Ügynöki szolgáltatás tartalma

Kérdés: Egy katás egyéni vállalkozó ügynöki szolgáltatásként a gépjármű tulajdonosának segít vevőt keresni, szerződés megkötését segíti elő a vevő és az eladó között, így ügynöki jutalékot számláz az eladó felé; ez az összeg képezi a katás bevételt. Ha egy külföldi gépjármű-tulajdonos bízza meg az ügynöki munkával, és a külföldi tulajdonos az autót az egyéni vállalkozó telephelyére hozza - azért, hogy a vevők meg tudják nézni, illetve a külföldi tulajdonos személyesen nem, csak telefonon tud részt venni az eladáskor -, ez még belefér az ügynöki szolgáltatás keretébe, mely során csak ügynöki jutalékot számláz az egyéni vállalkozó a külföldi tulajdonos felé? Ilyen esetben vehet-e át a vevőtől pénzt, vagy az már bizományosi szerződés lesz? A cél mindenképp ügynöki szolgáltatás nyújtása, a bizományosi értékesítést nem szeretné.
Részlet a válaszából: […] A KSH Tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere és a tevékenységek tartalmi meghatározása (TEÁOR '03) szerint:51.1 Ügynöki nagykereskedelem: Ebbe az alágazatba tartozik- a más nevében és javára végzett bizományosi ügylet, ügynöki, árubrókeri tevékenység és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 10.

Árukészlet selejtezése a tevékenység részbeni megszüntetésekor

Kérdés: A cég kereskedelmi tevékenységét a vevői igényekhez igazítja. Ennek során az érintett árukészletet részben értékesíti, az elfekvő készletelemeket pedig selejtezi. Ez utóbbi készletnél nem valószínű, hogy lesz értékesíthető hulladék. Elfogadható-e, hogy selejtezésnél hulladék nem képződik? A selejtezés társaságiadó-alapot módosító tétel?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt meg kell jegyezni: a számviteli előírások külön a selejtezéssel nem foglalkoznak. A gyakorlatban a selejtezést - mint fogalmat - különböző tartalmú gazdasági események jelölésére szokták használni. Elég gyakran a megsemmisítés, a "kidobás", a kivezetés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.

Készletek selejtezése

Kérdés: Cégünk gépkocsi-márkakereskedés és -szerviz. Az alkatrész-beszerzéseket év közben a 2. Számla­osztályban könyveljük. Év végén a leltár szerint megmaradt készletet meghaladó különbözetet átkönyvelem az eladott áruk beszerzési értéke számlára. Vannak elfekvő készleteink, amelyeket szeretnénk kivezetni. Kell-e igazolás a selejtezésről vagy arról, hogy elszállítottuk-e valahová? Hogyan könyveljem?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt a kérdéshez kapcsolódóan egy megjegyzés. Csak azon alkatrészek felhasználását lehet az eladott áruk beszerzési értékeként elszámolni, amely alkatrészeket közvetlenül értékesítettek. Mivel a kérdező cég személygépkocsi-szerviz is, feltételezhetően a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 26.

Profilmegszüntetés, selejtezés

Kérdés: Profilmegszüntetés miatt az árukészletet részben értékesítettük, az elfekvő készletelemeket pedig selejtezni szeretnénk. Ebből nem minden képez értékesíthető hulladékot. Elfogadott-e, hogy a selejtezésnél hulladék nem képződik? Van-e valamilyen értékhatárhoz kötött bejelentési kötelezettség az APEH-hoz? A selejtezés társaságiadó-alapot módosító tétel?
Részlet a válaszából: […] A számviteli előírások nem foglalkoznak külön aselejtezéssel. A selejtezést - mint fogalmat - különböző tartalmú gazdaságiesemények jelölésére használják a gyakorlatban. Elég gyakran a kidobás, amegsemmisítés szinonimájaként. A számvitelben ezért nem használjuk....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 15.

Elfekvő készlet minősítése

Kérdés: Elfekvő készletre meddig köteles a társaság értékvesztést elszámolni, illetve köteles-e elszámolni, vagy egyből selejtezhető?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre a válasz az Szt. 56. §-ának előírásaiból következik.Legkésőbb a mérleg-fordulónapi értékeléskor (a leltározáskor, a leltárkészítéskor) meg kell állapítani, hogy az adott készletelem mint készlet hasznosítható-e vagy sem. Amennyiben a készletelem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 24.