El nem ismert árbevétel utólagos elismerése

Kérdés: A megrendelő az utolsó árbevételi számlát nem fogadta el, nem ismerte el a teljesítést, emiatt az árbevétel nem szerepel a 2016. évi eredménykimutatásban, a hozzá kapcsolódó közvetlen önköltséget pedig elhatárolták. Követelésüket 2017-ben peresítették, 2018-ban pedig előnytelen peren kívüli egyezséget kötöttek, amely jelentősen torzítja a 2018. évi tevékenység eredményét. A társaság 2018-ban számlázta a kölcsönösen elfogadott ellenértéket, a teljesítés időpontjaként a peren kívüli egyezség létrejöttének időpontját jelölték meg, elszámolták az elhatárolásban lévő közvetlen önköltséget is. Helyesen jártak el?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtakra nem lehet egyértelmű igennel vagy nemmel válaszolni. Kezdjük azzal, hogy az el nem fogadott teljesítményhez kapcsolódó közvetlen önköltséget az Szt. szerint befejezetlen termelésként, saját termelésű készletként készletre kellett volna venni, és nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 25.

El nem ismert teljesítés

Kérdés: A kivitelező társaság a megrendelő részére építőipari szolgáltatást végzett. A részhatáridők csúszása miatt a szerződés számlázási és fizetési feltételei rendkívül kedvezőtlenné váltak. Megegyezés hiányában a kivitelező levonult az építkezésről, az addig elvégzett munkáiról az elszámolást a megrendelőnek átadta, de számlát – a teljesítés igazolásának hiányában – benyújtani nem tud. Ez esetben a kivitelező cég milyen dokumentum alapján állíthatja ki az elvégzett munkáról a számlát? Ha nem lehet számlát kiállítani, akkor mi legyen a már elszámolt alvállalkozói és anyagszámlákkal, a bérköltséggel és annak közterheivel? Jogos volt-e azok elszámolása? És az áfa levonása?
Részlet a válaszából: […] A kérdés – sajnálatos módon – nem egyedi esetről szól. Gyakran előfordul, ezért a kérdésben leírtak nem megfelelő könyvelésének következményei lehetnek, amelyet azonban indokolt elkerülni.Az Szt. 72. §-a alapján árbevételt elszámolni a vevő (az adott esetben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 31.

Igazolás nélküli teljesítés készletértéke

Kérdés: Építőipari tevékenységet folytató kft. jelentős kivitelezési munkákban vesz részt, mint alvállalkozó. Az utolsó részteljesítésről a számlát nem tudta kiállítani, mert a megrendelő a teljesítésigazolást nem adta ki. Emiatt a ki nem számlázott teljesítés közvetlen önköltsége a kft. könyveiben a készletek között szerepel, a mérlegfőösszeg 15%-ában. Az elismert teljesítések sem realizálódtak teljes összegükben, amelyre 100%-ban a kft. értékvesztést számolt el. A kft. bírósági eljárást nem kezdeményezett, mivel a megrendelő és a fővállalkozó között ugyanebben a témában peres eljárás van folyamatban. A kft. sem fogadott be alvállalkozói teljesítményeket, így azokat a könyveiben nem mutatja ki. A kft. szerint a teljesítés megfelelő volt! Több év után kimutatható-e készletként az el nem ismert teljesítés közvetlen önköltsége? Elszámolható-e értékvesztés? Leltárként elfogadható-e a három éve számba vett közvetlen költségek értéke?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt felhívjuk a figyelmet arra, hogy a kft.-nek amegrendelővel szembeni követelését, továbbá az el nem ismert teljesítéselismertetését elsősorban közvetlenül a megrendelőjével szemben kellérvényesítenie, illetve a teljesítést elismertetnie, a kft. és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 11.

