Kiserőműhöz elkészített hálózat átadása

Kérdés: A társaság napelemes kiserőművet épített. A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 119. §-a (3) bekezdése alapján a társaság által elkészített hálózatot az Émász Hálózati Kft. részére térítés nélkül át kell adni közcélú hálózat címén. Keletkezik-e a társaságnak fizetendő áfája a térítés nélküli átadás miatt? Kell-e a társaságiadó-alapot növelni a cégnél a térítés nélküli átadás miatt?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben hivatkozott jogszabály áttekintése során nem találtunk olyan törvényi előírást, amely a kérdés szerinti hálózat térítés nélküli átadását kivonná az általános szabályok alól. Így csak az Áfa-tv., a Tao-tv. rendelkezéseire tudunk a válasznál támaszkodni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 27.

Konditerem kialakítása beruházásként

Kérdés: Társaságunk tevékenységi körén kívül 2020-ban fitneszhelyiség kialakításába kezdett az irodaépületünk egy üres részében. A helyiséget és az edzéshez szükséges eszközöket a társaság munkavállalói és a társaság vendégei munkaidőn kívül, térítésmentesen tudják használni. Ezt a helyiséget a járványveszély megszűnése után kívánjuk megnyitni. A konditerem kialakítása megfelel a pótlólagos beruházásnak. Kérdés, hogy ezt az épületre ráaktiválhatjuk-e, vagy új eszközként kell nyilvántartásba venni? Utóbbi esetben hogyan határozható meg a hasznos élettartam? A Számviteli Levelek 2017. évi 359. számában a 7198. számú kérdés hasonló problémával foglalkozott. Az ott leírtak szerinti adófizetési kötelezettségek és átkönyvelések megfelelnek a 2021. évi törvényeknek?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 7. pontja tartalmazza a beruházás (ezen belül a pótlólagos beruházás) értelmező rendelkezését. Ebből az következik, hogy irodaépület esetében pótlólagos beruházás az épület bővítése, rendeltetésének megváltoztatása, átalakítása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 11.

Bérlő által igényelt fejlesztés áthárítása

Kérdés: Az ingatlant bérbe adó társaság a bérlő kérésére, a bérlő igényeinek megfelelően áramkapacitás-növelést hajt végre, és fizeti a közüzemi szolgáltatónak a fejlesztés díját, amely díjat a bérlő megtérít a bérbeadónak. Mi az ügylet helyes elszámolása? A bérleti díjba beépítheti-e a fejlesztés költségeit a bérbeadó a határozott ideig tartó bérleti időszakban? Ez okozhat-e későbbi problémát, mivel a fejlesztés hatása a bérleti időszakon túl is érvényesül? Az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok között állományba vett eszköz amortizációját hogyan lehet helyesen megállapítani? Van-e jogi lehetősége a fejlesztés továbbszámlázásának? Ehhez a szolgáltató hozzájárulása szükséges? Lehet közvetített szolgáltatás?
Részlet a válaszából: […] A kivonatosan ismertetett kérdésben is rengeteg a kérdőjel. Egy lényeges dologról nem szól a kérdező: mit jelent az áramkapacitás-bővítés, mi indokolja a közműfejlesztésnek minősített munkákat? A bérlő bérbe vette az ingatlant, ami lehet épület, de lehet telek is vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 31.

Épületgépészet aktiválása

Kérdés: Gyártócsarnok aktiválásakor az épületet és a gépészetet külön-külön kell aktiválni, más-más leírási kulccsal? A részletes költségvetési összesítő alapján külön tudom szedni, hogy mennyi az épület és az elektromos hálózat, valamint az üzemgépészeti berendezések értéke, de ezek az épület részét képezik, külön-külön nem használhatók. Tételes költségvetés alapján gyűjtsük ki, hogy melyik az, ami közvetlenül össze van építve az épülettel (benne van a falban) és melyik nem? Vagy aktiválhatom egyben a kivitelező számlája alapján az összeget gyártócsarnokként? A próbaüzem keretében rákötik a gépeket a hálózatra, amelyhez kábeleket, egyéb anyagokat vásárolnak. Könyvelhetők karbantartásként? A gyártógépek az anyavállalat tulajdonában vannak.
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy az eszközöket rendeltetésük, használatuk alapján kell a befektetett eszközök vagy a forgóeszközök közé sorolni. Nyilvánvalóan más a rendeltetetése a gyártócsarnoknak, illetve a benne elhelyezett gyártógépeknek. Ebből következően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 8.

Ingatlanvásárlás áfája

Kérdés: A Számviteli Levelek 190. számában a 3975. kérdésre adott válaszban azt írják: "Az ingatlanvásárláshoz kapcsolódóan meg kell jegyezni: az eladó - számviteli szempontból - nem ingatlant ad el, illetve a vevő nem ingatlant vásárol, hanem épület(ek)et és hozzá tartozó földrészletet. Áfa szempontjából is ezt kell az ingatlan-nyilvántartással alátámasztani." Ebből az következik, hogy a telek nem osztja a rajta álló felépítmény vagy befejezetlen felépítmény sorsát. Tehát az ingatlan értékesítésekor a telek és az ingatlan bizonyos esetekben mindenképp külön tételként kezelendő és számlázandó, mert eltérő lesz az áfavonzata. A 2008. január 1-je előtt hatályos Áfa-tv. és az azt magyarázó állásfoglalások ezzel ellentétben azt tartalmazták, hogy a telek osztja a felépítmény sorsát. Az új Áfa-tv.-ből ezzel ellentétes gyakorlat azonban nem következik.
Részlet a válaszából: […] A hivatkozott kérdésre adott válaszban elsősorban számviteliszempontból hangsúlyoztuk, hogy az eladó nem ingatlant ad el, illetve a vevőnem ingatlant vásárol, hanem épületet és hozzá tartozó földrészletet. Ezazonban nem csak 2008. január 1-je után van így, de így volt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 17.