Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

5 találat a megadott el nem ismert teljesítés tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: El nem ismert árbevétel utólagos elismerése

Kérdés: A megrendelő az utolsó árbevételi számlát nem fogadta el, nem ismerte el a teljesítést, emiatt az árbevétel nem szerepel a 2016. évi eredménykimutatásban, a hozzá kapcsolódó közvetlen önköltséget pedig elhatárolták. Követelésüket 2017-ben peresítették, 2018-ban pedig előnytelen peren kívüli egyezséget kötöttek, amely jelentősen torzítja a 2018. évi tevékenység eredményét. A társaság 2018-ban számlázta a kölcsönösen elfogadott ellenértéket, a teljesítés időpontjaként a peren kívüli egyezség létrejöttének időpontját jelölték meg, elszámolták az elhatárolásban lévő közvetlen önköltséget is. Helyesen jártak el?
Részlet a válaszból: […]elfogadja. Azt is helyesen tették, hogy a peren kívüli egyezség időpontját tüntették fel az egyezség alapján kibocsátott számlán teljesítési időpontként és az elfogadott árbevételt 2018-ban könyvelték, a saját termelésű készlet helyett az időbeli elhatárolás megszüntetésével, és így a 2018. évi adózás előtti eredményben szerepel az előnytelen egyezségnek a társaság eredményére gyakorolt hatása.Az utóbbihoz kapcsolódóan azonban felmerül a kérdés, az előnytelen egyezség teljes veszteségének a 2018. évi eredményben kell megjelennie? Ha a számviteli törvény előírásai szerint járnak el, az óvatosság számviteli alapelvet szem előtt tartva, a nem fogadott számlához kapcsolódó (bár időbelileg elhatárolt) közvetlen önköltséget, mint saját termelésű készletet, már a 2016. év mérlegfordulónapján, de legkésőbb 2017. év végén értékelni kellett volna, és a várhatóan elismerésre kerülő eladási ár[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. október 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7742
Kapcsolódó tárgyszavak:

2. találat: El nem ismert teljesítéshez kapcsolódó költségek elszámolása

Kérdés: 2002. október 7-én a kft. vállalkozási szerződést kötött építési-szerelési munkára. A szerződésben foglalt vállalkozási díj számlázása a teljesítés arányában részszámlákkal, illetve végszámlákkal történik. A kivitelezés során pótmunkák is felmerültek, az átadás a megrendelő hibájából késedelmesen történt. Az átadás után 2003 szeptemberében kiállított végszámlát és a pótmunkák számláját a megrendelő visszaküldte. Ezeket a kivitelező a nyilvántartásból törölte, az áfabevallást is módosította, de a felmerült költségeket nem vette készletre. Ezt követően a két cég között egyezkedés kezdődött, ami 2007. június 21-én a bíróság előtt a két fél egyezségkötésével ért véget. A megrendelő 6 napon belül megfizet a kivitelezőnek egy meghatározott összeget, mindkét fél viseli a perrel kapcsolatos saját költségét. A bíróság által megítélt vállalkozói díj összegében került a számla kiállításra, és ennek alapján az árbevétel, illetve a fizetendő áfa 2007-ben elszámolásra. 2007-ben csak a perrel kapcsolatos illeték került költségként elszámolásra. Helyesen járt el a kft. 2003. évben, amikor bevételt nem, de a felmerült kivitelezési költségeket elszámolta? A bírósági ítélet jogerőre emelkedésekor helyesen történt a könyvelés?
Részlet a válaszból: […]végszámlát, mind a pótmunkákról szóló számlákat elfogadja, elismeri. Mivel ez nem történt meg, a végszámlában számlázott munkák költségeit, továbbá a pótmunkák költségeit - mint a befejezetlen termelés költségeit - legkésőbb 2003. december 31-ével saját termelésű készletként készletre kellett volna venni a saját termelésű készletek állományváltozásával szemben. Mivel az előbbieket 2003-ban nem tették meg, önellenőrzés keretében módosítani kell a 2003. évi eredménykimutatást. A módosítás hatására változik az adózás előtti eredmény, a változás hatása társaságiadó-hiányt eredményezhet, és önellenőrzésipótlék-fizetéssel járhat. A bíróság által megítélt vállalkozói díjat (ha az áfát az ítélet külön nem emeli ki, akkor a vállalkozói díj részének tekintve), a fizetendő[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. szeptember 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 3302
Kapcsolódó tárgyszavak:

3. találat: El nem ismert teljesítés

Kérdés: A 2488. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódóan további, az építőipari gyakorlatban előforduló esetekre szeretnék választ kapni. Ilyen eset, hogy a megrendelő az elvégzett munkáról a számlát befogadja, a szerződés mennyiségi és minőségi átvételét igazolja. A fizetési határidőben viszont felszólítás ellenére sem fizetett, likviditási problémáira hivatkozik, évekig elhúzza a fizetést, előfordulhat az, hogy közben felszámolásra is sor kerül. Véleményem szerint ilyen esetben jogos az árbevételkénti elszámolás.
Részlet a válaszból: […]minősítése alapján - az Szt. 55. §-ában foglaltak szerint értékvesztést kell elszámolni. Ha felszámolásra kerül a megrendelő, akár a teljes követelés összegében kell értékvesztést elszámolni, majd behajthatatlan követelésként leírni. A leírtak alapján nyilvánvaló, a kivitelező és a megrendelő közötti kapcsolat sokkal inkább befolyásolja a megrendelő fizetőkészségét, mint a szabályozás. Kérdés második része: Előfordul, hogy a megrendelő mondvacsinált kifogást emel a teljesítésre, mert nem akar fizetni, hiszen tudja, hogy egy per akár évekig is elhúzódhat. Ilyen esetben is jogos az árbevétel elszámolása, ettől elváló esemény annak kifizetése. Véleményem szerint az árbevétel elszámolása nem köthető a bírósági döntés jogerőre emelkedése napjához, bármi is lesz annak a kimenetele. (Véleménye alátámasztására az egyik szaklapból idéz a kérdező. Az idézetre a válaszban visszatérünk). Valószínű, hogy a kérdező az általa leírtak gazdasági kihatását alaposan nem gondolta végig. Először a jogszabályi oldalról válaszolunk. A számviteli szabályozás alapvetően a Ptk. szerinti szerződéses kapcsolatokra épül. Jogszerűnek azt tekinti, ami szerződéssel alátámasztott. Ezért fogalmaz úgy az Szt. 72. §-a (2) bekezdésének a) pontja, hogy a teljesítés időszakában (üzleti évében) elszámolt értékesítés nettó árbevétele magában foglalja a vevőnek (az adott esetben a megrendelőnek) a szerződésben meghatározott feltételek szerinti teljesítés alapján kiállított, elküldött, a vevő által elismert, elfogadott számlában rögzített vagy a készpénzben kapott - áfát nem tartalmazó - ellenértékkel egyező árbevételt. Ha ezen követelmények nem teljesülnek (a megrendelő a szerződés szerinti teljesítést nem fogadja el, nem ismeri el a számlában rögzített ellenértéket), akkor a jogszabályellenesen kiállított számla szerinti értéket nem szabad árbevételként elszámolni. Ha mégis elszámolja a számlát kibocsátó, akkor egyrészt az Szt. tételes előírásait sérti meg, másrészt a bizonylati elv és bizonylati fegyelem, továbbá a számviteli alapelvek, a megbízható és valós összkép bemutatásának a követelményeit is, és magát a társaságot is gazdaságilag hátrányos helyzetbe hozza. Vegyünk egy egyszerű példát. Az el nem ismert számla szerinti érték (az árbevétel) 10 000 E Ft + áfa. A közvetlen önköltség 8000 E Ft. Ha ezt a társaság[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2006. április 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 2597
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