El nem ismert teljesítéshez kapcsolódó költségek elszámolása

Kérdés: 2002. október 7-én a kft. vállalkozási szerződést kötött építési-szerelési munkára. A szerződésben foglalt vállalkozási díj számlázása a teljesítés arányában részszámlákkal, illetve végszámlákkal történik. A kivitelezés során pótmunkák is felmerültek, az átadás a megrendelő hibájából késedelmesen történt. Az átadás után 2003 szeptemberében kiállított végszámlát és a pótmunkák számláját a megrendelő visszaküldte. Ezeket a kivitelező a nyilvántartásból törölte, az áfabevallást is módosította, de a felmerült költségeket nem vette készletre. Ezt követően a két cég között egyezkedés kezdődött, ami 2007. június 21-én a bíróság előtt a két fél egyezségkötésével ért véget. A megrendelő 6 napon belül megfizet a kivitelezőnek egy meghatározott összeget, mindkét fél viseli a perrel kapcsolatos saját költségét. A bíróság által megítélt vállalkozói díj összegében került a számla kiállításra, és ennek alapján az árbevétel, illetve a fizetendő áfa 2007-ben elszámolásra. 2007-ben csak a perrel kapcsolatos illeték került költségként elszámolásra. Helyesen járt el a kft. 2003. évben, amikor bevételt nem, de a felmerült kivitelezési költségeket elszámolta? A bírósági ítélet jogerőre emelkedésekor helyesen történt a könyvelés?
Részlet a válaszából: […] A hosszan idézett kérdésre viszonylag rövid és egyértelmű aválasz, a kérdező kft. nem a számviteli előírások szerint járt el 2003-ban.A vállalkozási szerződésben rögzített, illetve a megrendelőigényeinek, a hatósági előírásoknak megfelelően felmerült munkák...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 27.

El nem ismert teljesítés

Kérdés: A 2488. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódóan további, az építőipari gyakorlatban előforduló esetekre szeretnék választ kapni. Ilyen eset, hogy a megrendelő az elvégzett munkáról a számlát befogadja, a szerződés mennyiségi és minőségi átvételét igazolja. A fizetési határidőben viszont felszólítás ellenére sem fizetett, likviditási problémáira hivatkozik, évekig elhúzza a fizetést, előfordulhat az, hogy közben felszámolásra is sor kerül. Véleményem szerint ilyen esetben jogos az árbevételkénti elszámolás.
Részlet a válaszából: […] A hosszú kérdésnek csak egy részét idéztük, hogy a kérdéshezközelebb legyen a válasz. A kérdés többi részére a válasz után visszatérünk.A kérdés idézett része alapján az árbevételkénti elszámolásjogos, az az Szt. előírásaival alátámasztható. Az Szt. 72. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 27.

El nem ismert teljesítés

Kérdés: A kivitelező cég a megrendelő részére építőipari szolgáltatást végez. A részhatáridők – önhibáján kívüli – csúszása miatt a szerződés számlázási és fizetési feltételei rendkívül kedvezőtlenné váltak. Megegyezés hiányában a kivitelező levonul az építkezésről, elszámolását az addig elvégzett munkáiról a megrendelőnek átadja, de – teljesítésigazolás hiányában – számlát nem tud benyújtani. Ez esetben a kivitelező milyen dokumentum alapján állíthatja ki az elvégzett munkákról a számlát? Ha nem lehet számlát kiállítani, akkor mi legyen a már elszámolt alvállalkozói és anyagszámlákkal, a bérköltséggel és annak közterheivel? Jogos volt-e azok elszámolása, az áfa levonása?
Részlet a válaszából: […] Hosszabban idéztük a kérdést, mert a kérdésbenmegfogalmazottak más társaságnál is gyakran előfordulnak, a nem megfelelő módonvaló könyvelésnek pedig következményei lehetnek.Az Szt. 72. §-a alapján árbevételt elszámolni a vevő (azadott esetben a megrendelő) által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 2.

Bírósági ítélettel megítélt követelés könyvelése

Kérdés: Bírósági ítélettel pert nyertünk. Mi a teendőnk, ha a megítélt összegről korábban nem készült számla, mert nem ismerték el a teljesítést? Az Szt. szerint csak akkor kell kimutatni követelésként, ha azt pénzügyileg is rendezték. Áfát is csak akkor kell fizetni? Számlát is csak akkor állítsunk ki, ha már megtérült?
Részlet a válaszából: […] A bírósági ítélettel megítélt követelés könyvvitelielszámolásának szabályai 2005. január 1-jével változtak. 2004. év végéig -ahogyan a kérdező is írja – a bíróság által megítélt követelést is csak akkorlehetett könyvelni, ha azt már pénzügyileg is rendezték....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 29.

El nem ismert számla áfája

Kérdés: Mi a teendő az áfával akkor, ha a vevő a teljesített és átvett áruról kiállított számlát az árra, a fizetési határidőre hivatkozással nem fogadja el, visszaküldi? Az áfát befizettük, bevallottuk. Az ügy bíróságra került. Mi a teendő a befizetett és bevallott áfával akkor, ha a mérlegkészítés időpontjáig nem születik döntés?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 72. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján valójában a számlát csak akkor szabad kiállítani, ha a teljesítés a szerződésben meghatározott feltételek szerint történt. A számlát könyvelni pedig csak akkor lehet, ha a vevő a számlában rögzített adatokat elismerte,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 27.