Aszály miatti elemi kár

Kérdés: Aszály miatt jelentős összegű az elemi kár. A hozamkiesés miatt megoszthatók-e a költségek, átvezethetők-e az egyéb ráfordítások közé? A kár mértéke az aszálymentes előző 2 év átlagának a fele.
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy megoszthatók. A válasz egyrészt az elemi kár költségeinek, ráfordításainak elszámolási szabályaiból, másrészt a saját termelésű készletek értékelési szabályaiból következik.Az Szt. 81. §-ának (1) bekezdése szerint az egyéb ráfordítások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 21.

Mezőgazdasági őstermelő bevétele

Kérdés: Mezőgazdasági őstermelő növénybiztosítást kötött egy biztosítótársasággal. (A növénybiztosítás a növénytermesztést fenyegető elemi károk által okozott veszteség kompenzálásával a mezőgazdasági termelés, illetve gazdálkodás pénzügyi stabilitását teremti meg tulajdonformától és birtokmérettől függetlenül.) Az őstermelőt 2016. évben jégkár sújtotta, a biztosítótársaság a szerződésben foglaltak szerint a vállalt kötelezettségét teljesítette. Az őstermelő a biztosítási díjat a költségei között nem számolta el. Ebben az esetben a biztosítótól kapott összeg a magánszemély adómentes bevétele, vagy pedig az őstermelés adóköteles bevételeként kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kezdjük, hogy az őstermelő által kapott biztosítói szolgáltatás miért nem lehet a magánszemély bevétele. A kérdés szerint a mezőgazdasági őstermelő növénybiztosítási szerződést kötött a biztosítóval, valójában a növénytermesztést fenyegető elemi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 24.

Elemi kár elszámolása

Kérdés: A kft.-nek 278 ha mustár fővetésű növénye volt. Ebből 26 ha-t elemi kár ért, amelyből betakarítani semmit nem tudtunk. Ha a 26 ha közvetlen költségét átvezetnénk az egyéb ráfordításokba, akkor hogyan könyveljük a gazdasági eseményt, ha a gazdaság kettős könyvvezetése mellett elsődlegesen a 6-7. számlaosztályba könyvel (kapcsolódó tételek: 581, 582)?
Részlet a válaszából: […]  Az elemi kár káreseménynek minősül, ezért a számvitelitörvény 86. §-a (2) bekezdése a) pontjának előírása szerint a káreseményközvetlen költségeit egyéb ráfordításként kell elszámolni. Az elszámolásnálazonban tekintettel kell lenni a törvény 76. §-a (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 5.

Megtérített jégkár elszámolása

Kérdés: Szövetkezetünknél a lábon álló repcében és kukoricában jégkár keletkezett. A biztosító a felvett jegyzőkönyv alapján a kárt megtérítette. Hogyan könyveljük a fenti gazdasági eseményt és milyen összeggel? Az önköltségszámításnál hogyan vesszük figyelembe a jégkárt? Az áfát hogyan érinti a keletkezett és megtérített kár összege?
Részlet a válaszából: […] A biztosító által megtérített jégkárt az Szt. 77. §-a (2)bekezdésének a) pontja szerint az egyéb bevételek között kell elszámolni akáreseményekkel kapcsolatosan kapott bevételként, a megtérített összeget azelszámolási betétszámlával, a jegyzőkönyvben elismert, de...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 2.

Jövedelemminimum, 10%-os kulcs alkalmazása

Kérdés: A Tao-tv. 19 §-ában szabályozott 10%-os adókulcs alkalmazható-e abban az esetben, ha a társaság – mivel adózás előtti eredménye és adóalapja nem éri el a "minimumadó-alapot" – a jövedelemminimum összege után adózik?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. 19. §-a (3) bekezdésének c) pontja szerint a 10%-osadókulcsot az adózó 2010-ig akkor alkalmazhatja, ha az adóalapja az adóévben ésaz azt megelőző adóévben – a (8) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel -legalább a jövedelem- (nyereség-) minimum összegével egyezik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 29.

Behajthatatlan követelés az evánál

Kérdés: Adott egy evás egyéni vállalkozó. 2007. évben egy kft. részére kiadott cca. 2 500 000 Ft-os számlát. A kft.-t felszámolták. Az egyéni vállalkozás a felszámolóbiztostól kapott egy levelet, hogy a követelése behajthatatlan, és a fennálló tartozást hitelezési veszteségként kell leírni. Az egyéni vállalkozás 2007. évben a kiállított számla után megfizette a 25% evát. Kérdésem, hogy a kifizetett adóval csökkentheti-e az ez évi befizetendő eváját? A törvényben nem találtam erre utaló rendelkezést, viszont 2007. évben a munka elvégzésre került, az eva be lett fizetve, tehát úgy érzem, az adó visszajárna.
Részlet a válaszából: […] Az eva alapjának megállapításával kapcsolatban nincs olyanrendelkezés, amely lehetővé tenné a behajthatatlan követelés adóalapból történőlevonását. Az eva alapját jogszabály vagy jogerős bírósági, illetve hatóságihatározat alapján kapott kártérítés, kártalanítás,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 7.

