Találati lista:
71. cikk / 122 Szolárium üzemeltetésével kapcsolatos költségek
Kérdés: A kft. szoláriumot üzemeltet (alanyi mentesen). Egyéni vállalkozásként indokolt, de az egyéni vállalkozó mégis kft.-t alapított. A szolárium üzemeltetéséhez az áramszolgáltatónál teljesítménynövelést kellett kérni. A tag nevére kiállított fejlesztési hozzájárulás hogyan számolható el a kft.-nél? Kértük az átírást, de az eddig még nem történt meg. A közel 700 ezer forintnyi összegű hozzájárulást a magánszemély eladhatja? A tevékenység bérelt ingatlanban folyik. A fejlesztések miatt villanyszerelési munkák is adódtak, közel 100 ezer forint összegben. Ez karbantartás, vagy idegen ingatlanon végzett felújítás? A gépek használtak, amelyekhez új csöveket, izzókat kellett venni. Ez karbantartás vagy beruházás? Gépekre nem tudom elosztani a 600 ezer forintos számlát, amelyben sok-sok cső, gyújtópatron van felsorolva.
72. cikk / 122 Épületbővítés elszámolása egyéni vállalkozónál
Kérdés: Egyéni vállalkozó saját tulajdonában lévő – lakásától elkülönülten épített – épületét iroda céljára az egyéni vállalkozási tevékenység végzéséhez biztosítja. Tevékenységi körét bővítve, ezt az épületet bővíteni szeretné. Kérdésem, hogy a bővítéssel kapcsolatos költségek elszámolhatók-e a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos költségként? Érvényesíthető-e az egyösszegű költségelszámolás, vagy csak értékcsökkenést lehet figyelembe venni? Kisvállalkozói kedvezményt érvényesíthet-e, hiszen ez az épület kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz lesz?
73. cikk / 122 Hibás számla miatti büntetés
Kérdés: Evás egyéni vállalkozás bevételi nyilvántartást vezet. A vállalkozás által megvásárolt számlatömbök típus szerint felvezetésre kerültek a szigorú számadású bizonylatok nyilvántartó tömbjébe, a 24/1995. PM rendelet előírásai alapján. Néhány számla esetében a tőpéldányon látszik az előző sorszámmal kiállított számla adattartalma (átütött). A számlatömb áthúzással, rontott felirattal ellátott, de rovataiban üresen hagyott (mindhárom példány összetűzve) számlákat érvénytelenítve tartalmazza. 200 E Ft-ra büntették, mert nem szabályosak a rontott számlái. A határozat az Eva-tv. 13. § (1), az Áfa-tv. X. fejezetére, az Áfa-tv. 168. § (1)–(2), 169. §, 170. §-aira és az Art. 44. § (1)–(2) bekezdéseire hivatkozik. Jogosan büntették?
74. cikk / 122 Egyéni cégbe követelés, kötelezettség bevitele
Kérdés: A korábban egyéni cégként működő egyéni vállalkozó módosította – a törvény értelmében – alapító okiratát, és korlátolt felelősségű egyéni cégként folytatja a tevékenységét az Szt. és a Tao-tv. előírásainak megfelelően. Erre a napra lezárásra került egyéni vállalkozóként az Szja-tv. szerint a könyvelése és az adófizetési kötelezettsége. A 4607. kérdésre adott válaszukat figyelembe véve tisztázatlan számunkra, hogy az eszközökön túlmenően a követeléseket és kötelezettségeket (például lízing) is viszi-e a korlátolt felelősségű egyéni cégbe jogutódként?
75. cikk / 122 Egyéni cég "felélesztése"
Kérdés: Az egyéni vállalkozó egyéni cégként 1991 óta be van jegyezve. 2010-ben az ügyvéd a törvényi változásoknak megfelelően "felélesztette" az egyéni céget, az alapító okirat módosításával, csak jegyzett tőke megállapítása történt, apportként nem jegyeztetett be eszközöket. Kérdésem, hogy az egyéni vállalkozás tulajdonában lévő és működéséhez szükséges tárgyi eszközöket milyen módon, könyvelési tételekkel tudom az egyéni cég könyveiben kimutatni?
