Egyéni cég alapítása

Kérdés: Egyéni cég 2015. január 1-jével történő létrehozásával kapcsolatosan kérdésként merült fel, hogyan szerepeltesse az egyéni vállalkozó bevallásaiban az addig ki nem fizetett vevői számlák nettó értékét és áfáját? Továbbá az addig ki nem fizetett szállítói számlák nettó értékét és áfáját, a december 31-i leltárban szereplő vásárolt készletek nettó értékét és áfáját. Hogyan szerepeltesse a 2014. de­cember hónapra járó, de még ki nem fizetett, majd 2015 januárjában kifizetett munkabért, az ezek utáni adókat és járulékokat, ha az egyéni vállalkozásában lévő minden eszközét beviszi az egyéni cégbe, és az apport megegyezik a könyv szerinti értékkel? Vagy az Szt. 163. §-a alapján a kettős könyvviteli nyitás utáni tételként a vevők, a szállítók nettó összegének és a munkabér járulékainak könyvelése már a társasági adó alapját módosítja? Egyéni cég egyszemélyes kft.-vé alakulását milyen esetben kötelező könyvvizsgálóval ellenőriztetni? Az egyéni cég nyitó mérlegének forrásoldalát – a jegyzett tőkén és a kötelezettségen kívül – hogyan kell összeállítani, ha az egyéni vállalkozó nem kívánja a teljes összeget a jegyzett tőkébe helyezni? Előfordulhat, hogy a saját tőke nem éri el a jegyzett tőke összegét?
Részlet a válaszából: […] A kérdés jó néhány alapvető ismeret hiányára, a törvények közötti kapcsolatok, összefüggések nem kellő megalapozottságára utal.Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (Evtv.) 20. §-ának (1) bekezdése alapján az egyéni cég az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 13.

Egyéni vállalkozó egyénicég-alapítása

Kérdés: Az egyéni vállalkozó egyéni céget alapít. Az egyéni vállalkozás megszűnése napjával, az Szja-tv. előírásai alapján erre a napra vonatkozó vagyonleltárt készít. Ez alapján kell elkészítenie az Szt. 163. §-a szerinti egyszerűsített mérleget és a nyitó mérleget, függetlenül attól, hogy még nem tartozik az Szt. hatálya alá? A 163. § szerint könyvelt tételek azt a célt szolgálják, hogy a két könyvvezetési rendszer különbségéből adódó eltéréseket kiegyenlítsék? A még be nem folyt bevételeket, illetve még el nem számolt költségeket elszámolják? Ezekhez kapcsolódik társasági adó? A már aktivált tárgyi eszközökhöz kapcsolódó, 5-10 éve kapott támogatásokat kell a mérlegben szerepeltetni?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy a kérdésben leírtaknak semmi köze nincs az egyéni vállalkozó egyénicég-alapításához.Az Szt. 163. §-a a számviteli törvény hatálya alá tartozók egyszeres könyvvitelről a kettős könyvvitelre történő áttérésének szabályait részletezi,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 13.

Egyéni cég saját tőkéje

Kérdés: Az egyéni cég alapításakor hogyan kell meghatározni a saját tőkét, ha az egyéni vállalkozó – az összes eszközeinek értékét csökkentve a kötelezettségekkel – csak egy részét szeretné az egyéni cég jegyzett tőkéjeként bejegyeztetni? A fennmaradó összeget tagi kölcsönként vagy tőketartalékként kimutathatja? Ha tőketartalékként kell kimutatni, akkor a csökkenéskor kell-e, ha igen, hogyan kell adóznia?
Részlet a válaszából: […] Az egyéni vállalkozó és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (Evtv.) 26. §-ának (1) bekezdése szerint az egyéni cég az alapító okiratban meghatározott jegyzett tőkével alakul. A jegyzett tőke pénzbeli és nem pénzbeli hozzájárulásból állhat, amelyet az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 13.

Katás egyéni vállalkozó számlázása

Kérdés: Egyéni vállalkozó, aki a kataadózást választotta, folyamatosan számlát bocsát ki saját tulajdonú kft.-nek. A kft.-ben 50%-os tulajdonrésszel rendelkezik (férj 50% és feleség 50%), ahol önálló aláírással rendelkező személy. A kft.-ből csak osztalékot vesz ki, főállása az egyéni vállalkozásában van. Az egyéni vállalkozás adminisztrációs tevékenységet végez a kft.-nek, ezt számlázza ki minden hónapban. A vállalkozás székhelye megegyezik a kft. székhelyével (a tulajdonosok lakása, a férj és a feleség egyenlő arányban rendelkeznek az ingatlan felett). Az egyéni vállalkozás csak a kft.-nek számláz. A kft. jól működő társaság. Könyvvizsgálatra kötelezett. Az adminisztráció igen sok, ezért az egyéni vállalkozás tevékenysége valós. A leírtak alapján adhat-e ki az egyéni vállalkozás a kft. részére adminisztrációs tevékenységről számlát, mint katás vállalkozó? Kapcsolt vállalkozásnak tekinthető-e a két vállalkozási forma? Ha igen, akkor azt jelenteni kell-e a NAV felé?
Részlet a válaszából: […] A kft. és az egyéni vállalkozó kapcsolt vállalkozási viszonyban áll a Katv. 2. § 9. pontja értelmében. A kapcsolt vállalkozásra előírt fogalom szerint ugyanis az egyéni vállalkozó természetes személy a kft.-ben többségi befolyással rendelkezik, mivel a közeli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 29.