Kárenyhítési hozzájárulás és juttatás elszámolása

Kérdés: Mezőgazdasági szövetkezet könyvelőjeként kérdezem: a 32/2009. (III. 31.) FVM rendelet alapján fizetett kárenyhítési hozzájárulást egyéb ráfordításként, vagy az egyéb szolgáltatások költségeként kell-e könyvelni? A kárenyhítő juttatás egyéb bevétel lesz? Kell-e vele szemben a 8. számlaosztályba költséget átvezetni? Ha igen, milyen arányban? Amennyiben a 2009. évi aszálykár miatt kárenyhítési juttatásban részesülünk, és az elbírálás elhúzódása miatt ennek összege a mérlegkészítés időpontja után válik ismertté, illetve kerül folyósításra, mi a helyes eljárás? Elszámolni bevételként 2009. évre vagy 2010-re? Ez utóbbi esetben a terméskiesés értékét elhatároljuk?
Részlet a válaszából: […] A mezőgazdaságot sújtó elemi károk hatásának enyhítésébenvaló termelői érdekközösség kialakítása, öngondoskodó felelősségük megerősítéseés az állami segítség hatékonyabbá tétele érdekében alkotta az Országgyűlés a2008. évi CI. törvényt, és született meg az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 3.

Előző éveket érintő helyesbítések

Kérdés: Az elmúlt évben a mérlegkészítés időpontját követően több, az előző évvel (évekkel) kapcsolatos tétel merült fel, amelyeknek a számvitelben, a társaságiadó-alap tekintetében való helyes kezelésével kapcsolatban bizonytalanok vagyunk. Többéves földbérleti szerződést kötöttünk a szántóterület bérletére az NFA-val. 2007. évben elemi károk miatt bérletidíj-mérséklést kértünk, amelyet az év végéig nem bíráltak el. Így 2007. évre a szerződés szerinti (mérséklés nélküli) díjat könyveltük a passzív időbeli elhatárolásokkal szemben. A mérlegkészítés időpontja 2008. január 31. A jelentős összegű bérletidíj-mérséklést tartalmazó, 2007. december 31-i teljesítési időpontú, 2008. májusi kiállítású számla 2008. májusában érkezett meg. A 2007. évre elszámolt, időbelileg elhatárolt díj és a számlázott díj különbözetét 2008. évi egyéb bevételként számoltuk el. A cukorrépa értékesítése kapcsán többször előfordult, hogy a cukorgyár a végleges elszámolást a későbbi években kialakult árfolyamok függvényében korrigálta. Például 2004-2005. évekre vonatkozó teljesítéssel 2006-ban bocsátott ki árbevételt növelő, illetve csökkentő számlát. A társaságiadó-alapnál ezeket a tételeket a 2006. év elszámolásában szerepeltettük. Ez esetben – úgy véljük – helyesen jártunk el, mert a nem jelentős összegű tételeket a tudomásunkra jutás évében könyveltük. További kérdés, a társasági adónál is határ-e a mérlegkészítés időpontja? Van-e az adó szempontjából jelentős összeg? Helyesen jártunk-e el, hogy a fenti esetekben a társasági adó alapjára vonatkozóan nem végeztünk önellenőrzést? Megoldás-e az, ha a számviteli politikában rögzítjük az általunk alkalmazott eljárást?
Részlet a válaszából: […] A leírt gyakorlat helyes vagy nem helyes voltánakmegítélése, a kérdésekre adandó válasz általánosíthatósága érdekében hosszabbanidéztük a kérdést. Az első kérdés a kért bérleti díj mérsékléséhez kapcsolódik.Nyilvánvaló, hogy a kért díjmérséklést addig nem lehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 19.

Aszály miatti elemi kár megosztása

Kérdés: Jelentős aszály miatti elemi kár esetén a költségek a hozamkiesés miatt megoszthatók-e, átvezethetők-e az egyéb ráfordítások közé? A kár mértéke az aszálymentes előző 2 év átlagának a fele.
Részlet a válaszából: […] A kérdésre a válasz egyrészt az elemi kár költségeinek,ráfordításainak elszámolási szabályaiból, másrészt a saját termelésű készletekértékelési szabályaiból következik. Az Szt. 81. §-ának (1) bekezdése szerint az egyébráfordítások között kell elszámolni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 6.

Veszteség elhatárolása, felhasználása

Kérdés: Egy jogelőd nélküli kft. – 1994-ben alakult és változatlan formában működő – adózó helyesen járt-e el az elhatárolt veszteség felhasználásával 2006. évet bezárólag, a következőkben felsorolt adatok (E Ft-ban) ismeretében? Év Bevétel Nyereség Veszteség Elhatárolt veszteség felhasználása 1994 266 791 472 1995 456 284 1652 1996 237 469 3859 1997 78 620 3 281 1998 42 475 11 776 1999 39 016 5 351 2000 - 625 2001 - 267 2002 - 518 518 2003 3 687 4801 4801 2004 3 226 976 2005 2 388 2526 2526 2006 5 626 1923 1923
Részlet a válaszából: […] Az 1994-1996. adóévek veszteségének elhatárolásra ésfelhasználására a társasági adóról szóló 1991. évi LXXXVI. törvény (Tao-tv.) előírásaivonatkoznak. E szerint az 1996. évi veszteségre korlátlan elhatárolásvonatkozik, így annak felhasználása a Tao-tv. 29. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 10.
1
2