4. találat: El nem ismert teljesítés

Kérdés: A kivitelező cég a megrendelő részére építőipari szolgáltatást végez. A részhatáridők - önhibáján kívüli - csúszása miatt a szerződés számlázási és fizetési feltételei rendkívül kedvezőtlenné váltak. Megegyezés hiányában a kivitelező levonul az építkezésről, elszámolását az addig elvégzett munkáiról a megrendelőnek átadja, de - teljesítésigazolás hiányában - számlát nem tud benyújtani. Ez esetben a kivitelező milyen dokumentum alapján állíthatja ki az elvégzett munkákról a számlát? Ha nem lehet számlát kiállítani, akkor mi legyen a már elszámolt alvállalkozói és anyagszámlákkal, a bérköltséggel és annak közterheivel? Jogos volt-e azok elszámolása, az áfa levonása?
Részlet a válaszból: […]peres eljárást. A peres eljárás megindítása azonban még nem jogcím a számla kiállítására és az árbevétel elszámolására. A bíróság által megítélt és jogerőre emelkedett követelést a jogerőre emelkedés napjával - mint teljesítési nappal - kell számlázni és könyvelni. Az építőipari szolgáltatásnak a levonulásig felmerült költségeit (alvállalkozói teljesítmények értéke, anyagköltség, bérköltség és járulékai, egyéb közvetlenül elszámolható költségek együttes összegét), az építési-szerelési munka közvetlen önköltségét - mint befejezetlen termelést - a saját termelésű készletek között a saját termelésű készletek állományváltozásával szemben (T 231 - K 581) állományba kell venni. A bíróság jogerős ítéletéig (határozatáig) a szóban forgó munkák közvetlen önköltségét a készletek között kell tehát kimutatni, legfeljebb a bírósági tárgyalás várható kimenetele függvényében kell azt értékvesztés elszámolásával csökkenteni. Amennyiben a kivitelező a megrendelővel szemben igényeit peres úton nem érvényesíti, akkor is meg kell állapítani a levonulásig elvégzett munkák közvetlen önköltségét, de azt nem készletre kell venni, hanem mint térítés nélkül végzett szolgáltatásnyújtást a rendkívüli ráfordítások között kell elszámolni (T 261 - K 582 és T 8892 - K 261, valamint a fizetendő áfa: T 368 - K 467). A rendkívüli ráfordítások között elszámolt szolgáltatásnyújtás közvetlen önköltségével a Tao-tv. 8. §-a (1) bekezdésének n) pontja alapján az adózás előtti eredményt növelni kell. Amennyiben a megrendelő a térítés nélküli szolgáltatásnyújtás áfáját nem téríti meg, akkor azt elengedett követelésként kell elszámolni (T 8893 - K 368), és azzal is növelni kell a társasági adó alapjának megállapításához[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2006. február 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 2488
Kapcsolódó tárgyszavak:

5. találat: El nem ismert számla áfája

Kérdés: Mi a teendő az áfával akkor, ha a vevő a teljesített és átvett áruról kiállított számlát az árra, a fizetési határidőre hivatkozással nem fogadja el, visszaküldi? Az áfát befizettük, bevallottuk. Az ügy bíróságra került. Mi a teendő a befizetett és bevallott áfával akkor, ha a mérlegkészítés időpontjáig nem születik döntés?
Részlet a válaszból: […]kell alkalmazni. A hivatkozott előírások alapján, amennyiben a vevő a szerződés szerinti teljesítést (ebbe bele tartozik a szerződés szerinti ár is) nem ismeri el, akkor a számlát nem lehet kiállítani, az értékesítést nem szabad könyvelni. Amennyiben a számlát a szerződés szerinti teljesítés elismerése nélkül kiállították, akkor azt később (az adott esetben a számla visszaküldésekor), amikor nyilvánvalóvá válik, hogy a teljesítést nem ismerték el, helyesbítő számla kiállításával kell korrigálni. A helyesbítő számla ez esetben a számla szerinti értékadatokat (beleértve a fizetendő áfát is) tartalmazza, negatív előjellel. A helyesbítő számla alapján korrigálni kell az árbevételt, a fizetendő áfát és a vevővel szembeni követelés összegét. A helyesbítő számla alapján tehát a fizetendő áfa bevallott és befizetett összege is módosítandó. A kérdés szerinti ügy a bíróságra került, azaz peresítették. A peresített követelést viszont az Szt. 29. §-ának (8) bekezdése szerint csak akkor lehet kimutatni, ha annak pénzügyi rendezése az üzleti év mérlegfordulónapja és a mérlegkészítés időpontja között - legkésőbb[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2004. május 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 1728
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,
Kapcsolódó összes tárgyszó: , , , ,