelyet a megszűnés időpontjához kapcsolódóan be kell vallani és be kell fizetni. Az egyéni vállalkozó az egyéni vállalkozása megszűnésekor az egyéni vállalkozásában lévő eszközöket, termékeket (tárgyi[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]ingatlanszakértő által becsült vételáron kell nyilvántartásba venni. Mivel banki hitelből történt a beszerzés, a banki hitelnek a melléképület becsült vételárával azonos összegében az egyéni vállalkozónak a banki hitel miatti egyéb kötelezettséget is ki kell mutatnia. Ez esetben az egyéni vállalkozó a kizárólag üzemi célt (bérbeadást) szolgáló tárgyi eszköz (melléképület) értékcsökkenési leírása, továbbá a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatban felvett - egyéb kötelezettségként kimutatott - banki hitel arányos részére fizetett kamat az Szja-tv. 11. számú melléklete szerint az egyéni vállalkozás költségei között elszámolható. A bérbe vevő kft. az átalakítás (a rendeltetésszerű használat érdekében szükséges) költségeit - mint bérbe vett ingatlanon végzett - beruházás költségeként mutatja ki, a rendeltetésszerű használatbavételkor aktiválja (a használatbavételi engedély birtokában), majd a bekerülési érték alapján[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]meghatározni. Az apport után az ingó vagyontárgy értékesítésére vonatkozó szabályok szerint kell adózni. Ingó vagyontárgy átruházásából származó bevételnek minősül az ingó vagyontárgy gazdasági társaság vagy más cég részére nem pénzbeli hozzájárulásként (nem pénzbeli betétként) történő szolgáltatása esetén a vagyontárgynak a társasági szerződésben, más
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]feltétel a fejlesztési tartalékként levont összeg bankszámlán történő tényleges lekötése, hanem - a kedvezményes adókulccsal elérhető adómegtakarításra vonatkozó előíráshoz hasonlóan - elégséges egy olyan nyilvántartás vezetése, amely követhetővé teszi e pénzforrás jogszerű felhasználásáról történő elszámolást. A fejlesztési tartalék címén levont összeget az egyéni vállalkozónak tájékoztató adatként az adóbevallásban fel kell tüntetnie, és a bevallás benyújtásának évét kezdő évnek tekintve kell nyilvántartásba vennie [Szja-tv. 49/B. §-a (6) bekezdésének f) pontja]. A nyilvántartásból annak megfelelően lehet kivezetni összeget, amilyen értékben az egyéni vállalkozó a nyilvántartásba vétel évében és az azt követő három adóév során kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz nem ingyenes megszerzése vagy előállítása érdekében beruházási, felújítási kiadást teljesít. (A kivezetés nem vonatkozhat olyan kiadásra, amelynek alapján az adózó a 10 százalékos adókulcs alkalmazásával összefüggésben az adómegtakarítási nyilvántartásba vett összeg kivezetése történik.) A fejlesztési tartalék nyilvántartásba vétele évét követő harmadik adóév végéig nyilvántartásban maradt rész után az előzőek szerinti adókat a negyedik adóév első hónapja utolsó napjáig késedelmi pótlékkal növelten mindenképpen meg kell fizetni, ha addig nem valósulna meg a beruházásra, felújításra történő felhasználás. A késedelmi pótlékot a nyilvántartásba vett fejlesztési tartalékot tájékoztató adatként tartalmazó adóbevallás benyújtása esedékességének napját követő naptól a nem beruházási célra történő kivezetés napjáig, illetve a nyilvántartásba vétel évét követő negyedik adóév első napjáig kell felszámítani, és az említett napot követő első adóbevallásban kell bevallani. Az előző rendelkezéseket kell értelemszerűen alkalmazni akkor is, ha a magánszemély egyéni vállalkozói[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]felmérésére. Vagyonmérleg-tervezet Az egyéni cég tulajdonosa által megjelölt fordulónapra vonatkozóan el kell készíteni - a jogelőd (az egyéni cég) és - a jogutód (az átalakulással létrejövő egyszemélyes kft.) vagyonleltár-tervezetét és annak alapján a vagyonmérleg-tervezetét. Az egyéni cégnek először az Szt. előírásainak megfelelően - az Szt. 1. számú melléklete szerinti - mérleget kell elkészítenie, amelyet - mivel nem tartozik az Szt. hatálya alá - csak az Szja-tv. szerinti nyilvántartások alapján tud összeállítani. Ebben a mérlegben minden olyan eszközt és forrást fel kell tüntetni, amely az egyéni vállalkozói nyilvántartásban (például a tárgyieszköz, a követelés-, a kötelezettség- stb. nyilvántartás) szerepel. Ebből következően nem szerepelhet olyan adat, amely nincs az egyéni vállalkozó nyilvántartásában. Ezt követően meg kell határozni a mérleg forrásoldalán bemutatandó eredménytartalékot, a még meg nem adózott, de a mérlegben szereplő eszközök és források különbözetét. Az eredménytartalék - a mérleg eszközoldalára beállított saját termelésű készletek, a fizetendő áfát nem tartalmazó vevőkkel szembeni követelések, a jogszerűen igényelt, de a mérlegfordulónapig (az a nap, amelyre a vagyonmérleg készült) pénzügyileg még nem teljesített támogatások, - a mérleg forrásoldalán kimutatott, a vásárolt készletek záróállományához, az immateriális javak, a tárgyi eszközök beszerzéséhez nem kapcsolódó, szállítókkal szembeni kötelezettségek - levonható áfát nem tartalmazó - összege, a kötelezettségekre, illetve költségekre képzett céltartalék, továbbá a rövid lejáratú kötelezettségek közül a jövőbeni kiegyenlítésükkor költséget, ráfordítást jelentő kötelezettségek együttes összegének különbözete (negatív előjelű is lehet). Célszerű a saját tőke összetételének meghatározása során az eszközök együttes értékének a kötelezettségekkel, a céltartalékkal, az eredménytartalékkal csökkentett összegét jegyzett tőkeként kimutatni az egyéni cég vagyonmérleg-tervezetében. Az egyszemélyes kft.-nek az Szt. előírásai szerint kettős könyvvitelt kell vezetni. Ehhez rendezni kell az előbbiek szerint elkészített vagyonmérleg-tervezet tételeit. Az eredménytartalékként kimutatott összeget áttérési különbözetnek kell tekinteni, amelyet - ha pozitív előjelű - az átalakulás napján megszerzett vállalkozói bevételként kell elszámolni, annak a vállalkozói személyi jövedelemadóval, a vállalkozói osztalékalap utáni adóval csökkentett összege maradhat csak az eredménytartalék soron, az adókat a rövid lejáratú kötelezettségek között kell kimutatni. Ha az egyéni vállalkozó bármilyen jogcímen kapott támogatást, amelyet még a kötelezettségek között szerepeltet, onnan a passzív időbeli elhatárolások közé kell átvezetni, mint halasztott bevételt. A leírtakból következik, hogy a még ki nem egyenlített követelés összegét terhelő adókat az egyéni cég átalakulásakor meg kell fizetni. Az átalakuló egyéni cég (jogelőd) vagyonmérleg-tervezetét is háromoszlopos formában kell elkészíteni az Szt. 138. §-a alapján: - az első oszlopba kerülnek az előbbiek szerint meghatározott értékeket tartalmazó mérleg adatai, - a második oszlopba - ha az egyéni cég él az Szt. 137. §-a szerinti átértékelés lehetőségével - az átértékelési különbözet, - a harmadik oszlopba az előbbi két oszlop[…] részlet vége a válaszból.