76. cikk / 122 Egyéni vállalkozó egyénicég-alapítása
Kérdés: Az egyéni vállalkozó egyéni céggé "alakulásával" kapcsolatban kérdezem. 1. Előadáson hallottam, hogy az elhatárolt veszteséget továbbviheti az egyéni cég, de erre sehol nem találtam törvényhelyet. Sem a továbbvitelre, sem ennek módjára, mértékére. Ha ez lehetséges, hogyan, mikor kell ezt dokumentálni? 2. A követelések leltározásáról szó van, de a kötelezettségekről szintén nem találtam semmit. Mi történik az egyéni vállalkozó megszűnés utáni kifizetetlen kötelezettségeivel (szállítók, adótartozások)? Ezeket, ha később kifizeti, hogyan kerülnek a költségei közé? 3. Problémám van a meglévő tárgyi eszközökkel, amiket esetleg nem apportál az egyéni cégbe: a) ha nulla értéken van, vonatkozik-e rá a megszűnésre vonatkozó Szja-tv. 10. mellékletének II. pontja, miszerint bevételként kell elszámolni, b) Szja-tv. 49/A. § szerinti nettó értéken kell számba venni, c) vonatkozik-e erre a megszűnésre az Áfa-tv. 11. §-a (2) bekezdésének d) pontja, a megszűnt egyéni vállalkozónál is maradnak eszközök, illetve továbbviszi, de apport után nem fizet áfát?
77. cikk / 122 Egyéni vállalkozás átalakulása egyéni céggé
Kérdés: Egyéni vállalkozásunkat át szeretnénk alakítani egyéni céggé egy hitelfelvétel miatt. Az egyéni cég alapító okiratában kell rögzíteni, hogy jogutódja lesz az egyéni cég az egyéni vállalkozásnak? Jogutódlás során az eszközök könyv szerinti vagy piaci értéken kerülnek be az egyéni cégbe? Az átalakulási vagyonmérlegben kimutatott értéken kell megnyitni az új cég könyveit? Az egyéni vállalkozás eszközeivel, forrásaival, követeléseivel? Az átalakulás után a megszűnő egyéni vállalkozás bevallásait a megszűnés szabályai alkalmazásával kell elkészíteni? A tárgyi eszközök, a készletek után az áfát be kell vallani? A cégbe bekerülő eszközök után kell illetéket fizetni?
78. cikk / 122 Eddigi egyéni cég új egyéni cégként
Kérdés: Az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. tv. alapján az eddig is egyéni cégként működő vállalkozó 2010. 06. 25-től kfc.-ként lett bejegyezve, új adószámmal. Azt tudjuk, hogy megelőző nappal megszűnik egyéni vállalkozónak lenni, az ezzel kapcsolatos bevallásokat elkészítjük. Az APEH-tól kapott tájékoztatás szerint a kfc. nem jogutódja az egyéni cégnek. Ez azt jelenti, hogy az eszközeit is kivonja – összes következményével –, és a kfc.-ben nem szerepelteti? A követeléseket és a kötelezettségeit sem örökíti át a kfc.-be?
79. cikk / 122 Könyvelőprogram átíratása
Kérdés: A bt. vásárolt egy könyvelőprogramot 2003-ban, több cég könyvelésére. A PM-nél regisztrált mérlegképes könyvelő (a bt. kültagja) kivált a bt.-ből, és saját nevére íratta, magánszemélyként a könyvelőprogramot. Ezt követően a könyvelő egyszemélyes kft.-t alapított, amelynek tulajdonosa és ügyvezetője. Ezen a programon történik a kft. és néhány más társaság könyvelése. Helyes ez így? Szükséges-e az új kft. tulajdonába adni a könyvelőprogramot? Az évi frissítési díj valamilyen jogcímen kifizethető a könyvelőnek? (Az ő nevére jön a számla.)
80. cikk / 122 Eredményen való osztozás
Kérdés: A kft. kizárólag pénznyerő automatákat üzemeltet, tevékenysége tárgyi áfamentes. A pénznyerő automatákat különböző vendéglátó-ipari egységekben helyezi el, egyéni vállalkozóknál. Az egyéni vállalkozó állandó összegű bérleti díjról állított ki számlát, 25 százalékos áfával. A tiszta játékbevétel a kft.-t illeti meg, a bérleti díjat költségként számolja el. A jövőben – szerződés alapján – osztoznak a bevételen, amelyről az egyéni vállalkozó számlát állít ki. Kérdésem, ez a számla áfás vagy áfamentes legyen? Szerintem áfaköteles. Olvastam az 1471. számú kérdésre adott válaszukat. Azóta azonban már hosszú idő eltelt, a törvények is változtak. Ügyfelem ragaszkodik az áfamentes számlázáshoz.