Osztalék utáni egészségügyi hozzájárulás

Kérdés: Egyéni vállalkozó osztalékának egészségügyi hozzájárulását el lehet-e számolni költségként?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 3. számú melléklete az összevonandó adóalap megállapításához elszámolható költségekről rendelkezik, amelynek V. része a jövedelem megállapításakor költségként figyelembe nem vehető kiadásokat részletezi. Ennek 13. pontja szerint nem vehető figyelembe a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 27.

Adótanácsadó-képzés költsége

Kérdés: Adótanácsadó-képzés elismert költsége-e a könyvelő vállalkozásnak, akár egyéni vállalkozás keretében, akár társas vállalkozás tagjaként, illetve alkalmazottjaként történik a tanfolyam kifizetése? A számla az adott vállalkozás nevére szól. A vállalkozásnak a végzettség hiányában, jelenleg és a tanfolyam elvégzéséig nem keletkezik adótanácsadásból bevétele. Milyen feltételeknek kell megfelelni? A tanfolyam költségeinek a megtérítése miatt milyen adók és járulékok terhelik a kifizetőt?
Részlet a válaszából: […] A választ a kérdéshez kapcsolódó jogszabályi háttérrel kezdjük. A Tao-tv. 3. számú mellékletének B/14. pontja alapján a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségek, ráfordítások közé tartozik a kifizető által viselt képzés (illetve az azzal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 13.

Bejegyzett egyéni cég átalakulása kft.-vé

Kérdés: Az egyéni vállalkozó által alapított egyéni cég cégbejegyzése 2013. 06. 10-én megtörtént. Az egyéni cég többszemélyes kft.-vé alakulása folyamatban van. Milyen számviteli és adózási feladatok vannak az egyéni vállalkozó és egyéni cég, illetve az egyéni cég és a kft. vonatkozásában? A tagok magánszemélyek.
Részlet a válaszából: […] Az egyéni vállalkozói tevékenység egyéni cég alapítása miatt történő megszűnése esetén (az adott esetben a 2013. 06. 10-ét megelőző naphoz kapcsolódóan) elvégzendő feladatokat az Szja-tv. 49/A. §-ának (2)–(6) bekezdése részletezi. Valójában az egyéni vállalkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.

Egyéni vállalkozó átalakulása kft.-vé

Kérdés: Az Áfa-tv. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó, aki jelentős tárgyi eszközzel és megvalósított pályázatban előírt kötelezettséggel rendelkezik, hogyan tud átalakulni kft.-vé?
Részlet a válaszából: […] A 2010. 01. 01-től hatályos előírások szerint az egyéni vállalkozó nem alakulhat át kft.-vé. Ha az egyéni vállalkozó kft.-ként kívánja folytatni a tevékenységét, akkor az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény előírásai szerint kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 10.

Elszámolások családi gazdálkodó halála esetén

Kérdés: Egy családi gazdálkodásnak könyvelek, mely 5 főből áll. Sajnos az egyik tag 2013. április hóban elhalálozott. Ebben az esetben mi a teendő? Az elhalálozás napjával kell-e elszámolást készíteni? Mi a teendőnk ebben az esetben, ki fogja az elhalt adóját megállapítani, esetleg itt is úgy működik az elszámolás, mint az egyéni vállalkozásnál?
Részlet a válaszából: […] Családi gazdálkodó halála esetén az elhalt adóját az adóhatóság állapítja meg. Az Art. 131. §-a tartalmaz arra vonatkozóan rendelkezést, hogy ha az adókötelezettség az adózó halála miatt szűnik meg, akkor az adóhatóság az adót határozattal állapítja meg. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 5.

Erzsébet-utalvány elszámolása egyéni vállalkozásnál

Kérdés: Mi az Erzsébet-utalvány és SZÉP kártya helyes elszámolása egyéni vállalkozó esetében?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 71. §-ának (1) bekezdése szerint az egyéni vállalkozó, mint munkáltató, a munkavállalónak juttathat:– Erzsébet-utalványt a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára a havi 8 ezer forintot meg nem haladóan (az adóéven belül utólagosan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 21.
1
5
6
7
12